Pular para o conteúdo
Publicidade

Números 11

HUNK

Te Amuamu i roto i te Koraha

1 Ā, ka tāki amuamu te iwi, ka kōrero kino ki ngā taringa o Ihowā; ā, te rongonga o Ihowā, ka mura tōna riri. Ā, ka te ahi a Ihowā i roto i a rātou, ā, pau ake te hunga i ngā pito ki waho o te puni. 2 , ka tangi te iwi ki a Mohi; ā, ka īnoi a Mohi ki a Ihowā, , ka mate te ahi. 3 Ā, huaina iho te ingoa o tēnā wāhi ko Tapera; te kānga hoki o te ahi a Ihowā i roto i a rātou.

4 , ka minamina ngā whakauru i roto i a rātou; me ngā tama hoki a Īharaira i tangi anō, i mea, "wai e hōmai he kikokiko hei kai tātou? 5 E mahara ana tātou ki ngā ika i kainga noatia e tātou ki Īhipa; ki ngā kūkamo, ki ngā merengi, ki ngā rīki, ki ngā aniana, me te karika. 6 Ko tēnei ia, kua maroke ō tātou wairua; kāhore rawa nei tētahi mea; kāhore he mea hei tirohanga tātou ko tēnei mana anake."

7 , ko te rite o te mana kei te pua korianara; ko tōna kara kei te kara teriuma. 8 I kōpikopiko te iwi ki te kohi, ā, hurihia ana e rātou ki ngā mira, i tukia rānei ki te kumete, ā, tunua ana e rātou ki te kōhua, hangā ana hoki hei keke; ko tōna reka kei te hinu hou. 9 Ā, i te taunga iho o te haunui ki te puni i te , i tau anō te mana ki runga.

10 Ā, i rongo a Mohi i te iwi e tangi ana, puta noa i ō rātou hapū, tēnei, tēnei, i te whatitoka o tōna tēneti; ā, he nui te muranga o te riri o Ihowā; ā, i kino hoki ki Mohi. 11 , ka mea a Mohi ki a Ihowā, "He aha koe i whakatupu kino ai i tāu pononga? He aha ahau manakohia ai e koe, i whakawahā ai e koe tēnei iwi katoa ki ahau? 12 He uri ianei nōku tēnei iwi katoa? I whānau rānei rātou i ahau, i mea ai koe ki ahau, Hikitia ki tōu uma, kia rite ki te matua atawhai, ki tāna hiki i te pōtiki,ki te whenua i oatitia e koe ki ō rātou mātua? 13 hea aku kikokiko hei hoatutanga māku ki tēnei iwi katoa? E tangi mai ana hoki rātou ki ahau, e mea mai ana, Hōmai he kikokiko ki a mātou hei kai mātou.14 E kore tēnei iwi katoa e taea e ahau anake te waha, he taimaha rawa māku. 15 Ā, ki te pēnei tāu mahi ki ahau, tēnā, whakamatea rawatia ahau, ki te mea kua manakohia mai ahau e koe; kaua hoki ahau e kite i te mōku."

Ngā Kaumātua Tokowhitu Tekau

16 , ka mea a Ihowā ki a Mohi: "Huihuia mai ki ahau kia whitu tekau o ngā kaumātua o Īharaira, āu i mōhio ai he kaumātua te iwi, he rangatira rātou; me kawe mai rātou ki te tapenākara o te whakaminenga, me tahi koutou ki reira. 17 Ā, māku e haere iho, e kōrero ki a koe ki reira; me tango anō e ahau tētahi wāhi o te wairua i runga i a koe, ka hoatu ki runga ki a rātou; ā, ko rātou hei hoa mōu ki te waha i te pīkaunga, arā i te iwi; kei waha e koe anake.

18 "Me atu hoki e koe ki te iwi: Whakatapu i a koutou āpōpō, ā, ka kai kikokiko koutou. Kua tangi hoki koutou ki ngā taringa o Ihowā, kua mea, "wai e hōmai he kikokiko hei kai mātou? He pai hoki ngā mea i a mātou i Īhipa." reira ka hōmai e Ihowā he kikokiko ki a koutou, ā, ka kai koutou. 19 E kore e kotahi te e kai ai koutou, e kore anō hoki e rua ngā , e kore e rima ngā , e kore e tekau ngā , e kore e rua tekau ngā ; 20 engari, kia pau te marama, ā, puta noa i ō koutou ihu, ā, ngaruru iho koutou. koutou i whakahāwea ki a Ihowā e noho nei i waenganui i a koutou, i tangi hoki ki tōna aroaro, i mea, "He aha tātou i haere mai ai i Īhipa?"

21 "Ko te iwi kei roto nei ahau i a rātou e ono rau mano, he hunga haere raro, ā, kua mea mai nei koe, Ka hoatu e ahau he kikokiko ki a rātou, ā, kia kotahi tino marama e kai ai rātou.22 Me patu rānei ngā hipi me ngā kau rātou, kia rato ai rātou? Me kohi mai rānei ngā ika katoa o te moana rātou, kia rato ai rātou?"

