Eclesiastes 9

Ka Pā mai te Mate ki te Katoa

1 Nā, ko tēnei katoa he mea whakaaro nā tōku ngākau, arā kia āta tirotirohia tēnei katoa; ko te hunga tika, ko te hunga whakaaro nui, me ā rātou mahi, kei roto i te ringa o te Atua. E kore te tangata e mōhio he aroha rānei, he kino rānei; kei tō rātou aroaro ngā mea katoa. 2 He rite tonu te pānga mai o ngā mea katoa ki ngā tāngata katoa; kotahi tonu te mea e pā ana ki te tangata tika, ki te tangata kino; ki te pai, ki te mā, ki te poke; ki te tangata i te patunga tapu, ki te tangata kāhore nei āna patunga tapu.

Ko te tangata pai rite tonu

ki te tangata hara,

ko te tangata e oati ana,

ki te tangata e wehi ana i te oati.

3 He hē tēnei i roto i ngā mea katoa e meatia ana i raro i te rā, kotahi tonu te mea e pā ana ki te katoa. Ko te ngākau anō hoki o ngā tama a te tangata kī tonu i te kino; kei roto hoki te haurangi i ō rātou ngākau i a rātou e ora ana; ā muri iho ka riro rātou ki ngā tūpāpaku. 4 Ko te tangata hoki e tūhono ana ki te hunga ora katoa ka whai tūmanakohanga; pai atu hoki te kurī ora i te raiona mate.

5 E mōhio ana hoki te hunga ora tērā rātou e mate;

ko ngā tūpāpaku ia, kāhore ō rātou mōhio ki tētahi mea,

kāhore ake hoki he utu i a rātou;

ka warewaretia hoki te mahara ki a rātou.

6 Ko tō rātou aroha hoki, ko tō rātou riri,

ko tō rātou hae, kua kore noa ake;

kāhore hoki he wāhi i a rātou ā ake ake,

o ngā mea katoa e meatia ana i raro i te rā.

7 Haere, kainga tāu kai i runga i te hari, inumia hoki tāu wāina i runga i te ngākau hari; nō te mea kua manako noa kē te Atua ki āu mahi. 8 I ngā wā katoa kia mā ōu kākahu; kaua hoki e whakakāhoretia te hinu mō tōu māhunga. 9 Kia ora tōu ngākau i tōu hoa wahine e aroha nā koe i ngā rā katoa o tōu oranga horihori, i hōmai nei ki a koe i raro i te rā, i ngā rā katoa o tōu horihori. Ko te wāhi hoki tēnā mōu i tēnei ao, i tōu māuiui anō hoki e māuiui nā koe i raro i te rā. 10 Ko ngā mea katoa e kitea e tōu ringa kia mahia, kia puta tōu uaua ki te mahi; kāhore hoki he mahi, kāhore he tikanga, kāhore he mātauranga, kāhore he whakaaro nui i te rēinga, i te wāhi ka haere atu nā koe ki reira.

11 I hoki ahau, ā, i kite ahau i raro i te rā,

ehara i te mea ko te hunga tere e puta i te oma,

ko te hunga mārohirohi rānei e toa i te pakanga,

ko te hunga whakaaro nui rānei e whiwhi i te taro,

ko te hunga mōhio rānei e whiwhi i te taonga,

ko te hunga tohunga rānei e manakohia,

engari nā te wā, nā te tūpono noa,

i hōmai ki a rātou katoa.

12 Kāhore hoki te tangata e mōhio ki te wā mōna;

he rite ki ngā ika e haoa ana ki te kupenga nanakia,

ki ngā manu hoki e mau ana i te māhanga,

he pērā anō hoki ngā tama a te tangata,

e māhangatia ana i te wā whakarihariha,

ina puta whakarere mai ki a rātou.

He Pai ake te Whakaaronui i te Mahi Wairangi

13 I kitea anō e ahau te whakaaro nui pēnei i raro i te rā, ā, he mea nui ki ahau. 14 Tērā tētahi pā iti, me ōna tāngata torutoru i roto. Nā, ka haere mai tētahi kīngi nui ki te tū i reira, whakapaea ana e ia, hangā ana e ia ētahi pourewa nunui hei tatau atu ki reira. 15 Nā, i kitea tētahi tangata rawakore, whakaaro nui, i roto, ā, nāna, nā tōna whakaaro nui, ka ora te pā. Otiia, kīhai tētahi tangata i mahara ki taua tangata rawakore. 16 Nā, ko tāku kīanga ake, "Engari rawa te whakaaro nui i te kaha; heoi whakahāweatia iho ngā whakaaro nui o te rawakore, kīhai hoki āna kupu i whakarangona."

17 Ko ngā kupu a te hunga whakaaro nui, he mea āta kōrero,

e rangona nuitia ake ana i te hāmama a te rangatira o ngā wairangi.

