Te Whakaoranga ā muri i te Whakamanene
1 "Auē te mate mō ngā hēpara e whakakorekore nei, e whakamarara nei i āku hipi i hēpara ai!" e ai tā Ihowā. 2 Mō reira ko te kupu tēnei a Ihowā, a te Atua o Īharaira mō ngā hēpara e whāngai nei i tāku iwi: "Kua whakamararatia e koutou āku hipi, āia atu ana rātou, kīhai hoki i tirotirohia e koutou. Nanā, ka whiua koutou e ahau mō te kino o ā koutou mahi," e ai tā Ihowā.
3 "Ā, ka huihuia mai e ahau ngā toenga o āku hipi i ngā whenua katoa i peia atu ai rātou e ahau, ka whakahokia mai hoki rātou ki ō rātou puninga, ā, ka hua rātou, ka tini. 4 Ā, ka whakaarahia ake e ahau ētahi hēpara mō rātou, māna rātou e whāngai; ā, e kore rātou e wehi ā muri ake nei, e kore e pāwera, e kore hoki tētahi e ngaro atu," e ai tā Ihowā.
Te Manga Tika o Rāwiri
5 "Nanā, kei te haere mai ngā rā," e ai tā Ihowā,
"e whakaarahia ai e ahau he Manga tika mō Rāwiri,
ā, ka kīngi ia, he kīngi,
ā, ka mahi i runga i te whakaaro nui,
ka whakarite hoki i te whakawā, i te tika ki te whenua.
6 I ōna rā ka whakaorangia a Hūrā,
ka noho hūmārie a Īharaira;
ā, ko tōna ingoa tēnei e karangatia ai ia:
Ko Ihowā Tō Tātou Tika.
7 Nō reira, nā, kei te haere mai ngā rā," e ai tā Ihowā, "e kore ai e kōrerotia, ‘E ora ana a Ihowā nāna nei i kawe mai ngā tama a Īharaira i te whenua o Īhipa,’ 8 engari, ‘E ora ana a Ihowā nāna nei i kawe mai, nāna nei i ārahi mai ngā uri o te whare o Īharaira i te whenua ki te raki, i ngā whenua katoa anō i peia atu ai rātou e ahau.’ Ā, ka noho rātou ki tō rātou oneone."
He Whakawātanga ki ngā Poropiti Teka
9 Nā, mō ngā poropiti:
Kei te marū tōku ngākau i roto i ahau,
ngāueue ana ōku wheua katoa;
e rite ana ahau ki te tangata haurangi,
ki te tangata kua mate i te wāina;
he whakaaro hoki ki a Ihowā,
he whakaaro ki āna kupu tapu.
10 Kei te kapi hoki te whenua i te tangata pūremu;
kei te tangi hoki te whenua, he mea mō te kanga;
kua maroke ngā wāhi kai o te koraha;
ā, ko tō rātou rerenga he kino,
ko tō rātou kaha, kāhore i tika.
11 "Nō te mea ko te poropiti, ko te tohunga, kua poke ngātahi rāua;
āe rā, kua kitea e ahau tō rātou kino i roto i tōku whare,"
e ai tā Ihowā.
12 "Mō reira ka rite tō rātou ara ki a rātou
ki ngā wāhi pāhekeheke i roto i te pōuri,
ka āia atu rātou, ā, ka taka ki reira.
Ka kawea atu hoki e ahau he kino ki runga ki a rātou,
ko te tau hoki e tirotirohia ai rātou,"
e ai tā Ihowā.
13 "Ā, kua kite ahau i te wairangi
i roto i ngā poropiti o Hamaria:
nā Paara tā rātou poropititanga,
ā, whakapōhēhētia ana e rātou tāku iwi, a Īharaira.
14 Kei ngā poropiti anō hoki o Hiruhārama,
kua kitea e ahau tētahi mea whakahouhou rawa:
e pūremu ana rātou, ā, ka haere i runga i te teka,
ā, e whakakahangia ana e rātou ngā ringa o ngā kaimahi o te kino,
e kore rawa ai tētahi e tahuri mai i tōna kino.
Ki ahau kua rite rātou katoa ki Horoma,
ā, ko ngā tāngata o reira, koia anō kei o Komora."
15 Mō reira ko te kupu tēnei a Ihowā o ngā mano mō ngā poropiti:
"Nanā, ka whāngaia rātou e ahau ki te taru kawa,
ā, ka whakainumia rātou ki te wai kawa;
nō te mea i ahu atu i ngā poropiti o Hiruhārama
te takahi tapu puta noa i te whenua katoa."
