Jeremias 7

Ka Kauwhau a Heremaia i roto i te Temepara

1 Ko te kupu i a Heremaia, he mea nā Ihowā, i kī mai ia: 2 "E tū ki te kūwaha o te whare o Ihowā, ka karanga i tēnei kupu ki reira, ka mea: ‘Whakarongo ki te kupu a Ihowā, e Hūrā katoa e tomo nei ki ēnei kūwaha ki te koropiko ki a Ihowā. 3 Ko te kupu tēnei a Ihowā o ngā mano, a te Atua o Īharaira: Whakapaia ō koutou ara me ā koutou mahi, ā, ka meinga e ahau kia noho koutou ki tēnei wāhi. 4 Kei whakawhirinaki ki ngā kupu teka noa, kei kī: "Ko te temepara o Ihowā, ko te temepara o Ihowā, ko te temepara o Ihowā ēnei." 5 Ki te whakapaia rawatia hoki ō koutou ara, me ā koutou mahi; ki te mea ka tika rawa tā koutou whakarite whakawā i waenganui i te tangata rāua ko tōna hoa; 6 ki te kore koutou e tūkino i te manene, i te pani, i te pouaru, ā, kāhore e whakaheke i ngā toto o te harakore ki tēnei wāhi, kāhore hoki e haere, e whai i ngā atua kē hei hē mō koutou; 7 kātahi ahau ka mea i a koutou kia noho ki tēnei wāhi, ki te whenua i hoatu e ahau ki ō koutou mātua inamata ake ake.

8 " ‘Nanā, kei te whakawhirinaki nā koutou ki ngā kupu teka, kāhore nei he pai. 9 E tāhae rānei koutou, e patu tangata, e pūremu? E oati teka rānei? E tahu whakakakara rānei ki a Paara, e whai rānei i ngā atua kē kīhai i mātauria e koutou, 10 ā, ka haere mai, ka tū ki tōku aroaro i tēnei whare kua huaina nei ki tōku ingoa, ka mea, "Kua ora mātou!" – kia mahi ai koutou i ēnei mea whakarihariha katoa? 11 Ki tā koutou titiro kua waiho koia hei ana mō ngā kaipāhua tēnei whare kua huaina nei ki tōku ingoa? Nanā, kua kite ahau, ahau nei anō, e ai tā Ihowā.

12 " ‘Engari, haere rā ki tōku wāhi i Hiro, ki te wāhi i whakanohoia mataatitia ai e ahau tōku ingoa, tirohia tāku mea ai ki reira mō te kino o tāku iwi, o Īharaira. 13 Nā, ināianei, i tā koutou meatanga i ēnei mea katoa, e ai tā Ihowā, i kōrero anō ahau ki a koutou; maranga wawe ana ahau, kōrero ana, heoi kīhai koutou i rongo mai; karanga ana ahau ki a koutou, ā, kīhai i utua tāku. 14 Nā, ko tāku e mea ai ki tēnei whare i huaina nei ki tōku ingoa, ki tā koutou e whakawhirinaki nei, ki te wāhi anō i hoatu nei e ahau ki a koutou, ki ō koutou mātua, ka rite ki tāku i mea ai ki Hiro. 15 Ka ākiritia atu anō koutou e ahau i tōku aroaro, ka pērātia me tāku ākiritanga i ō koutou tēina katoa, i ngā uri katoa o Ēparaima.’ "

Te Whakahoihoi o te Iwi

16 "Heoi, kaua koe e īnoi mō tēnei iwi; kei ara hoki tētahi tangi, tētahi kupu wawao āu mō rātou, kaua hoki ahau e whakamārietia, nō te mea e kore ahau e rongo ki a koe. 17 Kāhore ianei koe i te kite i tā rātou e mea nei i ngā pā o Hūrā, i ngā ara anō o Hiruhārama? 18 Ko ngā tamariki kei te kohikohi wahie, ko ngā mātua kei te whakaū i te ahi, ko ngā wāhine kei te pokepoke i te parāoa hei hanga i ētahi keke, he mea ki te kuīni o te rangi, riringi tonu iho i te ringihanga ki ngā atua kē, hei whakapātaritari i ahau. 19 He whakapātaritari rānei tā rātou ki ahau? e ai tā Ihowā. He teka ianei ki a rātou anō, ā, whakamā iho ō rātou mata?

20 " ‘Nā, ko te kupu tēnei a te Ariki, a Ihowā: Nanā, ka ringihia tōku riri, tōku āritarita, ki runga ki tēnei wāhi, ki runga ki te tangata, ki te kararehe, ki te rākau o te māra, ki ngā hua o te oneone; ā, ka ngiha, e kore anō e tineia.

