1 Ko te kupu tēnei a Ihowā:
"Nanā, ka whakaarahia e ahau he hau whakamōtī mō Papurōna,
mō te hunga hoki e noho ana i Repekamai.
2 Ka ungā anō e ahau he kaitītaritari ki Papurōna,
ā, ka tītaria e rātou;
ka meinga tōna whenua kia takoto kau.
Nō te mea i te rā o te hē
ka tatau rātou ki a ia i tētahi taha, i tētahi taha.
3 Kaua te kaikōpere e whakapiko i tāna kōpere,
kaua anō hoki ia e whakarewa ake i a ia me te pukupuku ki runga i a ia.
Kaua āna taitama e tohungia;
whakangaromia rawatia e koutou tāna ope katoa.
4 Nā, ka hinga ngā tūpāpaku ki te whenua o ngā Karari,
he mea wero ki ōna ara.
5 Kāhore hoki a Īharaira i whakarērea, kāhore anō hoki a Hūrā,
e tōna Atua, e Ihowā o ngā mano;
ahakoa kei te kapi tō rātou whenua
i te hara ki te Mea Tapu o Īharaira.
6 "Rere atu i roto o Papurōna,
e kuhu he tangata i tōna wairua, i tōna.
Kei hātepea atu koutou i roto i tōna hē;
nō te mea ko te wā tēnei o tā Ihowā rapu utu;
ka rite tāna utu ki a ia.
7 He kapu kōura a Papurōna i roto i te ringa o Ihowā,
nāna i haurangi ai te whenua katoa.
Kua inumia tōna wāina e ngā iwi;
nā reira ka haurangi ngā iwi.
8 Inamata kua taka a Papurōna, kua pakaru.
E tangi ki a ia!
E mau i te pama mō tōna mamae;
me kore noa ia e taea te rongoā.
9 " ‘Tērā e rongoātia e mātou a Papurōna,
heoi kīhai ia i ora;
whakarērea ia, ka haere tātou ki tōna whenua, ki tōna whenua;
nō te mea kua tutuki atu tōna whakawā ki te rangi,
kua rewa ake ki ngā kapua rā anō.
10 " ‘Kua whakaputaina e Ihowā tō tātou tika;
haere mai, kia kōrerotia e tātou
te mahi a Ihowā, a tō tātou Atua ki Hiona.’
11 "Whakakoia ngā pere!
Puritia ngā whakangungu rākau, kia mau!
Kua whakaohongia e Ihowā te wairua o ngā kīngi o ngā Meri;
he tikanga hoki tāna mō Papurōna kia whakangaromia.
Nō te mea he rapunga utu tēnei nā Ihowā,
he rapunga utu mō tōna temepara.
12 Whakaarahia he kara ki ngā taiepa o Papurōna;
whakakahangia ngā kaitiaki;
whakaritea ngā kaitiaki;
whakatakotoria ngā pehipehi!
Kua takoto hoki i a Ihowā,
kua oti anō i a ia tāna i kōrero ai mō ngā tāngata o Papurōna.
13 E te wahine e noho nā i runga i ngā wai maha,
he maha nei ōu taonga,
kua tae mai tōu whakamutunga,
te rūri mō tōu apo taonga.
14 Kua oatitia e Ihowā o ngā mano tōna oranga, kua mea:
He pono ka whakakīia koe e ahau ki te tangata, kei te huhu te rite;
ā, ka hāmama rātou ki a koe.
15 "Nāna i hanga te whenua, nā tōna kaha;
ko te ao nāna i whakapūmau, nā ōna whakaaro nui;
ko ngā rangi nā tōna mātauranga i hora.
16 Kia puaki tōna reo, ka haruru ngā wai i ngā rangi,
ka meinga e ia ngā kohu kia piki ake i ngā pito o te whenua.
E hangā ana e ia ngā uira me te ua,
e whakaputaina mai ana te hau i roto i ōna whare taonga.
17 "Ka pōauau katoa te tangata, ka kore he mōhio;
whakamā iho ngā kaiwhakarewa kōura katoa i tāna whakapakoko.
He mea teka hoki tāna i whakarewa ai,
kāhore he manawa i roto i a rātou.
18 He horihori kau rātou, he mea pōhēhē;
ka ngaro rātou i te wā e tirotirohia ai rātou.
19 Kāhore e rite ki ērā te wāhi i a Hākopa;
ko ia hoki te kaiwhakaahua o ngā mea katoa;
ā, ko Īharaira te iwi o tōna kāinga tupu.
