1 Pedro 2

He Kōhatu Ora, he Iwi Tapu

1 Nā, whakarērea atu ngā mauāhara katoa, ngā hīanga katoa, ngā tinihanga, ngā hae, me ngā kupu ngautuarā katoa. 2 Kia rite ki ngā tamariki whānau hou, hiahiatia atu te waiū kore tinihanga o te kupu, ko te mea hoki ia e tupu ai koutou ki te ora tonu; 3 ki te mea kua whakamātautau koutou he tikanga ngāwari tā te Ariki.

4 Ko tō koutou haerenga mai ki a ia ki te kōhatu ora, i whakakāhoretia nei e ngā tāngata, he mea whiriwhiri ia nā te Atua, he mea utu nui; 5 ka hangā hoki koutou, ānō he kōhatu ora hei whare, arā hei mea wairua, hei tohungatanga tapu, hei tāpae atu i ngā patunga tapu, arā i ngā mea wairua, he mea e manakohia ana e te Atua i runga i a Īhu Karaiti. 6 Mō reira, tērā wāhi o te karaipiture:

"Nā, ka whakatakotoria e ahau ki Hiona

te tino kāmaka o te kokonga,

he mea whiriwhiri, he mea utu nui,

ā, ko te tangata e whakapono ana ki a ia

e kore e tukua kia whakamā."

7 Ki a koutou e whakapono nā he mea utu nui ia; ki te hunga whakapono kore ia,

"Ko te kāmaka i kapea e ngā kaihanga,

kua meinga tēnei hei upoko mō te kokonga.

8 Hei kāmaka tūtukitanga waewae ia,

hei toka whakahinga."

Ki te hunga e tūtuki ana ki te kupu, ki te hunga whakapono kore; i whakaritea mai hoki rātou hei pēnei.

9 Ko koutou ia he iwi whiriwhiri, he tohungatanga kīngi, he iwi tapu, he iwi kua riro pū mai mā te Atua; hei whakapuaki i ngā pai o te kaikaranga i a koutou i roto i te pōuri ki tōna mārama whakamīharo. 10 I mua ehara i te iwi, ināianei ia he iwi nā te Atua: kīhai nei i tohungia i mua, ināianei ia ka tohungia.

He Pononga nā te Atua

11 E ōku hoa aroha, ko tāku whakahau atu tēnei, he hunga noho noa, he manene hoki koutou, kia mawehe i ngā hiahia kikokiko e whawhai nei ki te wairua. 12 Kia pai tā koutou whakahaere i roto i ngā tauiwi, mō tā rātou whakapae ki a koutou, he kaimahi koutou i te kino, nā, kia whakakorōria rātou i te Atua ā te rā o te tirohanga mai, ina kite i ā koutou mahi pai.

13 Kia ngohengohe koutou ki ngā tikanga katoa a te tangata, he whakaaro ki te Ariki; ahakoa ki te kīngi, ki te mea nui rawa; 14 ki ngā kāwana rānei, ki te hunga i tonoa mai e ia hei whiu i ngā kaimahi i te kino, hei whakamoemiti ia mō te hunga e mahi ana i te pai. 15 Ko tā te Atua hoki tēnei i pai ai, kia ai ā koutou mahi pai hei puru mō ngā māngai kūware o ngā tāngata whakaarokore. 16 He hunga ehara nei i te herehere, otiia e kore e waiho tō koutou herekoretanga hei hīpoki mō te mauāhara, engari kia rite ki ngā pononga a te Atua. 17 Whakahōnoretia ngā tāngata katoa. Arohaina ngā tēina, ngā tuākana. E wehi ki te Atua. Whakahōnoretia te kīngi.

Te Tauira o te Mamaetanga o Īhu Karaiti

18 E ngā pononga, kia ngohengohe ki ō koutou rangatira, kia nui te wehi; he teka ki te hunga pai, ki te hunga ngāwari anake, ki te hunga whanokē anō hoki. 19 He mea whai whakapainga hoki tēnei, ki te mea nā te mahara ki te Atua ka whakamanawanui ai tētahi ki ngā mea whakapōuri, i a ia e whakamamaetia hētia ana. 20 He aha hoki te korōria, ki te mea ka whakamanawanui, i te mea kua hara koutou, ā, ka motokia? Tēnā ka whakamanawanui, i te mea ka mahi pai, ā, ka whakamamaetia, he mea whai whakapainga tēnei ki te Atua. 21 Nō te mea i karangatia koutou ki tēnei, i whakamamaetia hoki a te Karaiti mō koutou, waiho iho ana e ia he tauira mō koutou, kia aru ai koutou i ōna tapuwae.