18 Pai ake te whakaaro nui i ngā rākau o te riri;

otiia kotahi noa te tangata hara, he nui tāna pai e takakino ai.

Meg ne tévesszen a kegyeseknek és gonoszoknak külső egyformasága

1 Mikor adám az én szívemet a bölcseségnek megtudására, és hogy megvizsgáljak minden fáradságot, a mely e földön történik, (mert sem éjjel, sem nappal az emberek szeme álmot nem lát): 2 Akkor eszembe vevém az Istennek minden dolgát, hogy az ember nem mehet végére a dolognak, a mely a nap alatt történik; mert fáradozik az ember, hogy annak végére menjen, de nem mehet végére: sőt ha azt mondja is a bölcs ember, hogy tudja, nem mehet végére. 3 Mert mindezt szívemre vettem, és pedig azért, hogy megvizsgáljam mindezt: hogy az igazak és bölcsek és azoknak minden cselekedetei Isten kezében vannak; szeretet is, gyűlölet is, nem tudják az emberek, mind ez előttük van. 4 Minden olyan, hogy mindenkit érhet, egyazon szerencséje van az igaznak és gonosznak, jónak vagy tisztának és tisztátalannak, mind annak, a ki áldozik, mind a ki nem áldozik, úgy a jónak, mint a bűnösnek, az esküvőnek úgy, mint a ki féli az esküvést. 5 Mind az ég alatt való dolgokban e gonosz van, hogy mindeneknek egyenlő szerencséjök van; és az emberek fiainak szíve is teljes gonoszsággal, és elméjökben minden bolondság van, a míg élnek, azután pedig a halottak közé mennek. 6 Mert akárkinek, valaki minden élők közé csatlakozik, van reménysége; mert jobb az élő eb, hogynem a megholt oroszlán. 7 Mert az élők tudják, hogy meghalnak; de a halottak semmit nem tudnak, és azoknak semmi jutalmok nincs többé; mivelhogy emlékezetök elfelejtetett. 8 Mind szeretetök, mind gyűlöletök, mind gerjedezésök immár elveszett; és többé semmi részök nincs semmi dologban, a mely a nap alatt történik.

Élvezd vidáman Isten adományait és tedd, ami rád bízatott!

9 No azért egyed vígassággal a te kenyeredet, és igyad jó szívvel a te borodat; mert immár kedvesek Istennek a te cselekedetid! 10 A te ruháid mindenkor legyenek fejérek, és az olaj a te fejedről el ne fogyatkozzék. 11 Éld életedet a te feleségeddel, a kit szeretsz, a te hiábavaló életednek minden napjaiban, a melyeket Isten adott néked a nap alatt, a te hiábavalóságodnak minden napjaiban; mert ez a te részed a te életedben és a te munkádban, melylyel munkálódol a nap alatt. 12 Valamit hatalmadban van cselekedni erőd szerint, azt cselekedjed; mert semmi cselekedet, okoskodás, tudomány és bölcseség nincs a Seolban, a hová menendő vagy. 13 Fordítván magamat látám a nap alatt, hogy nem a gyorsaké a futás, és nem az erőseké a viadal, és nem a bölcseké a kenyér, és nem az okosoké a gazdagság, és nem a tudósoké a kedvesség; hanem idő szerint és történetből lesznek mindezek. 14 Mert nem is tudja az ember az ő idejét; mint a halak, melyek megfogatnak a gonosz hálóban, és mint a madarak, melyek megfogatnak a tőrben, miképen ezek, azonképen megfogatnak az emberek fiai a gonosznak idején, mikor az eljő reájok hirtelenséggel.

A bölcseség diadalt ül

15 Ezt is bölcseségnek láttam a nap alatt, és ez én előttem nagy volt. 16 Tudniillik, hogy egy kicsiny város volt, és abban kevés ember volt, és eljött az ellen hatalmas király, és azt körülvette, és az ellen nagy erősségeket épített. 17 És találtatott abban egy szegény ember, a ki bölcs volt, és az ő bölcseségével a várost megszabadította; de senki meg nem emlékezett arról a szegény emberről. 18 Akkor én azt mondám: jobb a bölcseség az erősségnél; de a szegénynek bölcsesége útálatos, és az ő beszédit nem hallgatják meg. 19 A bölcseknek nyugodt beszédét inkább meghallgatják, mint a bolondok közt uralkodónak kiáltását. 20 Jobb a bölcsesség a hadakozó szerszámoknál; és egy bűnös sok jót veszt el.

Bölcseség és bolondság a fő- és közrendeknél

21 A megholt legyek a patikáriusnak kenetit megbüdösítik, megerjesztik; azonképen hathatósabb a bölcseségnél, tisztességnél egy kicsiny balgatagság. 22 A bölcs embernek szíve az ő jobbkezénél van; a bolondnak pedig szíve balkezénél. 23 A bolond, mikor az úton jár is, az ő elméje hiányos, és mindennek hirdeti, hogy ő bolond.