Deuteronômio 20

Tikanga ina Whawhai

1 E haere koe ki te whawhai ki ōu hoariri, ā, ka kite i ngā hōiho me ngā hāriata, i te iwi hoki he tokomaha ake i a koe, kei wehi i a rātou; kei a koe hoki a Ihowā, tōu Atua, i kawea mai ai koe i te whenua o Īhipa. 2 Ā, ka whakatata koutou ki te whawhai, nā, me haere mai te tohunga, me kōrero ki te iwi, 3 ka mea ki a rātou: "Whakarongo, e Īharaira! E whakatata atu ana koutou āianei ki te whawhai ki ō koutou hoariri. Kei hopī ō koutou ngākau; kaua e wehi. Kaua e pōtatutatu, kaua anō hoki e pāwera i tō rātou aroaro; 4 ko Ihowā hoki, ko tō koutou Atua, ko ia te haere tahi ana i a koutou, māna tā koutou whawhai ki ō koutou hoariri, māna koutou e whakaora."

5 Me kōrero anō hoki ngā kaiwhakahauhau ki te iwi, me kī atu: "Tēnei rānei tētahi kua hangā e ia he whare hou, ā, kāhore anō i tāia te kawa? Me haere ia, me hoki atu ki tōna whare, kei mate ki te whawhaitanga, ka riro mā te tangata kē e tā te kawa. 6 Tēnei rānei tētahi kua whakatōkia e ia he māra wāina, ā, kāhore anō i kainga ngā hua? Me haere ia, me hoki atu ki tōna whare, kei mate ki te whawhaitanga, ka riro mā te tangata kē e kai. 7 Tēnei rānei tētahi kua oti tētahi wahine te taumau māna, ā, kāhore anō i tangohia e ia? Me haere ia, me hoki atu ki tōna whare, kei mate ki te whawhaitanga, ka riro mā te tangata kē e tango." 8 Ā, me kōrero anō ngā kaiwhakahauhau ki te iwi, me kī atu, "Tēnei rānei tētahi e wehi ana, e hopī ana te ngākau? Me haere ia, me hoki atu ki tōna whare, kei ngohe ngā ngākau o ōna tēina, kei rite ki tōna ngākau." 9 Nā, ka mutu te kōrero a ngā kaiwhakahauhau ki te iwi, me whakarite e rātou ētahi rangatira ope hei upoko mō te iwi.

10 Ka whakatata atu koe ki te tatau ki tētahi pā, nā, me karanga atu e koe te rangimārie ki reira. 11 Ā, ki te mea he rangimārie tāna e whakahoki mai ai ki a koe, ā, ka whakapuaretia ki a koe, kātahi ka waiho ngā tāngata katoa e kitea e koe ki reira hei kaihōmai takoha ki a koe, hei apa anō rātou māu. 12 Ā, ki te kore e mau tā reira rongo ki a koe, ā, ka anga ki te whawhai ki a koe, kātahi ka whakapaea e koe; 13 ā, ki te hoatu e Ihowā, e tōu Atua, ki ōu ringa, nā, me patu e koe ngā tāne katoa o reira ki te mata o te hoari. 14 Ko ngā wāhine ia me ngā tamariki, ko ngā kararehe me ngā mea katoa i roto i te pā, ko ngā taonga katoa o reira, me tango e koe māu; ā, ka pau i a koe ngā mea a ōu hoariri, e hoatu ana e Ihowā, e tōu Atua, ki a koe. 15 Ko tēnei tāu e mea ai ki ngā pā katoa e mamao rawa atu ana i a koe, ehara nei i te pā nō ēnei iwi.

16 Ko ngā pā ia o ēnei iwi, e hoatu nei e Ihowā, e tōu Atua, ki a koe hei kāinga tupu, kaua e whakaorangia tētahi mea e whai manawa ana. 17 Engari, me whakangaro rawa rātou e koe – ngā Hiti, ngā Amori, ngā Kanaani, ngā Perihi, ngā Hiwi, ngā Iepuhi – kia rite ki tā Ihowā, ki tā tōu Atua, i whakahau ai ki a koe. 18 Kei whakaakona koutou e rātou ki te mahi i ā rātou mahi whakarihariha katoa e mahia nei e rātou ki ō rātou atua; ā, ka hara koutou ki a Ihowā, ki tō koutou Atua.

