Ezequiel 20

Te Whakakeke Tonu a Īharaira

1 Nā, i te whitu o ngā tau, i te rima o ngā marama, i te tekau o ngā rā o te marama, ka haere mai ētahi o ngā kaumātua o Īharaira ki te rapu tikanga i a Ihowā, ā, noho ana i tōku aroaro.

2 Nā, ka puta mai te kupu a Ihowā ki ahau, i mea: 3 "E te tama a te tangata, kōrero ki ngā kaumātua o Īharaira; mea atu ki a rātou: Ko te kupu tēnei a te Ariki, a Ihowā: I haere mai rānei koutou ki te rapu tikanga i ahau? E ora ana ahau, e kore ahau e pai kia rapua e koutou he tikanga i ahau, e ai tā te Ariki, tā Ihowā.

4 "E whakawā rānei koe i a rātou, e te tama a te tangata, e whakawā rānei koe? Meinga kia mōhio rātou ki ngā mea whakarihariha a ō rātou mātua, 5 mea atu hoki ki a rātou: Ko te kupu tēnei a te Ariki, a Ihowā: I te rā i whiriwhiria ai e ahau a Īharaira, i tōku ringa i ara rā ki ngā uri o te whare o Hākopa – i mōhiotia ai ahau e rātou i te whenua o Īhipa – i tōku ringa i ara atu rā ki a rātou, i ahau i mea rā, ‘Ko Ihowā ahau, ko tō koutou Atua.’ 6 I taua rā anō i ara ai tōku ringa ki a rātou ki te tango mai i a rātou i te whenua o Īhipa ki te whenua i tirohia e ahau mō rātou, e rerengia ana e te waiū, e te honi, ki te wāhi ātaahua rawa o ngā whenua katoa. 7 I mea ahau ki a rātou, ‘Makā e tērā, e tērā, ngā mea whakarihariha o ōna kanohi; kaua hoki koutou e whakapokea ki ngā whakapakoko o Īhipa; ko Ihowā ahau, ko tō koutou Atua.’

8 "Otiia, kei te whakakeke rātou ki ahau, kīhai hoki i pai ki te whakarongo ki ahau, kīhai i makā atu e rātou ngā mea whakarihariha o ngā kanohi o tērā, o tērā, kīhai i whakarērea e rātou ngā whakapakoko o Īhipa. Kātahi ahau ka mea, Ka ringihia e ahau tōku weriweri ki a rātou, ka whakapaua e ahau tōku riri ki a rātou i waenganui o te whenua o Īhipa. 9 Otiia, mahi ana ahau mō tōku ingoa kei poke i te tirohanga a ngā iwi i noho tahi rātou, i meinga nei e ahau kia mōhio ki ahau, i ā rātou rā i kite i tō rātou whakaputanga mai i te whenua o Īhipa. 10 Heoi, whakaputaina ana rātou e ahau i te whenua o Īhipa, kawea ana ki te koraha. 11 I hoatu anō e ahau āku tikanga ki a rātou, i whakakitea atu anō ki a rātou āku whakaritenga e ora ai te tangata ki te mahia e ia. 12 I hoatu anō e ahau āku hāpati ki a rātou hei tohu ki ahau, ki a rātou, kia mōhio ai rātou ko Ihowā ahau, ko tō rātou kaiwhakatapu.

13 "Otiia, i whakakeke te whare o Īharaira ki ahau i te koraha; kīhai rātou i haere i runga i āku tikanga, paopao ana rātou ki āku whakaritenga e ora ai te tangata ki te mahia e ia; whakapokea rawatia ana e rātou āku hāpati. Kātahi ahau ka mea kia ringihia tōku weriweri ki a rātou i te koraha, kia mōtī rā anō rātou. 14 Otiia mahi ana ahau mō tōku ingoa, kei poke i te tirohanga a ngā iwi i kite nei i tāku tangohanga mai i a rātou. 15 I ara anō hoki tōku ringa ki a rātou i te koraha kia kaua rātou e kawea ki te whenua e rerengia ana e te waiū, e te honi, ki tāku i hoatu ai, he wāhi ātaahua rawa i ngā whenua katoa; 16 mō rātou i paopao ki āku whakaritenga, ā, kīhai i haere i runga i āku tikanga; ko āku hāpati hoki whakapokea iho e rātou. He whai nō ō rātou ngākau i ā rātou whakapakoko. 17 Heoi, i tohungia rātou e tōku kanohi, kīhai i whakangaromia, kīhai anō ahau i whakamōtī i a rātou i te koraha. 18 Ā, i mea ahau ki ā rātou tamariki i te koraha, Kaua e haere i runga i ngā tikanga a ō koutou mātua, kaua anō e puritia ā rātou whakaritenga, kei poke hoki koutou i ā rātou whakapakoko. 19 Ko Ihowā ahau, ko tō koutou Atua; haere i runga i āku tikanga, puritia āku whakaritenga, mahia; 20 whakatapua hoki āku hāpati; ā, ka waiho ērā hei tohu ki ahau, ki a koutou, kia mōhio ai koutou ko Ihowā ahau, ko tō koutou Atua.

