Jeremias 15

Ka Heipū tonu te Whiunga

1 Nā, ka mea a Ihowā ki ahau: "Ahakoa i tū a Mohi rāua ko Hamuera ki tōku aroaro, e kore ahau e whai ngākau ki tēnei iwi. Makā atu rātou i tōku aroaro, kia haere atu rātou. 2 Nā, ki te mea rātou ki a koe, ‘Me haere mātou ki hea?’ kātahi koe ka mea ki a rātou, ‘Ko te kupu tēnei a Ihowā:

Ko ngā mea mō te mate, ki te mate,

ā, ko ngā mea mā te hoari, ki te hoari;

ko ngā mea hoki mō te hemokai, ki te hemokai;

ā, ko ngā mea mō te whakarau, ki te whakarau.’

3 "E whā hoki ngā tū mea e whakaritea e ahau mō rātou," e ai tā Ihowā, "ko te hoari hei whakamate, ko ngā kurī hei haehae, ā, ko ngā manu o te rangi, ko ngā kararehe hoki o te whenua hei kai, hei whakamōtī. 4 Ka tukua hoki rātou e ahau kia poipoia haeretia i waenga i ngā kīngitanga katoa o te whenua, mō tā Mānahi tama a Hetekia kīngi o Hūrā, mō tāna i mea ai ki Hiruhārama.

5 Ko wai oti e tohu i a koe, e Hiruhārama,

ko wai rānei e tangi ki a koe?

Ko wai e peka atu ki te ui,

kei te ora rānei koe?

6 Kua whakarērea ahau e koe," e ai tā Ihowā,

"kua hoki whakamuri koe.

Koia i totoro atu ai tōku ringa ki a koe, i whakamōtītia ai koe;

kua hōhā ahau ki te rīpenetā.

7 Kua pōwhiriwhiritia rātou e ahau ki te mea pōwhiriwhiri

i ngā kūwaha o te whenua;

kua whakapania rātou e ahau i te tamariki,

kua ngaro i ahau tāku iwi;

kāhore rātou i tahuri mai i ō rātou ara.

8 Ko ā rātou pouaru i tōku aroaro kua tokomaha atu

i te onepū o ngā moana;

kua kawea e ahau ki a rātou, hei hoariri mō te whaea o ngā taitama,

he kaipāhua i te poutūmārōtanga;

kua meinga e ahau kia pā whakarere

ki a ia te pāwera me te tūmatatenga.

9 Ngohe kau te wahine ka tokowhitu nei āna tamariki;

kua hemo tōna wairua;

kua rere tōna rā i te mea ko te awatea nei anō;

kua whakamā hoki ia, kua numinumi kau.

Ka tukua atu hoki e ahau ō rātou mōrehu ki te hoari

i te aroaro o ō rātou hoariri,"

e ai tā Ihowā.

Ka Amuamu anō a Heremaia, ā, ka Whakaahurua

10 Auē, tōku mate, e tōku whaea, i whānau mai ahau

i roto i a koe he tangata totohe,

he tangata ngangare ki te whenua katoa!

Kīhai ahau i whakatārewa atu i te moni whakatupu,

kīhai anō te moni whakatupu i whakatārewaina mai ki ahau;

otiia kei te kanga rātou katoa ki ahau.

11 I mea a Ihowā:

"He pono ka whakakahangia koe e ahau mō te pai;

he pono ka meinga e ahau te hoariri kia īnoi ki a koe

i te wā o te hē, i te wā o te mamae.

12 "E taea rānei e tētahi te wāhi te rino,

te rino o te raki, te parāhi rānei?

13 Ka hoatu e ahau ōu rawa me ōu taonga

hei taonga parakete, kāhore hoki he utu,

ā, hei mea tērā mō ōu hara katoa,

arā i ōu rohe katoa.

14 Ā, ka meinga rātou e ahau kia haere tahi me ōu hoariri

ki te whenua kīhai i mōhiotia e koe;

nō te mea kei te ngiha he ahi i ahau e riri nei,

kā tonu atu ki a koutou."

15 E Ihowā, e mōhio ana koe;

mahara ki ahau, tirohia ahau,

rapua he utu mō tōku matenga i ōku kaitūkino.

Kaua ahau e tangohia atu i a koe ka pūhoi nei ki te riri;

kia mōhio koe, mōu ahau i tāwaia ai.

16 I kitea āu kupu, ā, kainga ake e ahau,

ā, ki ahau hei whakakoa,

hei whakahari āu kupu mō tōku ngākau;

kua huaina hoki tōu ingoa mōku,

e Ihowā, e te Atua o ngā mano.

17 Kīhai ahau i noho i roto i te whakaminenga o te hunga whakahī,

kīhai i whakamanamana atu;

i noho mokemoke ahau, he whakaaro ki tōu ringa;

kua whakakīia nei hoki ahau e koe ki te riri.

18 He aha tōku mamae i mau tonu ai,

tōku patunga tē mahu ai,

tē pai ai ki te rongoā?

Ka rite rawa rānei koe ki ahau me te awa pāremoremo,

me ngā wai e kore e mau?

