Neemias 6

He Whakangārahu ki a Nehemia

1 Ā, nō te rongonga o Hanaparata, o Tōpia, o Keheme Ārapi, o ērā atu o ō mātou hoariri, kua hangā e ahau te taiepa, kāhore hoki he wāhi pakaru i mahue (kāhore anō ia kia oti noa i ahau ngā tatau te whakatū ki ngā kūwaha), 2 nā, ka unga tāngata mai a Hanaparata rāua ko Keheme ki ahau, ka mea, "Haere mai, tātou ka rūnanga ki tētahi o ngā pā ririki i te mānia i Ono."

Otiia i whakaaro rāua ki te mahi kino ki ahau. 3 Nā, ka unga tāngata ahau ki a rāua hei kī atu, "He nui te mahi e mahi nei ahau; e kore e āhei kia heke atu. Kia whakamutua hei aha te mahi? Ko whakarērea nei hoki e ahau, ki te heke atu ahau ki a kōrua." 4 Nā, e whā ā rāua tononga tāngata mai ki ahau, ko taua tikanga anō, heoi whakahokia ana e ahau ko aua kupu rā anō.

5 Kātahi a Hanaparata ka unga mai i tāna tangata ki ahau, ko te rima o ngā ngarenga mai, ko taua tikanga anō, he pukapuka tuwhera i tōna ringa. 6 Ko te mea tēnei i tuhituhia ki reira:

"Kua pakū te rongo ki ngā tauiwi – e kī ana anō hoki a Kahamu – tēnei koutou ko ngā Hūrai te mea nei kia whakakeke; koia i hangā ai e koe te taiepa; ā, e mea ana koe ko koe hei kīngi mō rātou; ko tā ngā kōrero hoki tēnei. 7 Kua whakatūria anō e koe ētahi poropiti hei karanga mōu ki Hiruhārama, hei kī, ‘Kua whai kīngi a Hūrā!’ Nā, ka whakaaturia ēnei kupu ki te kīngi. Heoi, haere mai, kia kōrerorero tāua."

8 Kātahi ahau ka unga tāngata ki a ia, hei kī atu, "Ehara kau ēnei mea e kōrero nei koe; he mea tito noa hoki nā tōu ngākau ake."

9 Ko tā rātou katoa hoki, he whakawehi i a mātou, i mea rātou, "Tērā ō rātou ringa e whakawarea ki te mahi, e kore ai e mahia."

Tēnā, e te Atua, whakakahangia ōku ringa.

10 Kātahi ahau ka haere ki te whare o Hemaia tama a Teraia tama a Mehetapēre, he mea tūtaki hoki ia ki roto; ā, ka mea ia, "Me rūnanga tātou ki te whare o te Atua, ki roto ki te temepara, me tūtaki hoki e tātou ngā tatau o te temepara; tērā hoki rātou e haere mai ki te patu i a koe; inā, ko ā te pō rātou haere mai ai ki te patu i a koe."

11 Nā, ka mea ahau, "Me oma rānei te tangata pēnei i ahau nei? Ko wai te tangata o tōku rite e haere ki roto ki te temepara kia ora ai? E kore ahau e haere ki roto!"

12 Nā, ka mahara ahau ehara ia i te mea ungā mai nā te Atua; heoi hei hē mōku tāna kupu i poropiti ai. He mea utu hoki ia nā Tōpia rāua ko Hanaparata. 13 I utua ai ia, kia wehi ai ahau, kia mahi pērā, ā, ka hara; kia whai mea ai rātou hei whakaingoa kino, hei tāwai mā rātou ki ahau.

14 Kia mahara, e tōku Atua, ki a Tōpia rāua ko Hanaparata, ki ēnei mahi a rāua, ki a Noaria poropiti wahine, ki ērā atu anō o ngā poropiti i mea nei ki te whakawehi i ahau.

Te Tutukitanga o te Mahi

15 Heoi, kua oti te taiepa i te rua tekau mā rima o ngā rā o te marama o Eruru; e rima tekau mā rua ngā rā. 16 Ā, i te rongonga o ō mātou hoariri katoa, i taua mea, ka wehi ngā tauiwi katoa i tētahi taha o mātou, i tētahi taha, ā, ko te tino hokinga iho o ō rātou whakaaro; i kite hoki rātou he mea mahi tēnei mahi e tō mātou Atua.

