Jeremias 44

Tā Ihowā Pānui ki ngā Hūrai kei Īhipa e Noho ana

1 Ko te kupu i puta mai ki a Heremaia mō ngā Hūrai katoa e noho ana i te whenua o Īhipa, e noho ana i Mikitoro, i Tahapanehe, i Nopo, i te whenua hoki o Pātoro, i mea ia: 2 "Ko te kupu tēnei a Ihowā o ngā mano, a te Atua o Īharaira: Kua kite koutou i te kino katoa i tākina mai nei e ahau ki runga ki Hiruhārama, ki ngā pā katoa hoki o Hūrā. Nā, i tēnei rā he ururua rātou; kāhore hoki he tangata e noho ana i reira, 3 mō tā rātou kino i mahia e rātou hei whakapātaritari i ahau, i tō rātou haerenga ki te tahu whakakakara, ā, ki te mahi ki ngā atua kē, kīhai nei rātou i mōhio, rātou, koutou rānei, ō koutou mātua rānei. 4 He ahakoa rā, i ungā atu e ahau āku pononga katoa, ngā poropiti, ki a koutou, maranga wawe ana ahau ki te unga i a rātou; i mea ahau, ‘Kaua rā e mahia tēnei mea whakarihariha e kino nei ahau.’ 5 Otiia, kīhai rātou i rongo, kīhai hoki i tahuri mai ō rātou taringa, kīhai i hoki mai i tō rātou kino, arā i te tahu whakakakara ki ngā atua kē. 6 Koia i ringihia atu ai tōku weriweri, tōku riri, ngiha tonu ki ngā pā o Hūrā, ki ngā ara hoki o Hiruhārama; nā, he ururua rātou, he tūhea, koia anō tēnei ināianei.

7 "Mō reira ko te kupu tēnei ināianei a Ihowā, a te Atua o ngā mano, a te Atua o Īharaira: He aha koutou i mahi ai i tēnei kino nui mō ō koutou wairua, ka hātepe atu i a koutou, i ngā tāne, i ngā wāhine, i te kōhungahunga, i te mea ngote ū, i roto i a Hūrā, ā, kore iho he toenga o koutou e mahue? 8 I a koutou i whakapātaritari nā i ahau ki ngā mahi a ō koutou ringa, i a koutou ka tahu whakakakara nei ki ngā atua kē i te whenua o Īhipa, kua haere atu nā koutou ki reira noho ai, e hātepea atu ai koutou, e waiho ai koutou hei kanga, hei ingoa kino roto i ngā iwi katoa o te whenua. 9 Kua wareware rānei koutou ki te kino o ō koutou mātua, ki te kino o ngā kīngi o Hūrā, ki te kino hoki o ā rātou wāhine, ki ō koutou nā kino, ki te kino hoki o ā koutou wāhine i mahia nei e rātou ki te whenua o Hūrā, ki ngā ara hoki o Hiruhārama? 10 Taea noatia tēnei rā kāhore anō rātou i whakaiti i a rātou, kāhore anō i wehi, kāhore i haere i runga i tāku ture, i runga i āku tikanga i hoatu e ahau ki tō koutou aroaro, ki te aroaro hoki o ō koutou mātua.

11 "Mō reira ko te kupu tēnei a Ihowā o ngā mano, a te Atua o Īharaira: Nanā, ka anga kē atu tōku mata i a koutou mō te kino, he hātepe i a Hūrā katoa. 12 Nā, ka mau ahau ki ngā mōrehu o Hūrā, kua mārō nei ō rātou mata ki te haere ki te whenua o Īhipa, ki reira noho ai, ā, ka poto rātou katoa; ka hinga rātou ki te whenua o Īhipa; ka pau rātou i te hoari, i te hemokai. Ka mate rātou, mai i te iti ki te rahi, i te hoari, i te hemokai; ā, ka waiho rātou hei kanga, hei mīharotanga, hei kohukohutanga, hei ingoa kino. 13 Nō te mea ka whiua e ahau te hunga e noho ana i te whenua o Īhipa, ka rite ki tāku whiunga i Hiruhārama ki te hoari, ki te hemokai, ki te mate urutā. 14 Nā, ka kore tētahi o ngā mōrehu o Hūrā i haere nei ki te whenua o Īhipa noho ai e mawhiti, e toe, hei hoki ki te whenua o Hūrā, ki te wāhi e hiahia nei rātou kia hoki ki reira noho ai. Nā, e kore tētahi e hoki, ko te hunga anake e mawhiti atu."