21 "Otiia kei te whakakeke ngā tamariki ki ahau: Kīhai i haere i runga i āku tikanga, kīhai hoki i pupuri i āku whakaritenga hei mahi mā rātou; ki te mahia hoki ēnā e te tangata, ka ai hei oranga mōna; ko āku hāpati hoki, whakapokea iho e rātou. Nā, ko tāku kīanga ake, kia ringihia tōku weriweri ki a rātou, kia whakapaua tōku riri ki a rātou i te koraha. 22 Engari, ia i whakahokia iho e ahau tōku ringa, ā, mahi ana mō tōku ingoa, kei poke i te tirohanga mai a ngā iwi i kite nei i tāku whakaputanga i a rātou. 23 I ara anō tōku ringa ki a rātou i te koraha, mō rātou kia whakamararatia ki roto ki ngā tauiwi, kia tītaria atu ki ngā whenua; 24 mō rātou kīhai i mahi i āku whakaritenga; mō rātou anō i paopao ki āku tikanga, nā, whakapokea iho e rātou āku hāpati, anga tonu ana ō rātou kanohi ki ngā whakapakoko a ō rātou mātua. 25 Nā, hoatu ana e ahau ki a rātou he tikanga kāhore i pai, he whakaritenga e kore ai rātou e ora. 26 I whakapokea anō rātou e ahau ki ā rātou mea hōmai noa, mō tā rātou meatanga i ngā tamariki katoa e oroko puta mai ana i te kōpū kia tika i roto i te ahi, he mea e meinga ai rātou e ahau kia noho kau noa iho, kia mōhio ai rātou ko Ihowā ahau.

27 "Mō reira kōrero ki te whare o Īharaira, e te tama a te tangata, mea atu ki a rātou: Ko te kupu tēnei a te Ariki, a Ihowā: Tēnei anō tētahi kohukohu a ō koutou mātua ki ahau, i a rātou i mahi nei i te hē ki ahau. 28 Ka oti rātou te kawe e ahau ki te whenua i ara ai tōku ringa kia hoatu a reira ki a rātou, nā, ka kite rātou i tēnā pukepuke tiketike, i tēnā, i tēnā rākau pūruru, i tēnā, nā, patua ana e rātou ki reira ā rātou patunga tapu, tāpaea ana e rātou ki reira te mea whakapātaritari, tā rātou whakahere. Mahia ana e rātou tā rātou whakakakara reka ki reira, ringihia ana e rātou ki reira ā rātou ringihanga. 29 Kātahi ahau ka mea ki a rātou: He aha te pukepuke tiketike e hāereere atu nā koutou?" (Heoi, huaina ana te ingoa o reira ko Pāma ā mohoa noa nei.)

30 "Mō reira mea atu ki te whare o Īharaira: Ko te kupu tēnei a te Ariki, a Ihowā: Ka whakapoke rānei koutou i a koutou, ka pērā me ō koutou mātua? Ka whai rānei koutou i ā rātou mea whakarihariha moepuku ai? 31 I te mea hoki ka tāpaea e koutou ā koutou mea hoatu noa, ā, ka meinga ā koutou tamariki kia tika nā roto i te ahi, e whakapoke ana rānei koutou i a koutou anō ki ā koutou whakapakoko katoa ā mohoa noa nei? Ā, me rapu tikanga mai rānei i ahau mā koutou, e te whare o Īharaira? E ora ana ahau, e ai tā te Ariki, tā Ihowā, e kore ahau e pai kia uia e koutou."