19 Mō reira ko te kupu tēnei a Ihowā:

"Ki te hoki koe nā ka whakahokia koe e ahau,

kia tū ai koe ki tōku aroaro,

ā, ki te tangohia atu e koe te mea utu nui i te mea kino,

ka rite koe ki tōku māngai.

Ko rātou e hoki ki a koe,

kaua ia koe e hoki ki a rātou.

20 Ka meinga hoki koe e ahau ki tēnei iwi

hei taiepa parāhi;

ā, ka whawhai rātou ki a koe,

otiia e kore rātou e kaha ki a koe;

nō te mea kei a koe ahau

hei whakaora i a koe, e mawhiti ai koe,"

e ai tā Ihowā.

21 "Ka meinga anō koe e ahau kia mawhiti i roto i te ringa o te hunga kino,

ka hokona anō koe e ahau i roto i te ringa o te hunga nanakia."

A nép elpusztulása kikerülhetetlen; de a maradék kegyelmet fog találni

1 És monda az Úr nékem: Ha Mózes és Sámuel állanának is előttem, nem hajolna lelkem e néphez; küldd ki az orczám elől, hadd menjenek! 2 Ha pedig ezt mondják néked: Hová menjünk? ezt mondjad nékik: Így szól az Úr: A ki halálra való, halálra; a ki fegyverre való, fegyverre; a ki éhségre való, éhségre, és a ki fogságra való, fogságra. 3 Mert négyfélével támadok reájok, ezt mondja az Úr: Fegyverrel, hogy gyilkoljon, kutyákkal, hogy tépjenek, az ég madaraival és a mezei vadakkal, hogy egyenek és pusztítsanak. 4 Bújdosókká teszem őket e földnek minden országában Manasséért, Ezékiásnak, Júda királyának fiáért, azok miatt, a miket ő Jeruzsálemben cselekedett. 5 Mert ki könyörül meg rajtad Jeruzsálem, és ki vígasztal meg téged, és ki mozdul meg, hogy kérdezze: jól vagy-é? 6 Te elhagytál engem, azt mondja az Úr, másfelé jártál; azért kinyújtom kezemet ellened, és elvesztelek téged; belefáradtam a szánakozásba! 7 Elszórom őket szórólapáttal e földnek kapuiban; gyermektelenné teszem, elvesztem az én népemet; nem tértek vissza útaikról. 8 Özvegyei számosabbak lesznek a tenger fövenyénél; pusztítót viszek reájok, az ifjúság anyjára délben; bocsátok reája nagy hirtelen észvesztést és rettentéseket. 9 Elsenyved, a ki hét fiút szűl; kileheli lelkét; lehanyatlik az ő napja, mikor még nappal volna; megszégyenül és pironkodik; a maradékaikat pedig fegyverre vetem az ő ellenségeik előtt, azt mondja az Úr! 10 Jaj nékem, anyám, mert versengés férfiává és az egész föld ellen perlekedő férfiúvá szültél engemet! Nem adtam kölcsönt és nékem sem adtak kölcsönt: mégis mindnyájan szidalmaznak engem! 11 Monda az Úr: Avagy nem jóra tartalak-é meg téged? Avagy nem azt teszem-é, hogy ellenséged a baj idején és nyomorúság idején kérni fog téged? 12 Vajjon eltöri-é a vas az északi vasat és rezet? 13 Vagyonodat és kincseidet rablónak adom, nem pénzért, hanem a te mindenféle vétkedért, minden határodban. 14 És elvitetlek ellenségeiddel olyan földre, a melyet nem ismersz, mert haragomnak tüze felgerjedt, lángra gyúlt ellenetek!

Vígasztaló szó külön Jeremiásnak

15 Te tudod, Uram! Emlékezzél meg rólam és tekints reám, és állj bosszút értem üldözőimen; a te haragodnak halogatásaival ne ejts el engem; tudd meg, hogy éretted szenvedek gyalázatot! 16 Ha szavaidat hallattad, én élveztem azokat; a te szavaid örömömre váltak nékem és szívemnek vígasságára; mert a te nevedről neveztetem oh Uram, Seregeknek Istene! 17 Nem ültem a nevetgélők gyülekezetében, és nem ujjongtam velök; a te hatalmad miatt egyedül ültem, mert bosszúsággal töltöttél el engem. 18 Miért lett szünetlenné az én fájdalmam, és halálossá, gyógyíthatatlanná az én sebem? Olyanná lettél nékem, mint a bizonytalan vizű, csalóka patak! 19 Azért ezt mondja az Úr: Ha megtérsz, én is visszatérítelek téged, előttem állasz; és ha elválasztod a jót a hitványtól, olyanná leszel, mint az én szájam. Ők térjenek meg te hozzád, de te ne térj ő hozzájok! 20 És e nép ellen erős érczbástyává teszlek téged, és viaskodnak ellened, de nem győzhetnek meg téged, mert én veled vagyok, hogy megvédjelek és megszabadítsalak téged, azt mondja az Úr! 21 És megszabadítlak téged a gonoszok kezeiből, és kimentelek téged a hatalmaskodók markából.