Jeremias 32

Ka Hokona e Heremaia he Māra i te Wā Whakapaenga

1 Ko te kupu i puta mai ki a Heremaia, he mea nā Ihowā, i te tekau o ngā tau o Terekia kīngi o Hūrā, arā i te tekau mā waru o ngā tau o Nepukareha. 2 Nā, i taua wā e whakapaea ana a Hiruhārama e te taua a te kīngi o Papurōna, ā, ko Heremaia poropiti kua oti te tūtaki ki roto ki te marae o te whare herehere i te whare o te kīngi o Hūrā.

3 Nā, Terekia hoki, nā te kīngi o Hūrā ia i tūtaki; i mea tērā, "He aha koe i poropiti ai, i kī ai: ‘Ko te kupu tēnei a Ihowā: Nanā, ka hoatu e ahau tēnei pā ki te ringa o te kīngi o Papurōna, ā, ka horo i a ia. 4 Ā, ko Terekia kīngi o Hūrā, e kore e mawhiti i te ringa o ngā Karari, engari, ka tukua pūtia ia ki te ringa o te kīngi o Papurōna, ā, ka kōrero ia ki a ia he māngai ki te māngai, ā, e kite hoki ōna kanohi i ōna kanohi. 5 Ā, ka ārahina e ia a Terekia ki Papurōna, ā, ki reira ia noho ai, kia tae atu rā anō ahau ki te tirotiro i a ia, e ai tā Ihowā; ahakoa whawhai koutou ki ngā Karari, e kore e taea e koutou?’ "

6 Nā, ka mea a Heremaia, "I puta mai te kupu a Ihowā ki ahau, i mea ia: 7 Nanā, tērā e tae mai ki a koe a Hanamēre tama a Harumu, a tōu matua kēkē, ā, ka mea, ‘Māu e hoko tāku māra i Anatoto; kei a koe nā hoki te tikanga o te utu whakahoki.’

8 "Nā, ka haere mai ki ahau a Hanamēre tama a tōku matua kēkē, ka pērā me tā Ihowā i kī ai, ki te marae o te whare herehere, ā, ka mea ki ahau, ‘Tēnā koa, hokona tāku māra i Anatoto, i te whenua o Pineamine; kei a koe hoki te tikanga o taua wāhi, māu anō te utu e hoki ai; hokona māu.’

"Kātahi ahau ka mōhio, he kupu tēnei nā Ihowā, 9 nā, ka hokona e ahau te māra a Hanamēre tama a tōku matua kēkē, tērā i Anatoto, ā, pāunatia atu ana e ahau te moni māna, arā tekau mā whitu ngā hekere hiriwa. 10 Nā, ka tuhituhi ahau ki te pukapuka, hīri rawa, karangatia ana ngā kaititiro, ā, pāunatia atu ana e ahau te moni māna ki te pāuna. 11 Nā, ka mau ahau ki te pukapuka o te hoko, ki te mea hīri i rite nei ki tā te ture, ki tā ngā tikanga, ā, ki te mea hīrikore; 12 ā, hoatu ana e ahau te pukapuka o te hoko ki a Paruku tama a Neria, tama a Maaheia i te tirohanga anō a Hanamēre tama a tōku matua kēkē, i te tirohanga hoki a ngā kaititiro i tuhituhia ai te pukapuka o te hoko, i te tirohanga anō hoki a ngā Hūrai katoa e noho ana i te marae o te whare herehere.

13 "Nā, ka whakahau ahau ki a Paruku i ō rātou aroaro, i mea atu ahau: 14 ‘Ko te kupu tēnei a Ihowā o ngā mano, a te Atua o Īharaira: Maua atu ēnei pukapuka, tēnei pukapuka o te hoko, te mea hīri me tēnei pukapuka hīrikore, whaowhina ki te oko oneone; kia maha ai ngā rā e mau ai. 15 Ko te kupu hoki tēnei a Ihowā o ngā mano, a te Atua o Īharaira: Tērā ngā whare, ngā māra, me ngā māra wāina ka hokohokona anō ā muri nei ki tēnei whenua.’ "

Ka Īnoi a Heremaia hei Whai Mārama

16 "Nā, i muri i tāku hoatutanga i te pukapuka o te hoko ki a Paruku tama a Neria, ka īnoi ahau ki a Ihowā, ka mea:

