Ngā Poropiti a Heremaia i roto i te Temepara
1 I te tīmatanga o te kīngitanga o Iehoiakimi tama a Hōhia kīngi o Hūrā, ka puta mai tēnei kupu i a Ihowā, i mea ia: 2 "Ko te kupu tēnei a Ihowā: E tū ki te marae o te whare o Ihowā, kōrerotia hoki ki ngā pā katoa o Hūrā e haere mai ana ki te koropiko i roto i te whare o Ihowā, ngā kupu katoa e whakahau nei ahau ki a koe kia kōrerotia ki a rātou; kaua tētahi kupu e kaiponuhia. 3 Tērā pea ka rongo rātou, ā, ka tahuri ia tangata, ia tangata, i ō rātou ara kino; kia puta kē ai tōku whakaaro mō te kino, e mea nei ahau kia meatia ki a rātou mō te kino o ā rātou mahi. 4 Ā, ka kī atu koe ki a rātou: ‘Ko te kupu tēnei a Ihowā: Ki te kāhore koutou e rongo ki ahau, ka haere i runga i tāku ture kua hoatu nei e ahau ki tō koutou aroaro, 5 e rongo ki ngā kupu a āku pononga, a ngā poropiti e ungā nei e ahau ki a koutou, maranga wawe ai i te ata, ā, ka unga i a rātou – otiia, kīhai koutou i rongo – 6 nā, ka meinga e ahau tēnei whare kia rite ki Hiro, ka meinga hoki tēnei pā hei kanga mā ngā iwi katoa o te whenua.’ "
7 Ā, ka rongo ngā tohunga, ngā poropiti, me te iwi katoa i a Heremaia, e kōrero ana i ēnei kupu i te whare o Ihowā. 8 Nā, i te mutunga o te kōrero a Heremaia i ngā mea katoa i whakahaua ai ia e Ihowā kia kōrerotia ki te iwi katoa, ka hopukia ia e ngā tohunga, e ngā poropiti, e te iwi katoa hoki, me te kī, "Ko te mate kau mōu! 9 He aha koe i poropiti ai i runga i te ingoa o Ihowā, i kī ai, ‘Ka rite tēnei whare ki Hiro, ka ururuatia tēnei pā, tē ai he tangata hei noho’?" Nā, i te huihui te iwi katoa ki a Heremaia, ki te whare o Ihowā.
10 Ā, nō te rongonga o ngā rangatira o Hūrā ki ēnei mea, ka haere atu rātou i te whare o te kīngi ki te whare o Ihowā, ā, noho ana i te kūwaha o te Kēti Hou o te whare o Ihowā. 11 Kātahi ka kōrero ngā tohunga rātou ko ngā poropiti ki ngā rangatira, ki te iwi katoa hoki, ka mea, "Ka tika te mate mō tēnei tangata; kua poropiti hoki ia i te hē mō tēnei pā; kua rongo nā hoki ō koutou taringa."
12 Kātahi a Heremaia ka kōrero ki ngā rangatira katoa, ki te iwi katoa, ka mea: "Nā Ihowā ahau i unga mai ki te poropiti mō tēnei whare, mō tēnei pā, i ngā kupu katoa i rongo nā koutou. 13 Nā reira whakatikatikaia ō koutou ara, ā koutou mahi, whakarongo hoki ki te reo o Ihowā, o tō koutou Atua; ā, ka rīpenetā a Ihowā ki te kino i kōrerotia e ia mō koutou. 14 Tēnā ko ahau, kei roto ahau i tō koutou ringa; mā koutou e mea ki ahau te mea e pai ana, e rite ana ki tā koutou titiro. 15 Otiia, kia tino mōhio koutou, ki te whakamatea ahau e koutou, e kawe ana koutou i te toto harakore ki runga i a koutou anō, ki runga ki tēnei pā, ki ōna tāngata anō hoki; nō te mea he pono, nā Ihowā ahau i ngare atu ki a koutou ki te kōrero i ēnei kupu katoa ki ō koutou taringa."
16 Kātahi ngā rangatira rātou ko te iwi katoa ka kī atu ki ngā tohunga rātou ko ngā poropiti, "Kāhore he take e mate ai tēnei tangata; kua kōrero mai hoki ia ki a tātou i runga i te ingoa o Ihowā, o tō tātou Atua."
17 Nā, ka whakatika ētahi o ngā kaumātua o te whenua, ka kōrero ki te huihui katoa o te iwi, ka mea, 18 "I poropiti a Mika Morahati i ngā rā o Hetekia kīngi o Hūrā, i kōrero ki te iwi katoa o Hūrā, i mea: ‘Ko te kupu tēnei a Ihowā o ngā mano:
Ka parautia a Hiona, ka rite ki te māra,
ā, hei pūranga a Hiruhārama,
ka rite hoki te maunga o te whare
ki ngā wāhi tiketike o te ngahere.’
19 "I anga rānei a Hetekia kīngi o Hūrā rātou ko Hūrā katoa, i mea rawa ki te whakamate i a ia? He teka ianei i wehi ia i a Ihowā, ā, īnoi ana ki te mata o Ihowā, ā, rīpenetā ana a Ihowā ki te kino i kōrerotia e ia mō rātou? Nā, ko tātou, mā konei tātou e mea ai i te kino nui ki ō tātou nei wairua!"
