Jeremias 52

Te Hinganga o Hiruhārama i Tirohia Anō

1 E rua tekau mā tahi ngā tau o Terekia i a ia i kīngi ai; ā, kotahi tekau mā tahi ngā tau i kīngi ai ia ki Hiruhārama. Ā, ko te ingoa o tōna whaea ko Hamutara, he tamāhine nā Heremaia o Rīpina. 2 Ā, i kino tāna mahi ki te titiro a Ihowā, i rite ki ngā mea katoa i mea ai a Iehoiakimi. 3 Nā reira i a Ihowā ka riri nei, ka puta mai te aituā ki Hiruhārama, ki a Hūrā, ā makā noatia atu rātou i tōna aroaro.

Ā, i whakakeke a Terekia ki te kīngi o Papurōna. 4 Nā, i te iwa o ngā tau o tōna kīngitanga, i te tekau o ngā marama, i te tekau o ngā rā o te marama, ka tae mai a Nepukareha kīngi o Papurōna, a ia me tāna ope katoa ki Hiruhārama, ā, whakapaea ana e ia; ā, hangā ana e rātou ētahi taumaihi ā taka noa, hei whawhai atu ki reira. 5 Heoi, ka whakapaea te pā, ā tae noa ki te tekau mā tahi o ngā tau o Kīngi Terekia.

6 I te whā o ngā marama, i te iwa o ngā rā o te marama, ka tino nui te matekai o te pā, nā, kāhore he taro mā ngā tāngata o te whenua. 7 Kātahi ka pakaru te pā, rere ana ngā tāngata whawhai katoa, puta ana i roto i te pā i te pō, nā te ara o te kūwaha i waenganui o ngā taiepa e rua, nā tērā i te kāri a te kīngi, i karapotia hoki te pā e ngā Karari; ā, haere ana rātou nā te ara o te Arapa. 8 Otiia, i whāia te kīngi e te ope o ngā Karari, ā, hopukia ana a Terekia ki ngā mānia i Heriko; ā, i marara noa atu tāna ope katoa i tōna taha.

9 Nā, ka mau rātou ki te kīngi, ā, kawea ana ki te kīngi o Papurōna, ki Ripira i te whenua o Hāmata; ā, whakaputaia ana e ia te whakawā mōna. 10 Nā, tukitukia ana e te kīngi o Papurōna ngā tama a Terekia i tāna tirohanga; i tukitukia anō e ia ngā rangatira katoa o Hūrā ki Ripira. 11 Nā, tīkarohia ana e ia ngā kanohi o Terekia; ā, herea ana ia e te kīngi o Papurōna ki te mekameka, kawea ana ki Papurōna, makā ana ki te whare herehere, ā taea noatia te rā i mate ai ia.

12 Nā, i te rima o ngā marama, i te tekau o ngā rā o te marama – ko te tekau mā iwa hoki ia o ngā tau o Kīngi Nepukareha kīngi o Papurōna – ka haere mai a Neputarārana rangatira o ngā kaitiaki, he tangata tū i te aroaro o te kīngi o Papurōna, ki Hiruhārama. 13 Nā, tahuna ake e ia te whare o Ihowā, me te whare o te kīngi; ā, tahuna ana e ia ki te ahi ngā whare katoa o Hiruhārama, ngā whare katoa hoki o te hunga nunui. 14 Nā, ka wāwāhia e te ope katoa o ngā Karari, e tā te rangatira o ngā kaitiaki, ngā taiepa katoa o Hiruhārama a whawhe noa. 15 Kātahi ka whakahekea atu e Neputarārana rangatira o ngā kaitiaki ētahi o ngā tino rawakore o te iwi, me ērā atu anō o te iwi i mahue ki te pā, me te iwi i papahoro atu, i taka atu ki te kīngi o Papurōna, me ngā mōrehu anō o taua huihui. 16 Engari i waiho e Neputarārana rangatira o ngā kaitiaki ētahi o ngā tino rawakore o te whenua hei kaimahi wāina, hei paruauru.

17 Nā, ko ngā pou parāhi i te whare o Ihowā, ko ngā tūranga me te moana parāhi i te whare o Ihowā, wāwāhia ana e ngā Karari, ā, maua atu ana e rātou te parāhi katoa o aua mea ki Papurōna. 18 I maua atu anō e rātou ngā pāta, ngā koko pungarehu, ngā kutikuti rama, ngā peihana, ngā koko, me ngā oko parāhi katoa mō ā rātou mahi tapu. 19 Ko ngā kapu, ko ngā paepae ngārahu, ko ngā peihana, ko ngā pāta, ko ngā tūranga rama, ko ngā koko, ko ngā oko, ko ngā mea i hangā ki te kōura, he kōura, ko ngā mea i hangā ki te hiriwa, he hiriwa, i maua katoatia atu e te rangatira o ngā kaitiaki.

