Jó 28

E Kitea ana ki hea te Whakaaronui?

1 "He rua hoki tō te hiriwa e puta mai ai,

he wāhi anō tō te kōura e whakarewaina ai.

2 He mea tango mai te rino nō roto i te whenua;

nō te kāmaka te parāhi, he mea whakarewa.

3 E whakatakotoria ana e te tangata he mutunga mai mō te pōuri,

e rapua ana e ia ki te tino tutukitanga atu ngā kōhatu o te pōuri,

o te ātārangi o te mate.

4 E pākaruhia mai ana e ia he rua i kō ake o ngā nohoanga tāngata;

kua wareware rātou i te waewae e haere ana;

he tawhiti i te tangata tō rātou tārenga, e piu atu ana, e piu ana mai.

5 Ko te whenua, e puta mai ana he taro i roto i a ia:

ā, e hurihia ake ana a raro iho ānō he ahi.

6 Hei wāhi mō ngā hāpira ōna kōhatu,

he puehu kōura anō tōna.

7 "He ara tēnā kāhore i mōhiotia e te manu,

kīanō i kitea e te kanohi o te whatura.

8 Kāhore ngā kīrehe whakahī kia takahi i taua ara,

kāhore hoki a reira kia haerea e te raiona tutū.

9 "E pā atu ana tōna ringa ki te kiripaka;

hurihia ake e ia ngā take o ngā maunga.

10 E tapahia ana e ia he awa i roto i ngā kāmaka,

ā, e kite ana tōna kanohi i ngā mea utu nui katoa.

11 E herea ana e ia ngā awa kei māturuturu;

e whakaputa mai ana hoki i ngā mea ngaro ki te mārama.

12 "E kitea ia ki hea te whakaaro nui,

kei hea hoki te wāhi o te mōhio?

13 E kore te tangata e mōhio ki tōna utu,

e kore anō taua hanga e kitea ki te whenua o te ora.

14 E kī ake ana te rire, ‘Kāhore i ahau,’

e kī mai ana hoki te moana, ‘Kāhore i ahau.’

15 E kore e hokona ki te kōura,

e kore anō hoki e taea te pāuna te hiriwa hei utu mōna.

16 E kore e taea te whakarite ki te kōura o Ōpira,

ki te onika utu nui, ki te hāpira.

17 E kore e rite te kōura, te kōhatu pīata ki a ia;

e kore e hokona ki ngā oko kōura parakore.

18 E kore e whakahuatia te kaoa, ngā peara rānei;

hira ake hoki te utu o te whakaaro nui i tō te rupi.

19 E kore te tōpaha o Etiopia e rite ki a ia,

e kore e tau te kōura parakore hei utu.

20 "Ka haere mai rā i hea te whakaaro nui?

Kei hea te wāhi o te mātau?

21 He mea huna atu nā hoki i ngā kanohi o ngā mea ora katoa,

ngaro rawa i ngā manu o te rangi.

22 E kī ake ana te whakangaromanga rāua ko te mate,

‘I hakiri ō māua taringa ki tōna rongo.’

23 "E mōhio ana te Atua ki tōna ara,

kua kite anō ia i tōna wāhi.

24 E titiro ana hoki ia ki ngā pito o te whenua,

e kite ana ia i ngā mea i raro i te rangi, ā puta noa.

25 E mea ana i te whakataimaha mō te hau;

āe, e mēhua ana ia i ngā wai ki te mēhua.

26 I a ia e whakatakoto ana i te tikanga mō te ua,

i te huarahi mō te uira o te whatitiri,

27 ka kitea e ia i reira, ā, whakapuakina mai ana;

i whakaūkia e ia, ā, āta rapua ana e ia.

28 Ā, ka mea ia ki te tangata,

‘Nā, ko te wehi ki te Ariki, ko te whakaaro nui tēnā;

ā, ko te mawehe atu i te kino, koia te mātauranga.’ "

A természet elrejtett dolgait kikutathatja az ember, Isten bölcsessége kikutathatatlan; az ahhoz vezető út az istenfélelem

1 Bizony az ezüstnek bányája van, és helye az aranynak, a hol tisztítják. 2 A vasat a földből hozzák elő, a követ pedig érczczé olvasztják. 3 Határt vet az ember a setétségnek, és átkutatja egészen és végig a homálynak és a halál árnyékának kövét. 4 Aknát tör távol a lakóktól: mintha lábukról is megfelejtkeznének, alámerülnek és lebegnek emberektől messze. 5 Van föld, a melyből kenyér terem, alant pedig fel van forgatva, mintegy tűz által; 6 Köveiben zafir található, göröngyeiben arany van. 7 Van ösvény, a melyet nem ismer a sas, sem a sólyom szeme nem látja azt. 8 Nem tudják azt büszke vadak, az oroszlán sem lépked azon. 9 Ráveti kezét az ember a kovakőre, a hegyeket tövükből kiforgatja. 10 A sziklákban tárnákat hasít, és minden drága dolgot meglát a szeme. 11 Elköti a folyók szivárgását, az elrejtett dolgot pedig világosságra hozza. 12 De a bölcseség hol található, és az értelemnek hol van a helye? 13 Halandó a hozzá vivő utat nem ismeri, az élők földén az nem található. 14 A mélység azt mondja: Nincsen az bennem; a tenger azt mondja: én nálam sincsen. 15 Színaranyért meg nem szerezhető, ára ezüsttel meg nem fizethető. 16 Nem mérhető össze Ofir aranyával, nem drága onikszszal, sem zafirral. 17 Nem ér fel vele az arany és gyémánt, aranyedényekért be nem cserélhető. 18 Korall és kristály említni sem való; a bölcseség ára drágább a gyöngyöknél. 19 Nem ér fel vele Kúsnak topáza, színaranynyal sem mérhető össze. 20 A bölcseség honnan jő tehát, és hol van helye az értelemnek? 21 Rejtve van az minden élő szemei előtt, az ég madarai elől is fedve van. 22 A pokol és halál azt mondják: Csak hírét hallottuk füleinkkel! 23 Isten tudja annak útját, ő ismeri annak helyét. 24 Mert ő ellát a föld határira, ő lát mindent az ég alatt. 25 Mikor a szélnek súlyt szerzett, és a vizeket mértékre vette; 26 Mikor az esőnek határt szabott, és mennydörgő villámoknak útat: 27 Akkor látta és kijelentette azt, megalapította és meg is vizsgálta azt. 28 Az embernek pedig mondá: Ímé az Úrnak félelme: az a bölcseség, és az értelem: a gonosztól való eltávozás.