15 Nā, kātahi ngā tāngata katoa i mōhio kua tahu whakakakara ā rātou wāhine ki ngā atua kē, ngā wāhine katoa hoki e tū mai ana, he nui te huihui, me te iwi katoa hoki e noho ana i te whenua o Īhipa, i Pātoro, ka whakahoki ki a Heremaia, ka mea, 16 "Nā, mō te kupu kua kōrerotia nei e koe ki a mātou i runga i te ingoa o Ihowā, e kore mātou e rongo ki a koe. 17 Engari, ka tino mahi mātou i ngā mea katoa i puaki i ō mātou māngai, ka tahu whakakakara ki te kuīni o te rangi, ka riringi anō i ngā ringihanga ki a ia, ka pērā me tā mātou, me tā ō mātou mātua, me tā ō mātou kīngi, me tā ō mātou rangatira i ngā pā o Hūrā, i ngā ara o Hiruhārama. I mākona hoki mātou i reira i te kai, i pai hoki mātou, ā, kīhai i kite i te hē. 18 Otiia, nō te mutunga o tā mātou tahu whakakakara ki te kuīni o te rangi, o tā mātou ringihanga i ngā ringihanga ki a ia, kua kore ngā mea katoa i a mātou, ā poto iho mātou i te hoari, i te hemokai.

19 "Ā, i a mātou i tahu whakakakara ai ki te kuīni o te rangi, i riringi ai hoki i ngā ringihanga ki a ia, e ngaro ana rānei ā mātou tāne i a mātou e hanga ana i ngā keke māna, hei karakia ki a ia, i a mātou hoki i riringi ai i ngā ringihanga māna?"

20 Kātahi a Heremaia ka kōrero ki te iwi katoa, ki ngā tāne, ki ngā wāhine, ki te iwi katoa anō nāna taua kupu whakautu ki a ia, ka mea, 21 "Ko te whakakakara i tahuna rā e koutou ki ngā pā o Hūrā, ki ngā ara hoki o Hiruhārama, e koutou, e ō koutou mātua, e ō koutou kīngi, e ō koutou rangatira, e te iwi hoki o te whenua, kīhai ianei ēnā mea i maharatia e Ihowā, kīhai ianei i puta ake ki tōna ngākau? 22 Ā, tē āhei a Ihowā te whakamanawanui tonu i te kino o ā koutou hanga, i ngā mea whakarihariha i mahia e koutou; heoi kua ururua tō koutou whenua, kua waiho hei mīharotanga, hei kohukohutanga, tē ai he tangata hei noho, koia anō tēnei ināianei. 23 Nō te mea kua tahu koutou i te whakakakara, kua hara hoki ki a Ihowā, ā, kīhai i rongo ki te reo o Ihowā, kīhai hoki i haere i runga i tāna ture, i runga i āna tikanga, i runga i āna whakaatu; mō reira i tūtaki ai tēnei hē ki a koutou, koia anō tēnei ināianei."

24 I mea atu anō a Heremaia ki te iwi katoa, ki ngā wāhine katoa hoki, "Whakarongo ki te kupu a Ihowā, e Hūrā katoa i te whenua o Īhipa nei. 25 Ko te kupu tēnei a Ihowā o ngā mano, a te Atua o Īharaira; e kī ana ia: Ko koutou, me ā koutou wāhine, kua kōrero ō koutou māngai, kua rite anō i ō koutou ringa te kupu, ‘Ka mahia mārietia e mātou ā mātou kupu taurangi i kōrerotia e mātou, kia tahu whakakakara ki te kuīni o te rangi, kia riringi i ngā ringihanga ki a ia.’

"Tēnā whakaūngia ā koutou kupu taurangi, mahia hoki ā koutou kupu taurangi. 26 Mō reira whakarongo ki te kupu a Ihowā, e Hūrā katoa e noho nei i te whenua o Īhipa: ‘Nanā, kua oatitia e ahau tōku ingoa nui,’ e ai tā Ihowā, ‘e kore tōku ingoa e whakahuatia ā muri ake nei e te māngai o tētahi tangata o Hūrā i te whenua katoa o Īhipa, e kore e kīia, "E ora ana te Ariki, a Ihowā." 27 Nanā, kei te tirotiro ahau i a rātou mō te kino, ehara i te mea hei pai; ā, ko ngā tāngata katoa o Hūrā i te whenua o Īhipa, ka poto i te hoari, i te hemokai hoki, ā mōtī noa rātou. 28 Ā, ko ngā mōrehu i te hoari, ka hoki atu i te whenua o Īhipa ki te whenua o Hūrā, he hunga torutoru; ā, ka mōhio ngā mōrehu katoa o Hūrā i haere nei ki te whenua o Īhipa noho ai, ko tā wai kupu e tū, ko tāku rānei, ko tā rātou rānei.