23 Anō ko Ihowā ki a Mohi, "Kua mutua rānei te ringa o Ihowā? Ka kite koe āianei he pono rānei tāku kupu ki a koe, kāhore rānei."

24 , ka puta a Mohi ki waho, ā, kōrerotia ana e ia ngā kupu a Ihowā ki te iwi, ā, huihuia ana e ia e whitu tekau o ngā kaumātua o te iwi, ā, whakatūria ana ki tētahi taha, ki tētahi taha o te tapenākara. 25 , ko te hekenga iho o Ihowā i roto i te kapua, ko te kōrerotanga hoki ki a ia, , ka tangohia e ia tētahi wāhi o te wairua i runga i a ia, ā, hoatu ana ki ngā kaumātua e whitu tekau. Ā, i te taunga iho o te wairua ki a rātou, ka poropiti rātou, ā, kore ake i pērā i muri.

26 Ā, tokorua i mahue ki te puni, ko Ererara te ingoa o tētahi, ko Merara te ingoa o tētahi. , ko te taunga iho o te wairua ki runga ki a rāua; te hunga hoki rāua i tuhituhia, otiia kīhai i haere ki te tapenākara; , ka poropiti rāua i roto i te puni. 27 , ka oma tētahi taitama ki te kōrero ki a Mohi, ā, ka mea, "Kei te poropiti a Ererara rāua ko Merara i roto i te puni."

28 , ko te ohonga o te tangata a Mohi, o Hohua tama a Nunu, ko tētahi hoki ia o āna taitamariki, ka mea, "E tōku ariki, e Mohi, rīria rāua."

29 Anō ko Mohi ki a ia, "He whakaaro ki ahau i hae ai koe? He oranga ngākau me i poropiti katoa te iwi o Ihowā, me i tukua iho hoki e Ihowā tōna wairua ki a rātou." 30 , ka haere a Mohi ki roto ki te puni, ā, ia me ngā kaumātua o Īharaira.

Ngā Koitareke

31 , ka puta he hau i a Ihowā, ā, kawea ana mai ngā koitareke i te moana, kua makā ki te taha o te puni, kia kotahi pea te e haere ai i tētahi taha, kia kotahi pea hoki te e haere ai i tērā taha, ā tawhio noa te puni, me te mea ānō e rua whatīanga te teitei i runga i te mata o te whenua. 32 , ka te iwi ā pau katoa taua , taua katoa hoki, me te katoa hoki i te aonga ake, ki te kohikohi i ngā koitareke; kotahi tekau ngā homa a te tangata nāna te kohinga iti. Ā, horahorangia noatia atu ana e rātou hei kai rātou, ā tawhio noa te puni. 33 Ā, i te mea kei ō rātou niho anō te kikokiko, i te mea kāhore anō i ngaua noatia, , ka mura te riri o Ihowā ki te iwi, ā, whiua ana te iwi e Ihowā ki tētahi whiu nui rawa atu. 34 , huaina iho e ia te ingoa o taua wāhi ko Kipiroto Hataawa; te mea i tanumia e rātou ki reira te hunga i minamina.

35 , ka tūria atu e te iwi i Kipiroto Hataawa ki Hateroto; ā, noho ana i Hateroto.

Táborégés

1 És lőn, hogy panaszolkodék a nép az Úr hallására, hogy rosszul van dolga. És meghallá az Úr, és haragra gerjede, és felgyullada ellenök az Úrnak tüze és megemészté a tábornak szélét. 2 Kiálta azért a nép Mózeshez, és könyörge Mózes az Úrnak, és megszünék a tűz. 3 És nevezé azt a helyet Thaberának; mert felgyulladt vala ellenök az Úrnak tüze.

A nép kivánsága

4 De a gyülevész nép, a mely köztök vala, kívánságba esék, és Izráel fiai is újra síránkozni kezdének, és mondának: Kicsoda ád nékünk húst ennünk? 5 Visszaemlékezünk a halakra, a melyeket ettünk Égyiptomban ingyen, az ugorkákra és dinnyékre, a párhagymákra, vereshagymákra és a foghagymákra. 6 Most pedig a mi lelkünk eleped, mindennek híjával lévén; szemünk előtt nincs egyéb mint manna. 7 (A manna pedig olyan vala mint a kóriándrum magva, a színe pedig mint a bdelliomnak színe. 8 Kiomol vala pedig a nép, és szedik vala a mannát, és őrlik vala kézimalmokban, vagy megtörik vala mozsárban, és megfőzik vala fazékban, és csinálnak vala abból pogácsákat: az íze pedig olyan vala, mint az olajos kalácsé. 9 Mikor pedig a harmat leszáll vala a táborra éjjel, a manna is mindjárt leszáll vala arra.) 10 És meghallá Mózes, hogy sír a nép, az ő nemzetsége szerint, kiki az ő sátorának nyílása előtt; és igen felgerjede az Úr haragja, és nem tetszék az Mózesnek. 11 És monda Mózes az Úrnak: Miért nyomorítád meg a te szolgádat? és miért nem találék kegyelmet a te szemeid előtt, hogy ez egész népnek terhét én reám vetéd? 12 Avagy tőlem fogantatott-e mind ez egész nép? avagy én szűltem-e őt, hogy azt mondod nékem: Hordozd őt a te kebleden, a miképen hordozza a dajka a csecsemőt, arra a földre, a mely felől megesküdtél az ő atyáinak? 13 Hol vegyek én húst, hogy adjam azt mind ez egész népnek? mert reám sírnak, mondván: Adj nékünk húst, hadd együnk! 14 Nem viselhetem én magam mind ez egész népet; mert erőm felett van. 15 Ha így cselekszel velem, kérlek ölj meg engemet, ölj meg ha kedves vagyok előtted, hogy ne lássam az én nyomorúságomat.