20 Nā, tērā anō hoki tētahi tangata i poropiti i runga i te ingoa o Ihowā, ko Urīa tama a Hemaia o Kiriata Tearimi; i poropiti ia i te hē mō tēnei pā, mō tēnei whenua hoki, he pēnei anō me ngā kupu katoa a Heremaia. 21 Nā, nō te rongonga o Kīngi Iehoiakimi rātou ko āna metararahi, ko ngā rangatira katoa, i āna kupu, ka whai te kīngi kia whakamatea ia. Nō te rongonga ia o Urīa ka wehi, ka rere, ā, haere ana ki Īhipa. 22 Nā, ka ungā e Iehoiakimi he tāngata ki Īhipa, arā a Erenātana tama a Akaporo, rātou ko ōna hoa ki Īhipa. 23 Nā, tīkina atu ana a Urīa e rātou i Īhipa, kawea mai ana ki a Kīngi Iehoiakimi; patua iho e ia ki te hoari, makā ana e ia tōna tinana ki ngā tanumanga o ngā tamariki a te iwi.
24 Otiia i a Heremaia te ringa o Ahikama tama a Hapana, i kore ai ia e tukua ki te ringa o te iwi kia whakamatea.
Jeremiás megtérést prédikál, a templom pusztulásával fenyeget, amiért a papok halálra vádolják, de a fejedelmek mentik és megvédik
1 A Jojákim uralkodásának kezdetén, a ki fia vala Jósiásnak, a Júda királyának, e szót szólá az Úr, mondván: 2 Ezt mondja az Úr: Állj az Úr házának pitvarába, és mondd el Júdának minden városából azoknak, a kik imádkozni jőnek az Úr házába, mindazokat az igéket, a melyeket parancsoltam néked, hogy mondd el nékik. Egy szót se hagyj el! 3 Hátha szót fogadnak, és mindenki megtér az ő gonosz útjától, akkor megbánom a veszedelmet, a melyet nékik okozni gondoltam az ő cselekedeteik gonoszsága miatt. 4 És mondd meg nékik: Így szól az Úr: Ha nem hallgattok reám, hogy az én törvényeim szerint járjatok, a melyet előtökbe adtam, 5 Hogy hallgassatok a prófétáknak, az én szolgáimnak beszédére, a kiket én küldék hozzátok, és pedig jó reggel küldém, de nem hallgattatok rájok: 6 Akkor e házat hasonlóvá teszem Silóhoz, e várost pedig a föld minden nemzetének átkává. 7 Hallák pedig a papok és próféták és az egész község Jeremiást, a mint ez igéket szólá az Úr házában. 8 És lőn, mikor elvégezé Jeremiás a beszédet, a melyet az Úr parancsolt vala mind az egész néphez szólania, megragadák őt a papok és a próféták és az egész nép, mondván: Halállal kell lakolnod! 9 Miért prófétáltál az Úr nevében, mondván: Olyan lesz e ház, mint Siló, és e város elpusztul, lakatlanná lesz? És összegyűle az egész nép Jeremiás ellen az Úrnak házában. 10 De meghallák ezeket a Júda fejedelmei, és felmenének a király házából az Úrnak házába, és leülének az Úr új kapujának ajtajában. 11 És szólának a papok és a próféták a fejedelmeknek és az egész népnek, mondván: Halálra méltó ez az ember, mert e város ellen prófétált, a mint füleitekkel hallottátok. 12 És szóla Jeremiás mindazoknak a fejedelmeknek és az egész népnek, mondván: Az Úr küldött engem, hogy prófétáljak e ház ellen és e város ellen mind e szókkal, a melyeket hallottatok. 13 Most azért jobbítsátok meg a ti útaitokat és cselekedeteiteket, és hallgassatok az Úrnak, a ti Isteneteknek szavára, és az Úr megbánja a veszedelmet, a melylyel fenyegetett titeket. 14 Én magam pedig ímé kezetekben vagyok, cselekedjetek velem, a mint jónak és a mint helyesnek tetszik néktek. 15 De jól tudjátok meg, hogy ha megöltök engem, ártatlan vér száll ti reátok és e városra és ennek lakosaira, mert bizony az Úr küldött el engem hozzátok, hogy a ti füleitekbe mondjam mind e szókat. 16 És mondák azok a fejedelmek és az egész község a papoknak és prófétáknak: Nem méltó ez az ember a halálra: mert az Úrnak, a mi Istenünknek nevében szólt nékünk! 17 Felkelének az ország vénei közül is némely férfiak, és szólának az egész összegyűlt népnek, mondván: 18 A móreseti Mikeás prófétált Ezékiásnak, a Júda királyának idejében, és szóla az egész Júda népének, mondván: Ezt mondja a Seregeknek Ura: A Siont megszántják, mint szántóföldet, és Jeruzsálem elpusztul, és e háznak hegyét erdő növi be; 19 Megölte-é azért őt Ezékiás, Júdának királya és az egész Júda? Nem félte-é az Urat? Nem könyörgött-é az Úrnak? És nem megbánta-é az Úr a veszedelmet, a melylyel fenyegette őket? És mi olyan nagy veszedelmet vonnánk a mi lelkünkre? 20 Volt egy másik ember is, a ki az Úr nevében prófétált, Uriás, Semájának fia, Kirját-Jeárimból, és prófétált e város ellen és a föld ellen, egészen a Jeremiás beszéde szerint. 21 És meghallá Jojákim király és minden vitéze és minden fejedelme az ő beszédeit, és halálra kerestette őt a király; de meghallá Uriás és megijedt, és elfutott és átment Égyiptomba. 22 És Jojákim király embereket küldött Égyiptomba, Elnátánt, az Akbor fiát, és más férfiakat vele együtt Égyiptomba. 23 És kihozák Uriást Égyiptomból és vivék Jojákim király elé, a ki megöleté őt fegyverrel, holttestét pedig a köznép temetőjébe vetteté. 24 De Ahikámnak, a Sáfán fiának keze Jeremiással lőn, hogy ne adják őt a nép kezébe halálra.