22 "Kīhai nei ia i mea i te hara,

kāhore anō hoki i kitea te tinihanga i tōna māngai."

23 Ka taunutia, kīhai ia i taunu atu; ka whakamamaetia, kīhai ia i whakatuma; engari, i tuku i a ia ki te kaiwhakawā tika. 24 Nāna ake i waha ō tātou hara, nā tōna tinana ake, i runga i te rākau, kia whakatūpāpaku ai tātou ki te hara, kia ora ai ki te tika. Nā ōna kārawarawa, i ora ai ō koutou mate. 25 I rite hoki koutou ki te hipi kua kotiti kē; heoi, kua hoki tēnei koutou ki te Hēpara, ki te Pīhopa, o ō koutou wairua.

A keresztények, Istennek újtestamentumi népe, kerüljék a testi kívánságokat, engedelmeskedjenek a felsőségnek, kövessék Krisztust

1 Levetvén azért minden gonoszságot, minden álnokságot, képmutatást, irígykedést, és minden rágalmazást. 2 Mint most született csecsemők, a tiszta, hamisítatlan tej után vágyakozzatok, hogy azon növekedjetek; 3 Mivelhogy ízleltétek, hogy jóságos az Úr. 4 A kihez járulván, mint élő, az emberektől ugyan megvetett, de Istennél választott, becses kőhöz, 5 Ti magatok is mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá, szent papsággá, hogy lelki áldozatokkal áldozzatok, a melyek kedvesek Istennek a Jézus Krisztus által. 6 Azért van meg az Írásban: Ímé szegeletkövet teszek Sionban, a mely kiválasztott, becses; és a ki hisz abban, meg nem szégyenül. 7 Tisztesség azért néktek, a kik hisztek; az engedetleneknek pedig: A kő, a melyet az építők megvetettek, az lett a szegeletnek fejévé és megütközésnek kövévé s botránkozásnak sziklájává; 8 A kik engedetlenek lévén, megütköznek az ígében, a mire rendeltettek is. 9 Ti pedig választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtartásra való nép vagytok, hogy hirdessétek Annak hatalmas dolgait, a ki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket; 10 A kik hajdan nem nép voltatok, most pedig Isten népe vagytok; a kik nem kegyelmezettek voltatok, most pedig kegyelmezettek vagytok. 11 Szeretteim, kérlek titeket, mint jövevényeket és idegeneket, tartóztassátok meg magatokat a testi kívánságoktól, a melyek a lélek ellen vitézkednek; 12 Magatokat a pogányok közt jól viselvén, hogy a miben rágalmaznak titeket mint gonosztévőket, a jó cselekedetekből, ha látják azokat, dicsőítsék Istent a meglátogatás napján. 13 Engedelmeskedjetek azért minden emberi rendelésnek az Úrért: akár királynak, mint felebbvalónak; 14 Akár helytartóknak, mint a kiket ő küld a gonosztévők megbüntetésére, a jól cselekvőknek pedig dícsérésére. 15 Mert úgy van az Isten akaratja, hogy jót cselekedvén, elnémítsátok a balgatag emberek tudatlanságát; 16 Mint szabadok, és nem mint a kiknél a szabadság a gonoszság palástja, hanem mint Istennek szolgái. 17 Mindenkit tiszteljetek, az atyafiúságot szeressétek; az Istent féljétek; a királyt tiszteljétek.

Szolgák kötelességei

18 A cselédek teljes félelemmel engedelmeskedjenek az uraknak; nem csak a jóknak és kíméleteseknek, de a szívteleneknek is. 19 Mert az kedves dolog, ha valaki Istenről való meggyőződéséért tűr keserűségeket, méltatlanul szenvedvén. 20 Mert micsoda dicsőség az, ha vétkezve és arczul veretve tűrtök? de ha jót cselekedve és mégis szenvedve tűrtök, ez kedves dolog Istennél. 21 Mert arra hívattatok el; hiszen Krisztus is szenvedett érettetek, néktek példát hagyván, hogy az ő nyomdokait kövessétek: 22 A ki bűnt nem cselekedett, sem a szájában álnokság nem találtatott: 23 A ki szidalmaztatván, viszont nem szidalmazott, szenvedvén nem fenyegetőzött; hanem hagyta az igazságosan ítélőre: 24 A ki a mi bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy a bűnöknek meghalván, az igazságnak éljünk: a kinek sebeivel szógyultatok meg. 25 Mert olyanok valátok, mint tévelygő juhok; de most megtértetek lelketek pásztorához és felvigyázójához.