Jeremias 50

He Whakawātanga ki Papurōna

1 Ko te kupu i kōrerotia e Ihowā mō Papurōna, mō te whenua o ngā Karari, i puaki i a Heremaia poropiti:

2 "Kauwhautia i roto i ngā tauiwi, pānuitia,

ā, ka whakaara he kara; pānuitia atu,

kaua e hunā, mea atu:

‘Kua horo a Papurōna,

kua whakamā a Pere,

kua pororaru a Meroraka.

Kua whakamā āna whakapakoko,

kua wehi āna whakaahua.’

3 Nō te mea kei te haere mai he iwi ki a ia i te raki,

māna e ururua ai tōna whenua.

E kore anō tētahi e noho ki reira;

kua rere rātou, kua heke, te tangata, te kararehe.

4 "I aua rā, i taua wā hoki,"

e ai tā Ihowā,

"ka haere mai ngā tama a Īharaira,

rātou tahi ko ngā tama a Hūrā;

ka haere rātou me te tangi haere,

ā, ka rapu i a Ihowā, i tō rātou Atua.

5 Tērā rātou e ui mō Hiona,

me te anga anō ō rātou kanohi ki reira, me te kī,

Haere mai koutou, ka hono i a koutou ki a Ihowā,

i runga i te kawenata mau tonu,

e kore e wareware.

6 "Ko tāku iwi he hipi ngaro;

nā ō rātou hēpara rātou i kotiti kē ai,

nā rātou hoki rātou i tahuri kē ai i runga i ngā maunga.

Kua haere atu rātou i te maunga ki te pukepuke,

kua wareware ki tō rātou takotoranga.

7 Kua kainga rātou e te hunga katoa i kite i a rātou;

ā, kua mea ō rātou hoariri,

‘Kāhore ō tātou hē, kua hara nei hoki rātou ki a Ihowā,

ki te nohoanga o te tika, arā ki a Ihowā,

ki tā ō rātou mātua i tūmanako ai.’

8 "Rere atu i roto i Papurōna,

heke atu i te whenua o ngā Karari,

ā, kia rite ki ngā koati toa i mua i ngā kāhui.

9 Nō te mea, nanā, ka whakaarahia e ahau,

ka whakaekea hoki ki Papurōna

he huihuinga o ngā iwi nunui nō te whenua ki te raki;

ā, ka takoto ō rātou matua hei whawhai ki a ia;

ka horo ia i reira.

Ka rite ā rātou pere ki ā te mārohirohi mōhio;

e kore tētahi e hoki kau mai.

10 Ā, ka pāhuatia a Karari;

ka tatū ngā ngākau o te hunga katoa e pāhua ana i a ia,"

e ai tā Ihowā.

11 "Nō te mea e koa ana koutou,

nō te mea e whakamanamana ana koutou,

e te hunga e pāhua nei i tōku kāinga tupu,

nō te mea e tākarokaro ana koutou,

pērā i te kau kūao e takahi ana i te wīti,

e tangi ana pērā i ngā hōiho kaha;

12 ka nui rawa te whakamā o tō koutou whaea;

matangerengere ana te wahine i whānau ai koutou.

Nanā, ko ia hei muri rawa o ngā iwi,

hei koraha, hei whenua waikore, hei ururua.

13 He riri nō Ihowā e kore ai e nohoia,

engari, ka waiho hei ururua katoa a reira.

Ko ngā tāngata katoa e tika ana nā Papurōna ka mīharo,

ka hī ki ōna whiunga katoa.

14 Whakatakoto i ō koutou matua hei whawhai ki Papurōna,

ki tētahi taha, ki tētahi taha, e te hunga whakapiko kōpere katoa;

kōpere atu ki a ia, kaua e kaiponuhia ngā pere;

kua hara hoki ia ki a Ihowā.

15 Hāmama ki a ia i tētahi taha, i tētahi taha!

Kua whakangāwari ia i a ia;

kua hinga ōna parepare,

kua oti ōna taiepa te wāhi iho.

He rapunga utu hoki nā Ihowā;

he rapua he utu i a ia;

kia rite ki tāna i mea ai tā koutou e mea ai ki a ia.

16 Hātepea atu te kairui i roto i Papurōna,

me te kairahurahu o te toronaihi i te wā e kotia ai te wīti.

