Ezequiel 16

Te Wahine Pūremu a Ihowā

1 I puta mai anō te kupu a Ihowā ki ahau, i mea: 2 "E te tama a te tangata, meinga a Hiruhārama kia mōhio ki āna mea whakarihariha, 3 mea atu: Ko te kupu tēnei a te Ariki, a Ihowā, ki Hiruhārama: Ko tōu take, ko tōu wāhi i whānau ai koe, ko te whenua o te Kanaani; ko te Amori tōu pāpā, ā, ko tōu whaea he Hiti. 4 Nā, ko tōu whānautanga, i te rā i whānau ai koe, kīhai tōu uho i tapahia, kīhai anō koe i horoia ki te wai kia mā ai; kīhai rawa anō koe i meatia ki te tote, kīhai rawa i takaia. 5 Kīhai tētahi kanohi i aroha ki a koe, kīhai i meatia ki a koe tētahi o ēnei mea, he mahi tohu ki a koe. Heoi, he mea makā atu koe ki te mata o te pārae, he mea whakarihariha hoki tōu tinana i te rā i whānau ai koe.

6 "Nā, i tōku haerenga atu mā tōu taha, ā, ka kite ahau i a koe e oke ana i roto i ōu toto, ka mea atu ahau ki a koe, ahakoa kei roto koe i ōu toto, ‘E ora’; āe rā, i mea atu ahau ki a koe, ahakoa kei roto koe i ōu toto, ‘E ora.’ 7 I meinga anō koe e ahau kia tini, kia rite ki ngā tupu o te māra; heoi kua tokomaha koe, kua nui, kua tae anō koe ki ngā whakapaipai ātaahua. Kua pupuku ōu ū, kua tupu ōu makawe; i mua hoki e noho tahanga ana koe, kāhore he kākahu.

8 "Nā, i tōku haerenga atu i tōu taha, ka kite ahau i a koe, nā, he wā nō te aroha te wā i a koe. Nā, hīpokina iho e ahau te remu o tōku ki runga ki a koe, uhia ana koe e ahau, i a koe e noho tahanga ana: Āe rā, oati ana ahau ki a koe, uru ana tāua ki te kawenata, e ai tā te Ariki, tā Ihowā, ā, riro mai ana koe i ahau. 9 Kātahi ka horoia koe e ahau ki te wai; āe rā, āta horoia atu ana e ahau ōu toto i a koe; ā, pania ana koe e ahau ki te hinu. 10 Ko tāku kākahu mōu he mea whakairo; ko āku hū mōu he hiako kekeno; ko tāku whītiki mōu he rīnena pai; hīpokina ana koe e ahau ki te hiraka. 11 He mea whakapaipai anō koe nāku ki te whakapaipai, whakanohoia ana e ahau he poroporo ki ōu ringa, he hei ki tōu kakī. 12 I kuhua anō e ahau he mōwhiti ki tōu ihu, he whakakai ki ōu taringa, he karauna ātaahua ki tōu māhunga. 13 Heoi, kua oti koe te whakapaipai ki te kōura, ki te hiriwa; he rīnena pai anō hoki tōu kākahu, he hiraka, he mea whakairo hoki; i kai koe i te parāoa pai, i te honi, i te hinu; nui atu tōu ātaahua, kake ana koe hei kīngitanga. 14 Pakū ana tōu ingoa ki ngā iwi he ātaahua nōu; i tino pai rawa hoki. He hōnore hoki nōku i tukua atu e ahau ki a koe, e ai tā te Ariki, tā Ihowā.

15 "Otiia whakawhirinaki ana koe ki tōu ātaahua, kairau ana koe, he whakaaro hoki nōu ki tōu ingoa, ringihia ana e koe ōu kairautanga ki te tangata e haere atu ana i tōu taha; i a ia tēnā. 16 I tīkina atu anō e koe ētahi o ōu kākahu, ā, mahia ana e koe āu wāhi tiketike, kōtingotingo rawa, hei kairautanga mōu. E kore he pēnā e puta ā mua, e kore anō e pēnā. 17 I tīkina anō e koe āu mea whakapaipai, he kōura nāku, he hiriwa nāku, ko āku i hoatu rā ki a koe, ā, hangā ana e koe ētahi whakapakoko tāne māu, hei kairautanga mōu. 18 I tīkina anō e koe ōu kākahu whakairo, hei hīpoki mō rātou, hoatu ana e koe tāku hinu, me tāku whakakakara ki tō rātou aroaro. 19 Ko tāku kai hoki, i hoatu e ahau ki a koe, ko te parāoa pai, ko te hinu, ko te honi i whāngaia ai koe e ahau, hoatu ana anō tērā e koe ki tō rātou aroaro hei kakara reka, ā, koia anō tērā; e ai tā te Ariki, tā Ihowā.

