Te Manaaki Mutunga i a Īharaira e Mohi
1 Ko te manaaki tēnei i manaaki ai a Mohi, te tangata a te Atua, i ngā tama a Īharaira i mua ake o tōna matenga. 2 Nā, ka mea ia:
I haere mai a Ihowā i Hinai,
i rere mai i Heira ki runga ki a rātou;
i whiti mai ia i Maunga Parana,
ā, haere mai ana ia i ngā mano tini o te hunga tapu;
he ture i tōna ringa matau mō rātou, e mura ana.
3 Inā, e aroha ana ia ki ngā iwi;
kei roto i tōu ringa āna tāngata tapu katoa;
ā, noho ana rātou i ōu waewae;
ka riro i a rātou katoa āu kōrero.
4 Nā Mohi te ture i ako ki a tātou, hei taonga tuku iho,
tuku iho mō te huihui o Hākopa.
5 Ko ia anō te kīngi o Iēhuruna
i te huihuinga o ngā upoko o te iwi,
rātou ko ngā iwi katoa o Īharaira.
6 "Kia ora a Reupena, kaua hoki e mate;
otiia kia tokoouou ōna tāngata."
7 Ā, tēnei anō te manaaki mō Hūrā:
nā, ka mea ia: "Whakarongo, e Ihowā, ki te reo o Hūrā,
māu anō hoki ia e kawe ki tōna iwi.
I kaha hoki ōna ringa ki te tohe mōna ake;
ā, māu ia e āwhina ki ōna hoariri."
8 Ā, mō Rīwai i mea ia:
"Kei tōu tangata tapu ōu Tumime me ōu Urimi,
i whakamātautauria rā ia e koe ki Maha,
i ngangautia rā e koe ki ngā wai o Meripa;
9 i mea nei mō tōna pāpā rāua ko tōna whaea,
‘Kāhore ahau i kite i a ia.’
Kīhai anō hoki ia i mōhio ki ōna tuākana,
kīhai i mātau ki āna ake tamariki;
he mea hoki, e pupuri ana rātou i tāu kupu,
e tiaki ana i tāu kawenata.
10 Mā rātou a Hākopa e whakaako ki āu whakaritenga,
a Īharaira hoki ki tāu ture;
mā rātou hoki te paowa kakara e hoatu ki tōu aroaro,
me te tahunga tinana ki runga ki tāu āta.
11 Manaakitia ōna rawa, e Ihowā,
kia aro mai hoki koe ki te mahi a ōna ringa;
whatia ngā hope o te hunga e whakatika ana ki a ia,
o ngā mea hoki e kino ana ki a ia,
kei whakatika mai anō rātou."
12 Ko tāna kupu mō Pineamine:
"Ko tā Ihowā i aroha ai ka noho hūmārie ki tōna taha –
ko ia e uhi ana i a ia ā pau noa te rā –
e noho ana i waenganui o ōna pokohiwi."
13 Ko tāna kupu mō Hōhepa:
"He manaakitanga tōna whenua nā Ihowā;
ki ngā mea papai o te rangi, ki te tōmairangi,
ki te wai hōhonu e takoto ake ana i raro,
14 ki ngā hua papai o te rā,
ki ngā mea papai hoki e whakaputaina mai ana e te marama,
15 ki ngā mea nunui hoki o ngā maunga onamata,
ki ngā mea papai o ngā maunga tū tonu;
16 ki ngā mea papai hoki o te whenua me ōna tini mea;
ki te manakohanga hoki ana i noho i te rākau.
Kia tae mai te manaaki ki runga ki te māhunga o Hōhepa,
ki te tumuaki hoki ōna i wehea i ōna tuākana.
17 He korōria kei te mātāmua a tāna pūru;
ko ōna haona kei ngā haona o te unikanga;
ka panā e ia ngā iwi, rātou katoa,
ki ērā, tae noa ki ngā pito o te whenua;
ā, ko ēnei ngā mano tini o Ēparaima,
ko ēnei hoki ngā mano o Mānahi."
18 Ā, ko tāna kupu mō Hepurona:
"Kia koa, e Hepurona, i tōu putanga ki waho;
e Ihākara hoki, i ōu tēneti.
19 Mā rātou ngā iwi e karanga ki te maunga;
ki reira rātou patu ai i ngā patunga o te tika;
nō te mea ka ngongo rātou i te raneatanga o ngā moana,
i ngā taonga huna hoki o te onepū."
20 Ko tāna kupu mō Kara:
"Ka manaakitia te kaiwhakawhānui i a Kara!
Noho ana ia me he raiona kātua,
haea iho e ia te ringa, āe rā me te tumuaki.
21 Ā, tangohia ana e ia te wāhi tuatahi mōna;
nō te mea kei reira te wāhi a te kaiwhakahaere tikanga e tiakina ana;
ā, haere mai ana me ngā upoko o te iwi,
ā, oti ana i a ia, rātou tahi ko Īharaira,
te tikanga a Ihowā, me āna whakaritenga."
22 Ā, ko tāna kupu mō Rāna:
"Hei kūao raiona a Rāna,
ka mokowhiti mai ia i Pahana."
23 Ā, ko tāna kupu mō Napatari:
"E Napatari, e mākona nei i te manakohanga,
e kī ana hoki i te manaaki a Ihowā;
nohoia e koe te taha ki te hauāuru me te tonga."
24 Ā, ko tāna kupu mō Āhera:
"Ko ngā tamariki te manaaki mō Āhera;
kia arongia mai ia e ōna tuākana,
kia toua hoki tōna waewae ki te hinu.
25 Ko ōu tūtaki he rino, he parāhi;
ā, ka rite tōu kaha ki ōu rā."