29 " ‘Ā, ko te tohu tēnei ki a koutou,’ e ai tā Ihowā, ‘ka whiua koutou e ahau ki tēnei wāhi, kia mōhio ai koutou ka mau tonu āku kupu ki te kino mō koutou.’ 30 Ko te kupu tēnei a Ihowā: ‘Nanā, ka hoatu e ahau a Parao Hopara kīngi o Īhipa ki te ringa o ōna hoariri, ki te ringa hoki o te hunga e whai ana kia whakamatea ia; ka rite anō ki tāku hoatutanga i a Terekia kīngi o Hūrā ki te ringa o Nepukareha kīngi o Papurōna, o tōna hoariri i whai nei kia whakamatea ia.’ "

Jeremiás a zsidókat Egyiptomban Istennek súlyos büntetésével fenyegeti bálványozásukért

1 Az a szó, a mely lőn Jeremiáshoz, minden Júdabeliek felől, a kik laknak vala Égyiptom földében, a kik laknak vala Migdolban, Táfnesben, Nófban és Pátrosz földében, mondván: 2 Ezt mondja a Seregek Ura, az Izráel Istene: Ti láttátok mindazt a veszedelmet, melyet ráhoztam volt Jeruzsálemre és Júdának minden városaira, és ímé, azok most pusztává lettek, és senki sem lakozik bennök. 3 Az ő gonoszságokért, a melyet cselekedtek, hogy felingereljenek engem, elmenvén, hogy áldozatot vigyenek és szolgáljanak az idegen isteneknek, a kiket ők nem ismernek vala, sem ti, sem a ti atyáitok. 4 És elküldöttem hozzátok minden szolgámat, a prófétákat, és pedig jó reggel küldém el, mondván: Kérlek, ne cselekedjétek ez útálatos dolgot, a mit gyűlölök. 5 De nem hallgattak, és a fülöket sem hajtották arra, hogy megtérjenek az ő gonoszságokból, és idegen isteneknek ne áldozzanak. 6 Azért kiömlött az én bosszúm és az én haragom, és felgerjedt Júda városaiban és Jeruzsálem utczáin, és pusztasággá és sivataggá lőnek mind e napig. 7 Most azért ezt mondja az Úr, a Seregek Istene, az Izráel Istene: Miért szereztek nagy veszedelmet a ti lelketek ellen, hogy kipusztítsatok közületek férfit és asszonyt, gyermeket és csecsemőt Júda kebeléből, hogy magatoknak még csak maradékot se hagyjatok; 8 Ingerelvén engem a ti kezeitek alkotásaival, áldozván az idegen isteneknek Égyiptom földén, a melyre ti tartózkodni jöttetek be, hogy veszedelmet szerezzetek magatoknak, és hogy átokban és gyalázatban legyetek e földnek minden nemzeténél? 9 Vajjon elfelejtkeztetek-é a ti atyáitok gonoszságairól és a Júda királyainak gonoszságairól és az ő feleségeiknek gonoszságairól és a ti gonoszságaitokról, a ti feleségeiteknek gonoszságairól, a melyeket Júdának földén cselekedtetek és Jeruzsálemnek utczáin? 10 Nem alázták meg magokat mind e mai napig se, és nem féltek, sem az én törvényem szerint nem jártak, sem az én parancsolataim szerint, a melyeket előtökbe és a ti atyáitok elébe adtam. 11 Azért ezt mondja a Seregek Ura, az Izráel Istene: Ímé, én ellenetek fordítom orczámat veszedelemre, és hogy az egész Júdát kipusztítsam. 12 És felveszem Júdának maradékát, a kik magok elé tűzték, hogy bemennek Égyiptom földére, hogy ott lakozzanak, és mindnyájan megemésztetnek Égyiptom földén, elesnek fegyver miatt, megemésztetnek éhség miatt, kicsinytől fogva nagyig: fegyver és éhség miatt halnak meg, és átokká, csudává, szidalommá és gyalázattá lesznek. 13 És megfenyítem azokat, a kik Égyiptom földében lakoznak, miképen megfenyítettem a Jeruzsálembelieket fegyverrel, éhséggel és döghalállal. 14 És a Júda maradékai közül, a kik ide jöttek, hogy Égyiptom földében tartózkodjanak, senki sem menekül és szabadul meg, hogy visszatérjen Júdának földébe, a hova lelkök hajtja őket, hogy oda visszatérjenek és ott lakozzanak; mert nem térnek vissza, hanem csak a kik menekülnek. 