Deuteronômio 3

Te Patunga o Kīngi Oka

1 Kātahi tātou ka tahuri, ka haere ki runga nā te huarahi ki Pahana; nā, ka puta mai a Oka kīngi o Pahana ki te tū i a tātou, ā, ia me tōna iwi katoa, ki Eterei whawhai ai. 2 Ā, ka mea a Ihowā ki ahau, "Kei wehi i a ia; tā te mea kua hoatu ia e ahau ki tōu ringa, me tōna iwi katoa, me tōna oneone; ā, ka rite tāu meatanga ki a ia ki tāu i mea ai ki a Hihona, ki te kīngi o ngā Amori, i noho rā i Hehepona."

3 Nā, hōmai ana e Ihowā, e tō tātou Atua, ki tō tātou ringa a Oka hoki, te kīngi o Pahana me tōna iwi katoa; ā, patua ana ia e tātou, ā, kāhore tētahi mōrehu ōna i mahue. 4 Nā, ka horo i a tātou i taua wā anō ōna pā katoa, kāhore he pā i kore te tangohia e tātou i a rātou – e ono tekau ngā pā, ko ngā wāhi katoa o Ārakopa, o te rangatiratanga o Oka i Pahana. 5 Ko ēnei pā katoa hangā rawa ki ngā taiepa teitei, ki ngā tatau, ki ngā tūtaki; hāunga ngā kāinga noho koraha, tōna tini. 6 I hunā katoatia ēnei e tātou, i pērātia me tā tātou i mea ai ki a Hihona, ki te kīngi o Hehepona, hunā iho ngā tāngata o ngā pā katoa, me ngā wāhine, me ngā tamariki. 7 Ko ngā kararehe ia, me ngā taonga o ngā pā, i tangohia mā tātou.

8 Nā, i taua wā anō ka tangohia e tātou i te ringa o ngā kīngi tokorua o ngā Amori te whenua i tēnei taha o Horano, o te awa, o Aranona atu ā tae noa ki Maunga Heremona. 9 (Ko Heremona i huaina e ngā Haironi ko Hiriona; nā ngā Amori ia i hua ko Heniri), 10 ko ngā pā katoa o te mānia, me Kireara katoa, me Pahana katoa, ā tae noa ki Hareka, ki Eterei, ngā pā hoki o te rangatiratanga o Oka i Pahana. 11 Ko Oka anake hoki, ko te kīngi o Pahana, i mahue, he mōrehu nō ngā tāngata roroa. Nā, ko tōna moenga he moenga rino; kāhore iana i Rāpata, i ngā tama a Āmona? E iwa whatīanga te roa, e whā hoki whatīanga te whānui, ki tō te tangata whatīanga.

12 Ā, ko tēnei whenua i riro mai nā i a tātou i taua wā, i Aroere atu, i tērā i te awa, i Aranona, me tētahi taha o te whenua maunga o Kireara, me ōna pā, i hoatu e ahau ki ngā Reupeni rātou ko ngā Kari. 13 Ā, ko te wāhi o Kireara i mahue me Pahana katoa, te rangatiratanga o Oka, i hoatu e ahau ki tētahi tānga o te hapū o Mānahi; (ko ngā wāhi katoa o Ārakopa me Pahana katoa e kīia nei ko te whenua o ngā tāngata roroa. 14 Nā Haira tama a Mānahi i tango te whenua katoa o Ārakopa, ā tae noa ki ngā rohe o Kehuri, o Maakati; ā, huaina iho te ingoa ki tōna, ko Pahana Hawotohaira, ā tēnei anō ināianei.) 15 Ā, tukua atu ana e ahau a Kireara mō Makiri. 16 I tukua e ahau ki ngā Reupeni rātou ko ngā Kari te wāhi i Kireara ā tae noa ki te awa, ki Aranona, ki waenganui o te awa me te rohe anō, ā tae noa ki te awa, ki Iapoko, ko te rohe ia ki ngā tama a Āmona. 17 Me te mānia hoki, me Horano, me tōna rohe, e takoto atu ana i Kinereta, taea noatia te moana i te mānia, te Moana Tote, i raro i Ahatotopihika, whaka te rāwhiti.

