Jeremias 51

1 Ko te kupu tēnei a Ihowā:

"Nanā, ka whakaarahia e ahau he hau whakamōtī mō Papurōna,

mō te hunga hoki e noho ana i Repekamai.

2 Ka ungā anō e ahau he kaitītaritari ki Papurōna,

ā, ka tītaria e rātou;

ka meinga tōna whenua kia takoto kau.

Nō te mea i te rā o te hē

ka tatau rātou ki a ia i tētahi taha, i tētahi taha.

3 Kaua te kaikōpere e whakapiko i tāna kōpere,

kaua anō hoki ia e whakarewa ake i a ia me te pukupuku ki runga i a ia.

Kaua āna taitama e tohungia;

whakangaromia rawatia e koutou tāna ope katoa.

4 Nā, ka hinga ngā tūpāpaku ki te whenua o ngā Karari,

he mea wero ki ōna ara.

5 Kāhore hoki a Īharaira i whakarērea, kāhore anō hoki a Hūrā,

e tōna Atua, e Ihowā o ngā mano;

ahakoa kei te kapi tō rātou whenua

i te hara ki te Mea Tapu o Īharaira.

6 "Rere atu i roto o Papurōna,

e kuhu he tangata i tōna wairua, i tōna.

Kei hātepea atu koutou i roto i tōna hē;

nō te mea ko te wā tēnei o tā Ihowā rapu utu;

ka rite tāna utu ki a ia.

7 He kapu kōura a Papurōna i roto i te ringa o Ihowā,

nāna i haurangi ai te whenua katoa.

Kua inumia tōna wāina e ngā iwi;

nā reira ka haurangi ngā iwi.

8 Inamata kua taka a Papurōna, kua pakaru.

E tangi ki a ia!

E mau i te pama mō tōna mamae;

me kore noa ia e taea te rongoā.

9 " ‘Tērā e rongoātia e mātou a Papurōna,

heoi kīhai ia i ora;

whakarērea ia, ka haere tātou ki tōna whenua, ki tōna whenua;

nō te mea kua tutuki atu tōna whakawā ki te rangi,

kua rewa ake ki ngā kapua rā anō.

10 " ‘Kua whakaputaina e Ihowā tō tātou tika;

haere mai, kia kōrerotia e tātou

te mahi a Ihowā, a tō tātou Atua ki Hiona.’

11 "Whakakoia ngā pere!

Puritia ngā whakangungu rākau, kia mau!

Kua whakaohongia e Ihowā te wairua o ngā kīngi o ngā Meri;

he tikanga hoki tāna mō Papurōna kia whakangaromia.

Nō te mea he rapunga utu tēnei nā Ihowā,

he rapunga utu mō tōna temepara.

12 Whakaarahia he kara ki ngā taiepa o Papurōna;

whakakahangia ngā kaitiaki;

whakaritea ngā kaitiaki;

whakatakotoria ngā pehipehi!

Kua takoto hoki i a Ihowā,

kua oti anō i a ia tāna i kōrero ai mō ngā tāngata o Papurōna.

13 E te wahine e noho nā i runga i ngā wai maha,

he maha nei ōu taonga,

kua tae mai tōu whakamutunga,

te rūri mō tōu apo taonga.

14 Kua oatitia e Ihowā o ngā mano tōna oranga, kua mea:

He pono ka whakakīia koe e ahau ki te tangata, kei te huhu te rite;

ā, ka hāmama rātou ki a koe.

15 "Nāna i hanga te whenua, nā tōna kaha;

ko te ao nāna i whakapūmau, nā ōna whakaaro nui;

ko ngā rangi nā tōna mātauranga i hora.

16 Kia puaki tōna reo, ka haruru ngā wai i ngā rangi,

ka meinga e ia ngā kohu kia piki ake i ngā pito o te whenua.

E hangā ana e ia ngā uira me te ua,

e whakaputaina mai ana te hau i roto i ōna whare taonga.

17 "Ka pōauau katoa te tangata, ka kore he mōhio;

whakamā iho ngā kaiwhakarewa kōura katoa i tāna whakapakoko.

He mea teka hoki tāna i whakarewa ai,

kāhore he manawa i roto i a rātou.

18 He horihori kau rātou, he mea pōhēhē;

ka ngaro rātou i te wā e tirotirohia ai rātou.

19 Kāhore e rite ki ērā te wāhi i a Hākopa;

ko ia hoki te kaiwhakaahua o ngā mea katoa;

ā, ko Īharaira te iwi o tōna kāinga tupu.