Ko Ihowā o ngā mano tōna ingoa."
Te Toki Poutangata a Ihowā
20 "Ko koe tāku toki poutangata,
ko āku patu mō te whawhai;
hei wāwāhi koe māku mō ngā iwi,
hei whakamōtī māku mō ngā kīngitanga;
21 hei wāwāhi anō koe māku mō te hōiho rāua ko tōna kaieke;
hei wāwāhi koe māku mō te hāriata, mō te tangata anō i runga;
22 hei wāwāhi koe māku mō te tangata, mō te wahine;
hei wāwāhi koe māku mō te koroheke, mō te tamariki;
hei wāwāhi koe māku mō te taitama mō te taitamāhine;
23 hei wāwāhi koe māku mō te hēpara, mō tāna kāhui;
hei wāwāhi koe māku mō te kaiparau, mō āna kau hoki kua oti te ioka;
hei wāwāhi koe māku mō ngā rangatira, mō ngā ariki."
Te Turakitanga o Papurōna
24 "Ka utua hoki e ahau a Papurōna, me ngā tāngata katoa o Karari mō tā rātou kino katoa i mea ai rātou ki Hiona i tā koutou tirohanga," e ai tā Ihowā.
25 "Nanā, hei hoariri ahau mōu, e te maunga whakamōtī,"
e ai tā Ihowā,
"e huna nā koe i te whenua katoa;
ā, ka totoro atu tōku ringa ki a koe,
ka hurihia iho koe i runga i ngā toka,
ā, ka meinga koe hei maunga kua oti te tahu.
26 Ā, e kore tētahi kōhatu e tangohia mai e rātou i a koe mō te kokonga,
tētahi kōhatu rānei mō ngā tūranga;
engari ka ururua koe ā ake ake,"
e ai tā Ihowā.
27 "Whakaarahia e koe he kara ki te whenua,
whakatangihia te tētere i roto i ngā iwi,
kia rite mai ngā iwi hei whawhai ki a ia,
kārangarangatia hei whawhai ki a ia ngā kīngitanga
o Ararata, o Mini, o Ahakenaha.
Whakaritea he rangatira hei mea ki a ia;
meinga ngā hōiho kia kōkiri ake ānō he tātarakihi pūhuruhuru.
28 Kia rite mai ngā iwi, ngā kīngi o ngā Meri,
ō rātou rangatira, ō rātou ariki,
me te whenua katoa anō o tōna kīngitanga hei whawhai ki a ia.
29 Nā, kei te wiri te whenua, kei te mamae;
nō te mea kei te tū tonu ngā whakaaro katoa o Ihowā mō Papurōna,
kia meinga te whenua o Papurōna hei ururua, tē ai he tangata.
30 Kua kāhore ngā mārohirohi o Papurōna e whawhai,
kei te noho rātou i roto i ō rātou wāhi kaha;
kua kore tō rātou kaha; kua rite rātou ki te wahine;
kua wera ōna nohoanga; kua whati ōna tūtaki.
31 Ka rere tētahi kaikōrero kia tūtaki ki tētahi,
tētahi karere hoki kia tūtaki ki tētahi,
hei whakaatu ki te kīngi o Papurōna
kua horo tōna pā i ngā taha katoa;
32 kua riro anō ngā whitinga,
kua wera ngā kākaho i te ahi,
ā, kua mataku ngā tāngata whawhai."
33 Ko te kupu hoki tēnei a Ihowā o ngā mano, a te Atua o Īharaira:
"Ko te rite i te tamāhine a Papurōna kei te patunga wīti
i te wā e takahia ai;
he wā iti ake,
ka tae ki te wā o tōna kotinga.
34 "Kua pau ahau i a Nepukareha kīngi o Papurōna,
kua pēpē ahau i a ia, kua meinga ahau e ia hei oko tahanga,
kua horomia ahau e ia ānō nā te tarakona,
whakakīia ana hoki e ia tōna kōpū ki āku kai reka;
kua makā ahau e ia ki waho.
35 Hei runga i Papurōna te tūkinotanga ki ahau, ki ōku kikokiko hoki,"
e ai tā te wahine o Hiona;
"Ā, hei runga i ngā tāngata o Karari ōku toto,"
e ai tā Hiruhārama.
36 Mō reira ko te kupu tēnei a Ihowā:
"Nanā, ka tohe ahau i tāu tohe,
ā, ka rapu ahau i ngā utu mōu;
ā, ka mimiti i ahau tōna moana,
ka maroke hoki ōna puna.