Hetven vén, a ki prófétál

16 Monda azért az Úr Mózesnek: Gyűjts egybe nékem hetven férfiút Izráel vénei közül, a kikről tudod, hogy vénei a népnek és annak előljárói, és vidd őket a gyülekezet sátorához, és álljanak ott veled. 17 Akkor alá szállok, és szólok ott veled, és elszakasztok abból a lélekből, a mely te benned van, és teszem ő beléjök, hogy viseljék te veled a népnek terhét, és ne viseljed te magad. 18 A népnek pedig mondd meg: Készítsétek el magatokat holnapra, és húst esztek; mert sírtatok az Úr hallására, mondván: Kicsoda ád nékünk húst ennünk? mert jobban vala nékünk dolgunk Égyiptomban. Azért az Úr ád néktek húst és enni fogtok. 19 Nem csak egy napon esztek, sem két napon, sem öt napon, sem tíz napon, sem húsz napon; 20 Hanem egy egész hónapig, míglen kijön az orrotokon, és útálatossá lesz előttetek; mivelhogy megvetettétek az Urat, a ki közöttetek van; és sírtatok ő előtte mondván: Miért jöttünk ide ki Égyiptomból? 21 És monda Mózes: Hatszáz ezer gyalogos e nép, a mely között én vagyok, és te azt mondod: Húst adok nékik, és esznek egy egész hónapig?! 22 Nemde juhok és ökrök vágattatnak-é nékik, hogy elég legyen nékik? vagy a tengernek minden hala összegyűjtetik-é nékik, hogy elég legyen nékik? 23 Akkor monda az Úr Mózesnek: Avagy megrövidült-é az Úrnak keze? Majd meglátod: beteljesedik-é néked az én beszédem vagy nem? 24 Kiméne azért Mózes, és elmondá a népnek az Úr beszédét, és összegyűjte hetven férfiút a nép vénei közül, és állatá őket a sátor körül. 25 Akkor leszálla az Úr felhőben, és szóla néki, és elszakaszta abból a lélekből, a mely vala ő benne, és adá a hetven vén férfiúba. Mihelyt pedig megnyugovék ő rajtok a lélek, menten prófétálának, de nem többé. 26 Két férfiú azonban elmaradt vala a táborban; egyiknek neve Eldád, a másiknak neve Médád, és ezeken is megnyugodott vala a lélek; mert azok is az összeírottak közül valók, de nem mentek vala el a sátorhoz, és mégis prófétálának a táborban. 27 Elfutamodék azért egy ifjú, és megjelenté Mózesnek, és monda: Eldád és Médád prófétálnak a táborban. 28 Akkor felele Józsué, a Nún fia, Mózes szolgája, az ő választottai közül való, és monda: Uram, Mózes, tiltsd meg őket! 29 És felele néki Mózes: Avagy érettem buzgólkodol-é? Vajha az Úrnak minden népe próféta volna, hogy adná az Úr az ő lelkét ő beléjök.

Fürjek és Kibrot-thaavá, azaz kívánság sírjai

30 Ezután visszatére Mózes a táborba, ő és az Izráel vénei. 31 És szél jöve ki az Úrtól, és hoza fürjeket a tengertől, és bocsátá a táborra egynapi járásnyira egy felől, és egynapi járásnyira más felől a tábor körül, és mintegy két sing magasságnyira a földnek színén. 32 Akkor felkele a nép és azon az egész napon, és egész éjjel, és az egész következő napon gyűjtének magoknak fürjeket, a ki keveset gyűjtött is, gyűjtött tíz hómert, és kiteregeték azokat magoknak a tábor körül. 33 A hús még foguk között vala, és meg sem emésztették vala, a mikor az Úrnak haragja felgerjede a népre és megveré az Úr a népet igen nagy csapással. 34 És elnevezék azt a helyet Kibrot-thaavának: mert ott temeték el a mohó népet. 35 Kibrot-thaavától elméne a nép Haseróthba; és ott valának Haseróthban.

Veja também