Jeremias 14

Te Tauraki Nui Rawa

1 Ko te kupu a Ihowā i puta mai ki a Heremaia, he mea mō te tauraki:

2 "Kei te tangi a Hūrā,

ngehe kau ōna kūwaha;

kua noho ki te whenua he mangu ōna kākahu,

kua kake te auē o Hiruhārama ki runga.

3 Nā, ka unga ō rātou ariki i ā rātou tamariki ririki ki ngā awa;

ka tae rātou ki ngā poka,

kāhore e kite wai;

ka hoki me ā rātou oko, tahanga kau.

Ka whakamā rātou, ka numinumi,

ka hīpoki i ō rātou māhunga.

4 I te ngātata o te oneone,

kāhore anō nei hoki he ua ki runga ki te whenua,

ka whakamā ngā kaiparau

ka hīpoki i ō rātou māhunga.

5 Āe rā, ko te hāta anō,

whānau ana ia i waenga pārae,

ā, whakarērea ake e ia tāna kūao,

nō te mea kāhore he tarutaru.

6 Nā, ka tū ngā kāihe mohoao i runga i ngā wāhi tiketike,

ka kihakiha ānō he kīrehe mohoao;

matawaia ana ō rātou kanohi,

kāhore hoki he otaota."

7 Ahakoa whakaatu noa ō mātou kino i tō mātou hē,

e mahi koe, e Ihowā, kia mahara hoki ki tōu ingoa;

kua tini nei hoki ō mātou tahuritanga kētanga,

kua hara mātou ki a koe.

8 E koe, e te tūmanako a Īharaira,

e tōna kaiwhakaora i te wā o te raru,

he aha koe i noho ai i te whenua ānō he manene,

i rite ai ki te tangata haere e peka ana ki tētahi moenga mōna i te pō?

9 He aha koe i rite ai ki te tangata e ketekete kau ana,

ki te mārohirohi e kore nei e kaha ki te whakaora?

Kei waenganui anō ia koe i a mātou, e Ihowā,

kua huaina tōu ingoa mō mātou;

kaua hoki mātou e whakarērea.

10 Ko te kupu tēnei a Ihowā ki tēnei iwi:

"He pēnā tonu tō rātou matenui ki te taihaere,

kīhai i kaiponuhia ō rātou waewae;

nō reira kāhore a Ihowā e manako ki a rātou;

ka mahara ia āianei ki ō rātou hē,

ā, ka whiu i ō rātou hara."

11 Ā, ka mea a Ihowā ki ahau, "Kaua e īnoi mō tēnei iwi ki te pai mō rātou. 12 Ka nohopuku rātou, e kore ahau e rongo ki tā rātou karanga; ka whakaekea e rātou te tahunga tinana me te whakahere, e kore ahau e manako ki a rātou; engari ka poto rātou i ahau, i te hoari, i te hemokai, i te mate urutā."

Te Ātetetanga o ngā Poropiti Teka

13 Anō rā ko ahau, "Auē, e te Ariki, e Ihowā! Nanā, ko ngā poropiti te mea nei ki a rātou, ‘E kore koutou e kite i te hoari, e kore anō te hemokai e pā ki a koutou; engari māku e mea kia tūturu rawa te mau o te rongo ki a koutou i tēnei wāhi.’ "

14 Anō rā ko Ihowā ki ahau: "Kei te poropiti teka ngā poropiti i runga i tōku ingoa; kīhai rātou i ungā e ahau, kīhai rātou i whakahaua e ahau, kīhai hoki ahau i kōrero ki a rātou. He kitenga teka tā rātou e poropiti nā ki a koutou he whakaaro ki ngā tohu, he mea horihori, he mea tinihanga nā ō rātou ngākau. 15 Mō reira ko te kupu tēnei a Ihowā mō ngā poropiti e poropiti nei i runga i tōku ingoa, he hunga kīhai i ungā, e ahau, i a rātou e mea nei, ‘E kore te hoari, te hemokai rānei e pā ki tēnei whenua.’ Ka poto ēnā poropiti i te hoari, i te hemokai. 16 Nā, ko te iwi ki a ia nei tā rātou poropititanga, ka ākiritia ki ngā ara o Hiruhārama i te ngaunga a te hemokai, a te hoari; kāhore hoki he tangata hei tanu i a rātou, i a rātou, i ā rātou wāhine, i ā rātou tama, i ā rātou tamāhine. Nō te mea ka ringihia e ahau tō rātou kino ki runga ki a rātou.

17 "Nā, me kōrero e koe tēnei kupu ki a rātou:

‘Kia hīrere iho te roimata o ōku kanohi

i te pō, i te ao, kaua hoki e mutu,

nō te mea he nui te pakaru i pakaru ai te tamāhine a tāku iwi,

mamae rawa te patunga.

18 Ki te haere ahau ki te pārae,

nanā, ko ngā tūpāpaku a te hoari!

Ki te tomo ahau ki te pā,

nanā, ko te hunga e mate ana i te hemokai!

Ko te poropiti hoki rāua tahi ko te tohunga

kei te hāereere noa iho i te whenua, ā, kāhore e mōhio.’ "

Ka Tohe te Iwi ki a Ihowā

19 Kua paopao rawa rānei koe ki a Hūrā?

Kua whakarihariha rānei tōu wairua ki Hiona?