20 "I tīkina anō e koe āu tama me āu tamāhine, ā tāua whānau, patua iho e koe hei kai mā rātou. He iti ianei ōu kairautanga, 21 i patua ai e koe āku tamariki, i tukua atu ai rātou, i meatia rātou kia haere nā roto i te ahi ki a rātou? 22 Nā, i āu mea whakarihariha katoa, i ōu kairautanga, kīhai koe i mahara ki ngā rā o tōu tamāhinetanga, i a koe e noho tahanga ana, kāhore he kākahu, i a koe i oke rā i roto i ōu toto.

23 "Nā, i muri i tōu hē katoa; auē te mate mōu, auē, te mate mōu, e ai tā te Ariki, tā Ihowā, 24 kei te hanga koe i te whare tairanga mōu, mahia ana e koe he wāhi tiketike mōu i ngā waharoa katoa. 25 Kua hangā anō e koe tāu wāhi tiketike ki ngā ahunga katoa o ngā ara, meinga ana e koe tōu ātaahua kia whakariharihangia, whewhera tonu ōu waewae ki ngā tāngata e haere ana i tōu taha, whakamaha ana e koe tōu kairautanga. 26 Kua kairau anō koe ki ngā Īhipiana, ki ōu hoa tata, he hunga kikokiko nui; whakamaha ana e koe tōu kairautanga, hei whakapātaritari i ahau. 27 Nā reira, nanā, kua totoro atu tōku ringa ki runga ki a koe, kua whakaititia anō e ahau ngā kai i rite māu, ā, hoatu ana koe e ahau ki tā ōu hoariri i pai ai, ki ngā tamāhine a ngā Pirihitini, e whakamā nei ki tōu ara pūremu. 28 I kairau anō koe ki ngā Ahiriana, he kore hoki nōu e ngata; inā, kairau ana koe ki a rātou, otiia kīhai koe i ngata. 29 Kua whakamaha anō e koe ōu kairautanga ki te whenua o Kanaana a Karari atu ana; heoi kīhai anō i ngata i tēnei.

30 "Anō te ngoikore o tōu ngākau, e ai tā te Ariki, tā Ihowā, i tāu mahinga i ēnei mea katoa, he mahi nā te wahine kairau, nā te mea taikaha; 31 i tāu hanganga i tōu whare tairanga ki te ahunga mai o ngā ara katoa, i tāu mahinga i tāu wāhi tiketike ki ngā waharoa katoa. Kīhai tāu i rite ki tā te wahine kairau, e whakahāwea ana hoki koe ki te utu! 32 He wahine moe hoa, i pūremu! E tuku mai ana i ngā tāngata kē ehara nei i te hoa nōna! 33 E hoatu ana e rātou he mea ki ngā wāhine kairau katoa; ko koe ia e hoatu ana i ōu taonga ki te hunga katoa e hiahia ana ki a koe, ā, utua ana rātou e koe, he mea kia haere mai ai rātou ki a koe i ngā taha katoa ki ōu kairautanga. 34 He rerekē hoki tāu i tā ētahi wāhine i ōu kairautanga, inā kāhore tētahi e aru ana i a koe, kairau ai. I te mea hoki ka hoatu e koe he utu, ā, kāhore he utu e hōmai ki a koe, nā, ka rerekē tāu.