17 "Auē, e te Ariki, e Ihowā! Nanā, kua hangā e koe te rangi me te whenua, nā tōu kaha nui, nā tōu ringa mārō. Kāhore he mea e pakeke ki a koe. 18 He mahi aroha nei tāu ki ngā mano, e utua ana e koe te kino o ngā mātua ki roto ki te uma o ā rātou tamariki i muri i a rātou; ko tōna ingoa ko te Atua nui, ko te Atua mārohirohi, ko Ihowā o ngā mano. 19 He nui ki te whakaaro, he kaha ki te mahi. E tuwhera ana hoki ōna kanohi ki ngā ara katoa o ngā tama a te tangata; he mea kia rite ai ki tōna ara ake, ki ngā hua o āna mahi, ngā mea e hoatu ai ki tēnei, ki tēnei. 20 Nāu nei i hōmai ngā tohu me ngā mea whakamīharo ki te whenua o Īhipa, ā taea noatia tēnei rā, i roto i a Īharaira, i ērā atu hoki; ā, meinga ana e koe he ingoa mōu, pēnei i tēnei ināianei. 21 Nāu nei hoki i kawe mai tāu iwi, a Īharaira, i te whenua o Īhipa i runga i ngā tohu, i ngā mea whakamīharo, i te ringa kaha, i te tākakau mārō hoki, i te wehi nui; 22 ā, hōmai ana e koe ki a rātou tēnei whenua i oati ai koe ki ō rātou mātua ka hōmai ki a rātou, he whenua e rerengia ana e te waiū, e te honi. 23 Nā, haere mai ana rātou, ā, riro ana a konei i a rātou; heoi kīhai rātou i rongo ki tōu reo, kīhai hoki i haere i runga i tāu ture; kīhai rawa i mahia e rātou tētahi o ngā mea i whakahaua e koe ki a rātou kia mahia. Koia i meinga ai e koe tēnei kino katoa kia pā ki a rātou.

24 "Nanā, ngā puke, kua tae mai rātou ki te pā, kia horo ai; ā, ka hoatu te pā ki te ringa o ngā Karari e whawhai nei ki konei, nā te hoari hoki, nā te hemokai, nā te mate urutā; ā, ko tāu i kōrero rā, kua rite; nanā, e kite nei koe. 25 Heoi, kua mea mai nā koe, e te Ariki, e Ihowā, ki ahau, ‘Hokona te māra māu ki te moni, whakatūria anō ngā kaititiro’ – kāhore ia, kua tukua te pā ki te ringa o ngā Karari."

Tā Ihowā Kupu Tūturu mō te Hokinga mai o te Iwi

26 Kātahi ka puta mai te kupu a Ihowā ki a Heremaia; i mea ia: 27 "Nanā, ko Ihowā ahau, ko te Atua o ngā kikokiko katoa. Tērā rānei tētahi mea e pakeke rawa ki ahau? 28 Heoi, ko te kupu tēnei a Ihowā: Nanā, ka hoatu e ahau tēnei pā ki te ringa o ngā Karari, ki te ringa o Nepukareha kīngi o Papurōna, ā, ka horo i a ia, 29 ā, ka haere mai ngā Karari e whawhai nei ki tēnei pā, ka tahu i tēnei pā ki te ahi, ka wera hoki i a rātou, me ngā whare i tahu whakakakara ai rātou i runga i ngā tuanui ki a Paara, i ringihia ai hoki ngā ringihanga ki ngā atua kē, hei whakapātaritari i ahau.