Ka Whakahokia e Ihowā a Īharaira

32 "Nā, ko te mea i puta ake ki ō koutou wairua e kore rawa e taea, tā koutou e kī rā, ‘Ka rite tātou ki ngā tauiwi, ki ngā hapū o ngā whenua, ka mahi ki te rākau, ki te kōhatu.’ 33 E ora ana ahau, e ai tā te Ariki, tā Ihowā, inā, he ringa kaha tōku, he tākakau mārō, he weriweri kua oti te riringi atu, i ahau ka kāwana nei i a koutou. 34 Ka tangohia mai anō koutou e ahau i roto i ngā iwi, ka huihuia i ngā whenua i whakamararatia atu ai koutou, he meatanga nā te ringa kaha, nā te tākakau mārō, nā te weriweri kua oti te riringi atu. 35 Ā, ka kawea koutou e ahau ki te koraha o ngā iwi, ā, ki reira ahau whakawā ai i a koutou, he kanohi ki te kanohi. 36 Ka rite ki tāku whakawā i ō koutou mātua i te koraha o te whenua o Īhipa; ka pēnā anō tāku whakawā i a koutou, e ai tā te Ariki, tā Ihowā. 37 Ka meinga anō koutou e ahau kia tika i raro i te tokotoko, kia uru ki roto ki te here o te kawenata. 38 Ka tahia atu hoki e ahau i roto i a koutou te hunga whakakeke, te hunga hoki e tutū ana ki ahau. Ka tangohia mai rātou e ahau i te whenua e noho nei rātou, engari, e kore rātou e tae ki te oneone o Īharaira; ā, ka mōhio koutou ko Ihowā ahau.

39 "Nā, ko koutou, e te whare o Īharaira, ko te kupu tēnei a te Ariki, a Ihowā: Haere, e mahi ki tāna whakapakoko, ki tāna whakapakoko, i ngā wā e takoto ake nei, ki te kore koutou e rongo ki ahau; kaua ia tōku ingoa tapu e whakapokea i muri ki ā koutou mea hōmai noa, ki ā koutou whakapakoko.

40 "Hei tōku maunga tapu hoki, hei te maunga o te tairangatanga o Īharaira, e ai tā te Ariki, tā Ihowā, hei reira te whare katoa o Īharaira, rātou katoa i te whenua, mahi ai ki ahau. Ko te wāhi tērā e manako ai ahau ki a rātou, ko te wāhi anō tērā e mea ake ai ahau ki ā koutou whakahere māku, ki ngā mātāmua o ā koutou mea e tāpae mai ai, ki ā koutou mea tapu katoa. 41 Ka manako ahau ki a koutou, ānō he whakakakara reka, ina tangohia mai koutou e ahau i roto i ngā iwi, ina huihuia mai i ngā whenua i whakamararatia atu ai koutou; ā, ka ai koutou hei whakatapu mōku i te tirohanga a ngā iwi. 42 Nā, ka mōhio koutou ko Ihowā ahau, ina kawea koutou e ahau ki te oneone o Īharaira, ki te whenua i ara ai tōku ringa kia hoatu a reira ki ō koutou mātua. 43 Ka mahara anō koutou i reira ki ō koutou ara, ki ā koutou mahi katoa i poke ai koutou; ā, ka whakarihariha koutou ki a koutou, ki tā koutou ake titiro, mō ngā mea kikino katoa i mahia e koutou. 44 Ā, ka mōhio koutou ko Ihowā ahau, ina ngana ahau ki a koutou, he mea mō tōku ingoa, kāhore anō ia e rite ki ō koutou ara kino, ki ā koutou mahi hē rānei, e te whare o Īharaira, e ai tā te Ariki, tā Ihowā."

He Ahi kei te Tonga

45 I puta mai anō te kupu a Ihowā ki ahau, i mea: 46 "E te tama a te tangata, anga atu tōu mata whaka te tonga, kia māturuturu atu anō tāu kupu whaka te tonga, poropititia he hē mō te ngahere o te pārae ki te tonga. 47 Mea atu hoki ki te ngahere i te tonga: Whakarongo ki te kupu a Ihowā; Ko te kupu tēnei a te Ariki, a Ihowā: Ka whakaūngia e ahau he ahi i roto i a koe, ā, ka pau ngā rākau matomato katoa i roto i a koe, me ngā rākau maroke katoa; e kore te mura e tineia, ka mura tonu, ka wera anō ngā kanohi katoa i reira, i te tonga tae noa ki te raki. 48 Ā, ka kite ngā kikokiko katoa, nāku, nā Ihowā i whakaū; e kore e tineia."