35 "Mō reira whakarongo, e te wahine kairau, ki te kupu a Ihowā: 36 Ko te kupu tēnei a te Ariki, a Ihowā, Nā, kua ringihia atu nā tōu weriweri, kua kitea anō koe e noho tahanga ana i ōu kairautanga ki te hunga i hiahia ki a koe; ā, he mea ki āu whakapakoko whakarihariha katoa, ki te toto hoki o āu tamariki i hoatu nā e koe ki a rātou; 37 mō reira, ka huihuia katoatia e ahau te hunga katoa i hiahia ki a koe āu i āhuareka ai, rātou ko te hunga katoa i aroha ai koe, ko te hunga katoa hoki i kino ai koe; inā, ka huihuia rātou e ahau ki a koe i tētahi taha, i tētahi taha ka whakakitea anō koe e ahau ki a rātou e noho tahanga ana, kia kite ai rātou i ōu wāhi katoa e takoto kau ana. 38 Nā, ko tāku whakawā i a koe ka rite ki te whakawā o ngā wāhine kua takahi i te ture mārena, o ngā wāhine kua whakaheke toto; ā, ka hoatu e ahau ki a koe te toto o te weriweri, o te hae. 39 Ka tukua anō koe e ahau ki tō rātou ringa, ā, ka whakahoroa e rātou tōu whare tairanga, ka wāhia āu wāhi tiketike; ka huia atu anō ōu kākahu, ka tangohia āu mea whakapaipai, ā, ka waiho koe kia noho tahanga ana, kāhore he kākahu. 40 Ka kawea mai anō e rātou he rōpū hei whawhai ki a koe, ā, ka ākina koe ki te kōhatu, ka werohia ki ā rātou hoari, puta rawa. 41 Ka tahuna anō e rātou ōu whare ki te ahi, ka mahia anō he whakaritenga ki a koe i te tirohanga a ngā wāhine tokomaha; ā, ka meinga e ahau kia mutu ōu kairautanga, e kore anō he utu e hoatu e koe ā muri ake nei. 42 Heoi, ka ngata i konā tōku riri ki a koe, ka tahuri atu tōku hae i a koe, ā, ka āta noho ahau, e kore anō e riri ki a koe ā muri ake nei.

43 "Nō te mea kīhai koe i mahara ki ngā rā o tōu taitamāhinetanga, heoi whakapōreareatia ana ahau e koe ki ēnei mea katoa; mō reira tēnei ahau te hoatu nei i tōu tikanga ki runga ki tōu māhunga, e ai tā te Ariki, tā Ihowā. E kore anō tēnei weriweri e honoa iho e koe ki āu mea whakarihariha katoa.

44 "Nanā, ko te hunga katoa e kōrero ana i ngā whakatauki, ko tā rātou whakatauki tēnei mōu, e mea nei: ‘Kei te whaea tonu te rite o tāna tamāhine.’ 45 Ko koe te tamāhine a tōu whaea, e anuanu rā ki tāna tahu, ki āna tamariki hoki; ā, ko koe te teina o ōu tuākana, i whakarihariha nei ki ā rāua tahu, ki ā rāua tamariki hoki. He Hiti tō koutou whaea, he Amori tō koutou pāpā. 46 Nā, ko Hamaria tōu tuakana, e noho nei i tōu taha mauī, rātou ko āna tamāhine; ā, ko tōu teina, e noho nā i tōu taha matau, ko Horoma rātou ko āna tamāhine. 47 Heoi, kīhai koe i haere i runga i ō rāua ara, kīhai anō tāu mahi i rite ki ā rāua mea whakarihariha; engari, me te mea nei he mea iti rawa tērā, neke noa atu tōu tūtūā i tō rātou i ōu ara katoa. 48 E ora ana ahau, e ai tā te Ariki, tā Ihowā, kīhai te mahi a tōu teina, a Horoma, rātou ko āna tamāhine i rite ki tāu mahi, ki tāu, ki tā āu tamāhine.

49 "Nanā, ko te hē tēnei o tōu teina, o Horoma: he whakapehapeha i roto i a ia, i a rātou ko āna tamāhine, he takapū kī i te taro, he ngākau warea i te nui taonga; kīhai hoki ia i whakaū ake i ngā ringa o te ware, o te rawakore. 50 Ā, i whakakake rātou, i mahi hoki i te mea whakarihariha ki tōku aroaro; nō reira i unuhia atu ai rātou e ahau, kei tāku i kite ai he pai. 51 Kīhai hoki o Hamaria i rite ki te hāwhe o ōu hara; engari i whakanuia atu e koe āu mea whakarihariha i a rātou, ka ai hoki āu mea whakarihariha katoa i mahia e koe hei whakatika mō tā tōu tuakana, mō tā tōu teina. 52 Nā, ko koe, whakawahā e koe tōu nā whakamā, nāu nā i whakatika tōu teina, tōu tuakana; nā ōu hara i hara ai koe, he nui atu nei te whakarihariha i o rāua, ka nui atu tō rāua tika i tōu. Āe rā, kia numinumi hoki koe, kia waha i tōu whakamā, kua whakatikaia nā hoki e koe tā tōu teina, tā tōu tuakana.