30 "Nō te mea ko ngā tamariki a Īharaira rātou ko ngā tamariki a Hūrā, he kino kau tā rātou i mahi ai i tāku tirohanga, nō tō rātou tamarikitanga ake anō; he whakapātaritari kau hoki tā ngā tamariki a Īharaira i ahau ki te mahi a ō rātou ringa, e ai tā Ihowā. 31 Ko te āhua hoki o tēnei pā ki ahau he mea whakaoho i tōku riri, i tōku weriweri, nō te rā i hangā ai e rātou ā tae noa mai ki tēnei rā; kia nekehia i atu rā anō e ahau i tōku aroaro; 32 mō te kino katoa a ngā tamariki a Īharaira rātou ko ngā tamariki a Hūrā, i mahia nei e rātou hei whakapātaritari i ahau – e rātou, e ō rātou kīngi, e ō rātou rangatira, e ō rātou tohunga, e ō rātou poropiti, e ngā tāngata o Hūrā, e ngā tāngata hoki o Hiruhārama. 33 Ā, kua parea mai e rātou te kōhamo, kāhore te kanohi ki ahau; ā, ahakoa nāku rātou i whakaako, moata ai i te ata me te ako i a rātou, kīhai rātou i rongo, i manako ki te ako. 34 Heoi, whakatūria ana e rātou ā rātou mea whakarihariha ki te whare i huaina nei tōku ingoa mō reira, whakapokea iho. 35 Ā, hangā ana e rātou ngā wāhi tiketike o Paara, ērā i te raorao o te tama a Hinomo, kia meinga ai ā rātou tama, me ā rātou tamāhine, kia tika i roto i te ahi ki a Moreke; he mea kīhai i whakahaua e ahau, kīhai hoki i puta ake i tōku ngākau, kia mahia e rātou tēnei mea whakarihariha e hara ai a Hūrā.

36 "Mō reira ko te kupu tēnei ināianei a Ihowā, a te Atua o Īharaira mō tēnei pā, e kī nā koutou, ‘Ka tukua ki te ringa o te kīngi o Papurōna’; mā te hoari, mā te hemokai, mā te mate urutā: 37 Nanā, ka kohikohia mai rātou e ahau i ngā whenua katoa i peia atu nei rātou e ahau ki reira, i tōku riri, i tōku weriweri, i te āritarita nui; ka whakahokia mai anō rātou e ahau ki tēnei wāhi, ā, ka meinga kia noho hūmārie. 38 Ā, ko rātou hei iwi māku, ko ahau hoki hei Atua mō rātou. 39 Ā, ka hoatu e ahau he ngākau kotahi ki a rātou, he ara kotahi, kia wehi ai rātou i ahau ā ake ake; hei pai mō rātou, mō ā rātou tamariki hoki i muri i a rātou. 40 Ka whakaritea anō e ahau he kawenata mau tonu ki a rātou: he mea kore e whakatahuritia atu e ahau i a rātou, kia mahia he pai ki a rātou; ā, ka hoatu e ahau tōku wehi ki ō rātou ngākau, kei whakarere rātou i ahau. 41 Āe rā, ka koa ahau ki a rātou hei mea i te pai ki a rātou, ā, he pono ka whakapaua tōku ngākau, ka whakapaua hoki tōku wairua ki te whakatō a rātou ki tēnei whenua i runga i te pono.

42 "Nō te mea ko te kupu tēnei a Ihowā: Ka pērā i tāku kawenga i tēnei kino nui katoa ki runga ki tēnei iwi, waihoki ka kawea e ahau ki runga ki a rātou te pai katoa i kōrerotia e ahau mō rātou. 43 Ka hokohokona anō he māra ki tēnei whenua, e kī nā koutou mō reira, ‘He ururua, tē ai he tangata, he kararehe rānei; kua hoatu ki te ringa o ngā Karari.’ 44 Ka hokona e te tangata he māra ki te moni, ka tuhituhia anō he pukapuka, ka hīritia, ka whakatūria ngā kaititiro, i te whenua o Pineamine, i ngā taha o Hiruhārama, i ngā pā hoki o Hūrā, i ngā pā o te whenua pukepuke, i ngā pā o ngā raorao, i ngā pā hoki o te tonga; nō te mea ka whakahokia mai rātou e ahau i te whakarau, e ai tā Ihowā."