37 Ā, ka waiho a Papurōna hei pūranga,
hei nohoanga mō ngā kīrehe mohoao,
hei mīharotanga,
hei whakahīanga atu, tē ai he tangata.
38 Ka hāmama ngātahi rātou, ānō he raiona;
ka ngangara rātou ānō he kūao raiona.
39 Kia werawera rātou, ka takā e ahau he hākari mā rātou,
ā, ka whakahaurangitia rātou e ahau,
kia whakamanamana ai rātou,
kia moe ai i te moe roa, tē korikori," e ai tā Ihowā.
40 "Ka riro rātou i ahau ki raro, ānō he reme ki te patunga;
ānō he hipi toa i huihuia atu ki ngā koati toa.
41 "Taukiri e, kua horo a Hehaka,
kua huakina tatatia te whakamoemiti a te whenua katoa!
Taukiri e, kua waiho a Papurōna
hei ururua i roto i ngā iwi!
42 Kua tae ake te moana ki Papurōna;
kua taupokina ia e ōna ngaru maha.
43 Kua mōtī ōna pā,
he whenua waikore, he ururua,
e kore e nohoia e tētahi tangata,
e kore hoki tētahi tama a te tangata e tika nā reira.
44 Ka whiua hoki e ahau a Pere i Papurōna,
ka whakaputaina mai e ahau i roto i tōna māngai te mea i horomia e ia.
E kore anō ngā iwi e rere ā-wai mai ki a ia ā mua;
āe rā, ka hinga anō te taiepa o Papurōna.
45 "E tāku iwi, puta atu i roto i a ia!
Kāhaki koutou i a koutou, i tērā, i tērā,
i te mura o tō Ihowā riri.
46 Kei hopī ō koutou ngākau, kei wehi hoki koutou
ki te rongo meāke nei rangona ki te whenua –
nō te mea ka tae mai he rongo i tētahi tau,
ā, i muri i tēnā i tētahi atu tau
ka tae mai anō he rongo, he tūkino ki te whenua,
he rangatira e whakatika ana ki te rangatira.
47 Mō reira, nanā, kei te haere mai ngā rā
e whiua ai e ahau ngā whakapakoko o Papurōna,
ā, ka whakamā tōna whenua katoa;
ā, ka hinga ōna tūpāpaku i roto i a ia.
48 Nā, kātahi ka waiata te rangi me te whenua,
me ngā mea katoa i reira ki Papurōna, he hari hoki;
nō te mea ka haere mai ngā kaipāhua ki a ia i te raki,"
e ai tā Ihowā.
49 "I te mea nā Papurōna i mea ngā tūpāpaku o Īharaira kia hinga,
waihoki ka hinga ki Papurōna ngā tūpāpaku o te whenua katoa.
50 E koutou kua mawhiti atu nā i te hoari,
haere koutou, kaua e tū noa;
mahara ki a Ihowā i tawhiti,
tukua mai hoki a Hiruhārama ki roto ki ō koutou ngākau.
51 "Whakamā ana mātou,
mō mātou i rongo i te tāwai;
kua taupokina ō mātou mata e te pōrahurahu;
kua tae mai hoki ngā tautāngata
ki ngā wāhi tapu o te whare o Ihowā."
52 "Mō reira, nanā, kei te haere mai ngā rā," e ai tā Ihowā,
"e whiua ai e ahau āna whakapakoko;
ā tērā e ngunguru te hunga
i werohia ā puta noa i tōna whenua katoa.
53 Ahakoa i kake atu a Papurōna ki runga ki te rangi,
ahakoa i hangā e ia tōna wāhi tiketike kaha kia kaha rawa,
e tae atu anō i ahau ngā kaipāhua ki a ia,"
e ai tā Ihowā.
54 "He reo te hāmama mai nei i Papurōna,
he wawāhanga nui kei te whenua o ngā Karari!
55 Nō te mea kei te pāhua a Ihowā i Papurōna,
ā, kei te whakakore atu i te reo nui i roto i a ia;
ā, ka haruru ō rātou ngaru, ānō ko ngā wai maha,
ka puta te tuki o tō rātou reo.
56 Kua tae mai hoki te kaipāhua ki a ia,
ki Papurōna,
kua mau hoki ōna mārohirohi,
kua mongamonga ā rātou pere.
Nō te mea he Atua a Ihowā nō te whakahoki utu,
ā, he pono ka tino takoto tāna utu.