53 "Nā, ka whakahokia rāua e ahau i te whakarau, a Horoma, me āna tamāhine i te whakarau, a Hamaria me āna tamāhine i te whakarau, ko ōu whakarau i te whakarau, i roto i a rātou. 54 Kia mau ai ki a koe tōu whakamā, kia numinumi kau ai mō ngā mea katoa i mea ai koe, i a koe ka waiho nā hei whakamānawatanga mō rātou. 55 Ka hoki tōu teina, a Horoma rātou ko āna tamāhine, ki tō rātou tū ō mua, ā, ka hoki a Hamaria rātou ko āna tamāhine ki tō rātou tū ō mua, ka hoki anō koutou ko āu tamāhine ki tō koutou tū ō mua. 56 Kīhai nā hoki tōu teina, a Horoma, i rangona i roto i tōu māngai i te rā i tōu whakakake, 57 i te mea kīanō tōu hē i hurahia, i te wā iara o te tāwainga a ngā tamāhine a Hīria, a te hunga katoa i tētahi taha ōna, i tētahi taha, a ngā tamāhine a ngā Pirihitini e whakahāwea nā ki a koe i tētahi taha, i tētahi taha. 58 Kua mau ki a koe tōu hē, me āu mea whakarihariha, e ai tā Ihowā."

He Kawenata Pūmau Tonu

59 "Ko te kupu hoki tēnei a te Ariki a Ihowā: Ko tāku mahi ki a koe ka rite ki tāu mahi; kua whakahāwea nā hoki koe ki te oati, whakatakā ana e koe te kawenata. 60 Otiia, ka mahara anō ahau ki tāku kawenata ki a koe i ngā rā o tōu taitamāhinetanga, ka pūmau anō i ahau he kawenata ki a koe ā ake ake. 61 Hei reira ka mahara koe ki ōu ara, ka whakamā, ina riro i a koe ōu tuākana, tōu teina; ā, ka hoatu rāua e ahau ki a koe hei tamāhine, otiia ehara i te mea nā tāu kawenata. 62 Ka pūmau anō i ahau tāku kawenata ki a koe, ā, ka mōhio koe ko Ihowā ahau; 63 kia mahara ai, kia numinumi kau ai koe, kia kaua ai hoki e puaki tōu māngai i muri iho, mō tōu whakamā hoki; ina mārie ahau ki a koe, ki ngā mea katoa i mea ai koe," e ai tā te Ariki, tā Ihowā.

