Jeremias 46

He Whakawātanga ki Īhipa

1 Ko te kupu a Ihowā i puta mai ki a Heremaia poropiti mō ngā iwi.

2 Mō Īhipa, mō te ope a Parao Neko kīngi o Īhipa, mō tērā i te awa, i Uparati, i Karakemihi, i patua rā e Nepukareha kīngi o Papurōna i te whā o ngā tau o Iehoiakimi tama a Hōhia kīngi o Hūrā:

3 "Whakapaia te whakangungu rākau me te puapua,

whakatata ki te whawhai!

4 Whakanohoia ngā hōiho,

e eke, e ngā kaieke hōiho!

Ā, tū atu me ō koutou pōtae;

whakakanapatia ngā tao,

kākahuria ngā pukupuku!

5 He aha ahau i kite ai i tēnei?

Kei te pāwera rātou, kua hoki ki muri;

kua tukitukia ō rātou mārohirohi,

kua whati noa atu, kīhai hoki i titiro whakamuri –

kei ngā taha katoa te wehi,"

e ai tā Ihowā.

6 "Kaua te tangata tere e rere atu,

kaua hoki te mārohirohi e mawhiti;

kei te raki, kei te awa, kei Uparati,

kua tūtuki ō rātou waewae, kua hinga.

7 "Ko wai tēnei e puhake ake nei me te mea ko te Naera,

e tutū nei ōna wai me te mea ko ngā awa?

8 I puhake mai a Īhipa ānō ko te Naera,

i tutū ōna wai ānō ko ngā awa;

ā, ka mea ia, Ka puhake atu ahau, ā, ka taupokina te whenua;

ka ngaro i ahau te pā me ōna tāngata.

9 Haere atu, e ngā hōiho;

e ngana, e ngā hāriata!

Tukua atu ngā mārohirohi;

a Kuhu, a Putu, e rahurahu nei i te whakangungu rākau;

ngā Rurimi, e rahurahu nei, e whakapiko nei i te kōpere.

10 Ko taua rā hoki he rā nā te Ariki, nā Ihowā o ngā mano,

he rā rapu utu,

e whai utu ai ia i ōna hoariri.

Ā, ka horomi te hoari, ā, ka mākona,

ka inu hoki, ki rawa i ō rātou toto.

Nō te mea he patunga tapu tā te Ariki,

tā Ihowā o ngā mano i te whenua ki te raki,

i te taha o te awa o Uparati.

11 "Haere ki runga, ki Kireara,

e te tamāhine wāhina a Īhipa, ka tiki he pama;

ka maumau tāu mahi i ngā rongoā maha;

kāhore he ora mōu.

12 Kua rongo ngā iwi ki tōu whakamā,

kua pakū tāu karanga ki ngā whenua.

Kua tūtuki nei hoki te waewae o te mārohirohi ki te mārohirohi,

kua hinga ngātahi tautokorua."

Mā Papurōna a Īhipa e Patu

13 Ko te kupu i kōrerotia e Ihowā ki a Heremaia poropiti, tērā ka haere mai a Nepukareha kīngi o Papurōna ki te patu i Īhipa:

14 "Kauwhautia e koutou ki Īhipa, pānuitia ki Mikitoro,

pānuitia ki Nopo, ki Tahapanehe,

mea atu, ‘E tū, kia tūmatohi;

kua kai hoki te hoari i tētahi taha ōu, i tētahi taha.’

15 He aha ōu māia i tahia atu ai?

Kīhai rātou i tū, nā Ihowā hoki rātou i ā atu.

16 He tini ngā mea nāna i tukoki ai,

āe rā, i hinga rātou tētahi ki runga ki tētahi.

I mea anō, ‘Whakatika, tātou ka haere ki tō tātou nei iwi,

ki te whenua i whānau ai tātou,

i te hoari tūkino.’

17 I karanga rātou i reira,

‘He turituri kau a Parao kīngi o Īhipa;

kua tukua e ia kia pahemo te wā i whakaritea.’