Ko Ihowā o ngā mano tōna ingoa."

Te Toki Poutangata a Ihowā

20 "Ko koe tāku toki poutangata,

ko āku patu mō te whawhai;

hei wāwāhi koe māku mō ngā iwi,

hei whakamōtī māku mō ngā kīngitanga;

21 hei wāwāhi anō koe māku mō te hōiho rāua ko tōna kaieke;

hei wāwāhi koe māku mō te hāriata, mō te tangata anō i runga;

22 hei wāwāhi koe māku mō te tangata, mō te wahine;

hei wāwāhi koe māku mō te koroheke, mō te tamariki;

hei wāwāhi koe māku mō te taitama mō te taitamāhine;

23 hei wāwāhi koe māku mō te hēpara, mō tāna kāhui;

hei wāwāhi koe māku mō te kaiparau, mō āna kau hoki kua oti te ioka;

hei wāwāhi koe māku mō ngā rangatira, mō ngā ariki."

Te Turakitanga o Papurōna

24 "Ka utua hoki e ahau a Papurōna, me ngā tāngata katoa o Karari mō tā rātou kino katoa i mea ai rātou ki Hiona i tā koutou tirohanga," e ai tā Ihowā.

25 "Nanā, hei hoariri ahau mōu, e te maunga whakamōtī,"

e ai tā Ihowā,

"e huna nā koe i te whenua katoa;

ā, ka totoro atu tōku ringa ki a koe,

ka hurihia iho koe i runga i ngā toka,

ā, ka meinga koe hei maunga kua oti te tahu.

26 Ā, e kore tētahi kōhatu e tangohia mai e rātou i a koe mō te kokonga,

tētahi kōhatu rānei mō ngā tūranga;

engari ka ururua koe ā ake ake,"

e ai tā Ihowā.

27 "Whakaarahia e koe he kara ki te whenua,

whakatangihia te tētere i roto i ngā iwi,

kia rite mai ngā iwi hei whawhai ki a ia,

kārangarangatia hei whawhai ki a ia ngā kīngitanga

o Ararata, o Mini, o Ahakenaha.

Whakaritea he rangatira hei mea ki a ia;

meinga ngā hōiho kia kōkiri ake ānō he tātarakihi pūhuruhuru.

28 Kia rite mai ngā iwi, ngā kīngi o ngā Meri,

ō rātou rangatira, ō rātou ariki,

me te whenua katoa anō o tōna kīngitanga hei whawhai ki a ia.

29 Nā, kei te wiri te whenua, kei te mamae;

nō te mea kei te tū tonu ngā whakaaro katoa o Ihowā mō Papurōna,

kia meinga te whenua o Papurōna hei ururua, tē ai he tangata.

30 Kua kāhore ngā mārohirohi o Papurōna e whawhai,

kei te noho rātou i roto i ō rātou wāhi kaha;

kua kore tō rātou kaha; kua rite rātou ki te wahine;

kua wera ōna nohoanga; kua whati ōna tūtaki.

31 Ka rere tētahi kaikōrero kia tūtaki ki tētahi,

tētahi karere hoki kia tūtaki ki tētahi,

hei whakaatu ki te kīngi o Papurōna

kua horo tōna pā i ngā taha katoa;

32 kua riro anō ngā whitinga,

kua wera ngā kākaho i te ahi,

ā, kua mataku ngā tāngata whawhai."

33 Ko te kupu hoki tēnei a Ihowā o ngā mano, a te Atua o Īharaira:

"Ko te rite i te tamāhine a Papurōna kei te patunga wīti

i te wā e takahia ai;

he wā iti ake,

ka tae ki te wā o tōna kotinga.

34 "Kua pau ahau i a Nepukareha kīngi o Papurōna,

kua pēpē ahau i a ia, kua meinga ahau e ia hei oko tahanga,

kua horomia ahau e ia ānō nā te tarakona,

whakakīia ana hoki e ia tōna kōpū ki āku kai reka;

kua makā ahau e ia ki waho.

35 Hei runga i Papurōna te tūkinotanga ki ahau, ki ōku kikokiko hoki,"

e ai tā te wahine o Hiona;

"Ā, hei runga i ngā tāngata o Karari ōku toto,"

e ai tā Hiruhārama.

36 Mō reira ko te kupu tēnei a Ihowā:

"Nanā, ka tohe ahau i tāu tohe,

ā, ka rapu ahau i ngā utu mōu;

ā, ka mimiti i ahau tōna moana,

ka maroke hoki ōna puna.