16 Ko te kupu tēnei a Ihowā o ngā mano:
"Kei whakarongo ki ngā kupu a ngā poropiti e poropiti nā ki a koutou;
e ako ana rātou i a koutou ki te wairangi.
E kōrero ana rātou i te kite a tō rātou ake ngākau,
ā, ehara i te mea nā te māngai o Ihowā.
17 E mea tonu ana rātou ki te hunga e whakahāwea ana ki ahau,
‘kua kī mai a Ihowā: Ka mau te rongo ki a koutou’;
ā, ki te hunga katoa e haere ana i runga i ngā tikanga pakeke o ō rātou ngākau,
e mea ana rātou, ‘E kore te kino e tae mai ki a koutou.’
18 Ko wai oti i tū i runga i tō Ihowā whakaaro,
e kite ai, e rongo ai rānei ki tāna kupu?
Ko wai i mahara ki tāku kupu, i rongo hoki?
19 Nanā, kua puta te tūkauati i a Ihowā,
koia anō ko tōna riri,
āe rā, he tūkauati pōwaiwai;
tērā e pakaru ki runga ki te upoko o te hunga kino.
20 E kore e hoki tō Ihowā riri,
kia oti rā anō, kia whakapūmautia rā anō e ia
ngā whakaaro o tōna ngākau.
I ngā rā whakamutunga
ka tino mārama koutou.
21 Kīhai ahau i unga i ēnei poropiti,
heoi rere ana rātou;
kīhai ahau i kōrero ki a rātou,
heoi kei te poropiti rātou.
22 Otiia me i tū rātou i runga i tōku whakaaro,
kua meinga e rātou tāku iwi kia rongo ki āku kupu,
kua whakahokia mai e rātou i tō rātou ara kino,
i te kino hoki o ā rātou mahi.
23 "He Atua tata ianei ahau,"
e ai tā Ihowā,
"ā, ehara i te Atua i tawhiti?
24 E taea rānei e tētahi te huna i a ia ki ngā wāhi ngaro,
e kore ai ia e kitea e ahau?"
e ai tā Ihowā.
"He teka ianei kapi tonu i ahau te rangi me te whenua?"
e ai tā Ihowā.
25 "Kua rongo ahau i ngā kupu a ngā poropiti, e poropiti teka nā i runga i tōku ingoa, e mea nā, ‘He moe nāku, he moe nāku.’ 26 Kia pēhea te roa o te mau o tēnei i roto i te ngākau o ngā poropiti, e poropiti teka nā; arā o ngā poropiti, e poropiti nā i te tinihanga o tō rātou ngākau? 27 E whakaaro nā, mā ā rātou moe e kōrerotia nā e rātou ki tōna hoa, ki tōna hoa, ka meinga ai tāku iwi kia wareware ki tōku ingoa, kia pērā me ō rātou mātua i wareware nei ki tōku ingoa, i mea nei ki a Paara. 28 Ko te poropiti he moe nei tāna, me kōrero e ia te moe, ā, ko te tangata i a ia tāku kupu, kia pono tāna kōrero i tāku kupu. He aha oti tā te pāpapa ki te wīti?" e ai tā Ihowā. 29 "He teka ianei e rite ana tāku kupu ki te ahi?" e ai tā Ihowā; "ki te hama e wāhi nei i te kāmaka ā mongamonga noa?"
30 "Mō reira, nā, hei hoariri ahau mō ngā poropiti," e ai tā Ihowā, "e tāhae nei i āku kupu i tōna hoa, i tōna hoa. 31 Nanā, hei hoariri ahau mō ngā poropiti," e ai tā Ihowā, "mō te hunga e whakamahi nei i ō rātou arero, e kī nei, ‘E mea ana ia.’ 32 Nanā, hei hoariri ahau," e ai tā Ihowā, "mō te hunga e poropiti ana i ngā moe teka, ā, kōrerotia ana e rātou, whakapōhēhētia ana e rātou tāku iwi ki ā rātou kōrero teka, ki tā rātou whakapehapeha wairangi. Otiia, ehara rātou i ahau i unga, i whakahau rānei; e kore rawa hoki tēnei iwi e whai pai i a rātou," e ai tā Ihowā.