18 Ā, i whakahau ahau i a koutou i taua wā, i mea: "Kua hōmai e Ihowā e tō koutou Atua tēnei whenua kia nohoia; haere, e ngā māia katoa, me ā koutou patu i mua i ō koutou tuākana, i ngā tama a Īharaira. 19 Ko ā koutou wāhine ia me ā koutou pōtiki me ā koutou kararehe – e mōhio ana hoki ahau he tini ā koutou kararehe – me noho ki ō koutou pā i hoatu e ahau ki a koutou. 20 Kia meinga rā anō e Ihowā ō koutou tuākana kia okioki, kia pēnātia me koutou nā, kia whiwhi anō rātou ki te whenua ka hōmai nei e Ihowā, e tō koutou Atua, ki a rātou i tāwāhi o Horano. Kātahi koutou ka hoki, tērā, tērā, ki tōna kāinga i hoatu e ahau ki a koutou."

21 Ā, i whakahau anō ahau i a Hohua i taua wā, i mea: "Kua kite ōu kanohi i ngā mea katoa i mea ai a Ihowā, tō koutou Atua, ki ēnei kīngi tokorua; ka pēnātia e Ihowā ngā rangatiratanga katoa ka whiti atu nei koe ki reira. 22 Kei wehi koutou i a rātou; nā te mea, mā Ihowā, mā tō koutou Atua, tā koutou whawhai."

Kāhore a Mohi i tuku kia haere ki Kanaana

23 I īnoi anō ahau i taua wā ki a Ihowā, i mea: 24 "E te Ariki, e Ihowā, kua tīmata nei koe te whakakite ki tāu pononga i tōu nui, i tōu ringa kaha; ko wai hoki te Atua i te rangi, i te whenua rānei, e pēnā ana te mahi me āu mahi, he rite rānei ki a koe te kaha? 25 Tēnā rā, kia whiti atu ahau kia kite i tēnā whenua pai i tāwāhi o Horano, i tēnā maunga pai, i Repanōna anō hoki."

26 Otiia, i riri mai a Ihowā ki ahau, mō tā koutou hoki, kāhore anō hoki i rongo ki ahau; nā, ka mea mai a Ihowā ki ahau, "Kāti rā tāu! Kaua e kōrero mai anō ki ahau i tēnei mea. 27 Piki atu ki te tihi o Pihika, ka anga ai ōu kanohi whaka te hauāuru, whaka te raki, whaka te tonga, whaka te rāwhiti, ā, mā ōu kanohi e titiro atu; tā te mea e kore koe e whiti i tēnei Horano. 28 Engari whakahaua a Hohua, whakatenatenangia hoki, whakamāiatia; tā te mea ko ia te haere atu i te aroaro o tēnei iwi, māna rātou e whakawhiwhi ki te whenua e kite ai koe." 29 Nā, ka noho tātou ki te raorao i te ritenga atu o Petepeoro.

A básáni Óg ellen való diadal

1 És megfordulánk, és felmenénk Básán felé, és kijöve előnkbe Óg, Básánnak királya, ő és minden népe, hogy megvívjon velünk Edreiben. 2 De az Úr monda nékem: Ne félj tőle, mert a te kezedbe adtam őt és minden ő népét és földjét; és úgy cselekedjél vele, a mint cselekedtél Szihonnal, az Emoreusok királyával, a ki Hesbonban lakik vala. 3 És kezünkbe adá az Úr, a mi Istenünk Ógot is, Básánnak királyát és minden ő népét, és úgy megvertük őt, hogy menekülni való sem maradt belőle. 4 És abban az időben elfoglaltuk minden városát; nem volt város, a melyet el nem vettünk volna tőlök: hatvan várost, Argóbnak egész vidékét, a Básenbeli Ógnak országát. 5 Ezek a városok mind meg valának erősítve magas kőfalakkal, kapukkal és zárokkal, kivévén igen sok kerítetlen várost. 6 És fegyverre hánytuk azokat, a mint cselekedtünk vala Szihonnal, Hesbon királyával, fegyverre hányván az egész várost: férfiakat, asszonyokat és a kisdedeket is. 7 De a barmokat és a városokból való ragadományokat mind magunk közt vetettük prédára. 8 És elvettük abban az időben az Emoreusok két királyának kezéből azt a földet, a mely a Jordánon túl vala, az Arnon pataktól fogva a Hermon hegyéig. 9 (A Sidoniak a Hermont Szirjonnak, az Emoreusok pedig Szenirnek hívják.) 10 A síkságnak minden városát, és az egész Gileádot, meg az egész Básánt Szalkáig és Edreig, a melyek a Básánbeli Óg országának városai voltak. 11 Mert egyedül Óg, Básánnak királya maradt meg az óriások maradéka közül. Ímé az ő ágya vas-ágy, nemde Rabbátban az Ammon fiainál van-é? Kilencz sing a hosszasága és négy sing a szélessége, férfi könyök szerint.