37 Ā, ka waiho a Papurōna hei pūranga,

hei nohoanga mō ngā kīrehe mohoao,

hei mīharotanga,

hei whakahīanga atu, tē ai he tangata.

38 Ka hāmama ngātahi rātou, ānō he raiona;

ka ngangara rātou ānō he kūao raiona.

39 Kia werawera rātou, ka takā e ahau he hākari mā rātou,

ā, ka whakahaurangitia rātou e ahau,

kia whakamanamana ai rātou,

kia moe ai i te moe roa, tē korikori," e ai tā Ihowā.

40 "Ka riro rātou i ahau ki raro, ānō he reme ki te patunga;

ānō he hipi toa i huihuia atu ki ngā koati toa.

41 "Taukiri e, kua horo a Hehaka,

kua huakina tatatia te whakamoemiti a te whenua katoa!

Taukiri e, kua waiho a Papurōna

hei ururua i roto i ngā iwi!

42 Kua tae ake te moana ki Papurōna;

kua taupokina ia e ōna ngaru maha.

43 Kua mōtī ōna pā,

he whenua waikore, he ururua,

e kore e nohoia e tētahi tangata,

e kore hoki tētahi tama a te tangata e tika nā reira.

44 Ka whiua hoki e ahau a Pere i Papurōna,

ka whakaputaina mai e ahau i roto i tōna māngai te mea i horomia e ia.

E kore anō ngā iwi e rere ā-wai mai ki a ia ā mua;

āe rā, ka hinga anō te taiepa o Papurōna.

45 "E tāku iwi, puta atu i roto i a ia!

Kāhaki koutou i a koutou, i tērā, i tērā,

i te mura o tō Ihowā riri.

46 Kei hopī ō koutou ngākau, kei wehi hoki koutou

ki te rongo meāke nei rangona ki te whenua –

nō te mea ka tae mai he rongo i tētahi tau,

ā, i muri i tēnā i tētahi atu tau

ka tae mai anō he rongo, he tūkino ki te whenua,

he rangatira e whakatika ana ki te rangatira.

47 Mō reira, nanā, kei te haere mai ngā rā

e whiua ai e ahau ngā whakapakoko o Papurōna,

ā, ka whakamā tōna whenua katoa;

ā, ka hinga ōna tūpāpaku i roto i a ia.

48 Nā, kātahi ka waiata te rangi me te whenua,

me ngā mea katoa i reira ki Papurōna, he hari hoki;

nō te mea ka haere mai ngā kaipāhua ki a ia i te raki,"

e ai tā Ihowā.

49 "I te mea nā Papurōna i mea ngā tūpāpaku o Īharaira kia hinga,

waihoki ka hinga ki Papurōna ngā tūpāpaku o te whenua katoa.

50 E koutou kua mawhiti atu nā i te hoari,

haere koutou, kaua e tū noa;

mahara ki a Ihowā i tawhiti,

tukua mai hoki a Hiruhārama ki roto ki ō koutou ngākau.

51 "Whakamā ana mātou,

mō mātou i rongo i te tāwai;

kua taupokina ō mātou mata e te pōrahurahu;

kua tae mai hoki ngā tautāngata

ki ngā wāhi tapu o te whare o Ihowā."

52 "Mō reira, nanā, kei te haere mai ngā rā," e ai tā Ihowā,

"e whiua ai e ahau āna whakapakoko;

ā tērā e ngunguru te hunga

i werohia ā puta noa i tōna whenua katoa.

53 Ahakoa i kake atu a Papurōna ki runga ki te rangi,

ahakoa i hangā e ia tōna wāhi tiketike kaha kia kaha rawa,

e tae atu anō i ahau ngā kaipāhua ki a ia,"

e ai tā Ihowā.

54 "He reo te hāmama mai nei i Papurōna,

he wawāhanga nui kei te whenua o ngā Karari!

55 Nō te mea kei te pāhua a Ihowā i Papurōna,

ā, kei te whakakore atu i te reo nui i roto i a ia;

ā, ka haruru ō rātou ngaru, ānō ko ngā wai maha,

ka puta te tuki o tō rātou reo.

56 Kua tae mai hoki te kaipāhua ki a ia,

ki Papurōna,

kua mau hoki ōna mārohirohi,

kua mongamonga ā rātou pere.

