Apocalipse 21

Te Rangi Hou me te Whenua Hou

1 Ā, i kite ahau i te rangi hou, i te whenua hou. Kua pahemo hoki te rangi tuatahi, me te whenua tuatahi, ā, kāhore atu he moana. 2 I kite anō ahau i te pā tapu, i Hiruhārama hou, e heke iho ana i te rangi i te Atua, rite rawa, ānō he wahine mārena hou kua oti te whakapaipai mō tāna tāne. 3 I rongo anō ahau i te reo nui i te rangi e mea ana: "Nā, kei ngā tāngata te tapenākara o te Atua, ā, e noho ia ki a rātou; ko rātou hoki hei iwi māna, ko te Atua nei anō hei a rātou, hei Atua mō rātou. 4 Ka murua hoki e ia ngā roimata katoa i ō rātou kanohi; ā, kore ake he mate; kāhore hoki he auē, kāhore he tangi, kāhore he mamae, i ngā wā i muri nei. Kua pahemo atu hoki ngā mea ō mua."

5 Ā, ka kōrero mai tērā e noho rā i runga i te torōna: "Nā, ka hangā houtia e ahau ngā mea katoa." I mea mai anō ia ki ahau, "Tuhituhia. Nō te mea he pono, he tika ēnei kupu."

6 I mea mai anō ia ki ahau, "Kua oti ēnei mea. Ko ahau te Ārepa, te Ōmeka, te tīmatanga, te whakamutunga. Ka hoatu noa e ahau ki te tangata matewai he wai i te puna o te wai o te ora. 7 Ko te tangata i a ia te wikitōria, e whiwhi ia ki ēnei mea; ko ahau hoki hei Atua mōna, ko ia hei tama māku. 8 Nā, ko te hunga wehi, ko te hunga whakateka, ko te hunga whakarihariha, ko ngā kaikōhuru, ko te hunga moepuku, ko te hunga mākutu, ko te hunga karakia ki te whakapakoko, ko te hunga teka katoa, ko te wāhi mō rātou kei te roto e kā ana i te ahi, i te whānāriki. Ko te matenga tuarua tēnei."

Te Hiruhārama Hou

9 Nā, ka haere mai ki ahau tētahi o ngā anahera e whitu, kei a rātou nei ngā oko e whitu e kī ana i ngā whiu whakamutunga e whitu; ka kī mai ki ahau, ka mea, "Haere mai, māku e whakakite ki a koe te wahine mārena hou, te wahine a te Reme." 10 Nā, haria ana ahau e ia i roto i te wairua ki tētahi maunga nui, tiketike, ā, ka whakakitea mai ki ahau te pā tapu, a Hiruhārama, e heke iho ana i te rangi i te Atua. 11 Kei taua pā anō te korōria o te Atua. Rite tonu tōna mārama ki tō te kōhatu utu nui whakaharahara, ānō he kōhatu hahapa, mārama tonu me he karaihe; 12 he taiepa kōhatu anō tōna, he mea nui, tiketike, tekau mā rua ngā tatau, kotahi tekau mā rua anō ngā anahera i ngā tatau, tuhituhi rawa ki te ingoa, arā ki ngā ingoa o ngā hapū kotahi tekau mā rua o ngā tama a Īharaira. 13 I te rāwhiti e toru ngā tatau; i te hauraro e toru ngā tatau; i te tonga e toru ngā tatau; i te hauāuru e toru ngā tatau. 14 Ā, ko te taiepa o te pā, kotahi tekau mā rua ōna tūranga, kei aua tūranga anō ngā ingoa o ngā āpōtoro a te Reme, kotahi tekau mā rua.

15 Nā, ko tērā i kōrero rā ki ahau, he kākaho kōura tāna hei whanganga māna i te pā, i ōna tatau, i tōna taiepa kōhatu. 16 Nā, ko te takoto o te pā, e whā ngā poti, tōna roa rite tonu ki tōna whānui. Nā, ka whangangatia e ia te pā ki te kākaho, kotahi tekau mā rua mano ngā pāronga. Ko tōna roa, ko te whānui, ko te ikeike, rite tonu. 17 Nā, ka whangangatia anō e ia tōna taiepa, kotahi rau e whā tekau mā whā ngā whatīanga, he rūri nā te tangata, arā nā te anahera. 18 Nā, ko te mea i hangā ai tōna taiepa he hahapa, he kōura parakore anō hoki te pā, rite tonu ki te karaihe mārama. 19 Ko ngā tūranga o te taiepa o te pā he mea whakapaipai ki ngā kōhatu utu nui katoa. Ko te tūranga tuatahi he hahapa, ko te tuarua, he hapaira, ko te tuatoru, he karakeroni, ko te tuawhā, he emerara, 20 ko te tuarima, he hararonika, ko te tuaono, he harariu, ko te tuawhitu, he karihorita, ko te tuawaru, he perira, ko te tuaiwa, he tōpaha, ko te ngahuru, he karihoparaha, ko te tekau mā tahi, he hakiniti, ko te tekau mā rua, he ametihita. 21 Nā, ko ngā tatau kotahi tekau mā rua, kotahi tekau mā rua peara. Ko tēnei tatau, ko tēnei tatau, kotahi tonu peara. Ko te huarahi hoki o te pā he kōura parakore, ko ia ānō kei te karaihe pīata.