He wehi nō rātou i te hoari tūkino, ka tahuri ki tōna iwi, ki tōna iwi,

rere ana rātou ki tōna whenua, ki tōna whenua.

17 "He hipi a Īharaira i marara atu;

kua āia atu ia e ngā raiona.

I te tuatahi nā te kīngi o Ahiria ia i kai.

I te whakamutunga nā tēnei Nepukareha kīngi o Papurōna

ōna wheua i wāhi."

18 Mō reira ko te kupu tēnei a Ihowā o ngā mano, a te Atua o Īharaira:

"Nanā, ka whiua e ahau te kīngi o Papurōna me tōna whenua,

ka pērā me tāku whiunga i te kīngi o Ahiria.

19 Ā, ka whakahokia e ahau a Īharaira ki tōna takanga,

ā, ka kai ia ki runga ki Karamere, ki Pahana,

ka mākona hoki tōna wairua

ki runga ki ngā pukepuke o Ēparaima, ki Kireara.

20 I aua rā, ā, i taua wā,"

e ai tā Ihowā,

"ka rapua te hē o Īharaira,

ā, kāhore noa iho;

ngā hara hoki o Hūrā,

ā, e kore e kitea.

Ka murua hoki e ahau te kino o te hunga ka whakatoea nei e ahau.

21 "Haere atu ki te whenua o Merataimi,

ki reira tatau ai, ā, ki ngā tāngata hoki o Pekoro.

Whakamōtītia, whakangaromia rawatia,

whāia rātou,"

e ai tā Ihowā,

"mahia hoki ngā mea katoa i whakahaua e ahau ki a koe.

22 He ngangau nō te whawhai kei te whenua,

he whakangaromanga nui.

23 Tōna poroporonga rawatanga,

wāwāhia ana te hama o te ao katoa!

Tōna ururuatanga o Papurōna

i roto i ngā tauiwi!

24 I whakatakotoria e ahau he māhanga mōu,

ā, kua mau koe, e Papurōna,

kīhai hoki koe i mōhio;

kua kitea koe, kua hopukia hoki,

mōu i totohe ki a Ihowā.

25 Kua whakapuaretia e Ihowā tōna whare taonga,

kua whakaputaina mai e ia ki waho ngā patu o tōna riri:

he mahi hoki tā te Ariki, tā Ihowā o ngā mano,

hei mahinga ki te whenua o ngā Karari.

26 Haere mai ki a ia i te pito rawa rā anō,

whakapuaretia ōna toa;

opehia ake hei pūranga, whakangaromia rawatia;

kaua rawa he wāhi ōna e mahue.

27 Patua ana pūru katoa;

tukua rātou kia haere ki raro ki te patunga.

Auē te mate mō rātou!

Kua tae mai hoki tō rātou rā, te wā e whiua ai rātou.

28 Ko te reo o te hunga e rere ana,

e mawhiti ana i te whenua o Papurōna,

hei kōrero ki te whenua o Hiona i te rapu utu a Ihowā, a tō tātou Atua,

i te rapu utu mō tōna temepara.

29 "Kārangarangatia kia hui ngā kaikōpere ki te tatau ki Papurōna,

te hunga katoa e whakapiko ana i te kōpere.

Whakapaea tēnā pā, karapoi noa;

kaua rawa tētahi ōna e mawhiti;

utua tāna mahi;

kia rite ki ngā mea katoa i mea ai ia tā koutou e mea ai ki a ia;

nō te mea kua whakapehapeha ia ki a Ihowā,

ki te Mea Tapu o Īharaira.

30 Mō reira ka hinga āna taitama ki ōna huarahi,

ā, ka whakamōtītia āna tāngata whawhai katoa i taua rā,"

e ai tā Ihowā.

31 "Nanā, hei hoariri ahau mōu, e te mea whakakake,"

e ai tā te Ariki, tā Ihowā o ngā mano,

"nō te mea kua tae mai tōu rā,

te rā e whiua ai koe e ahau.

32 Ā, ka tūtuki ngā waewae o te mea whakapehapeha, ka hinga,

ā, kāhore he kaiwhakaara mōna:

ā, ka ngiha i ahau he ahi ki roto ki ōna pā,

ā, ka pau i tērā ngā mea katoa i tētahi taha ōna, i tētahi taha."