49 Anō rā ko ahau, "Auē, e te Ariki, e Ihowā! E mea ana rātou ki ahau, ‘He teka ianei he kōrero whakatauki āna e kōrero nei?’ "

Izráel engedetlensége a múltban és a jelenben

1 És lőn a hetedik esztendőben, az ötödik hónap tizedikén: jövének férfiak Izráel vénei közül megkérdezni az Urat, és leülének előttem. 2 És lőn az Úr beszéde hozzám, mondván: 3 Embernek fia! beszélj Izráel véneivel, és mondjad nékik: Így szól az Úr Isten: Nemde engem megkérdezni jöttetek-é? Élek én, hogy nem engedem, hogy megkérdezzetek engem, ezt mondja az Úr Isten. 4 Ítélni akarod őket, ítélni akarsz, embernek fia? add tudtokra atyáik útálatosságait! 5 És mondjad nékik: Így szól az Úr Isten: Azon a napon, melyen elválasztám Izráelt, és fölemelém kezemet a Jákób háza magvának, és megismertetém magamat velök Égyiptom földjén, és kezemet fölemelém nékik, mondván: Én vagyok az Úr, a ti Istentek! 6 Azon a napon felemeltem kezemet nékik, hogy kihozzam őket Égyiptom földjéről a földre, a melyet kinéztem vala nékik, a mely téjjel és mézzel folyó, ékessége az minden tartománynak; 7 És mondék nékik: Kiki az ő szemei útálatosságait elvesse, és Égyiptom bálványaival meg ne fertéztessétek magatokat; én vagyok az Úr, a ti Istentek! 8 De pártot ütének ellenem, s nem akarának hallgatni reám. Senki az ő szeme útálatosságait el nem veté és Égyiptom bálványait el nem hagyá. Mondám azért, hogy kiöntöm búsulásomat rájok, teljessé teszem haragomat rajtok Égyiptom földjének közepette. 9 De cselekedtem az én nevemért, hogy ez meg ne gyaláztassék a pogányok szemei előtt, a kik közt ők valának, a kiknek szemei előtt megismertettem magamat velök, hogy kihozom őket Égyiptom földjéről. 10 És kihozám őket Égyiptom földjéről, s vivém őket a pusztába. 11 És adám nékik parancsolatimat, és törvényeimet kijelentém nékik, melyeket az ember ha cselekszik, él azok által. 12 És adám nékik szombataimat is, hogy legyenek jegyül köztem és ő közöttök; hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr, az ő megszentelőjök. 13 De pártot üte ellenem Izráel háza a pusztában, az én parancsolatimban nem jártak és törvényeimet megveték, a melyeket az ember ha cselekszik, él azok által; és az én szombataimat megfertéztették felette igen. Mondám azért, hogy kiöntöm búsulásomat rájok a pusztában, hogy elveszessem őket. 14 De cselekedtem az én nevemért, hogy meg ne gyaláztassék a pogányok szemei előtt, a kiknek szeme láttára kihoztam vala őket. 15 És föl is emelém én kezemet nékik a pusztában, hogy be nem viszem őket a földre, melyet adtam nékik, mely téjjel és mézzel folyó, ékessége az minden tartománynak; 16 Mivelhogy törvényeimet megvetették és parancsolataimban nem jártak, és szombataimat megfertéztették, mert bálványaik után járt vala szívök: 17 Mindazáltal kedvezett szemem nékik, hogy el ne veszessem őket, és nem vetettem nékik véget a pusztában. 18 És mondék fiaiknak a pusztában: A ti atyáitok parancsolataiban ne járjatok, és az ő törvényeiket meg ne tartsátok, s bálványaikkal magatokat meg ne fertéztessétek. 19 Én vagyok a ti Uratok, Istentek: az én parancsolatimban járjatok, az én törvényimet tartsátok meg, és azokat cselekedjétek. 20 És az én szombatimat megszenteljétek, hogy legyenek jegyül én köztem és tiköztetek, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, a ti Istenetek. 21 De pártot ütének a fiak ellenem, parancsolataimban nem jártak, s törvényeimet meg nem tartották, hogy azokat cselekedjék, a melyeket az ember ha cselekszik, él azok által; szombataimat megfertéztették; mondám azért, hogy kiöntöm búsulásomat rájok, teljessé teszem haragomat rajtok a pusztában. 22 De visszavontam kezemet, s cselekedtem az én nevemért, hogy meg ne gyaláztassék a pogányok előtt, a kiknek szeme láttára kihoztam őket. 23 Föl is emelém én kezemet nékik a pusztában, hogy elszélesztem őket a pogányok közé, és szétszórom őket a tartományokba; 24 Mivelhogy törvényeimet nem cselekedték, s parancsolataimat megvetették, és szombataimat megfertéztették, s atyáik bálványai után voltak szemeik. 25 És én is adtam nékik nem jó parancsolatokat, s törvényeket, a melyek által ne éljenek. 26 S megfertéztetém őket ajándékaikkal, mikor tűzön vittek át minden elsőszülöttet, hogy elpusztítsam őket, hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr. 27 Azért szólj az Izráel házának, embernek fia, és mondjad nékik: Így szól az Úr Isten: Még ebben is gyalázattal illettek engem a ti atyáitok, hogy hűtlenül elszakadának tőlem: 28 Mikor bevittem őket a földre, a melyért fölemeltem kezemet, hogy azt nékik adom, megtekintének minden magas halmot és minden sűrű ágú fát, és ott áldozzák vala az ő áldozatjaikat, és ott adják vala haragra ingerlő ajándékaikat; és oda teszik vala kedvelt illatjokat, és oda öntik vala italáldozataikat. 29 És mondék nékik: Micsoda e magaslat, a hova ti gyülekeztek? És nevezik nevét magaslatnak mind e mai napig.