Nō te mea he Atua a Ihowā nō te whakahoki utu,

ā, he pono ka tino takoto tāna utu.

57 Nā, ka whakahaurangitia e ahau ōna rangatira, ōna tāngata whakaaro nui,

ōna kāwana, ōna ariki, ōna mārohirohi hoki;

ā, ka moe rātou i te moe roa, tē korikori,"

e ai tā te Kīngi, ko tōna ingoa nei ko Ihowā o ngā mano.

58 Ko te kupu tēnei a Ihowā o ngā mano:

"Ka pakaru rawa ngā taiepa whārahi o Papurōna,

ā, ka wera ōna kūwaha tiketike i te ahi;

ā, ka māuiui ngā iwi mō te kore noa iho,

ngā iwi hoki mō te ahi, ā, ruha noa rātou."

Te Whakahau a Heremaia ki a Heraia

59 Ko te kupu i whakahaua e Heremaia poropiti ki a Heraia tama a Neria tama a Maaheia i tō rāua haerenga tahitanga atu ko Terekia kīngi o Hūrā ki Papurōna i te whā o ngā tau o tōna kīngitanga. Nā, ko Heraia te tino rangatira o te whare kīngi. 60 Nā, tuhituhia iho e Heremaia ki te pukapuka te kino katoa meāke puta ki Papurōna, arā ēnei kupu katoa kua tuhituhia nei mō Papurōna. 61 Ā, i mea a Heremaia ki a Heraia, "E tae koe ki Papurōna, me tino kōrero e koe ēnei kupu katoa, 62 ā, ka mea, ‘E Ihowā, kua kōrerotia e koe tēnei wāhi kia hātepea atu, kia kaua hoki tētahi e noho ki konei, tangata rānei, kararehe rānei, engari kia waiho tonu hei ururua ake ake.’ 63 Nā, ka mutu tāu kōrero i tēnei pukapuka, herea e koe ki reira tētahi kōhatu, ka maka atu ai ki waenganui o Uparati, 64 ā, ka mea atu koe, ‘Ka pēnei te totohutanga o Papurōna, e kore hoki e puea ake anō, i te kino e tākina mai e ahau ki runga ki a ia; ā, ka ruha rātou.’ "

I mutu ki konei ngā kupu a Heremaia.