33 Ko te kupu tēnei a Ihowā o ngā mano:

Kei te tūkinotia ngātahitia ngā tamariki a Īharaira,

rātou ko ngā tamariki a Hūrā;

ā, kei te puritia rātou, mau rawa, e ō rātou kaiwhakarau;

e kore rātou e pai ki te tuku i a rātou.

34 He kaha tō rātou kaihoko;

ko Ihowā o ngā mano tōna ingoa.

Ka whakapaua e ia te tohe i tā rātou tohe,

kia hoatu ai e ia he tānga manawa ki te whenua,

ā, he ohooho ki ngā tāngata o Papurōna.

35 "Kei runga i ngā Karari te hoari," e ai tā Ihowā,

"kei runga anō i ngā tāngata o Papurōna,

kei runga i ōna rangatira,

kei runga hoki i ōna tāngata whakaaro nui.

36 Kei runga te hoari i te hunga whakapehapeha,

ā, ka wairangi rātou.

He hoari kei runga i āna mārohirohi,

ā, ka pāwera rātou.

37 Kei runga te hoari i ō rātou hōiho, kei runga i ō rātou hāriata,

kei runga hoki i ngā whakauru katoa i roto i a ia,

ā, ka rite rātou ki te wahine;

kei runga te hoari i ōna taonga,

ā, ka pāhuatia.

38 He mimiti kei runga i ōna wai,

ā, ka maroke.

He whenua whakapakoko hoki ia,

ā, e pōrangi ana rātou ki ngā atua whakawehi.

39 "Mō reira ka nohoia a reira e ngā kīrehe mohoao

o te koraha rātou ngātahi ko ngā wuruhi,

ā, ka noho anō hoki ngā otereti ki reira;

ā, e kore a reira e nohoia ā ake ake.

Kāhore hoki e whai kāinga a reira

i tētahi whakatupuranga ki tētahi whakatupuranga.

40 Ka rite ki tā te Atua hurihanga i Horoma, i Komora,

i ngā pā anō hoki e tata ana ki reira,"

e ai tā Ihowā;

"ka pērā te kore o te tangata e noho ki reira,

e kore anō hoki tētahi tama a te tangata e whai kāinga ki reira.

41 "Nanā, kei te haere mai he iwi i te raki;

ā, he iwi nui, he tokomaha hoki ngā kīngi

e maranga mai i ngā tōpito o te whenua.

42 Ka rarau rātou ki te kōpere, ki te tao;

he iwi nanakia rātou, e kore e tohu tangata;

ā, pararā ana tō rātou reo pērā i te haruru o te moana,

kei runga hōiho hoki e eke ana;

rārangi rawa katoa, ānō he tangata e mea ana ki te whawhai,

hei tatau ki a koe, e te tamāhine a Papurōna.

43 Kua rongo te kīngi o Papurōna i tō rātou rongo,

ā, kei te ngohe ōna ringa.

Kua mau ia i te pāwera,

i te mamae hoki, me te mea he wahine e whānau ana.

44 Nanā, ka haere ake ia ānō he raiona i te ngawhātanga o Horano

ki te nohoanga kaha.

Otiia, e kore e rokohanga tāku meatanga i a rātou kia rere atu i reira;

ā, ko wai te mea e whiriwhiria kia whakaritea e ahau hei rangatira mōna?

Ko wai oti e rite ana ki ahau?

Ko wai hoki hei whakarite wā mai ki ahau?

Ko wai hoki te hēpara hei tū ki tōku aroaro?

45 Mō reira whakarongo ki te tikanga a Ihowā,

kua whakatakotoria e ia mō Papurōna;

ki ōna whakaaro hoki i whakaaroa e ia

mō te whenua o ngā Karari:

He pono ka tōia atu rātou e rātou,

arā ngā mea ririki o te kāhui.

He pono ka whakangaromia rātou

ko ō rātou nohoanga e ia.

46 Ngateri ana te whenua i te haruru o te horonga o Papurōna,

rangona ana te hāmama i roto i ngā iwi."