18 "E ora ana ahau," e ai tā te Kīngi,

ko Ihowā o ngā mano nei tōna ingoa,

"Kei Taporo i roto i ngā maunga,

kei Karamere hoki i te moana he rite mō tōna haerenga mai.

19 E koe, e te tamāhine e noho nei i Īhipa,

mahia ngā mea mōu mō te whakaraunga;

nō te mea ka ururuatia a Nopo,

ka wera, tē ai he tangata hei noho.

20 "He kūao kau ātaahua rawa a Īhipa –

otiia, kua tae mai te whakangaro i te raki,

tēnei kua tae mai.

21 Ko āna tāngata hoki i utu ai,

rite tonu i roto i a ia ki te kūao whāngai;

kua tahuri atu anō hoki rātou,

kua oma ngātahi atu, kīhai hoki i tū;

nō te mea kua tae mai te rā o tō rātou aituā ki a rātou,

te wā e whiua ai.

22 Ko tōna reo ka rite te puaki ki tō te nākahi;

nō te mea he taua tā rātou ina haere,

ka haere mai rātou ki a ia me ngā toki,

ka rite ki ngā kaitapahi rākau.

23 Ka tuaina e rātou tōna ngahere,"

e ai tā Ihowā,

"ahakoa e kore tōna mutunga e taea te rapu.

He tini kē hoki rātou i te māwhitiwhiti,

e kore e taea te tatau.

24 Ka whakamā te tamāhine a Īhipa;

ka tukua ia ki te ringa o te iwi ki te raki."

25 E mea ana a Ihowā o ngā mano, te Atua o Īharaira: "Nanā, ka whiua e ahau a Amono o Nō, a Parao, a Īhipa hoki, me ō reira atua, me ō reira kīngi; a Parao rawa, rātou ko te hunga e whakawhirinaki ana ki a ia. 26 Ka tukua hoki rātou e ahau ki te ringa o te hunga e whai ana kia whakamatea rātou, ki te ringa anō o Nepukareha kīngi o Papurōna, ki te ringa o āna tāngata. Ā muri iho ka nohoia, ka pērā me ngā rā o mua," e ai tā Ihowā.

Ka Whakorangia e Ihowā a Īharaira

27 "Ko koe ia, kaua e wehi, e tāku pononga, e Hākopa,

kaua e pāwera, e Īharaira.

Nō te mea, nanā, māku koe e whakaora i tawhiti,

ōu uri hoki i te whenua i whakaraua ai rātou;

ā, ka hoki mai a Hākopa, ka āta noho,

ka whai tānga manawa, tē ai he kaiwhakawehi mōna.

28 Kaua koe e wehi, e tāku pononga, e Hākopa,"

e ai tā Ihowā,

"kei a koe nei hoki ahau.

Ka poto rawa hoki i ahau ngā iwi katoa

kua peia nei koe e ahau ki reira,

otiia e kore koe e poto rawa i ahau.

Engari, ka pākia koe e ahau, he mea whakarite mārie,

e kore ia koe e tukua kia kore e whiua."