19 Ki te maha ngā rā e whakapaea ai e koe he pā, e tauria ai kia horo, kei whakakorea e koe ngā rākau o reira, kei ākina atu ki te toki. Nō te mea hei kai ēnā māu, ā, kaua e tuaina e koe; he tangata koia te rākau o te pārae kia whakapaea e koe? 20 Ko ngā rākau anake e mōhio ai koe ehara i te rākau kai, ko ēnā āu e whakakore, ka tua ki raro; ā, ka hangā he taiepa whakapae mō te pā e whawhai ana ki a koe, ā horo noa.

Hadviselési törvény

1 Mikor hadba mégy ellenséged ellen, és látsz lovakat, szekereket, náladnál nagyobb számú népet: ne félj tőlök, mert veled van az Úr, a te Istened, a ki felhozott téged Égyiptom földéről. 2 És mikor az ütközethez készültök, álljon elő a pap, és szóljon a népnek; 3 És ezt mondja nékik: Hallgasd meg Izráel! Ti ma készültök megütközni ellenségeitekkel: A ti szívetek meg ne lágyuljon, ne féljetek, és meg ne rettenjetek, se meg ne rémüljetek előttök; 4 Mert az Úr, a ti Istenetek veletek megy, hogy harczoljon érettetek a ti ellenségeitekkel, hogy megtartson titeket.

Hadmentességi törvény

5 Az előljárók pedig szóljanak a népnek, mondván: Kicsoda az olyan férfi, a ki új házat épített, de még fel nem avatta azt? Menjen el, és térjen vissza az ő házába, hogy meg ne haljon a harczban, és más valaki avassa fel azt. 6 És kicsoda olyan férfi, a ki szőlőt ültetett és nem vette el annak hasznát? Menjen el, és térjen vissza az ő házába, hogy meg ne haljon a harczban, és más valaki vegye el annak hasznát. 7 És kicsoda olyan férfi, a ki feleséget jegyzett el magának, de még el nem vette? Menjen el, és térjen vissza házába, hogy meg ne haljon a harczban, és más valaki vegye azt el. 8 Még tovább is szóljanak az előljárók a néphez, és ezt mondják: Kicsoda olyan férfi, a ki félénk és lágy szívű? Menjen el, és térjen vissza az ő házába, hogy az ő atyjafiainak szíve úgy meg ne olvadjon, mint az ő szíve. 9 És mikor elvégzik az előljárók beszédöket a néphez, állítsanak seregvezéreket a nép élére.

Ellenséges városok ostromlásáról

10 Mikor valamely város alá mégy, hogy azt megostromold, békességgel kínáld meg azt. 11 És ha békességgel felel néked, és kaput nyit, akkor az egész nép, a mely találtatik abban, adófizetőd legyen, és szolgáljon néked. 12 Ha pedig nem köt békességet veled, hanem harczra kél veled, akkor zárd azt körül; 13 És ha az Úr, a te Istened kezedbe adja azt: vágj le abban minden fineműt fegyver élével; 14 De az asszonyokat, a kis gyermekeket, a barmokat és mind azt, a mi lesz a városban, az egész zsákmányolni valót magadnak prédáljad; és fogyaszd el a te ellenségeidtől való zsákmányt, a kiket kezedbe ad néked az Úr, a te Istened. 15 Így cselekedjél mindazokkal a városokkal, a melyek igen messze esnek tőled, a melyek nem e nemzetek városai közül valók. 16 De e népek városaiban, a melyeket örökségül ad néked az Úr, a te Istened, ne hagyj élni csak egy lelket is; 17 Hanem mindenestől veszítsd el őket: a Khittheust, az Emoreust, a Kananeust, a Perizeust, a Khivveust és a Jebuzeust, a mint megparancsolta néked az Úr, a te Istened; 18 Azért, hogy meg ne tanítsanak titeket az ő mindenféle útálatosságaik szerint cselekedni, a melyeket ők cselekesznek az ő isteneiknek, és hogy ne vétkezzetek az Úr ellen, a ti Istenetek ellen. 19 Mikor valamely várost hosszabb ideig tartasz körülzárva, hadakozván az ellen, hogy bevegyed azt: ki ne veszítsd annak egy élőfáját sem, fejszével vágván azt; hanem egyél arról, és azt magát ki ne irtsad; mert ember-é a mezőnek fája, hogy ostrom alá jusson miattad? 20 Csak a mely fáról tudod, hogy nem gyümölcstermő, azt veszítsd el és irtsd ki, és abból építs erősséget az ellen a város ellen, a mely te ellened hadakozik, mind addig, a míg leomlik az.