Apocalipse 17

Te Wahine Kairau Rongonui

1 Nā, ka haere mai tētahi o ngā anahera e whitu, kei a rātou nei ngā oko e whitu, ā, ka kōrero mai ki ahau, ka mea, "Haere mai; māku e whakakite ki a koe te whakawākanga o te wahine kairau, o te mea nui e noho ana i runga i ngā wai maha. 2 Kua moea pukutia nei e ngā kīngi o te whenua, ā, haurangi iho te hunga e noho ana i te whenua i te wāina o tōna moepuku."

3 Nā, ka ārahina ahau i roto i te Wairua e ia ki te koraha; ā, ka kite ahau i tētahi wahine e noho ana i runga i tētahi kararehe whero, kapi tonu i te ingoa kohukohu, e whitu ōna māhunga, tekau ngā haona. 4 Nā, ko te kākahu o te wahine rā he mea pāpura, he mea whero, he mea whakapaipai ki te kōura, ki te kōhatu utu nui, ki te peara, he kapu kōura hoki kei tōna ringa kī tonu i te mea whakarihariha, i te poke hoki o tōna moepuku. 5 I tōna rae anō hoki tētahi ingoa tuhituhi rawa:

KO TE MEA NGARO KO PAPURŌNA NUI,

KO TE WHAEA O NGĀ WĀHINE KAIRAU,

O NGĀ MEA WHAKARIHARIHA HOKI O TE AO.

6 I kite anō ahau i taua wahine nei e haurangi ana i ngā toto o te hunga tapu, i ngā toto hoki o ngā kaiwhakaatu i a Īhu.

Ā, nō tōku kitenga i a ia, nui atu te mīharo i mīharo ai ahau. 7 Ā, ka mea mai te anahera ki ahau, "He aha koe i mīharo ai? Māku e kōrero ki a koe taua mea ngaro, te wahine, me te kararehe hoki e waha rā i a ia, nōna nei ngā mātenga e whitu me ngā haona kotahi tekau. 8 Ko te kararehe i kite rā koe, i mua ia, kāhore hoki ināianei. Ka puta ake anō hoki ia ā mua i roto i te poka tōrere, ā, ka riro atu ki te whakangaromanga. Nā, ko te hunga e noho ana ki te whenua, kāhore nei ō rātou ingoa i tuhituhia ki te pukapuka o te ora o te orokohanganga rā anō o te ao, ka mīharo rātou ina kite i te kararehe i ora i mua, ā, kāhore nei ināianei, ā tēnei ake ka puta.

9 "Tēnei te hinengaro whai mahara. Ko ngā mātenga e whitu he maunga, e whitu, kei runga te wahine i ērā e noho ana. 10 Nā, e whitu ērā kīngi; tokorima kua hinga, kotahi tēnei, ko tētahi kāhore anō i tae noa mai; ā, ka tae mai ia, me noho ia, he wā iti nei. 11 Nā, ko te kararehe, ko te mea i mua rā, ā, kāhore nei ināianei, he tuawaru anō ia, nō ngā tokowhitu anō hoki; ā, e riro ana ia ki te whakangaromanga.

12 "Nā, ko ngā haona kotahi tekau i kite rā koe, kotahi tekau ērā kīngi, kāhore anō kia whiwhi noa ki tētahi rangatiratanga; heoi, kotahi te hāora e whiwhi tahi ai rātou ko te kararehe ki te mana, me te mea he kīngi. 13 Kotahi tonu te whakaaro nui a ēnei, e hoatu anō e rātou tō rātou kaha, tō rātou mana ki te kararehe. 14 E whawhai anō ēnei ki te Reme, e taea anō rātou e te Reme. Nō te mea ko te Ariki ia o ngā ariki, ko te Kīngi o ngā kīngi. Ā, ka taea anō hoki e rātou ko ōna hoa, ko te hunga he mea karanga, he mea whiriwhiri, he hunga pono."