A Jordántól keletre eső országrész felosztása

12 Ezt a földet pedig, a melyet abban az időben örökségünkké tettünk, Aróertől fogva, a mely az Arnon patak mellett van, és a Gileád hegyének felét, és annak városait odaadtam a Rúbenitáknak és Gáditáknak. 13 A Gileád többi részét pedig, és az egész Básánt, az Óg országát odaadtam a Manassé fél törzsének, Argóbnak egész vidékét. Ezt az egész Básánt óriások földének hívták. 14 Jair, Manassénak fia, kapta Argóbnak egész vidékét, a Gessuriták és Maakátiták határáig; és azokat a Básánnal együtt az ő nevéről Jair faluinak hívják mind e mai napig. 15 Mákirnak pedig adtam Gileádot. 16 A Rúbenitáknak és a Gáditáknak pedig adtam Gileádtól fogva Arnonnak patakáig (a határ pedig a patak közepe) és a Jabbók patakáig, a mely az Ammon fiainak határa; 17 És a síkságot és határul a Jordánt, a Kinnerettől a Síkság tengeréig, a Sóstengerig, a mely a Piszga-hegy lába alatt van napkelet felől. 18 És parancsolék abban az időben néktek, mondván: Az Úr, a ti Istenetek adta néktek ezt a földet, hogy bírjátok azt; felfegyverkezvén, menjetek át a ti atyátok fiai, Izráel fiai előtt mind, a kik hadakozásra valók vagytok. 19 Csak feleségeitek, kicsinyeitek és barmaitok (mert tudom, hogy sok barmotok van) maradjanak a ti városaitokban, a melyeket én adtam néktek. 20 Mindaddig, a míg nyugodalmat ád az Úr a ti atyátokfiainak, mint néktek, és azok is bírhatják a földet, a melyet az Úr, a ti Istenetek ád nékik a Jordánon túl. Azután térjetek vissza, kiki az ő örökségébe, a melyet adtam néktek. 21 Józsuénak is parancsolék abban az időben, mondván: Szemeiddel láttad mindazt, a mit cselekedett az Úr, a ti Istenetek ama két királylyal; így cselekszik az Úr minden országgal, a melyen átmégy. 22 Ne féljetek tőlök, mert az Úr, a ti Istenetek, maga hadakozik ti érettetek!

Mózes nem mehet be az igéret földjére

23 Könyörgék is az Úrnak abban az időben, mondván: 24 Uram, Isten, te elkezdetted megmutatni a te szolgádnak a te nagyságodat és hatalmas kezedet! Mert kicsoda olyan Isten mennyben és földön, a ki cselekedhetnék a te cselekedeteid és hatalmad szerint? 25 Hadd menjek át kérlek, és hadd lássam meg azt a jó földet, a mely a Jordánon túl van, és azt a jó hegyet, és a Libanont! 26 De megharaguvék az Úr én reám ti miattatok, és nem hallgatott meg engem; hanem ezt mondá az Úr nékem: Elég ez néked, ne szólj többet már nékem e dolog felől! 27 Menj fel a Piszga tetejére, és emeld fel a te szemeidet napnyugot felé és észak felé, dél felé és napkelet felé, és nézz szét a te szemeiddel, mert nem mégy át ezen a Jordánon. 28 Józsuénak pedig parancsolj, és bátorítsd őt, és erősítsd őt, mert ő megy át e nép előtt, és ő teszi őket örököseivé annak a földnek, a melyet meglátsz. 29 És ott maradánk a völgyben, Beth-Peórral szemben.