57 Nā, ka whakahaurangitia e ahau ōna rangatira, ōna tāngata whakaaro nui,
ōna kāwana, ōna ariki, ōna mārohirohi hoki;
ā, ka moe rātou i te moe roa, tē korikori,"
e ai tā te Kīngi, ko tōna ingoa nei ko Ihowā o ngā mano.
58 Ko te kupu tēnei a Ihowā o ngā mano:
"Ka pakaru rawa ngā taiepa whārahi o Papurōna,
ā, ka wera ōna kūwaha tiketike i te ahi;
ā, ka māuiui ngā iwi mō te kore noa iho,
ngā iwi hoki mō te ahi, ā, ruha noa rātou."
Te Whakahau a Heremaia ki a Heraia
59 Ko te kupu i whakahaua e Heremaia poropiti ki a Heraia tama a Neria tama a Maaheia i tō rāua haerenga tahitanga atu ko Terekia kīngi o Hūrā ki Papurōna i te whā o ngā tau o tōna kīngitanga. Nā, ko Heraia te tino rangatira o te whare kīngi. 60 Nā, tuhituhia iho e Heremaia ki te pukapuka te kino katoa meāke puta ki Papurōna, arā ēnei kupu katoa kua tuhituhia nei mō Papurōna. 61 Ā, i mea a Heremaia ki a Heraia, "E tae koe ki Papurōna, me tino kōrero e koe ēnei kupu katoa, 62 ā, ka mea, ‘E Ihowā, kua kōrerotia e koe tēnei wāhi kia hātepea atu, kia kaua hoki tētahi e noho ki konei, tangata rānei, kararehe rānei, engari kia waiho tonu hei ururua ake ake.’ 63 Nā, ka mutu tāu kōrero i tēnei pukapuka, herea e koe ki reira tētahi kōhatu, ka maka atu ai ki waenganui o Uparati, 64 ā, ka mea atu koe, ‘Ka pēnei te totohutanga o Papurōna, e kore hoki e puea ake anō, i te kino e tākina mai e ahau ki runga ki a ia; ā, ka ruha rātou.’ "
I mutu ki konei ngā kupu a Heremaia.
Babilont a médek elpusztítják, a zsidók hazatérhetnek
1 Ezt mondja az Úr: Ímé, én pusztító szelet támasztok Babilon ellen és azok ellen, a kik az én ellenségem szívében lakoznak. 2 És szórókat küldök Babilon ellen, és felszórják őt, és földét kiüresítik, mert mindenfelől ellene lesznek a veszedelem napján. 3 A kézívesre kézíves vonja fel íjját, és arra, a ki pánczéljába öltözik. Ne kedvezzetek ifjainak, öldössétek le egész seregét: 4 És essenek el megöletve a Káldeusok földén, és átverve az ő utczáin. 5 Mert nem hagyatott el Izráel és Júda az ő Istenétől, a Seregek Urától, noha az ő földök rakva vétekkel az Izráelnek Szentje ellen. 6 Fussatok ki Babilonból, és kiki mentse meg az ő lelkét, ne veszszetek el az ő gonoszságáért, mert az Úr bosszúállásának ideje ez, megfizet néki érdem szerint. 7 Arany pohár volt Babilon az Úr kezében, a mely megrészegíté ez egész földet; nemzetek ittak az ő borából, azért bolondultak meg a nemzetek. 8 Hamar elesett Babilon és összeomlott, jajgassatok felette, kössétek be balzsammal az ő sebét, hátha meggyógyul! 9 Gyógyítottuk Babilont, de nem gyógyult meg. Hagyjátok el őt, és menjünk kiki a maga földére, mert az égig hatott az ő ítélete, és felemelkedett a felhőkig. 10 Kihozta az Úr a mi igazságainkat, jertek és beszéljük meg Sionban az Úrnak, a mi Istenünknek dolgát. 11 Élesítsétek a nyilakat, töltsétek meg a tegzeket; felindította az Úr a Médiabeli királyok lelkét, mert Babilon ellen van az ő gondolatja, hogy elveszesse azt, mert az Úr bosszúállása ez, az ő templomáért való bosszúállása. 12 Babilonnak kőfalain tűzzétek ki a zászlót, erősítsétek meg az őrséget, szerezzetek vigyázókat, rendeljétek el a leseket: mert az Úr meggondolta és meg is cselekszi azokat, a miket szólott Babilon lakói ellen. 13 Oh te, a ki lakozol a nagy vizek mellett, a kinek kincsed temérdek, eljött a te véged és a te rablásod határa! 14 Megesküdt a Seregek Ura az ő lelkére, mondván: Bizony betöltelek téged emberekkel, mint sáskákkal, és diadalmas éneket énekelnek felőled. 