26 "Kāhore he rite mō te Atua, e Iēhuruna,
e eke hōiho nei i ngā rangi ki te whakauru i a koe,
ki ngā kapua hoki, i runga anō i tōna korōria.
27 Ko te Atua ora tonu tōu nohoanga,
ā, kei raro ko ngā ringa o tua iho;
ā, i peia e ia te hoariri i tōu aroaro,
i mea hoki, ‘Whakangaromia!’
28 Nā, ka noho hūmārie a Īharaira,
me te mātāpuna o Hākopa ko ia anake,
ki te whenua wīti, wāina;
āe rā, ka māturuturu iho te tōmairangi o ōna rangi.
29 Ka hari koe, e Īharaira! Ko wai hei rite mōu,
mō te iwi i whakaorangia nei e Ihowā,
te pukupuku hei whakapuru mōu,
ko te hoari hoki e whai korōria ai koe!
Ā, ka tuku mai ōu hoariri i a rātou ki a koe;
ā, ka takatakahi koe i ō rātou wāhi teitei."
Mózes utolsó áldása és jóslata a tizenkét törzsről
1 Ez pedig az áldás, a melylyel megáldá Mózes, az Istennek embere, Izráel fiait az ő halála előtt. 2 Monda ugyanis: Az Úr a Sinai hegyről jött, és Szeirből támadt fel nékik; Párán hegyéről ragyogott elő, tízezer szent közül jelent meg, jobbja felől tüzes törvény vala számukra. 3 Bizony szereti ő a népeket! Mind kezednél vannak az ő szentjei, oda szegődnek, a te lábaidhoz, és hallgatják a te beszédeidet. 4 Törvényt parancsolt nékünk Mózes, örökségül Jákób községének. 5 És király lőn Jesurunban, mikor összegyűltek a népnek fejei, és együtt voltak Izráel törzsei. 6 Éljen Rúben és meg ne haljon; és száma legyen embereinek. 7 Ez pedig a Júda áldása; és monda: Hallgasd meg Uram a Júda szavát, és vidd be őt az ő népéhez. Az ő keze elégséges legyen néki, de légy segítsége az ő szorongatói ellen. 8 Léviről pedig monda: A te Thummimod és Urimod a te kegyes férfiadé, a kit megkísértél Masszában, a kivel perbe szálltál Mériba vizeinél. 9 A ki azt mondta az ő atyjáról és anyjáról: Nem láttam őt; és az ő atyjafiait nem ismerte, fiaival sem gondolt; mert megtartották a te beszédedet, és ragaszkodtak szövetségedhez. 10 Tanítják a te végzéseidre Jákóbot, és a te törvényedre Izráelt; füstölőt tesznek a te orczád elé, és égőáldozatot a te oltárodra. 11 Áldd meg Uram az ő erejét, és az ő kezének munkája legyen kedves előtted! Törd meg derekukat a reá támadóknak és az ő gyűlölőinek, hogy fel ne kelhessenek! 12 Benjáminról monda: Az Úrnak kedveltje! Bátorságban lakozik mellette, fedezi őt minden időben, és az ő vállai között lakik. 13 Józsefről pedig monda: Áldott az Úrtól az ő földe az égnek kincseivel, a harmattal és az alant elterülő mélységes vizekkel; 14 A nap érlelte drága terméssel, és a hold sarjasztotta drágaságokkal; 15 És az ős hegyek javaival, és az örök halmok drágaságaival; 16 A földnek drágaságaival és bőségével. A csipkebokorban lakozónak jó kedve szálljon Józsefnek fejére, az ő atyjafiai közül kiválasztottnak koponyájára! 17 Tehenének első fajzása dicsőségére van; szarvai bivalyszarvak; népeket öklel azokkal mindenfelé a földnek széléig. És ezek Efraim tízezrei és Manassé ezrei. 18 És Zebulonról monda: Örvendj Zebulon a te kimentedben, és te Izsakhár a te sátraidban. 19 Népeket hívogatnak a hegyre, igaz áldozattal áldoznak ott; mert a tengerek bőségét szopják, és a fövénynek rejtett kincseit. 20 És Gádról monda: Áldott az, a ki kiterjeszti Gádot! Mint nőstény oroszlán, úgy lakik, és szétszaggat kart és koponyát. 21 Az elejét nézte ki magának, mert ott volt elrejtve a törvényadó osztályrésze. De elméne a népnek fejedelmeivel, az Úrnak igazságát cselekedte, és az ő végzését Izráellel együtt. 22 És Dánról monda: Dán oroszlánnak kölyke, a mely Básánból szökik ki. 23 És Nafthaliról monda: Ó Nafthali, a ki az Úrnak jó kedvével bővölködöl és áldásával vagy teljes! Vedd birtokba a tengert és a délt. 24 És Áserről monda: Áldott a többi fiak felett Áser! Legyen az ő atyjafiai előtt kedves, és áztassa lábát olajban. 25 Vas és réz legyenek a te záraid; és élteden át tartson erőd. 26 Nincs olyan, mint a Jesurun Istene! Az egeken száguld segítségedre, és fenségében a felhőkön. 27 Hajlék az örökkévaló Isten, alant vannak örökkévaló karjai; elűzi előled az ellenséget, és ezt mondja: Pusztítsd! 28 És bátorságban lakozik Izráel, egymaga lesz Jákób forrása a gabona és a bor földén, és az ő egei harmatot csepegnek. 29 Boldog vagy Izráel! Kicsoda olyan mint te? Nép, a kit az Úr véd, a te segítségednek pajzsa, és a ki a te dicsőségednek fegyvere! Hízelegnek majd néked a te ellenségeid, és te azoknak magaslatait taposod.