Jeruzsálem hűtlensége, büntetése és újra felvétetése

1 És lőn az Úr beszéde hozzám, mondván: 2 Embernek fia! add tudtára Jeruzsálemnek az ő útálatosságait, 3 És mondjad: Így szól az Úr Isten Jeruzsálemnek: A te származásod és születésed Kanaán földjéről való; atyád az Emoreus és anyád Hitteus asszony. 4 Születésed pedig ilyen volt: a mely napon születtél, el nem metszették a köldöködet, és vízzel meg nem mostak, hogy tiszta lennél, sóval sem töröltek meg, sem be nem póláltak. 5 Szem meg nem szánt téged, hogy ezekből valamit veled cselekedett volna, könyörülvén rajtad; hanem kivetettek a nyilt mezőre, mert útáltak, a mely napon születtél. 6 Ekkor elmenék melletted és látálak véredben eltapodva, és mondék néked: A te véredben élj! mondék ismét néked: A te véredben élj! 7 Sok ezerekre szaporítottalak, mint a mezei füvet, és megszaporodál és fölnevekedél és jutál nagy szépségre; emlőid duzzadának s szőröd kinőtt vala, de te mezítelen és befedezetlen valál. 8 Ekkor elmenék melletted, és látálak, és ímé a te korod a szerelem kora vala, és kiterjesztém fölötted szárnyamat s befödözém mezítelenségedet, és megesküvém néked s frigyre léptem veled; azt mondja az Úr Isten, és lől az enyém. 9 És megmosálak vízzel és elmosám rólad véredet, és megkenélek olajjal. 10 És felöltöztetélek hímes ruhába, és felsaruztalak borjúfóka bőrrel, s övezélek fehér gyolcscsal s befedélek selyemmel. 11 És felékesítélek ékeségekkel, s adtam karpereczeket kezeidre és lánczot nyakadra. 12 És adtam orrpereczet orrodra és függőket füleidre és ékes koronát fejedre. 13 És felékesítéd magadat aranynyal és ezüsttel, és öltözeted vala fehér gyolcs és selyem és hímes ruha; lánglisztet, mézet és olajat ettél, és megszépülél felette igen, s királyságra jutál. 14 És kiméne híred a pogányok közé a te szépségedért; mert tökéletes vala az ékességeim által, a melyeket reád tettem, azt mondja az Úr Isten. 15 De elbízád magadat szépségedben és paráznává lőn híred szerint, elárasztál paráznaságaiddal minden melletted elmenőt: legyen kedve szerint! 16 És vevél a te ruháidból s csinálál magadnak magaslatokat különböző szinnel borítva, s paráználkodál azokon; ilyen még nem volt és nem is lesz. 17 És vevéd a te ékességidet az én aranyomból és ezüstömből, melyeket néked adtam, és csináltál magadnak férfiú képeket, és azokkal paráználkodál. 18 És vevéd hímes ruháidat és befedezéd azokat, és olajomat és füstölőszeremet vetéd eléjök. 19 És az én eledelemet, melyet néked adtam, – lángliszttel és olajjal és mézzel etettelek vala, – ő eléjök rakád kedves illatul; így lőn, ezt mondja az Úr Isten. 20 És vevéd a te fiaidat és leányaidat, kiket nékem szültél vala, és megáldozád őket azoknak eledelül. Avagy nem volt-é már elég paráznaságodból, 21 Hogy megölted fiaimat is, és oda adád őket, midőn tűzben nékik áldozád? 22 És minden útálatosságaidban és paráznaságaidban meg nem emlékeztél a te ifjúságod napjairól mikor mezítelen és befedezetlen valál, véredben eltapodva voltál. 23 És lőn minden gonoszságod után, (Jaj, jaj néked! azt mondja az Úr Isten,) 24 Építél magadnak tetőt, és csináltál magaslatot minden utczán. 25 És minden keresztútnál megépítéd magaslatodat, s útálatossá tevéd szépségedet, és kétfelé vetéd lábaidat minden melletted elmenőnek, és sokasítád paráznaságodat. 26 És paráználkodál Égyiptom fiaival, szomszédiddal, a nagytestűekkel, és sokasítád paráznaságodat, hogy engem ingerelj. 27 És ímé kinyújtottam kezemet ellened, s megkisebbítém rendelt részedet, és adálak téged a te gyűlölőidnek, a Filiszteusok leányainak csúfolásukra, a kik átallák fajtalan útadat. 28 S Assiria fiaival is paráználkodál, mert meg nem elégedél; paráználkodál velök, és még sem elégedél meg. 29 És sokasítád paráznaságodat a kalmárok földje, Káldea felé, de még ezzel sem elégedél meg. 30 Mily gyenge a szíved, azt mondja az Úr Isten, hogy mindezeket cselekedted, egy rakonczátlan rima cselekedeteit! 31 Hogy állítál magadnak fedelet minden keresztúton, és magaslatokat csinálál minden utczán, de nem voltál olyan, mint a rima, kicsibe véve a bért. 32 Te házasságtörő asszony! férje helyett idegeneket fogad el! 33 Minden rimának bért adnak, te pedig magad adtad ajándékidat minden szeretődnek, így megvásárlád őket, hogy bemenjenek hozzád mindenfelől paráznaságidért. 