Jeremiás mezőt vesz a Babilonból való visszajövetel jeléül

1 Az a szó, a melyet szóla az Úr Jeremiásnak, Sedékiásnak, a Júda királyának tizedik esztendejében: Ez az esztendő a Nabukodonozor tizennyolczadik esztendeje. 2 És akkor megszállotta vala a babiloni király serege Jeruzsálemet, és Jeremiás próféta elzárva vala a tömlöcznek pitvarában, a mely a Júda királyának házában vala. 3 Mert Sedékiás, a Júda királya záratta be őt, mondván: Miért prófétálsz te, ezt mondván: Ezt mondta az Úr: Ímé, én e várost a babiloni király kezébe adom és beveszi azt? 4 És Sedékiás, a Júda királya, meg nem menekszik a Káldeusok kezéből, hanem a babiloni király kezébe adatik, és ennek szája szól amannak szájával, és ennek szemei látják amannak szemeit. 5 És Babilonba viszi Sedékiást és ott lesz mindaddig, míg meg nem látogatom őt, azt mondja az Úr, hogyha hadakoztok a Káldeusok ellen, nem lesz jó dolgotok. 6 És monda Jeremiás: Szólott az Úr nékem, ezt mondván: 7 Ímé, Hanameél, Sallumnak, a te nagybátyádnak fia hozzád megy, mondván: Vedd meg az én mezőmet, a mely Anatótban van, mert téged illet vér szerint, hogy megvegyed. 8 Eljöve azért hozzám Hanameél, az én nagybátyámnak fia, az Úr beszéde szerint a tömlöcz pitvarához, és monda nékem: Kérlek, vedd meg az én mezőmet, a mely Anatótban, a Benjámin földén van, mert téged illet, mint örököst, és te reád néz vér szerint is, vedd meg hát magadnak. Akkor észrevevém, hogy az Úr szava ez. 9 Azért megvevém Hanameéltől, az én nagybátyámnak fiától a mezőt, a mely Anatótban van, és kifizettem néki a pénzt, tizenhét ezüst siklust. 10 És beírám levélbe és megpecsétlém, és tanúkat is állíték, és megmérém a pénzt mérlegen. 11 Ezután kezembe vevém a vétel felől való levelet, a mely meg vala pecsételve a parancsolat és törvények szerint, és a közönséges levelet is. 12 És a vétel felől való levelet odaadám Báruknak, a Néria fiának, a ki Mahásiás fia vala, Hanameélnek, az én nagybátyám fiának szemei előtt, és a tanúk szemei előtt, a kik be valának írva a vétel felől való levélbe, mindama júdaiak szemei előtt, a kik ülnek vala a tömlöcz pitvarában. 13 És parancsolék Báruknak azok szemei előtt, mondván: 14 Ezt mondja a Seregek Ura, az Izráel Istene: Vedd fel e leveleket, ezt a vételi levelet, mind a bepecsételtetett, mind a közönséges levelet, és tedd azokat cserépedénybe, hogy sok ideig elálljanak. 15 Mert ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene: Még házakat, mezőket és szőlőket fognak venni e földön.