15 I mea mai anō ia ki ahau, "Ko ngā wai i kitea e koe i te nohoanga o te wahine kairau rā, ko ngā huihuinga tāngata rātou, ko ngā mano, ko ngā iwi, ko ngā reo. 16 Nā, ko ngā haona kotahi tekau i kitea e koe, me te kararehe, e kino anō ēnei ki te wahine kairau, ka meinga ia e rātou kia mōtī rawa iho, kia noho tahanga, e kai anō rātou i ōna kikokiko, e tahu hoki i a ia kia pau rawa i te ahi. 17 Kua hoatu hoki e te Atua ki ō rātou ngākau kia whakarite i tāna i pai ai, kia kotahi anō hoki ō rātou whakaaro, kia hoatu hoki e rātou tō rātou rangatiratanga ki te kararehe, kia rite rā anō ngā kupu a te Atua.

18 "Nā, ko te wahine i kite nā koe, ko te pā nui ia, kei a ia nei te kīngitanga i runga i ngā kīngi o te ao."

Babilon, a vörös fenevadon ülő nő, a Bárány által legyőzetik

1 És jöve egy a hét angyal közül, a kinél a hét pohár vala, és szóla velem, mondván nékem: Jövel, és megmutatom néked a nagy paráznának kárhoztatását, a ki a sok vizen ül; 2 A kivel paráználkodtak a föld királyai, és az ő paráznaságának borával megrészegedtek a föld lakosai. 3 És lélekben elvitt engem egy pusztába és láték egy asszonyt ülni egy veres fenevadon, a mely teljes vala káromlásnak neveivel, a melynek hét feje és tíz szarva vala. 4 Öltözött vala pedig az asszony bíborba és skárlátba, és megékesíttetett vala aranynyal és drágakővel és gyöngyökkel, kezében egy aranypohár vala, tele útálatosságokkal és az ő paráznaságának tisztátalanságával, 5 És az ő homlokára egy név vala írva: Titok; a nagy Babilon, a paráznáknak és a föld útálatosságainak anyja. 6 És látám, hogy az asszony részeg vala a szentek vérétől és a Jézus bizonyságtevőinek vérétől; és nagy csodálkozással csodálkozám, mikor látám őt. 7 És monda nékem az angyal: Miért csodálkozol? Én megmondom néked ez asszonynak titkát és a fenevadét, a mely őt hordozza, a melynek hét feje és tíz szarva van. 8 A fenevad, a melyet láttál, volt és nincs; és a mélységből jő fel és megy a veszedelemre. És a föld lakosai csodálkoznak (a kiknek neve nincs beírva az életnek könyvébe e világ alapítása óta) látván a fenevadat, a mely vala és nincs, noha van. 9 Itt az elme, a melyben van bölcseség. A hét fő a hét hegy, a melyen az asszony ül; 10 Király is hét van; az öte elesett, és az egyik van, a másik még el nem jött; és mikor eljő, kevés ideig kell annak megmaradni. 11 A fenevad pedig, a mely vala és nincs, az maga a nyolczadik, és a hét közül való; és a veszedelemre megy. 12 A tíz szarv pedig, a melyet láttál, tíz király, olyanok, a kik még birodalmat nem kaptak; de hatalmat kapnak mint királyok egy óráig a fenevaddal. 13 Ezeknek egy a szándékuk; erejöket és hatalmokat is a fenevadnak adják. 14 Ezek a Bárány ellen viaskodnak, és a Bárány meggyőzi őket, mert uraknak Ura és királyoknak Királya; és az ő vele való hivatalosok és választottak és hívek is. 15 És monda nékem: A vizek, a melyeket láttál, a hol a parázna ül, népek azok és sokaságok és nemzetek és nyelvek. 16 És a tíz szarv, a melyet láttál a fenevadon, ezek meggyűlölik a paráznát, és kifosztják és mezítelenné teszik, és eszik annak húsát, és megégetik őt tűzzel. 17 Mert az Isten adta azoknak szívébe, hogy az ő szándékát cselekedjék, és egy szándékon legyenek, és adják az ő birodalmukat a fenevadnak, míglen betelnek az Isten beszédei. 18 És az asszony, a melyet láttál, ama nagy város, a melynek királysága van a földnek királyain.