15 És felelének Jeremiásnak mindama férfiak, a kik tudják vala, hogy az ő feleségeik az idegen isteneknek áldozának, és mindazok az asszonyok, a kik ott állnak vala nagy tömegben, és az egész nép, a mely Égyiptom földén, Pátroszban lakozik vala, mondván: 16 Abban a dologban, a mi végett szóltál nékünk az Úr nevében, nem hallgatunk reád; 17 Hanem csak azt cselekeszszük, a mit mi a mi szánkkal fogadtunk, hogy füstölő áldozatot viszünk az ég királynéjának, és néki italáldozattal áldozunk, miképen cselekedtünk mi és a mi atyáink és a mi királyaink és a mi fejedelmeink Júda városaiban és Jeruzsálemnek utczáin, mert akkor beteltünk kenyérrel, és jó dolgunk volt, és semmi rosszat nem láttunk. 18 De a mióta nem áldozunk többé az ég királynéjának füstöléssel, és nem viszünk néki italáldozatot: mindenben szűkölködünk, és fegyver és éhség miatt emésztetünk. 19 És hogyha mi az ég királynéjának füstölve áldozunk és néki italáldozatot viszünk: vajjon a mi férjeink híre nélkül csinálunk-é néki béleseket, hogy őt tiszteljük, és néki itali áldozatot vigyünk? 20 Szóla azért Jeremiás az egész népnek, a férfiaknak és az asszonyoknak és az egész népnek, a kik e szót felelték néki, mondván: 21 Avagy a jó illatról, a melyet Júda városaiban és Jeruzsálem utczáin füstöltetek ti és a ti atyáitok, a ti királyaitok és a ti fejedelmeitek és a föld népe: nem arról emlékezett-é meg az Úr, és nem az jutott-é néki eszébe? 22 És nem szenvedhette tovább az Úr a ti cselekedeteitek gonoszságát, az útálatosságok miatt, a melyeket cselekedtetek, és pusztasággá lett a ti földetek és csudává és átokká, annyira, hogy senki sem lakja mind e napig, 23 A miatt, hogy füstölve áldoztatok, és vétkeztetek az Úr ellen, és nem hallgattatok az Úr szavára, és az ő törvénye és az ő parancsolatai és az ő tanúbizonyságai szerint nem jártatok, azért következett ti reátok ez a veszedelem mind e napig. 24 Monda továbbá Jeremiás az egész népnek és az összes asszonyoknak: Halljátok meg az Úr szavát mind, ti Júdabeliek, kik Égyiptom földén vagytok. 25 Ezt mondja a Seregek Ura, az Izráel Istene, mondván: Ti és a ti feleségeitek szóltatok a ti szájatokkal, és végbevittétek a ti kezeitekkel, mondván: Bizonyára teljesítjük a mi fogadásainkat, a melyeket fogadtunk az ég királynéjának, hogy füstölve áldozzunk, és néki italáldozatot vigyünk. Megerősítvén megerősítettétek a ti fogadásaitokat, és megcselekedvén megcselekedtétek a ti fogadásaitokat. 26 Azért halljátok meg az Úr szavát mind, ti Júdabeliek, a kik Égyiptom földében lakoztok: Ímé, én az én nagy nevemre megesküdtem, azt mondja az Úr, hogy egyetlen Júdabeli férfiú szája sem fogja az én nevemet kiejteni, mondván: Él az Úr Isten, egész Égyiptom földén! 27 Ímé, én vigyázok reájok az ő kárukra és nem javukra, és megemésztetik Júdának minden férfia, a kik Égyiptom földén vannak, fegyver miatt, éhség miatt, mígnem mind elfogynak. 28 De a kik a fegyvertől megszabadulnak, visszatérnek Égyiptom földéről Júdának földére, szám szerint kevesen, és mind megtudják Júdának maradékai, a kik bementek Égyiptom földébe, hogy ott tartózkodjanak: melyik szó teljesedik be, az enyém-é vagy az övék? 29 És ez lesz néktek a jel, azt mondja az Úr, hogy én meglátogatlak titeket ezen a helyen, hogy megtudjátok, hogy bizonyára megállanak az én beszédeim a reátok következendő veszedelem felől. 30 Ezt mondja az Úr: Ímé, én odaadom Faraó Ofrát, Égyiptom királyát az ő ellenségeinek kezébe és az ő lelkét keresők kezébe, miképen odaadtam Sedékiást, a Júda királyát Nabukodonozornak, a babiloni királynak, az ő ellenségének és az ő lelkét keresőnek kezébe.