15 Az, a ki teremtette a földet az ő erejével, a ki megalapította a világot az ő bölcsességével, és kiterjesztette az egeket az ő értelmével. 16 Egy szavával vizek zúgását szerez az égben, és felhőket visz fel a föld határairól, villámokat készít az esőhöz, és kihozza a szelet az ő tárházaiból. 17 Minden ember bolonddá lett tudomány nélkül, minden ötvös megszégyenül a maga bálványa miatt, mert hazugság az ő öntése és nincs benne lélek. 18 Hiábavalóságok ezek, nevetségre való művek, az ő megfenyíttetésök idején elvesznek. 19 Nem ilyen a Jákób osztályrésze mert mindennek teremtője és az ő örökségének pálczája, Seregek Ura az ő neve! 20 Pőrölyöm vagy te nékem, hadi fegyverem, és nemzeteket zúztam össze veled, és országokat vesztettem el veled. 21 És általad zúztam össze a lovakat és lovagjaikat, és általad zúztam össze a szekeret és a benne ülőt. 22 És összezúztam általad férfit és asszonyt, és összezúztam általad a vénet és a gyermeket, és összezúztam általad az ifjat és a szűzet, 23 És összezúztam általad a pásztort és nyáját, és összezúztam általad a szántóvetőt és az ő igamarháját, és összezúztam általad a hadnagyokat és a főembereket. 24 És megfizetek Babilonnak és Káldea minden lakosának mindazokért az ő gonoszságaikért, a melyeket Sionban cselekedtek a ti szemeitek láttára, azt mondja az Úr. 25 Ímé, én ellened fordulok, te romlásnak hegye, azt mondja az Úr, a ki az egész földet megrontottad, és kinyújtom reád kezemet, és levetlek téged a kőszikláról, és kiégett hegygyé teszlek téged. 26 És belőled nem visznek követ a szegletre és a fundamentomra, mert örökkévaló pusztaság leszel, azt mondja az Úr. 27 Tűzzétek ki a zászlót az országban, fújjátok meg a trombitát a nemzetek között, avassátok fel ellene a nemzeteket, gyűjtsétek össze ellene az Ararátnak, Menninek és Askenáznak országait, válaszszatok ő ellene hadvezért, hozzátok ki a lovakat mint rettenetes sáskasereget. 28 Avassátok fel ellene a nemzeteket, Médiának királyait, az ő hadnagyait és minden főemberét, és az ő birodalmának egész földét. 29 És megrendül a föld és rázkódik, mert az Úrnak gondolatai beteljesednek Babilon ellen, hogy Babilon földét pusztasággá, lakatlanná tegye. 30 Babilon vitézei felhagytak a viadallal, erősségeikben ülnek, elfogyott a vitézségök, asszonyokká lettek, felgyújtották lakhelyeit, zárait letörték. 31 Futár futár elé fut, és hírmondó a hírmondó elé, hogy megjelentse a babiloni királynak, hogy bevétetett az ő városa mindenfelülről. 32 És a révhelyek elfoglaltattak, és az álló tavak tűzzel kiszáríttattak, és a vitézek elrettentek. 33 Mert ezt mondja a seregek Ura, az Izráel Istene: Babilon leánya olyan, mint a szérű, itt van az ő tapostatásának ideje, egy kis híja még, és eljő az ő aratásának ideje. 34 Benyelt engem, megemésztett engem Nabukodonozor, a babiloni király, üres edénynyé tett engem, benyelt engem mint a sárkány, betöltötte a hasát az én csemegéimmel, és kivetett engemet. 35 Az én rajtam esett erőszak és az én testem Babilonra térjen, azt mondja a Sionnak lakója, és az én vérem Káldeának lakosaira, azt mondja Jeruzsálem! 36 Azért ezt mondja az Úr: Ímé, én megítélem a te ügyedet, és bosszút állok éretted, és kiszáraztom az ő tengerét, és kiapasztom az ő forrását. 37 És Babilon kőrakássá lesz, sárkányok lakhelyévé, csudává, csúfsággá és lakatlanná lesz. 38 Együtt ordítanak, mint az oroszlánok, harsognak, mint az oroszlánkölykök. 