Ka Hinga a Hiruhārama i a Nepukareha
1 Ko te kupu i puta mai ki a Heremaia, he mea nā Ihowā, i te ngarenga a Kīngi Terekia i a Pahuru tama a Merekia, i a Tepania hoki, tama a Maaheia tohunga, ki a ia, hei kī, 2 "Rapua koa tētahi tikanga i a Ihowā mō tātou, kei te whawhai nei hoki a Nepukareha kīngi o Papurōna ki a tātou; tērā pea tā Ihowā mahi ki a tātou e rite ki āna mea whakamīharo katoa, ā, ka haere atu ia i tō tātou wāhi."
3 Kātahi a Heremaia ka mea atu ki a rātou: "Ko tā koutou tēnei e kōrero ai ki a Terekia: 4 ‘Ko te kupu tēnei a Ihowā, a te Atua o Īharaira: Nanā, ka whakahokia atu e ahau ngā patu mō te whawhai i ō koutou ringa, mō tā koutou whawhai ki te kīngi o Papurōna, ki ngā Karari, e whakapae nei i a koutou i waho o te taiepa, ka huihuia hoki rātou e ahau ki waenganui o tēnei pā. 5 Ā, ko ahau nei anō hei whawhai ki a koutou ki te ringa mārō, ki te tākakau kaha, i runga i te riri, i te weriweri, i te āritarita nui. 6 Ā, ka patua e ahau ngā tāngata o tēnei pā, te tangata, te kararehe; ka mate rātou i te mate urutā nui. 7 Nā muri iho, e ai tā Ihowā, ka hoatu e ahau a Terekia kīngi o Hūrā rātou ko āna tāngata, ko te iwi – arā ko te hunga o tēnei pā e toe i te mate urutā – i te hoari, i te hemokai, ki te ringa o Nepukareha kīngi o Papurōna, ki te ringa o ō rātou hoa whawhai, ki te ringa hoki o te hunga e whai ana kia whakamatea rātou. Ā, ka patua rātou e ia ki te mata o te hoari; e kore rātou e tohungia e ia, e kore e manawapātia, e kore e arohaina.’
8 "Kōrero atu anō hoki koe ki tēnei iwi: ‘Ko te kupu tēnei a Ihowā: Nanā, kua takoto i ahau ki tō koutou aroaro te ara ki te ora, me te ara ki te mate. 9 Ko te tangata ka noho i tēnei pā, ka mate i te hoari, i te hemokai, i te mate urutā; ko te tangata ia e haere atu ana, ā, ka taka atu ki ngā Karari e whakapae nei i a koutou, ka ora ia, ā, ko tōna oranga hei taonga parakete ki a ia. 10 Nō te mea kua whakamau atu tōku mata ki tēnei pā hei kino, kāhore hoki hei pai, e ai tā Ihowā: ka hoatu ki te ringa o te kīngi o Papurōna, ā, ka tahuna e ia ki te ahi.’ "
He Pānui ki ngā Uri o Rāwiri
11 "Nā, ko te mea mō te whare o te kīngi o Hūrā: ‘Whakarongo koutou ki te kupu a Ihowā, 12 e te whare o Rāwiri! Ko te kupu tēnei a Ihowā:
Whakaritea te whakawā i te ata,
whakaorangia ake hoki te tangata e pāhuatia ana
i roto i te ringa o te kaitūkino,
kei puta tōku riri ānō he ahi,
ā, ka kā, tē taea te tinei,
mō te kino hoki o ā koutou mahi.
13 Nanā, hei hoariri ahau mōu,
e te wahine e noho nā i te raorao,
i te kāmaka hoki o te wāhi papatairite,
e ai tā Ihowā;
koutou nāna nā te kupu, "Ko wai e haere mai ki a tātou
ko wai rānei e tomo ki ō tātou nohoanga?"
14 Ā, ka rite ki ngā hua o ā koutou mahi tāku whiu i a koutou,
e ai tā Ihowā;
ā, ka ngiha i ahau he ahi i tōna ngahere,
e pau ai ngā mea katoa ā taka noa, taka noa i a ia.’ "
Sedékiás kérdésére Jeremiás a babiloni fogságot hirdeti és megmondja, mi az egyedüli út a menekülésre
1 Ez a beszéd, a melyet szóla az Úr Jeremiásnak, mikor elküldé hozzá Sedékiás király Passúrt Melkiásnak fiát, és Sofóniást a Maásiás pap fiát, mondván: 2 Kérdezd meg most érettünk az Urat, mert Nabukodonozor, a babiloni király viaskodik ellenünk, ha cselekszik-é az Úr velünk minden ő csodái szerint, hogy elhagyjon minket? 3 És monda nékik Jeremiás: Ezt mondjátok Sedékiásnak. 4 Így szól az Úr, Izráel Istene: Ímé, én elfordítok minden hadi szerszámot, a melyek a ti kezeitekben vannak, a melyekkel ti a babiloni király ellen és a Kaldeusok ellen viaskodtok, a kik kivül a kőfalon ostromolnak titeket, és begyűjtöm őket e városnak közepébe; 5 És én kinyujtott kézzel vívok ellenetek és nagy erős karral és haraggal, búsulással és nagy felindulással. 6 És megverem e városnak lakosait, mind az embert, mind a barmot; nagy döghalállal halnak meg. 7 És azután, azt mondja az Úr, Sedékiást a Júda királyát, és az ő szolgáit, és a népet, és a kik megmaradnak e városban a döghaláltól, a fegyvertől és az éhségtől: odaadom Nabukodonozornak, a babiloni királynak kezébe és az ő ellenségeiknek kezébe és azoknak kezébe, a kik keresik az ő lelköket, és megöli őket éles fegyverrel: nem kedvez nékik, nem enged és nem könyörül rajtok. 8 Azután ezt mondjad e népnek: Ezt mondja az Úr: Ímé, én előtökbe adom néktek az élet útját és a halál útját. 9 A ki e városban lakik, fegyver, éhség és döghalál miatt kell meghalnia; a ki pedig kimegy belőle és a Kaldeusokhoz megy, a kik megostromolnak titeket, él, és az ő lelkét zsákmányul nyeri; 10 Mert orczámat e város veszedelmére fordítottam és nem megszabadulására, azt mondja az Úr: A babiloni király kezébe adatik, és tűzzel égeti meg azt! 11 Júda királya házának mondd meg: Halljátok meg az Úr szavát! 12 Dávidnak háza, ezt mondja az Úr: Hamarsággal tegyetek igaz ítéletet, a nyomorultat mentsétek meg a nyomorgatónak kezéből, különben az én haragom kitör, mint a tűz és felgerjed, és nem lesz, a ki megolthassa, az ő cselekedeteiknek gonoszsága miatt. 13 Ímé, én reátok megyek, te völgy lakója és síkságnak szirtje; azt mondja az Úr, a kik azt mondjátok: Kicsoda jön le mi ellenünk, és kicsoda jön be a mi házainkba? 14 És a ti cselekedeteiteknek gyümölcse szerint fenyítlek meg titeket, azt mondja az Úr, és tüzet gyújtok az ő erdejében, és köröskörül az mindent megemészt!