20 Nā, ko ngā pou e rua, ko te moana kotahi, ko ngā pūru parāhi kotahi tekau mā rua i raro i ngā tūranga, i hangā nei e Kīngi Horomona mō te whare o Ihowā; kāhore he pāunatanga o te parāhi o ēnei oko katoa. 21 Nā, ko ngā pou, kotahi tekau mā waru whatīanga te tiketike o te pou kotahi; tekau mā rua hoki ngā whatīanga o te aho hei pae mōna; nā, ko te mātotoru, e whā ngā ringa; he tuwhera a roto. 22 Ā, ko te whakapaipai o runga he parāhi; ko te tiketike o te whakapaipai kotahi, e rima ngā whatīanga, he parāhi katoa te mea i whiria me ngā pamekaranete i tētahi taha o te whakapaipai, i tētahi taha. Rite tonu hoki ki ēnei o te rua o ngā pou, me ngā pamekaranete anō. 23 Nā, e iwa tekau mā ono ngā pamekaranete o ngā taha; ā, ko ngā pamekaranete katoa i te mea i whiria, kotahi te rau, ā whawhe noa.

24 Nā, tangohia ana e te rangatira o ngā kaitiaki a Heraia, te tino tohunga, me te tohunga tuarua, me Tepania, me ngā kaitiaki tokotoru o te kūwaha. 25 I tangohia hoki e ia i roto i te pā tētahi rangatira o ngā tāngata whawhai, tokowhitu hoki nō te aroaro pū ake o te kīngi, he hunga i rokohanga ki roto ki te pā; me te kaituhituhi a te rangatira ope, ko ia nei te kaihuihui i ngā tāngata o te whenua; e ono tekau hoki ngā tāngata o te iwi o te whenua, he hunga i rokohanga e ia ki roto ki te pā. 26 Nā, ka mau a Neputarārana rangatira o ngā kaitiaki ki a rātou, kawea ana ki te kīngi o Papurōna ki Ripira. 27 Nā, patua iho rātou e te kīngi o Papurōna, whakamatea iho ki Ripira, ki te whenua o Hāmata. Heoi, whakahekea atu ana a Hūrā i tōna oneone.

28 Ko te hunga tēnei i whakaraua atu e Nepukareha; i te whitu o ngā tau, e toru mano e rua tekau mā toru ngā Hūrai; 29 i te tekau mā waru o ngā tau o Nepukareha, e waru rau e toru tekau mā rua ngā tāngata i whakaraua atu e ia i Hiruhārama; 30 i te rua tekau mā toru o ngā tau o Nepukareha, e whitu rau e whā tekau mā rima ngā tāngata o ngā Hūrai i whakaraua atu e Neputarārana, e te rangatira o ngā kaitiaki. Ko aua tāngata katoa e whā mano e ono rau.

Ka Mariu a Iehoiakini i te Herehere

31 Nā, i te toru tekau mā whitu o ngā tau o te whakahekenga atu o Iehoiakini kīngi o Hūrā, i te tekau mā rua o ngā marama, i te rua tekau mā rima o ngā rā o te marama, ka whakaarahia e Ewiri Meroraka kīngi o Papurōna, i te tau tuatahi i kīngi ai ia, te māhunga o Iehoiakini kīngi o Hūrā whakaputaina ana ia e ia i roto i te whare herehere; 32 ā, kōrero pai ana ia ki a ia, nekehia ake ana e ia tōna torōna ki runga ake i te torōna o ngā kīngi i tōna taha i Papurōna. 33 Kākahuria ana e ia he kākahu kē i ōna kākahu o te herehere, ā, kai taro ana ia i tōna aroaro i ngā rā katoa i ora ai ia. 34 Nā, ko tāna kai he kai i hōmai tonu e te kīngi o Papurōna māna, he mea mō tēnei rā, mō tēnei rā, ā taea noatia te rā o tōna matenga, i ngā rā katoa i ora ai ia.