21 " ‘Ko te kupu tēnei a Ihowā o ngā mano, a te Atua o Īharaira: Ko ā koutou tahunga tinana tāpiritia iho ki runga ki ā koutou patunga tapu, kainga hoki he kikokiko. 22 Kāhore hoki āku kōrero ki ō koutou mātua, kāhore āku whakahau ki a rātou i te rā i kawea mai ai rātou e ahau i te whenua o Īhipa, mō ngā tahunga tinana, mō ngā patunga tapu. 23 Engari ko te kupu tēnei i whakahaua e ahau ki a rātou; i kī ahau: Whakarongo ki tōku reo, ā, hei Atua ahau mō koutou, ko koutou hoki hei iwi māku, me haere anō koutou i runga i te ara katoa ka whakahaua nei e ahau ki a koutou, kia whiwhi ai ki te pai. 24 Otiia, kīhai rātou i rongo, kīhai anō tahuri tō rātou taringa; nā, haere ana rātou i runga i ō rātou ake whakaaro, i ngā tikanga pakeke o ō rātou ngākau kino; ko tā rātou he anga ki muri, kīhai hoki i anga ki mua. 25 Nō te rā i haere mai ai ō koutou mātua i te whenua o Īhipa tae mai ki tēnei rā tāku tononga atu i āku pononga katoa, i ngā poropiti, ki a koutou, maranga wawe ana ahau i tēnei rā, i tēnei rā, ungā ana rātou e ahau. 26 Heoi, kīhai rātou i rongo ki ahau, kīhai anō i tahuri tō rātou taringa. Nā, whakapakeketia ana e rātou tō rātou kakī; kino iho tā rātou i tā ō rātou mātua.’

27 "Nā, māu e kōrero ēnei kupu katoa ki a rātou, e kore ia rātou e rongo ki a koe; karanga ki a rātou, e kore anō e utua tāu. 28 Ā, me kī atu ki a rātou: Ko te iwi tēnei kīhai nei i rongo ki te reo o Ihowā, o tō rātou Atua, kīhai hoki i pai ki te ako. Kua kore te pono kua tapahia atu i tō rātou māngai. 29 Waruhia ōu makawe, e Hiruhārama, makā atu; anga atu ki te tangi ki runga ki ngā wāhi tiketike; kua paopaongia nei hoki e Ihowā, kua whakarērea te whakatupuranga i riri ai ia.

30 " ‘He kino hoki te mahi a ngā tama a Hūrā ki tāku titiro, e ai tā Ihowā; whakatūria ake e rātou ā rātou mea whakarihariha ki te whare kua huaina nei ki tōku ingoa, whakapokea iho e rātou. 31 Hangā ake e rātou ngā wāhi tiketike o Topete, o tērā i te raorao o te tama a Hinomo, hei tahunga mō ā rātou tama, mō ā rātou tamāhine ki te ahi – he mea kīhai nei i whakahaua e ahau, kīhai anō i puta ake i roto i tōku ngākau. 32 Mō reira, nā, kei te haere mai ngā rā, e ai tā Ihowā, e kore ai e kīia i muri, Ko Topete, Ko te Raorao o te Tama a Hinomo, rānei; engari Ko te Raorao i te Parekura. Ka tanu tāngata hoki rātou ki Topete, ā, kia kore rā anō he wāhi hei tanumanga. 33 Ā, ka waiho ngā tinana o tēnei iwi hei kai mā ngā manu o te rangi, mā ngā kararehe o te whenua; kāhore hoki he kaiwhakawehi atu. 34 Ka whakamutua anō e ahau i roto i ngā pā o Hūrā, i ngā ara anō o Hiruhārama, te reo koa, te reo hari, te reo o te tāne mārena hou, te reo o te wahine mārena hou; nō te mea ka ururuatia te whenua.

A kűlső isteni tisztelet megtérés nélkül iszonyat az Isten előtt és a büntetést fel nem tartóztatja