17 He tini anō ngā pukapuka a ngā rangatira o Hūrā i aua rā i tae ki a Tōpia, me a Tōpia hoki i tae ki a rātou. 18 He tokomaha hoki o Hūrā i oati ki a ia, he hunaonga hoki ia nā Hekania tama a Araha; i tango anō tāna tama a Iehohanana i te tamāhine a Mehūrāma tama a Perekia hei wahine. 19 I kōrerotia anō e rātou āna mahi pai ki tōku aroaro; i kawea anō e rātou āku kupu ki a ia. Heoi, tukua mai ana e Tōpia ētahi pukapuka hei whakawehi i ahau.

Nehémiás ellenségeinek cselvetései elől kitér és befejezi a kőfalat

1 És lőn, hogy mikor meghallá Szanballat, Tóbiás, az Arábiabeli Gesem és a mi többi ellenségeink, hogy megépítettem a kőfalat, s hogy nem maradt azon semmi romlás, jóllehet még az ideig ajtókat nem állíttattam a kapukra: 2 Külde Szanballat és Gesem hozzám ilyen izenettel: Jer és találkozzunk a faluk egyikében, az Onó-völgyében; holott ők gonoszt gondoltak ellenem. 3 Küldék azért követeket hozzájok ilyen izenettel: Nagy dolgot cselekszem én, azért nem mehetek alá; megszünnék e munka, ha attól eltávozván, hozzátok mennék. 4 És küldének hozzám ilyen módon négy ízben, és én ilyen módon felelék nékik. 5 Küldé továbbá hozzám Szanballat ilyen módon ötödször az ő legényét, a kinek kezében egy felnyitott levél vala, 6 Melyben ez vala írva: A szomszéd népek közt ez a hír és Gasmu is mondja, hogy te és a zsidók pártot akartok ütni, annakokáért építed te a kőfalat; és hogy te leszel az ő királyok, e beszédek szerint. 7 Sőt még prófétákat is rendelél, a kik hirdetnék te felőled Jeruzsálemben, ezt mondván: Király van Júdában! És most e dolgoknak híre a királyhoz is elérkezik, annakokáért jer és tanácskozzunk együtt! 8 Én pedig küldék ő hozzá ilyen izenettel: Nem történt semmi olyan, a minőt te mondasz, hanem csak magadtól gondoltad mindazt a te szívedben. 9 Mert mindezek el akarnak vala minket rettenteni, ezt mondván: Leveszik kezöket a munkáról és az félben marad! Azért hát, oh Uram! erősítsd meg az én kezeimet. 10 És én elmentem Semájának, a Delája fiának házába, a ki Mehétabeél fia vala, és őt bezárkózva találtam, és monda: Menjünk az Isten házába, a templom belsejébe és zárjuk be a templomnak ajtait, mert eljőnek, hogy megöljenek téged, és pedig éjjel jőnek el, hogy megöljenek. 11 Én pedig mondék: Avagy ily férfiúnak, mint én vagyok, illik-é futni? Hát ilyen lévén mint én, beléphet-é valaki a templomba, élvén? Nem megyek! 12 És megismerém, hogy nem az Isten küldötte őt, hanem azt a prófécziát azért mondá nékem, mert Tóbiás és Szanballat felbérelték őt. 13 Azért vala pedig felbérelve, hogy én megrettenjek és akképen cselekedvén, vétkezzem, hogy így rossz híremet költhessék és rágalmazhassanak. 14 Emlékezzél meg én Istenem Tóbiásról és Szanballatról ezen cselekedeteik szerint, és a jövendőmondó Noádja asszonyról és a többi jövendőmondókról is, a kik rémítgetének engem. 15 Elvégezteték pedig a kőfal Elul hónap huszonötödik napján, ötvenkét nap alatt. 16 És lőn, hogy midőn meghallák minden mi ellenségeink, megfélemlének minden pogányok, a kik körültünk valának, és igen összeestek a saját szemeikben, és megismerék, hogy a mi Istenünktől vitetett végbe e munka. 17 E napokban is sok levelet küldének némely zsidó előljárók Tóbiásnak, és viszont Tóbiástól sok jöve hozzájok. 18 Mert sokan Júdában ő hozzá esküdtek, mivelhogy ő veje vala Sekániának, az Arah fiának, és Jóhanán, az ő fia, Mesullámnak, a Berékia fiának leányát vette volt el. 19 Sőt még jó szándékait is emlegetik vala előttem, és az én beszédeimet megvivék néki. Leveleket pedig Tóbiás folyton küldött, hogy engem elrettentene.