33 "Ā, ki te ui tēnei iwi ki a koe, te poropiti, te tohunga rānei, ki te mea, ‘Tēnā koa tā Ihowā pīkaunga?’ Kātahi koe ka kī atu ki a rātou, ‘E tae te pīkaunga! Ka makā atu koutou e ahau, e ai tā Ihowā.’ 34 Nā, ko te poropiti, ko te tohunga, ko te iwi rānei, e mea ana, ‘Ko te pīkaunga a Ihowā,’ ka whiua e ahau taua tangata, rātou ko tōna whare. 35 Ko te kupu tēnei mā koutou ki tōna hoa, ki tōna hoa, ki tōna teina, ki tōna tuakana, ‘Tēnā koa te kupu i whakahokia mai e Ihowā?’ ā, ‘I pēhea mai a Ihowā?’ 36 Kāti hoki tā koutou whakahua i te pīkaunga a Ihowā; nō te mea ko te kupu ake a tēnei, a tēnei hei pīkaunga māna; kua whakarerekētia hoki, koutou ngā kupu a te Atua ora, a Ihowā o ngā mano, a tō tātou Atua.
37 "Ko tāu tēnei e kōrero atu ai ki te poropiti, ‘He aha te whakautu a Ihowā ki a koe?’ Ko tēnei hoki, ‘I pēhea mai a Ihowā?’ 38 Engari ki te mea koutou, ‘Ko te pīkaunga a Ihowā.’ Nā, ko te kupu tēnei a Ihowā: Mō tā koutou kōrero i tēnā kupu, ‘ko te pīkaunga a Ihowā,’ ā, kua unga tangata ahau ki a koutou, hei mea, Kaua koutou e kī, ‘ko te pīkaunga a Ihowā.’ 39 Mō reira, nā, ka wareware rawa ahau ki a koutou, ka ākiritia atu anō koutou i tōku aroaro, me te pā i hoatu e ahau ki a koutou ko ō koutou mātua. 40 Ka utaina hoki e ahau he ingoa kino ki runga ki a koutou, he mea mau tonu, he whakamā hoki e mau tonu ana, ā, e kore e wareware."
A rossz pásztorok ellen. A Dávid megvából való jó Pásztor és Király igértetik
1 Jaj a pásztoroknak, a kik elvesztik és elszélesztik az én mezőmnek juhait, azt mondja az Úr. 2 Azért ezt mondja az Úr, Izráel Istene a pásztoroknak, a kik legeltetik az én népemet: Ti szélesztettétek el az én juhaimat és űztétek el őket; és nem néztetek utánok; ímé, én megbüntetem a ti cselekedeteiteknek gonoszságát, azt mondja az Úr. 3 Juhaimnak maradékát pedig összegyűjtöm minden földről, a melyekre elűztem őket, és visszahozom őket az ő legelőikre, és szaporodnak és megsokasodnak. 4 És pásztorokat rendelek melléjök, hogy legeltessék őket, és többé nem félnek és nem rettegnek, sem meg nem fogyatkoznak, azt mondja az Úr. 5 Ímé, eljőnek a napok, azt mondja az Úr, és támasztok Dávidnak igaz magvat, és uralkodik mint király, és bölcsen cselekszik és méltányosságot és igazságot cselekszik e földön. 6 Az ő idejében megszabadul Júda, és Izráel bátorságosan lakozik, és ez lesz az ő neve, a melylyel nevezik őt: Az Úr a mi igazságunk! 7 Azért ímé elközelgetnek a napok, azt mondja az Úr, a melyekben nem mondják többé: Él az Úr, a ki kihozta Izráel fiait Égyiptom földéből. 8 Hanem inkább ezt mondják: Él az Úr, a ki kihozta és a ki haza vezérlette Izráel házának magvát az északi földről és mindama földekről, a melyekre kiűztem vala őket, és lakoznak az ő földjökön.