39 Az ő kedvöknek idején készítek nékik lakomát, és megrészegítem őket, hogy vígadjanak, és örökkévaló álmot aludjanak, és fel ne serkenjenek, azt mondja az Úr. 40 Előhozom őket, mint a bárányokat a megmetszésre, mint a kosokat a bakokkal egyetemben. 41 Mint bevétetett Sésák, és elfoglaltatott az egész földnek dicséreti! Milyen útálattá lett Babilon a nemzetek között! 42 Feljött Babilonra a tenger, habjainak özönével elboríttatott. 43 Városai pusztává, sivataggá és kopár földdé lesznek, a melyen senki sem lakik, sem embernek fia át nem megy rajta. 44 Megfenyítem Bélt is Babilonban, és kivonom szájából, a mit benyelt, és többé nem futnak hozzá a nemzetek, Babilonnak kőfala is ledől. 45 Jőjjetek ki belőle, oh én népem, és kiki szabadítsa meg lelkét az Úr haragjának tüzétől. 46 És el ne olvadjon a ti szívetek és ne féljetek a hírtől, a mely hallatszik e földön, mikor egyik esztendőben hír jő, és a másik esztendőben is a hír, hogy erőszakosság van a földön, uralkodó tör uralkodóra! 47 Azért ímé, eljőnek a napok, és meglátogatom Babilon faragott képeit, és egész földe megszégyenül, és minden ő megöltjei elhullanak ő közötte. 48 És örvendeznek Babilon felett az ég és a föld és minden benne valók, mert észak felől eljőnek reá a pusztítók, azt mondja az Úr. 49 Babilon is elesik, Izráel megölöttjei, a mint Babilonban is elhullottak az egész föld megölöttjei. 50 Menjetek el, a kik megszabadultatok a fegyvertől, meg ne álljatok; emlékezzetek meg a távolból az Úrról, és jusson eszetekbe Jeruzsálem. 51 Megszégyenültünk, mert hallottuk a gyalázkodást, orczáinkat szégyen borította, mert idegenek jöttek az Úr házának szentségébe. 52 Azért ímé, eljőnek a napok, azt mondja az Úr, és meglátogatom az ő faragott képeit, és egész földén sebesültek nyögnek. 53 Ha az égbe hág is fel Babilon, és ha megerősíti is az ő erős magaslatát, pusztítók törnek reá tőlem, azt mondja az Úr. 54 Kiáltás hallatszik Babilonból, és a Káldeusok földéből nagy romlás. 55 Mert elpusztítja az Úr Babilont, és kiveszíti belőle a nagy zajt, és zúgnak az ő habjai, mint a nagy vizek, hallatszik az ő szavok harsogása. 56 Mert pusztító tör reá, Babilonra, és elfogatnak vitézei, eltörik az ő kézívök, mert a megfizetésnek Istene, az Úr, bizonynyal megfizet. 57 És megrészegítem az ő fejedelmeit, bölcseit, hadnagyait, tiszttartóit és vitézeit, és örök álmot alusznak, és nem serkennek fel, azt mondja a király, a kinek neve Seregek Ura! 58 Ezt mondja a Seregek Ura: Babilon széles kőfala földig lerontatik, és az ő büszke kapuit tűz égeti meg, és a népek hiába munkálkodnak, és a nemzetek a tűznek, és kifáradnak. 59 Ez a szó, a melylyel Jeremiás próféta utasította Seráját, Néria fiát, a ki a Mahásiás fia volt, mikor ő Babilonba méne Sedékiással, a Júda királyával, királyságának negyedik esztendejében; Serája pedig szállásmester vala. 60 És megírá Jeremiás egy könyvben mindazt a veszedelmet, a mely Babilont fogja érni, mindezeket a beszédeket, a melyek megirattak Babilon felől. 61 És monda Jeremiás Serájának: Mikor Babilonba jutsz, és látod és elolvasod mind e szókat, 62 Ezt mondjad: Uram, te szólottál e hely ellen, hogy elveszítsed ezt annyira, hogy lakó ne legyen benne embertől baromig, hanem örökkévaló pusztaság legyen. 63 És mikor e könyv olvasását elvégzed, köss reá követ, és hajítsd be az Eufrátes közepébe. 64 És ezt mondd: Így merül el Babilon, és meg nem menekedik a veszedelemtől, a melyet én hozok reá, akármint fáradjanak. Eddig vannak a Jeremiás beszédei.