Cânticos 2

Te Wahine

1 He puāwai ahau nō Harono,

he rengarenga nō ngā awaawa.

Te Tāne

2 He rengarenga i roto i ngā tātarāmoa,

ko tāku e aroha nei i waenga i ngā tamāhine.

Te Wahine

3 Kei te āporo i roto i ngā rākau o te ngahere

te rite o tāku kaingākau i roto i ngā taitamariki.

Āhuareka ana tāku noho iho i raro i tōna taumarumarutanga,

ā, he reka āna hua ki tōku ngao.

4 I kawea ahau e ia ki te whare hākari,

ā, ko tōna kara i runga i ahau he aroha.

5 Whakakahangia ake ahau ki te karepe whakamaroke,

whakahauorangia ahau ki te āporo;

e mate ana hoki ahau i te aroha.

6 Kei raro i tōku māhunga tōna mauī,

e awhi ana tōna matau i ahau.

7 He kī tēnei nāku ki a koutou, e ngā tamāhine o Hiruhārama,

i te aroaro anō o ngā anaterope, o ngā hāta o te pārae:

kaua e whakaohokia, kaua e whakaarahia tāku e aroha nei,

ā kia pai rā anō ia.

Kua Pahemo te Hōtoke

Te Wahine

8 Ko te reo rā o tāku e aroha nei!

Nanā, te haere mai nei ia,

e tūpekepeke ana i runga i ngā maunga,

e mokowhiti ana i runga i ngā pukepuke.

9 Rite tonu tāku e aroha nei ki te anaterope,

ki te kūao hāta rānei.

Tēnei ia te tū mai nei

i muri o tō mātou taiepa,

e mātakitaki mai ana i ngā matapihi,

e whakaata mai ana rā roto i te mea rīpekapeka.

10 I kōrero mai tāku e aroha nei, i mea mai ki ahau:

"E ara, e tāku ipo, e tāku mea ātaahua,

ka haere mai.

11 Nanā, kua pahemo te hōtoke,

kua mutu te ua, kua kore.

12 Kua puta ngā puāwai ki te whenua;

kua tata te wā e korihi ai ngā manu,

ā, e rangona ana te reo o te kūkupa

ki tō tātou whenua.

13 Kua kōpuku ngā hua hou o te piki,

kua puaka ngā wāina, e kakara mai nei.

Maranga, e tōku hoa, e tāku mea ātaahua,

haere mai hoki."

Te Tāne

14 E tāku kūkupa i roto i ngā kapiti o te kāmaka,

i te wāhi ngaro o te pikitanga,

kia kite ahau i tōu āhua, kia rongo ahau i tōu reo;

he reka hoki tōu reo, he ātaahua tōu mata.

15 Hopukia mai mā tāua ngā pokiha,

ngā pokiha ririki

e takakino nei i ā tāua māra wāina;

kua puāwai hoki ā tāua wāina.

Te Wahine

16 Nāku tāku kaingākau, nāna hoki ahau;

kei waenga ia i ngā rengarenga e whāngai ana i tāna kāhui.

17 I te mea kīanō i mātao te rā,

ā, kīanō i rere noa ngā ātārangi,

tahuri mai, e tāku e aroha nei,

kia rite koe ki te anaterope,

ki te kūao hāta,

i ngā maunga o Pētere.

A Menyasszony vágyódása a Vőlegényhez

1 Én Sáronnak rózsája vagyok, és a völgyek lilioma.

2 Mint a liliom a tövisek közt,

olyan az én mátkám a leányok közt.

3 Mint az almafa az erdőnek fái közt,

olyan az én szerelmesem az ifjak közt.

Az ő árnyékában felette igen kivánok ülni;

és az ő gyümölcse gyönyörűséges az én ínyemnek.

4 Bevisz engem a borozó házba,

és zászló felettem a szerelme.

5 Erősítsetek engem szőlővel,

üdítsetek fel engem almákkal;

mert betege vagyok a szerelemnek.

6 Az ő balkeze az én fejem alatt van,

és jobbkezével megölel engem.

7 Kényszerítlek titeket, Jeruzsálemnek leányai,

a vadkecskékre és a mezőnek szarvasira:

fel ne költsétek és fel ne serkentsétek a szerelmet

addig, a míg akarja.

8 Az én szerelmesemnek szavát hallom, ímé, ő jő,

ugrálva a hegyeken,

szökellve a halmokon!

9 Hasonlatos az én szerelmesem az őzhöz, vagy a szarvasoknak fiához.

Ímé, ott áll a mi falunkon túl,

néz az ablakon keresztül,

tekintget a rostélyokon keresztül,

10 Szóla az én szerelmesem nékem, és monda:

kelj fel én mátkám, én szépem, és jöszte.

11 Mert ímé a tél elmult,

az eső elmult, elment.

12 Virágok láttatnak a földön,

az éneklésnek ideje eljött,

és a gerliczének szava hallatik a mi földünkön.

13 A fügefa érleli első gyümölcsét,

és a szőlők virágzásban vannak, jóillatot adnak;

kelj fel én mátkám, én szépem, és jőjj hozzám!

14 Én galambom, a kősziklának hasadékiban,

a magas kőszálnak rejtekében,

mutasd meg nékem a te orczádat, hadd halljam a te szódat;

mert a te szód gyönyörűséges,

és a te tekinteted ékes!

15 Fogjátok meg nékünk a rókákat, a rókafiakat,

a kik a szőlőket elpusztítják;

mert a mi szőlőink virágban vannak.

16 Az én szerelmesem enyém, és én az övé,

a ki a liliomok közt legeltet.

17 Míglen meghűsül a nap és az árnyékok elmúlnak:

térj meg és légy hasonló, én szerelmesem, az őzhöz,

vagy a szarvasoknak fiához a Béther hegyein.