22 Nā, kīhai ahau i kite i tētahi whare tapu i reira. Ko te Ariki hoki, ko te Atua Kaha Rawa rāua ko te Reme te whare tapu o reira. 23 Kāhore hoki taua pā i mea ki te rā mōna, ki te marama rānei, hei whiti ki roto. E whakamāramatia ana hoki a reira e te korōria o te Atua, ko te Reme hoki tōna mārama. 24 E haere hoki ngā tauiwi i waenganui o tōna mārama, ā, e kawea mai anō hoki e ngā kīngi o te ao tō rātou korōria ki reira. 25 E kore hoki ōna tatau e tūtakina i te awatea; kore ake hoki o reira pō. 26 Ā, e kawea mai hoki te korōria me te hōnore o ngā tauiwi ki reira. 27 E kore anō e tomo ki roto tētahi mea whakanoa, te tangata rānei e mahi ana i te whakarihariha, i te teka rānei. Ko te hunga anake kua oti te tuhituhi ki tā te Reme pukapuka o te ora.

Új ég, új föld, új Jeruzsálem

1 Ezután láték új eget és új földet; mert az első ég és az első föld elmúlt vala; és a tenger többé nem vala. 2 És én János látám a szent várost, az új Jeruzsálemet, a mely az Istentől szálla alá a mennyből, elkészítve, mint egy férje számára felékesített menyasszony. 3 És hallék nagy szózatot, a mely ezt mondja vala az égből: Ímé az Isten sátora az emberekkel van, és velök lakozik, és azok az ő népei lesznek, és maga az Isten lesz velök, az ő Istenök. 4 És az Isten eltöröl minden könyet az ő szemeikről; és a halál nem lesz többé; sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak. 5 És monda az, a ki a királyiszéken ül vala: Ímé mindent újjá teszek. És monda nékem: Írd meg, mert e beszédek hívek és igazak. 6 És monda nékem: Meglett. Én vagyok az Alfa és az Omega, a kezdet és a vég. Én a szomjazónak adok az élet vizének forrásából ingyen. 7 A ki győz, örökségül nyer mindent; és annak Istene leszek, és az fiam lesz nékem. 8 A gyáváknak pedig és hitetleneknek, és útálatosoknak és gyilkosoknak, és paráznáknak és bűbájosoknak, és bálványimádóknak és minden hazugoknak, azoknak része a tűzzel és kénkővel égő tóban lesz, a mi a második halál. 9 És jöve hozzám egy a hét angyal közül, a kinél a hét utolsó csapással telt hét pohár vala, és szóla nékem, mondván: Jer, megmutatom néked a menyasszonyt, a Bárány feleségét. 10 És elvive engem lélekben egy nagy és magas hegyre és megmutatá nékem azt a nagy várost, a szent Jeruzsálemet, a mely Istentől szállott alá a mennyből. 11 Benne vala az Isten dicsősége; és annak világossága hasonló vala a legdrágább kőhöz, úgymint kristálytiszta jáspis kőhöz; 12 És nagy és magas kőfala vala, tizenkét kapuja, és a kapukon tizenkét angyal, és felírott nevek, a melyek az Izráel fiai tizenkét törzsének nevei:13 Napkeletről három kapu; északról három kapu; délről három kapu: napnyugotról három kapu. 14 És a város kőfalának tizenkét alapja vala, és azokon a Bárány tizenkét apostolának nevei. 15 A ki pedig én velem beszéle, annál vala egy arany vessző, hogy megmérje a várost, és annak kapuit és kőfalát. 16 És a város négyszögben fekszik, és a hossza annyi, mint a szélessége. És megméré a várost a vesszővel tizenkétezer futamatnyira: annak hosszúsága és szélessége és magassága egyenlő. 17 És megméré annak kőfalát száznegyvennégy singre, ember mértékével, azaz angyaléval. 18 És kőfalának rakása jáspisból vala; a város pedig tiszta arany, tiszta üveghez hasonló. 19 És a város kőfalának alapjai ékesítve valának mindenféle drágakövekkel. Az első alap jáspis; a második zafir; a harmadik kálczédon; a negyedik smaragd; 20 Az ötödik sárdonix; a hatodik sárdius; a hetedik krizolitus; a nyolczadik berillus; a kilenczedik topáz; a tizedik krisopráz; a tizenegyedik jáczint; a tizenkettedik amethist. 21 A tizenkét kapu pedig tizenkét gyöngy; minden egyes kapu egy-egy gyöngyből vala; és a város utczája tiszta arany, olyan mint az átlátszó üveg. 22 És templomot nem láttam abban: mert az Úr, a mindenható Isten annak temploma, és a Bárány. 23 És a városnak nincs szüksége a napra, sem a holdra, hogy világítsanak benne; mert az Isten dicsősége megvilágosította azt, és annak szövétneke a Bárány. 24 És a pogányok, a kik megtartatnak, annak világosságában járnak; és a föld királyai az ő dicsőségöket és tisztességöket abba viszik. 25 És annak kapui be nem záratnak nappal ( éjszaka ugyanis ott nem lesz); 26 És a pogányok dicsőségét és tisztességét abba viszik. 27 És nem megy abba be semmi tisztátalan, sem a ki útálatosságot és hazugságot cselekszik, hanem csak a kik beírattak az élet könyvébe, a mely a Bárányé.