Babilont a médek elpusztítják, a zsidók hazatérhetnek

1 Ezt mondja az Úr: Ímé, én pusztító szelet támasztok Babilon ellen és azok ellen, a kik az én ellenségem szívében lakoznak. 2 És szórókat küldök Babilon ellen, és felszórják őt, és földét kiüresítik, mert mindenfelől ellene lesznek a veszedelem napján. 3 A kézívesre kézíves vonja fel íjját, és arra, a ki pánczéljába öltözik. Ne kedvezzetek ifjainak, öldössétek le egész seregét: 4 És essenek el megöletve a Káldeusok földén, és átverve az ő utczáin. 5 Mert nem hagyatott el Izráel és Júda az ő Istenétől, a Seregek Urától, noha az ő földök rakva vétekkel az Izráelnek Szentje ellen. 6 Fussatok ki Babilonból, és kiki mentse meg az ő lelkét, ne veszszetek el az ő gonoszságáért, mert az Úr bosszúállásának ideje ez, megfizet néki érdem szerint. 7 Arany pohár volt Babilon az Úr kezében, a mely megrészegíté ez egész földet; nemzetek ittak az ő borából, azért bolondultak meg a nemzetek. 8 Hamar elesett Babilon és összeomlott, jajgassatok felette, kössétek be balzsammal az ő sebét, hátha meggyógyul! 9 Gyógyítottuk Babilont, de nem gyógyult meg. Hagyjátok el őt, és menjünk kiki a maga földére, mert az égig hatott az ő ítélete, és felemelkedett a felhőkig. 10 Kihozta az Úr a mi igazságainkat, jertek és beszéljük meg Sionban az Úrnak, a mi Istenünknek dolgát. 11 Élesítsétek a nyilakat, töltsétek meg a tegzeket; felindította az Úr a Médiabeli királyok lelkét, mert Babilon ellen van az ő gondolatja, hogy elveszesse azt, mert az Úr bosszúállása ez, az ő templomáért való bosszúállása. 12 Babilonnak kőfalain tűzzétek ki a zászlót, erősítsétek meg az őrséget, szerezzetek vigyázókat, rendeljétek el a leseket: mert az Úr meggondolta és meg is cselekszi azokat, a miket szólott Babilon lakói ellen. 13 Oh te, a ki lakozol a nagy vizek mellett, a kinek kincsed temérdek, eljött a te véged és a te rablásod határa! 14 Megesküdt a Seregek Ura az ő lelkére, mondván: Bizony betöltelek téged emberekkel, mint sáskákkal, és diadalmas éneket énekelnek felőled. 15 Az, a ki teremtette a földet az ő erejével, a ki megalapította a világot az ő bölcsességével, és kiterjesztette az egeket az ő értelmével. 16 Egy szavával vizek zúgását szerez az égben, és felhőket visz fel a föld határairól, villámokat készít az esőhöz, és kihozza a szelet az ő tárházaiból. 17 Minden ember bolonddá lett tudomány nélkül, minden ötvös megszégyenül a maga bálványa miatt, mert hazugság az ő öntése és nincs benne lélek. 18 Hiábavalóságok ezek, nevetségre való művek, az ő megfenyíttetésök idején elvesznek. 19 Nem ilyen a Jákób osztályrésze mert mindennek teremtője és az ő örökségének pálczája, Seregek Ura az ő neve! 20 Pőrölyöm vagy te nékem, hadi fegyverem, és nemzeteket zúztam össze veled, és országokat vesztettem el veled. 21 És általad zúztam össze a lovakat és lovagjaikat, és általad zúztam össze a szekeret és a benne ülőt. 22 És összezúztam általad férfit és asszonyt, és összezúztam általad a vénet és a gyermeket, és összezúztam általad az ifjat és a szűzet, 23 És összezúztam általad a pásztort és nyáját, és összezúztam általad a szántóvetőt és az ő igamarháját, és összezúztam általad a hadnagyokat és a főembereket. 24 És megfizetek Babilonnak és Káldea minden lakosának mindazokért az ő gonoszságaikért, a melyeket Sionban cselekedtek a ti szemeitek láttára, azt mondja az Úr. 25 Ímé, én ellened fordulok, te romlásnak hegye, azt mondja az Úr, a ki az egész földet megrontottad, és kinyújtom reád kezemet, és levetlek téged a kőszikláról, és kiégett hegygyé teszlek téged. 26 És belőled nem visznek követ a szegletre és a fundamentomra, mert örökkévaló pusztaság leszel, azt mondja az Úr. 27 Tűzzétek ki a zászlót az országban, fújjátok meg a trombitát a nemzetek között, avassátok fel ellene a nemzeteket, gyűjtsétek össze ellene az Ararátnak, Menninek és Askenáznak országait, válaszszatok ő ellene hadvezért, hozzátok ki a lovakat mint rettenetes sáskasereget. 28 Avassátok fel ellene a nemzeteket, Médiának királyait, az ő hadnagyait és minden főemberét, és az ő birodalmának egész földét. 29 És megrendül a föld és rázkódik, mert az Úrnak gondolatai beteljesednek Babilon ellen, hogy Babilon földét pusztasággá, lakatlanná tegye. 30 Babilon vitézei felhagytak a viadallal, erősségeikben ülnek, elfogyott a vitézségök, asszonyokká lettek, felgyújtották lakhelyeit, zárait letörték. 31 Futár futár elé fut, és hírmondó a hírmondó elé, hogy megjelentse a babiloni királynak, hogy bevétetett az ő városa mindenfelülről. 