Egyiptom ellen

1 Ez a szó, a melyet az Úr szólott Jeremiás prófétának a pogányok felől; 2 Égyiptom felől, a Nékó Faraónak, Égyiptom királyának serege felől, a mely az Eufrátes folyó mellett, Kárkémisben vala, a melyet megvere Nabukodonozor, a babiloni király, Jójákimnak, Jósiás fiának, Júda királyának negyedik esztendejében: 3 Készítsetek vértet és paizst, és induljatok a harczra. 4 Nyergeljétek a lovakat, és üljetek fel ti lovasok, és legyetek sisakokban. Tisztítsátok a kopjákat, öltsétek fel a pánczélokat. 5 Mit látok? Ők megriadva hátrálni kezdenek, vitézeik leveretnek és futásnak erednek, és vissza sem tekintenek! Mindenfelől félelem, azt mondja az Úr. 6 Nem futhat el a gyors, és az erős sem menekülhet el; észak felé, az Eufrátes folyó mellett legyőzetnek és elhullanak. 7 Kicsoda ez, a ki növekedik, mint a folyóvíz, és olyan, mint a megháborodott vizű folyamok? 8 Égyiptom növekedik úgy, mint a folyóvíz és mint a megháborodott vizű folyamok, mert ezt mondja: Felmegyek, ellepem a földet, elvesztem a várost és a benne lakókat. 9 Jőjjetek fel lovak, és zörögjetek szekerek, jőjjenek ki a vitézek, a szerecsenek és a Libiabeliek, a kik paizst viselnek, és a Lidiabeliek, a kik kézívet viselnek! 10 Az a nap pedig az Úrnak, a Seregek Urának büntető napja, hogy bosszút álljon ellenségein. És a fegyver felemészt és jól lakik és megrészegül az ő vérökkel, mert áldozatja lesz az Úrnak, a Seregek Urának észak földén, az Eufrátes folyó mellett. 11 Menj föl Gileádba, és végy balzsamot te szűz, Égyiptomnak leánya: hiába sokasítod az orvosságokat, nincs gyógyír számodra! 12 Hallották a pogányok a te gyalázatodat, és a te kiáltásoddal betelt a föld, mert vitéz vitézbe ütközött, és mind a ketten együtt estek el. 13 Az a szó, a melyet az Úr Jeremiás prófétához szólott, Nabukodonozornak, a babiloni királynak eljövetele felől az Égyiptom földének megverésére: 14 Hirdessétek Égyiptomban és híreszteljétek Migdólban, híreszteljétek Nófban és Táfnesben, és ezt mondjátok: Állj elő, és készítsd fel magadat, mert fegyver emészti meg a te kerületeidet. 15 Miért verettek le a te erőseid? Nem állhattak meg, mert az Úr rettentette el őket. 16 Megsokasította a tántorgót, egyik a másikra hullott, és ezt mondották: Kelj fel, és menjünk vissza a mi népünkhöz és a mi szülőföldünkre az erőszakoskodó fegyver elől. 17 Ezt kiáltják akkor: A Faraó, Égyiptom királya, a háborúságnak királya, elhaladta a rendelt időt. 18 Élek én, azt mondja a király, a kinek a neve Seregek Ura, hogy mint a Táborhegy áll a hegyek között, és mint a Kármel a tenger között, úgy jő el. 19 Készíts magadnak elköltözésre való edényeket, Égyiptom leányának lakosa, mert Nóf elpusztul és megég, lakatlanná lesz. 20 Szép üszőtinó Égyiptom, de pusztulás tör reá észak felől. 21 Még zsoldosai is olyanok ő közöttök, mint a hízlalt borjúk, de ők is meghátrálnak, egyetemlegesen elfutnak, meg nem állanak, mert romlásuk napja jön reájok, az ő megfenyíttetésök ideje. 22 Az ő szava mint a csúszó kígyóé, mert nagy sereggel indulnak, és szekerczékkel jőnek ellene, mint a favágók. 23 Kivágják az ő erdejét, azt mondja az Úr, mert beláthatatlanok, mert többen lesznek mint a sáskák, és megszámlálhatatlanok. 24 Megszégyenül Égyiptom leánya, északi nép kezébe jut. 25 Ezt mondja a Seregek Ura, az Izráel Istene: Ímé, én megfenyítem Nó-Ammont és a Faraót és Égyiptomot és az ő isteneit és királyait, mind a Faraót, mind azokat, a kik bíznak benne. 26 Odaadom őket az ő lelkök keresőinek kezébe, és Nabukodonozornak, a babiloni királynak kezébe, és az ő szolgáinak kezébe; de azután úgy lakoznak abban, mint azelőtt, azt mondja az Úr. 27 És te ne félj, oh én szolgám Jákób, és ne rettegj Izráel, mert ímé, én megszabadítlak téged messziről, és a te magodat is az ő fogságuk földéről, és visszatér Jákób és megnyugszik és békességben lesz, és nem lesz, a ki megijeszsze. 28 Ne félj te, oh én szolgám Jákób, azt mondja az Úr, mert én veled vagyok, mert véget vetek minden nemzetnek, a kik közé kivetettelek téged, néked pedig nem vetek véget, hanem megverlek téged ítélettel, mert nem hagyhatlak teljesen büntetés nélkül.