1 Az a beszéd, a melyet az Úr szóla Jeremiásnak, mondván: 2 Állj az Úr házának ajtajába, és kiáltsd ott e beszédet, és mondjad: Halljátok az Úr beszédét mind, ti Júdabeliek, a kik bementek ezeken az ajtókon, hogy imádjátok az Urat! 3 Így szól a Seregek Ura, Izráel Istene: Jobbítsátok meg a ti útaitokat és cselekedeteiteket, és veletek lakozom e helyen! 4 Ne bízzatok hazug beszédekben, mondván: Az Úr temploma, az Úr temploma, az Úr temploma ez! 5 Mert csak ha valóban megjobbítjátok a ti útaitokat és cselekedeteiteket; ha igazán ítéltek az ember között és felebarátja között; 6 Ha jövevényt, árvát és özvegyet meg nem nyomorgattok, és ezen a helyen ártatlan vért ki nem ontotok, és idegen istenek után sem jártok a magatok veszedelmére: 7 Akkor lakozom veletek ezen a helyen, a földön, a melyet a ti atyáitoknak adtam, öröktől fogva mindörökké. 8 Ímé, ti hisztek a hazug beszédeknek, haszon nélkül! 9 Nemde loptok, öltök és paráználkodtok, hamisan esküsztök, a Baálnak áldoztok és idegen istenek után jártok, a kiket nem ismertek: 10 És eljőtök, és megállotok előttem e házban, a mely az én nevemről neveztetik, és ezt mondjátok: Megszabadultunk; hogy ugyanazokat az útálatosságokat cselekedhessétek! 11 Vajjon latrok barlangjává lett-é ez a ház ti előttetek, a mely az én nevemről neveztetik? Ímé, én is látok, azt mondja az Úr. 12 Mert menjetek csak el az én helyemre, a mely Silóban van, a hol először lakoztam az én nevemmel, és lássátok meg, hogy mit cselekedtem azzal az én népemnek, Izráelnek gonoszságáért! 13 Most pedig, mivelhogy mindezeket a cselekedeteket megcselekszitek, azt mondja az Úr, és mivelhogy szüntelen szóltam, és szóltam ti néktek, de nem hallottátok, és kiáltottam néktek, de nem feleltetek: 14 Azért úgy cselekszem e házzal, a mely az én nevemről neveztetik, a melyben ti bizakodtok, és e hellyel, a melyet néktek és a ti atyáitoknak adtam, a mint Silóval cselekedtem. 15 És elvetlek titeket színem elől, a mint elvetettem mind a ti atyátokfiait, Efraimnak minden magvát. 16 És te ne imádkozzál e népért, se jajszót, se könyörgést ne emelj érettök, és nálam közben ne járj; mert én meg nem hallgatlak téged! 17 Nem látod-é te: mit cselekesznek ők Júda városaiban és Jeruzsálem utczáin? 18 A fiak fát szedegetnek, az atyák gyujtják a tüzet, az asszonyok pedig dagasztanak, hogy az ég királynőjének béleseket készítsenek, és az idegen isteneknek italáldozatokkal áldoznak, hogy engem felingereljenek. 19 Avagy engem ingerelnek-é ők, azt mondja az Úr, és nem magokat-é, hogy gyalázat borítsa arczukat? 20 Azért ezt mondja az Úr Isten: Ímé az én haragom és búsulásom kiömlik e helyre, az emberekre és a barmokra, a mezőnek fáira és a földnek gyümölcseire, és égni fog, és el nem aluszik. 21 Ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene: Égőáldozataitokat rakjátok a ti véres áldozataitokhoz, és egyetek húst! 22 Mert nem szóltam a ti atyáitokkal, és nem rendelkeztem velök, a mikor kihoztam őket Égyiptom földéről, az égőáldozat és véres áldozat felől; 23 Hanem ezekkel a szavakkal utasítottam őket, mondván: Hallgassatok az én szómra, és én Istenetekké leszek, ti pedig az én népemmé lesztek, és mind csak azon az úton járjatok, a melyre utasítottalak titeket, hogy jól legyen dolgotok! 24 De nem hallgattak, és fülöket sem hajtották felém, hanem az ő gonosz szívök fásultságában a magok tanácsa szerint jártak, és háttal valának felém, és nem arczczal. 25 Attól a naptól fogva, a melyen kijöttek a ti atyáitok Égyiptom földéből e mai napig küldtem hozzátok minden én szolgámat, a prófétákat napról-napra, szüntelen küldöttem; 26 De nem hallgattak reám, és fülöket sem hajtották felém; hanem megkeményítették nyakukat, és gonoszabbul cselekedtek, mint az ő atyáik! 27 Ha elmondod nékik mind e szavakat, és nem hallgatnak reád, ha kiáltasz nékik, és nem felelnek néked: 28 Akkor ezt mondd nékik: Az a nép ez, a mely nem hallgat az Úrnak, az ő Istenének szavára, sem fenyítését fel nem veszi; elveszett a hűség; kiszaggattatott az ő szájokból. 29 Nyírd le hajadat és vesd el, és kezdj a hegyeken gyászéneket, mert útálja az Úr és elhagyja a nemzetséget, a melyre haragszik. 30 Mert gonoszt műveltek előttem Júdának fiai, azt mondja az Úr; útálatosságaikat bevitték abba a házba, a mely az én nevemről neveztetik, hogy megfertőztessék azt. 31 És felépítették a Tófet magaslatait, a mely a Ben-Hinnom völgyében van, hogy megégessék fiaikat és leányaikat tűzben, a mit nem parancsoltam, és a mi gondolatomban sem volt. 32 Azért ímé eljőnek a napok, azt mondja az Úr, a mikor nem beszélnek többé a Tófetről, sem a Ben-Hinnom völgyéről, hanem az öldöklés völgyéről; és temetkezni fognak Tófetben, és hely sem lesz elég. 33 És e nép holtteste az ég madarainak és a mezei barmoknak lesz eledelökké, és nem lesz, a ki elriassza azokat!34 És megszüntetem Júda városaiban és Jeruzsálem utczáin az örömnek szavát és a vígasságnak szavát, a vőlegény szavát és a menyasszony szavát; mert elpusztul a föld!