Jeremiás imádkozik és újból veszi Izráel megváltásáról az isteni igéretet

16 És könyörgék az Úrnak, miután odaadám a vétel felől való levelet Báruknak, a Néria fiának, mondván: 17 Ah, ah, Uram Isten! Ímé te teremtetted a mennyet és földet a te nagy hatalmaddal és a te kiterjesztett karoddal, és semmi sincs lehetetlen előtted! 18 A ki irgalmasságot cselekszel ezeríziglen, és a ki az atyák bűnéért az ő fiaik keblében fizetsz meg ő utánok, te nagy Isten, te hatalmas, a kinek neve Seregek Ura! 19 Nagy tanácsú és hatalmas cselekedetű, a kinek szemei jól látják az emberek fiainak minden útait, hogy kinek-kinek megfizess az ő útai szerint, és az ő cselekedeteinek gyümölcse szerint; 20 A ki jeleket és csudákat tettél Égyiptom földén és mind e napiglan mind Izráel földén, mind az embereken, és nevet szerzettél magadnak, a mint ez mai nap is megvan. 21 És kihoztad a te népedet, az Izráelt Égyiptom földéből jelekkel és csudákkal, és hatalmas kézzel, és kinyújtott karral, és nagy rettegtetéssel. 22 És nékik adtad e földet, a mely felől megesküdtél az ő atyáiknak, hogy adsz nékik tejjel és mézzel folyó földet. 23 És bementek és birtokolták azt, mindazáltal nem hallgattak a te szódra, és nem jártak a te törvényeidben, a miket parancsoltál nékik, hogy megcselekedjék, azokból semmit sem cselekedtek, azért mind e gonoszt rájok borítottad. 24 Ímé, a sánczok a városhoz érnek, hogy bevegyék azt, és e város odaadatik a Káldeusok kezébe, a kik megostromolják ezt fegyverrel, éhséggel és döghalállal. És a mit szólottál, meglett, ímé látod is. 25 És mégis azt mondottad, Uram Isten, nékem: Végy magadnak mezőt pénzen, és legyenek tanúid felőle, holott a város a Káldeusok kezébe adatik. 26 És szóla az Úr Jeremiásnak, mondván: 27 Ímé, én az Úr, Istene vagyok minden testnek, vajjon van-é valami lehetetlen nékem? 28 Azért ezt mondja az Úr: Ímé, én odaadom e várost a Káldeusok kezébe, és Nabukodonozornak, a babiloni királynak kezébe, hogy bevegye azt. 29 És bemennek a Káldeusok, a kik ostromolják e várost, és e várost felgyújtják tűzzel és felégetik azt, és a házakat is, a melyeknek tetején füstöltek a Baálnak és áldoztak idegen isteneknek, hogy engem haragra ingereljenek. 30 Mert Izráel fiai és Júda fiai ifjúságoktól fogva csak azt cselekedték, a mi gonosz az én szemeim előtt, és az Izráel fiai csak haragra gerjesztettek engem az ő kezeik cselekedeteivel, azt mondja az Úr. 31 Mert csak bosszúságomra és búsulásomra volt e város, attól a naptól fogva, a melyen építették azt, mind ez ideig, úgy hogy el kell azt törlenem az én színem elől. 32 Az Izráel fiainak és a Júda fiainak minden bűnéért, a melyet cselekedtek, hogy felháborítsanak engem, ők magok, az ő királyaik, fejedelmeik, papjaik és prófétáik és Júda vitézei és Jeruzsálem polgárai. 33 És háttal fordultak felém és nem arczczal, és tanítottam őket jó reggel, és noha tanítottam őket, nem voltak készek az intés befogadására. 34 Sőt az ő útálatosságaikat behelyezték a házba, a mely az én nevemről neveztetik, hogy megfertőztessék azt. 35 És magaslatokat emeltek a Baálnak, a Ben-Hinnom völgyében, hogy megáldozzák fiaikat és leányaikat a Moloknak, a mit nem parancsoltam nékik, és még csak nem is gondoltam, hogy ez útálatosságot megcselekedjék, hogy Júdát vétekre vigyék. 36 És most azért azt mondja az Úr, Izráel Istene e városnak, a mely felől ti mondjátok: Odaadatik a babiloni király kezébe, fegyver, éhség és döghalál miatt: 37 Ímé én összegyűjtöm őket mindama földekről, a melyekre kiűztem őket haragomban, felgerjedésemben és nagy bosszankodásomban, és visszahozom őket e helyre, és lakni hagyom őket bátorságban. 38 És népemmé lesznek nékem, én pedig nékik Istenök leszek. 39 És adok nékik egy szívet és egy útat, hogy mindenkor engem féljenek, hogy jól legyen dolguk, nékik és az ő fiaiknak ő utánok. 40 És örökkévaló szövetséget kötök velök, hogy nem fordulok el tőlök és a velök való jótéteménytől, és az én félelmemet adom az ő szívökbe, hogy el ne távozzanak tőlem. 41 És örvendezek bennök, ha jót cselekedhetem velök és biztosan beplántálhatom őket e földbe, teljes szívvel és teljes lélekkel. 42 Mert ezt mondja az Úr: A miképen ráhoztam e népre mind e nagy veszedelmet, azonképen hozom rájok mind azt a jót, a miket én ő felőlök mondok. 43 És vesznek még mezőt e földön, a mely felől ti ezt mondjátok: Pusztaság ez emberek nélkül, barmok nélkül, és odaadatik a Káldeusok kezébe. 44 Pénzen vesznek mezőket, és beírják a levélbe, és megpecsételik, és tanukat állítanak a Benjámin földén, Jeruzsálem környékén és Júda városaiban, a hegyi városokban és a síkföldi városokban és a dél felé való városokban, mert visszahozom az ő foglyaikat, azt mondja az Úr.