Ítélet és igéret

30 Ennekokáért mondjad Izráel házának: Így szól az Úr Isten: Nemde a ti atyáitok módjára fertéztetitek-é meg magatokat, és az ő útálatosságaik szerint paráználkodtok-é? 31 És ajándékaitok vitelével, mikor átviszitek fiaitokat a tűzön, fertéztetitek meg magatokat minden bálványaitok előtt mind e mai napig, és én engedjem, hogy megkérdezzetek engem, Izráel háza? Élek én, ezt mondja az Úr Isten, hogy nem engedem, hogy megkérdezzetek engem! 32 És a mi lelketekben támadt, semmiképpen sem lesz meg, hogy azt mondjátok: Leszünk olyanok, mint a pogányok, mint a tartományok nemzetségei, szolgálván fának és kőnek. 33 Élek én, ezt mondja az Úr Isten, hogy erős kézzel és kinyújtott karral és kiontott búsulással uralkodom rajtatok. 34 És kiviszlek titeket a népek közül, és egybegyűjtelek titeket a tartományokból, melyekbe elszéledtetek, erős kézzel és kinyújtott karral és kiontott búsulással; 35 És vezetlek titeket a népek pusztájára, hol szemtől-szembe törvénykezem veletek. 36 A mint törvénykeztem a ti atyáitokkal Égyiptom földének pusztájában; úgy törvénykezem veletek, ezt mondja az Úr Isten. 37 És átviszlek titeket a vessző alatt, és hozlak titeket a frigynek kötelébe. 38 És kitisztítom közületek a pártosokat, és az ellenem támadókat, és a földről, melyen jövevények voltak, kihozom őket, de Izráel földjére nem fognak bemenni, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Úr! 39 Ti pedig, Izráel háza, azt mondja az Úr Isten, mindenitek járjon az ő bálványai után és szolgáljon azoknak; de azután bizony, hallgatni fogtok rám, és az én szent nevemet többé meg nem fertéztetitek ajándékitokkal és bálványaitokkal. 40 Mert az én szent hegyemen, Izráelnek magas hegyén, ezt mondja az Úr Isten, ott fog szolgálni nékem Izráel egész háza együtt azon a földön; ott kedvelem őket, ott kivánom meg a ti áldozataitokat és ajándékitoknak első zsengéjét mindenben, mit nékem szenteltek. 41 Kedves illatban kedvellek titeket, mikor kihozlak titeket a népek közül és egybegyűjtelek titeket a tartományokból, melyeken elszéledtetek, és megszenteltetem ti bennetek a pogányok szemei előtt. 42 És megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, mikor beviszlek titeket Izráel földjére, arra a földre, melyért fölemeltem kezemet, hogy adom azt a ti atyáitoknak. 43 És ott megemlékeztek útaitokról, s minden cselekedeteitekről, melyekkel magatokat megfertéztettétek, s megútáljátok ti magatokat minden gonoszságtokért, melyeket cselekedtetek. 44 És megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, mikor cselekszem veletek az én nevemért, és nem a ti gonosz útaitok és romlott cselekedeteitek szerint, oh Izráel háza, ezt mondja az Úr Isten!

Káldeusok kardja a zsidók és ammoniták ellen

45 És lőn az Úrnak beszéde hozzám, mondván: 46 Embernek fia! fordítsd orczádat délre, és szólj dél felé és prófétálj a déli mező erdeje ellen! 47 És mondjad a dél erdejének: Halld meg az Úr beszédét, így szól az Úr Isten: Ímé, én tüzet gyújtok benned, hogy megemészszen te benned minden zöldelő és minden aszú fát. Meg nem aluszik a lángoló láng, és megég a miatt minden orcza déltől északig. 48 És meglátja minden test, hogy én, az Úr gyújtottam meg azt, mert meg nem aluszik. 49 És mondék: Ah, ah, Uram Isten! ezek azt mondják nékem: Hát nem példabeszédekben beszél ez?