Jövendölés Babilon romlásáról és a zsidó nép szabadulásáról

1 Az a szó, a melyet szóla az Úr Babilon felől és a Káldeusok földje felől, Jeremiás próféta által. 2 Hirdessétek a nemzetek között és hallassátok, emeljétek fel a zászlót: hallassátok és el ne titkoljátok; ezt mondjátok: Bevétetett Babilon, megszégyenült Bél, letöretett Merodák, megszégyenültek az ő faragott képei, letörettek az ő bálványai. 3 Mert északról nép jön fel ellene, pusztává teszi ez az ő földét, és nem lesz, a ki lakozzék benne; embertől fogva a baromig elfutnak, elmennek. 4 Azokban a napokban, és abban az időben, azt mondja az Úr, eljőnek az Izráel fiai, ők és a Júda fiai együtt, sírva jönnek és mennek és keresik az Urat, az ő Istenöket. 5 A Sion felől kérdezősködnek, arrafelé fordítják orczájokat. Eljőnek és oda adják magokat az Úrnak örök szövetségre, a mely feledhetetlen. 6 Elveszett juhnyáj volt az én népem, pásztorai félrevezették őket, a hegyekben bujdostatták őket, hegyről halomra jártak, elfelejtkeztek az ő tanyájukról. 7 A ki csak reájok talált, emésztette őket, és az ő elnyomóik ezt mondták: Nem vétkeztünk, mert vétettek az Úr ellen, pedig igazság otthona, atyáiknak reménysége volt az Úr. 8 Fussatok ki Babilonból és jőjjetek ki Káldea földéből, és olyanok legyetek, mint a kecskebakok a nyáj előtt; 9 Mert ímé, én nagy nemzetek gyülekezetét támasztom és hozom fel Babilonra északnak földéről, és sorakoznak ellene, legott bevétetik. Nyilai olyanok, mint a legyőzhetetlen vitézé, a ki nem tér vissza sikertelenül. 10 És Káldea prédává lesz, a kik prédára vetik őt, mind betelnek vele, azt mondja az Úr. 11 Csak örüljetek, csak tomboljatok örökségem elpusztítói: csak ugrándozzatok, mint a nyomtató tinó, és nyerítsetek, mint a ménlovak. 12 Megszégyenül a ti anyátok, a ti szűlőtök igen csúffá lesz: Ímé, a nemzetek seprejévé, pusztává, szárazfölddé, sivataggá lesz. 13 Az Úr haragja miatt nem lakoznak rajta, hanem egészen pusztasággá lesz, a ki csak átmegy Babilonon, álmélkodik és sziszeget egész veresége felett. 14 Sorakozzatok köröskörül Babilon ellen, mind ti ijjászok, lőjjetek reá, ne kiméljétek a nyilat; mert az Úr ellen vétkezett! 15 Kiáltsatok reá köröskörül, kezét adta, lehullottak az ő szegletkövei, leromlottak az ő kőfalai: bizony az Úr büntetése ez; büntessétek meg őt, és a mint cselekedett, úgy cselekedjetek vele. 16 Vágjátok ki Babilonból a magvetőt és a ki sarlót fog aratás idején; a gyilkos fegyver elől kiki az ő népéhez szalad, kiki az ő földe felé fut. 17 Elszéledt juhnyáj az Izráel, oroszlánok kergették szét; először benyelte őt Assiria királya, végre pedig ez a Nabukodonozor, a babiloni király megtörte az ő csontjait. 18 Azért ezt mondja a Seregek Ura, az Izráel Istene: Ímé, én megfenyítem a babiloni királyt és az ő földét, miként megfenyítém az assiriai királyt. 19 És visszaviszem az Izráelt az ő lakhelyére, és Básánban legel és a Kármelen, és az Efraim hegyén és Gileádban megelégszik az ő lelke. 20 Azokban a napokban és abban az időben, azt mondja az Úr, kerestetik az Izráel bűne, de nem lesz; a Júda vétkei, de nem találtatnak: mert kegyelmes leszek azokhoz, a kiket meghagyok. 21 A kétszer pártütők földére menj fel, és a meglátogattatás lakóit irtsd ki, öljed és irtsad őket, azt mondja az Úr, és mind a szerint cselekedjél, a mint parancsoltam néked. 22 Harczi zaj a földön és nagy romlás. 23 Hogy elmúlott és összetört az egész föld pőrölye! milyen útálatossá lett Babilon a nemzetek között. 