Jeruzsálem elpusztításának rövid története

1 Huszonegy esztendős volt Sedékiás, mikor uralkodni kezde, és tizenegy esztendeig uralkodék Jeruzsálemben, és az ő anyjának neve Hammutál vala, a Libnából való Jeremiás leánya. 2 És gonoszt cselekedék az Úr szemei előtt, mint Jojákim cselekedett vala. 3 Mert az Úr haragjáért vala ez Jeruzsálemen és Júdán, míglen elveté őket színe elől. Sedékiás ugyanis engedetlen lőn a babiloni királynak. 4 És az ő uralkodásának kilenczedik esztendejében, a tizedik hónapban, a hónapnak tizedikén eljöve Nabukodonozor, a babiloni király, ő maga és egész serege Jeruzsálemre, és tábort járának ellene, és mindenfelől sánczot vetének fel ellene. 5 És megszállva lőn a város Sedékiásnak tizenegyedik esztendejéig. 6 A negyedik hónapban, a hónapnak kilenczedikén nagy éhség támada a városban, annyira, hogy a föld népének kenyere sem vala. 7 És bevéteték a város, és a harczosok mind elfutának, és éjszaka kimenének a városból a kapu felé, a két kőfal között, a melyek a király kertjénél valának (a Káldeusok pedig a város mellett valának köröskörül) és menének az úton, a mely sík földre viszen. 8 A Káldeusok serege pedig űzé a királyt, és utólérék Sedékiást a jerikói síkon, mert egész serege elfuta mellőle. 9 Megfogák azért a királyt, és vivék őt a babiloni királyhoz Riblába, a Hamát földére, a ki törvényt monda reá. 10 És leöleté a babiloni király a Sedékiás fiait szemei láttára, és Júda minden fejedelmét is leöleté Riblában. 11 Sedékiás királynak pedig szemeit tolatá ki, és lánczra vereté és viteté őt a babiloni király Babilonba, és tömlöczbe veté őt halála napjáig. 12 Az ötödik hónapban pedig, a hónapnak tizedikén (ez az esztendő pedig a tizenkilenczedik esztendeje vala Nabukodonozornak, a babiloni királynak) Nabuzáradán, a vitézek feje, a ki áll vala a babiloni király előtt, eljöve Jeruzsálembe. 13 És felégeté az Úr házát és a király házát, és Jeruzsálemnek minden házait és minden nagy házat felégete tűzzel. 14 És Jeruzsálem egész kőfalát köröskörül lerontá a Káldeusok mindenféle serege, a kik a vitézek fejével valának. 15 A községnek szegényeiből pedig és a többi nép közül, a kik a városban megmaradtak vala, és a szökevények közül, a kik elszöktek vala a babiloni királyhoz, és a sokaságnak maradékából foglyokat vive Nabuzáradán, a vitézek feje. 16 De a föld szegényei közül ott hagyá Nabuzáradán, a vitézek feje, a szőlőműveseket és szántóvetőket. 17 A rézoszlopokat pedig, a melyek az Úr házában valának és a talpakat és a réztengert, a mely az Úr házában vala, összetörék a Káldeusok, és azoknak minden rezét elvivék Babilonba. 18 A fazekakat is és a lapátokat, a késeket és a medenczéket, a tömjénezőket és a rézedényeket, a melyekkel szolgálnak vala, mind elvivék. 19 És a csészéket, a serpenyőket, a medenczéket és a fazekakat, a gyertyatartókat, a tömjénezőket és a serlegeket, a mi arany, aranyban, a mi ezüst, ezüstben, mind elvivé a vitézek feje. 20 Két oszlop, egy réztenger és tizenkét rézökör vala, a melyek a talpak alatt valának, a melyeket Salamon király csináltatott vala az Úr házába. Mindezeknek az edényeknek reze megmérhetetlen vala. 21 És az oszlopok közül az egyik oszlopnak tizennyolcz sing vala a magassága, és tizenkét sing zsinór éri vala át köröskörül, vastagsága pedig négy ujjnyi, és belől üres vala. 22 Rézgömb vala rajta, és az egyik gömb magassága öt singnyi vala, és a hálók és gránátalmák a gömbön köröskörül mind rézből valának, és ilyen a második oszlop, és ilyenek a gránátalmák is. 23 A gránátalma pedig kilenczvenhat vala kifelé, összesen száz gránátalma vala a hálón felül köröskörül. 24 Elvivé a vitézek feje Seráját is, a főpapot, és Sofóniást a második papot, és az ajtónak három őrizőjét. 25 És a városból elvive egy főembert, a ki felügyelőjök vala a harczosoknak, és hetet ama férfiak közül, a kik állanak vala a király előtt, a kik a városban találtatának, és a seregek főíródeákját, a ki a föld népét besorozta vala, és hatvan férfiút a föld népe közül, a kik a városban találtatának. 26 És felvevé ezeket Nabuzáradán, a vitézek feje, és elvivé őket a babiloni királyhoz Riblába. 27 És levágatá őket a babiloni király és megöleté őket Riblában, a Hamát földén, és fogságra viteték Júda az ő földéről. 28 Ennyi az a nép, a melyet fogságra vitete Nabukodonozor a hetedik esztendőben, háromezer és huszonhárom Júdabeli. 29 A Nabukodonozor tizennyolczadik esztendejében Jeruzsálemből nyolczszáz és harminczkét lélek. 30 Nabukodonozor huszonharmadik esztendejében fogságba vitete Nabuzáradán, a vitézek feje hétszáznegyvenöt Júdabelit. Összesen négyezer és hatszáz lélek.

Jojákin kegyelmet nyer

31 Lőn pedig Jojákin júdabeli király fogságának harminczhetedik esztendejében, a tizenkettedik hónapban, a hónak huszonötödikén, felemelé Evil-Merodák, a babiloni király az ő uralkodásának első esztendejében Jojákinnak, a Júda királyának fejét, és kivevé őt a tömlöczből. 32 És szépen szóla vele, és királyi székét ama királyoknak széke fölé emelte, a kik vele valának Babilonban. 33 És felcserélé tömlöczbeli ruháit, és mindenkor vele eszik vala ételt, életének minden napjában. 34 És költségére állandó költség adatik vala néki a babiloni királytól minden napra, a halála napjáig, életének minden napjában.