34 És lőn különbség közted és más asszonyok közt paráznaságaidban; mert utánad nem jártak a paráznák; te adál bért nékik és bért ők nem adának néked, így lőn különbséged. 35 Azért te rima, halld meg az Úr beszédét! 36 Így szól az Úr Isten: A miatt, hogy eláradt gyalázatod és föl van takarva mezítelenséged a te szeretőiddel való paráznaságaidban; és minden útálatos bálványaid miatt és fiaid vére miatt, kiket azoknak adtál: 37 Ezokáért ímé egybegyűjtöm minden szeretődet, kiknek kedves valál, és mindazokat, a kiket szerettél, együtt azokkal, a kiket gyűlöltél, és egybegyűjtöm őket ellened mindenfelől, és föltakarom mezítelenségedet előttök, hogy lássák minden te mezítelenségedet. 38 És megítéllek téged a házasságtörő és vért ontó asszonyok ítéletével, és véredet kiontatom búsulásomban és féltő szerelmemben. 39 És adlak téged kezökbe, és leszakítják tetődet és lerontják magaslataidat és lehúzzák rólad ruháidat és elveszik ékességeidet, és hagynak mezítelenül s ruhátalanul. 40 És összehoznak gyűlést ellened, és megköveznek és összevagdalnak fegyvereikkel. 41 És megégetik házaidat tűzzel, és ítéletet cselekesznek rajtad sok asszony szeme láttára, és megszüntetem paráznaságodat, és bért sem adsz többé. 42 És megnyugotom búsulásomat rajtad, hogy eltávozzék féltő szerelmem te tőled, s megnyugoszom és többé nem haragszom. 43 Mivelhogy meg nem emlékeztél ifjúságod napjairól, és ingerlettél engem mindezekkel, azért ímé én is fejedhez verem útadat, ezt mondja az Úr Isten, és többé nem cselekszed a fajtalanságot minden útálatosságod mellett. 44 Ímé, valaki közmondással él, rólad veszi azt, mondván: A minémű az anya, olyan a leánya is. 45 Anyád leánya vagy te, a ki megútálta férjét s fiait, és öcséidnek nénje vagy, a kik megútálták férjeiket és fiaikat; anyátok Hitteus asszony és atyátok Emoreus. 46 És a te nénéd Samaria vala, ő és leányai, ki balkezed felől lakik vala; és öcséd, a ki jobbkezed felől lakik vala, Sodoma és leányai. 47 És nem az ő útaikon jártál, és nem az ő útálatosságaik szerint cselekedtél, de csak kevés ideig; de aztán gonoszabb valál azoknál minden útadban. 48 Élek én! azt mondja az Úr Isten, így nem cselekedett Sodoma, a te öcséd, ő és leányai, a mint cselekedtél te és a te leányaid. 49 Ímé, ez volt a vétke Sodomának, a te öcsédnek: kevélység, eledel bősége és gondtalan békesség volt nála és leányainál, de a szűkölködőnek és szegénynek kezét nem fogta meg. 50 És felfuvalkodának s cselekedének útálatosságot előttem, és elveszítém őket, mikor ezt megláttam. 51 És Samaria félannyit sem vétkezett, mint te, mert többek a te útálatosságaid, mint az övék; és így nőtestvéreidet nálad igazabbaknak bizonyítád minden útálatosságiddal, a melyeket cselekvél. 52 Te is azért viseld gyalázatodat, a melyre pedig nénédet ítélted; a te bűneid miatt, melyekben nálok útálatosabban cselekvél, igazabbak ők nálad. Szégyenülj meg hát te is s viseld gyalázatodat, hogy nőtestvéreidet nálad igazabbaknak bizonyítád. 53 És visszahozom foglyaikat, Sodomának s leányainak foglyait és Samariának s leányainak foglyait; s visszahozom a te foglyaidat is amazok közepette; 54 Azért, hogy viseljed gyalázatodat és megszégyenülj mindazokért, miket cselekedtél, mikor azoknak vígasztalásukra leszel. 55 És nőtestvéreid, Sodoma és leányai visszatérnek előbbi állapotjokba, és Samaria s leányai visszatérnek előbbi állapotjokba, és te is és leányaid visszatértek előbbi állapototokba. 56 És nem vala-é öcséd, Sodoma, szóbeszéd a te szádban kevélykedésed napján, 57 Minekelőtte kitudódott volna gonoszságod; a miképen te most gyalázatuk vagy Siria leányainak s minden körülötted valóknak, a Filiszteusok leányainak, kik útálnak téged köröskörül? 58 Fajtalanságodat és útálatosságaidat magad viseled, azt mondja az Úr. 59 Mert ezt mondja az Úr Isten: És ha úgy cselekedtem veled, mint te cselekedtél, midőn megvetetted az esküt, hogy megtörd a frigyet: 60 Én megemlékezem frigyemről, a melyet veled ifjúságod napjaiban kötöttem, és örök frigyet vetek veled. 61 És te megemlékezel útaidról és megszégyenled magadat, mikor hozzád veszed nőtestvéreidet, a kik nagyobbak nálad, együtt azokkal, a kik kisebbek, s adom őket néked leányaidul, de nem a te frigyedből. 62 És én megerősítem frigyemet veled, s megismered, hogy én vagyok az Úr. 63 Hogy megemlékezzél és pirulj, és meg ne nyissad többé szádat szégyenletedben, mikor megkegyelmezek néked mindenekben, valamit cselekedtél, azt mondja az Úr Isten.