He aha koe i patu ai i a mātou,

tē ai he māhunga mō ō mātou mate?

I tatari mātou ki te rongo mau, heoi kāhore he pai;

ki te wā e mahu ai, nā, ko te raruraru.

20 Tēnei mātou, e Ihowā, te whāki nei i tō mātou kino,

i te hē o ō mātou mātua,

kua hara hoki mātou ki a koe.

21 Kaua e whakarihariha ki a mātou, whakaaro ki tōu ingoa;

kaua e whakaititia te torōna o tōu korōria;

kia mahara, kaua e whakatakā tāu kawenata ki a mātou.

22 Kei roto rānei i ngā mea horihori a ngā tauiwi tētahi hei mea kia ua?

Mā ngā rangi rānei e hōmai ngā ua nehu?

He teka ianei ko koe ia, e Ihowā, e tō mātou Atua?

Nā reira mātou ka tatari ki a koe,

nāu hoki i hanga ēnei mea katoa.

Szárazság és éhség hirdetése

1 Az Úrnak szava, a mit Jeremiásnak szólott a szárazság felől: 2 Gyászol Júda, és kapui roskadoznak; szomorkodnak a földön, és Jeruzsálem kiáltása felszáll. 3 Fejedelmeik is kiküldik gyermekeiket vízért: elmennek a kútakig, nem találnak vizet; visszatérnek üres edényekkel; szégyenkeznek és pironkodnak, és befedik fejöket. 4 A föld miatt, a mely retteg, mert nem esett eső a földön, szégyenkeznek a szántóvetők, és befedik fejöket. 5 Még a szarvas-üsző is megellik a mezőn, és ott hagyja fiát, mert nincsen fű. 6 A vadszamarak pedig a sziklához állanak, levegő után kapkodnak, mint a tengeri szörnyek, szemeik eltikkadnak, mert nincs fű. 7 Ha bűneink ellenünk tanúskodnak: cselekedjél Uram a te nevedért, mert temérdek a mi törvényszegésünk; vétkeztünk ellened! 8 Izráel reménysége, megszabadítója a nyomorúság idején! Miért vagy e földön úgy, mint valami jövevény és mint valami utas, a ki éjjeli szállásra tér be? 9 Miért vagy olyan, mint a megriasztott férfi; mint a vitéz, a ki nem tud segíteni? Hiszen te közöttünk vagy, Uram, és mi a te nevedről neveztetünk; ne hagyj el minket! 10 Ezt mondja az Úr e népnek: Úgy szerettek ide-oda futkározni, lábaikat meg nem tartóztatták! Azért az Úr nem kedvelte őket. Most megemlékezik az ő bűnökről, és vétkeikért megfenyíti őket. 11 És mondá nékem az Úr: Ne könyörögj e népért, az ő javára. 12 Mikor bőjtölnek, én meg nem hallgatom kiáltozásukat, és ha égőáldozatot vagy ételáldozatot készítenek, nem lesznek kedvesek előttem; sőt fegyverrel, éhséggel és döghalállal irtom ki őket. 13 És mondék: Ah, Uram Isten! Hiszen a próféták mondják vala nékik: Fegyvert nem láttok, éhség sem lesz rajtatok, sőt állandó békességet adok néktek ezen a helyen. 14 És monda az Úr nékem: Hazugságot prófétálnak a próféták az én nevemben; nem küldtem őket, nem parancsoltam nékik, nem is beszéltem velök; hazug látomást, varázslást, hiábavalóságot és szívbeli csalárdságot jövendölnek néktek. 15 Azért ezt mondja az Úr a próféták felől, a kik az én nevemben prófétálnak, holott én nem küldtem őket és mégis azt mondják: fegyver és éhség nem lesz e földön: Fegyver és éhség miatt vesznek el azok a próféták! 16 A nép pedig, a melynek ők prófétálnak, ott hever majd Jeruzsálem utczáin az éhség és a fegyver miatt, és nem lesz, a ki eltemesse őket, őket és feleségeiket, fiaikat és leányaikat; így zúdítom rájok gonoszságukat! 17 Azért e szavakat mondjad nékik: Szemeim könyeket hullatnak éjjel és nappal, és nem szünnek meg; mert nagy rontással rontatott meg a szűz, az én népemnek leánya, igen fájdalmas vereséggel. 18 Ha kimegyek a mezőre, hát ímé fegyver által levágottak; ha bemegyek a városba, hát ímé éhség miatt elepedtek vannak ott! Bizony próféta is, pap is olyan földre költöznek, a melyet nem ismernek!

Jeremiás imája a nép nevében

19 Egészen elvetetted-é Júdát, avagy a Siont útálja-é lelked? miért vertél úgy meg, hogy semmi orvosságunk se legyen? Békességet vártunk, de nincs semmi jó; és gyógyulásnak idejét, de ímé, itt van a rettegés! 20 Ismerjük Uram a mi gonoszságainkat, atyáink bűnét; bizony vétkeztünk ellened! 21 Ne vesd meg a te nevedért; ne gyalázd meg a te dicsőségednek székét! Emlékezzél; ne rontsd meg a te velünk való szövetségedet! 22 Vannak-é a pogányok bálványai között, a kik esőt adhatnak? És ad-é záporokat az ég? Avagy nem te vagy-é a mi Urunk Istenünk, és nem benned kell-é bíznunk, hiszen te cselekedted mindezt!