A próféták ellen
9 A próféták miatt megkeseredett az én szívem én bennem, minden csontom reszket; olyan vagyok, mint a részeg férfi és mint a bortól elázott ember, az Úrért és az ő szent igéjéért. 10 Mert betelt a föld paráznákkal, mert a hamis esküvés miatt gyászol a föld, a pusztának legelője kiszáradt, és az ő futásuk gonosz, és az ő hatalmasságuk hamis. 11 Mert mind a próféta, mind a pap istentelenek, még házamban is megtaláltam az ő gonoszságukat, azt mondja az Úr. 12 Azért az ő útjok olyan lesz, mint a sikamlós útak a setétben, megbotlanak és elesnek: mert veszedelmet hozok reájok, az ő büntetésöknek esztendejét, azt mondja az Úr. 13 A Samariabeli prófétákban is bolondságot láttam: a Baál nevében prófétáltak, és elcsalták az én népemet, az Izráelt. 14 De a jeruzsálemi prófétákban is rútságot láttam: paráználkodnak és hazugságban járnak; sőt pártját fogják a gonoszoknak, annyira, hogy senki sem tér meg az ő gonoszságából; olyanok előttem mindnyájan, mint Sodoma, és a benne lakók, mint Gomora. 15 Azért ezt mondja a Seregek Ura a próféták felől: Ímé, én ürmöt adok enniök és mérget adok inniok, mert a jeruzsálemi prófétáktól ment ki az istentelenség minden földre. 16 Ezt mondja a Seregek Ura: Ne hallgassátok azoknak a prófétáknak szavait, a kik néktek prófétálnak, elbolondítanak titeket: az ő szívöknek látását szólják, nem az Úr szájából valót. 17 Szüntelen ezt mondják azoknak, a kik megvetnek engem: Azt mondta az Úr: Békességetek lesz néktek és mindenkinek, a ki az ő szívének keménysége szerint jár; ezt mondák: Nem jő ti reátok veszedelem! 18 Mert ki állott az Úr tanácsában, és ki látta és hallotta az ő igéjét? Ki figyelmezett az ő igéjére és hallotta azt? 19 Ímé, az Úrnak szélvésze nagy haraggal kitör, és a hitetlenek fejére forgószél zúdul. 20 Nem szünik meg az Úrnak haragja, míg meg nem valósítja és míg be nem teljesíti szívének gondolatait; az utolsó napokban értitek meg e dolog értelmét. 21 Nem küldöttem e prófétákat, de ők futottak, nem szólottam nékik, mégis prófétáltak. 22 Ha tanácsomban állottak volna, akkor az én igéimet hirdették volna az én népemnek, és eltérítették volna őket az ő gonosz útaikról, és az ő cselekedetöknek gonoszságától. 23 Csak a közelben vagyok-é én Isten? azt mondja az Úr, és nem vagyok-é Isten a messzeségben is? 24 Vajjon elrejtőzhetik-é valaki a rejtekhelyeken, hogy én ne lássam őt? azt mondja az Úr, vajjon nem töltöm-é én be a mennyet és a földet? azt mondja az Úr. 25 Hallottam, a mit a próféták mondanak, a kik hazugságot prófétálnak az én nevemben, mondván: Álmot láttam, álmot láttam. 26 Meddig lesz ez a hazugságot prófétáló próféták szívében, a kik az ő szívök csalárdságát prófétálják? 27 A kik el akarják az én népemmel felejtetni az én nevemet az ő álmaikkal, a melyeket egymásnak beszélnek, miképen az ő atyáik elfeledkeztek az én nevemről a Baálért? 28 A próféta, a ki álomlátó, beszéljen álmot; a kinél pedig az én igém van, beszélje az én igémet igazán. Mi köze van a polyvának a búzával? azt mondja az Úr. 29 Nem olyan-é az én igém, mint a tűz? azt mondja az Úr, mint a sziklazúzó pőröly? 30 Azért ímé én a prófétákra támadok, azt mondja az Úr, a kik az én beszédeimet ellopják egyik a másikától. 31 Ímé, én a prófétákra támadok, azt mondja az Úr, a kik felemelik nyelvöket és azt mondják: az Úr mondja! 32 Ímé, én a prófétákra támadok, a kik hazug álmokat prófétálnak, azt mondja az Úr, és beszélik azokat, és megcsalják az én népemet az ő hazugságaikkal és hízelkedéseikkel, holott én nem küldtem őket, sem nem parancsoltam nékik, és használni sem használtak e népnek, azt mondja az Úr. 33 Mikor pedig megkérdez téged e nép, vagy a próféta, vagy a pap, mondván: Micsoda az Úrnak terhe? akkor mondd meg nékik azt: mi a teher? Az, hogy elvetlek titeket, azt mondja az Úr. 34 A mely próféta vagy pap, vagy község azt mondja: Ez az Úrnak terhe, meglátogatom azt az embert és annak házát. 35 Kiki ezt mondja az ő barátjának és kiki az ő atyjafiának: Mit felel az Úr? és mit szólt az Úr? 36 És az Úrnak terhét ne emlegessétek többé, mert mindenkinek terhes lesz az ő szava, ha elforgatjátok az élő Istennek, a Seregek Urának, a mi Istenünknek, beszédét. 37 Ezt mondjad a prófétának: Mit felelt néked az Úr és mit szólt az Úr? 38 Hogyha az Úrnak terhét említitek, tehát ezt mondja az Úr: Mivelhogy ti e szót mondottátok: ez az Úrnak terhe, jóllehet küldék ti hozzátok, a kik ezt mondják: Ne mondjátok: ez az Úrnak terhe; 39 Ezért ímé én elfeledlek titeket, és kigyomlállak titeket, és a várost, a melyet néktek és a ti atyáitoknak adtam, elvetem az én orczám elől. 40 És örökkévaló szégyent és örökkévaló gyalázatot hozok ti reátok, a mely felejthetetlen.