24 Tőrbe ejtettelek téged, és meg is fogattál Babilon, de nem tudtad, utól érettél és megragadtattál, mert pörlekedtél az Úrral. 25 Felnyitotta az Úr az ő tárházát, és előhozta az ő haragjának szereit: mert e cselekedet az Úré, a Seregek Uráé Káldea földén. 26 Törjetek reá a szélekről, nyissátok fel az ő magtárait, tapodjátok őt, mint a kévét, és irtsátok ki, hogy ne legyen maradéka. 27 Döfjétek le minden tulkát, le velök a vágóhídra! Oh jaj nékik; mert eljött az ő napjok, az ő megfenyíttetésök ideje! 28 A futók és a Babilon földéből menekülők zaja megjelentik majd a Sionon az Úrnak a mi Istenünknek bosszúállását, az ő templomáért való bosszúállását. 29 Gyűjtsetek össze Babilon ellen igen sokat, mindenkit a ki kézívet feszít, köröskörül járjatok ellene tábort, hogy senki el ne szaladhasson: fizessetek meg néki az ő cselekedete szerint, a mint ő cselekedett, úgy cselekedjetek vele; mert az Úr ellen kevélykedett, az Izráelnek Szentje ellen! 30 Azért elhullanak az ő ifjai az ő utczáiban, és minden vitéze elvész azon a napon, azt mondja az Úr. 31 Ímé, én ellened vagyok, te kevély, azt mondja az Úr, a Seregek Ura, mert eljött a te napod, a te megfenyítésed napja. 32 És megbotlik a kevély és elesik, és senki nem lesz, a ki felköltse őt, és tüzet gyújtok az ő városaiban, hogy megemészsze azokat, a kik körülte vannak. 33 Ezt mondja a Seregek Ura: Megnyomoríttattak az Izráel fiai és Júda fiai együtt és mindnyájan, a kik fogságra vitték őket, beléjök ragadnak, nem akarják őket elbocsátani. 34 De az ő megváltójok erős, Seregek Ura az ő neve, bizonynyal felveszi az ő peröket, hogy megnyugtassa e földet, és Babilon lakóit megrettentse. 35 Fegyver lesz a Káldeusokon, azt mondja az Úr, és Babilon lakóin és az ő fejedelmein és az ő bölcsein. 36 Fegyver lesz az ő varázslóin, és megbolondulnak; fegyver lesz az ő vitézein, és elijednek. 37 Fegyver lesz az ő lovain és szekerein és az egész egyveleg népen, a mely ő benne van, és hasonlók lesznek az asszonyokhoz. Fegyver lesz az ő kincsein, és elprédáltatnak. 38 Szárazság lesz az ő vizein, és kiszáradnak, mert bálványok földe az, és faragott képekkel dicsekednek. 39 Azért sakálok lakoznak ott baglyokkal, és struczmadárnak fiai lakoznak benne, és soha többé nem lakják azt, és nem lesznek lakosai nemzedékről nemzedékre. 40 A mint felforgatta Isten Sodomát és Gomorát és az ő szomszéd városait, azt mondja az Úr, ép úgy nem lakik ott egy ember sem, és embernek fia sem lakja azt. 41 Ímé, nép jött északról, és nagy nemzet és sok király támad fel a föld határaiból. 42 Ívet és paizst ragadnak, kegyetlenek azok, és semmi irgalmasság nem lesz bennök, szavok mint a tenger zúgása, és lovakon jőnek, mind viadalra készek te ellened, te Babilon leánya! 43 Hallja a babiloni király az ő híröket, és kezei elesnek, szorongás fogja el őt, fájdalom, mint a gyermekszűlőt. 44 Ímé, mint a Jordán erdőségéből való oroszlán, úgy jön fel az örökzöld ligetre, de hamar kiűzöm őt arról, és a ki arra választatott, azt teszem azon fejedelemmé, mert kicsoda hasonlatos hozzám? és ki szab nékem törvényt, és ki az a pásztor, a ki ellenem álljon? 45 Azért halljátok meg az Úr tervét, a melyet Babilon ellen tervezett, és az ő gondolatait, a melyeket Káldea ellen gondolt. Bizony elhajtják őket, a nyáj kicsinyeit, és álmélkodik felettök a legelő. 46 Babilon bevételének zajától megindul a föld, és kiáltása hallatszik a nemzetek között!