32 És a révhelyek elfoglaltattak, és az álló tavak tűzzel kiszáríttattak, és a vitézek elrettentek. 33 Mert ezt mondja a seregek Ura, az Izráel Istene: Babilon leánya olyan, mint a szérű, itt van az ő tapostatásának ideje, egy kis híja még, és eljő az ő aratásának ideje. 34 Benyelt engem, megemésztett engem Nabukodonozor, a babiloni király, üres edénynyé tett engem, benyelt engem mint a sárkány, betöltötte a hasát az én csemegéimmel, és kivetett engemet. 35 Az én rajtam esett erőszak és az én testem Babilonra térjen, azt mondja a Sionnak lakója, és az én vérem Káldeának lakosaira, azt mondja Jeruzsálem! 36 Azért ezt mondja az Úr: Ímé, én megítélem a te ügyedet, és bosszút állok éretted, és kiszáraztom az ő tengerét, és kiapasztom az ő forrását. 37 És Babilon kőrakássá lesz, sárkányok lakhelyévé, csudává, csúfsággá és lakatlanná lesz. 38 Együtt ordítanak, mint az oroszlánok, harsognak, mint az oroszlánkölykök. 39 Az ő kedvöknek idején készítek nékik lakomát, és megrészegítem őket, hogy vígadjanak, és örökkévaló álmot aludjanak, és fel ne serkenjenek, azt mondja az Úr. 40 Előhozom őket, mint a bárányokat a megmetszésre, mint a kosokat a bakokkal egyetemben. 41 Mint bevétetett Sésák, és elfoglaltatott az egész földnek dicséreti! Milyen útálattá lett Babilon a nemzetek között! 42 Feljött Babilonra a tenger, habjainak özönével elboríttatott. 43 Városai pusztává, sivataggá és kopár földdé lesznek, a melyen senki sem lakik, sem embernek fia át nem megy rajta. 44 Megfenyítem Bélt is Babilonban, és kivonom szájából, a mit benyelt, és többé nem futnak hozzá a nemzetek, Babilonnak kőfala is ledől. 45 Jőjjetek ki belőle, oh én népem, és kiki szabadítsa meg lelkét az Úr haragjának tüzétől. 46 És el ne olvadjon a ti szívetek és ne féljetek a hírtől, a mely hallatszik e földön, mikor egyik esztendőben hír jő, és a másik esztendőben is a hír, hogy erőszakosság van a földön, uralkodó tör uralkodóra! 47 Azért ímé, eljőnek a napok, és meglátogatom Babilon faragott képeit, és egész földe megszégyenül, és minden ő megöltjei elhullanak ő közötte. 48 És örvendeznek Babilon felett az ég és a föld és minden benne valók, mert észak felől eljőnek reá a pusztítók, azt mondja az Úr. 49 Babilon is elesik, Izráel megölöttjei, a mint Babilonban is elhullottak az egész föld megölöttjei. 50 Menjetek el, a kik megszabadultatok a fegyvertől, meg ne álljatok; emlékezzetek meg a távolból az Úrról, és jusson eszetekbe Jeruzsálem. 51 Megszégyenültünk, mert hallottuk a gyalázkodást, orczáinkat szégyen borította, mert idegenek jöttek az Úr házának szentségébe. 52 Azért ímé, eljőnek a napok, azt mondja az Úr, és meglátogatom az ő faragott képeit, és egész földén sebesültek nyögnek. 53 Ha az égbe hág is fel Babilon, és ha megerősíti is az ő erős magaslatát, pusztítók törnek reá tőlem, azt mondja az Úr. 54 Kiáltás hallatszik Babilonból, és a Káldeusok földéből nagy romlás. 55 Mert elpusztítja az Úr Babilont, és kiveszíti belőle a nagy zajt, és zúgnak az ő habjai, mint a nagy vizek, hallatszik az ő szavok harsogása. 56 Mert pusztító tör reá, Babilonra, és elfogatnak vitézei, eltörik az ő kézívök, mert a megfizetésnek Istene, az Úr, bizonynyal megfizet. 57 És megrészegítem az ő fejedelmeit, bölcseit, hadnagyait, tiszttartóit és vitézeit, és örök álmot alusznak, és nem serkennek fel, azt mondja a király, a kinek neve Seregek Ura! 58 Ezt mondja a Seregek Ura: Babilon széles kőfala földig lerontatik, és az ő büszke kapuit tűz égeti meg, és a népek hiába munkálkodnak, és a nemzetek a tűznek, és kifáradnak. 59 Ez a szó, a melylyel Jeremiás próféta utasította Seráját, Néria fiát, a ki a Mahásiás fia volt, mikor ő Babilonba méne Sedékiással, a Júda királyával, királyságának negyedik esztendejében; Serája pedig szállásmester vala. 60 És megírá Jeremiás egy könyvben mindazt a veszedelmet, a mely Babilont fogja érni, mindezeket a beszédeket, a melyek megirattak Babilon felől. 61 És monda Jeremiás Serájának: Mikor Babilonba jutsz, és látod és elolvasod mind e szókat, 62 Ezt mondjad: Uram, te szólottál e hely ellen, hogy elveszítsed ezt annyira, hogy lakó ne legyen benne embertől baromig, hanem örökkévaló pusztaság legyen. 63 És mikor e könyv olvasását elvégzed, köss reá követ, és hajítsd be az Eufrátes közepébe. 64 És ezt mondd: Így merül el Babilon, és meg nem menekedik a veszedelemtől, a melyet én hozok reá, akármint fáradjanak. Eddig vannak a Jeremiás beszédei.