Números 22

Ka Tono te Kīngi o Moapa ki a Paraama

1 Nā, ka tūria atu e ngā tama a Īharaira, ā, ka noho ki ngā mānia o Moapa, ki tēnei taha o Horano ki te ritenga atu o Heriko.

2 Ā, i kite a Pāraka tama a Tiporo i ngā mea katoa i mea ai a Īharaira ki ngā Amori. 3 Nā, nui atu te wehi o Moapa ki te iwi, nō te mea he tokomaha; ā, tuatea noa iho a Moapa i ngā tama a Īharaira.

4 Nā, ka mea a Moapa ki ngā kaumātua o Miriana, "Ākuanei tēnei hui horomiti ai i ngā tāngata katoa i ngā taha katoa o tātou, pērā ai me te kau e horomiti nei i te tarutaru o te māra."

Ā, ko Pāraka tama a Tiporo te kīngi o Moapa i taua wā. 5 Nā, ka tukua e ia he karere ki a Paraama tama a Peoro ki Petoro, i te taha o te awa, ki te whenua o ngā tama o tōna iwi, ki te tiki i a ia, hei mea:

"He iwi tēnei kua puta mai i Īhipa, nā, kapi ana i a rātou te mata o te whenua; e noho nei anō rātou i tōku aroaro. 6 Nā, tēnā, haere mai hei kaikanga māku i te iwi nei; he kaha kē hoki rātou i ahau; tērā pea ka toa ahau, ka patua rātou e mātou, ā, ka peia atu rātou i te whenua; e mōhio ana hoki ahau ko tāu e manaaki ai ka manaakitia, ko tāu hoki e kanga ai ka kangā."

7 Ā, ka haere ngā kaumātua o Moapa rātou ko ngā kaumātua o Miriana me ngā utu mākutu i ō rātou ringa; ā, ka tae ki a Paraama, ā, kōrerotia ana e rātou ngā kupu a Pāraka.

8 Nā, ka mea ia ki a rātou, "E noho ki konei i tēnei pō, ā, māku e whakahoki he kōrero ki a koutou, ko tā Ihowā hoki e kōrero ai ki ahau." Nā, ka noho ngā rangatira o Moapa ki a Paraama.

9 Nā, ka haere te Atua ki a Paraama, ka mea, "Ko wai ēnā tāngata i a koe nā?"

10 Ā, ka mea a Paraama ki te Atua, "Kua unga tāngata mai a Pāraka tama a Tiporo, kīngi o Moapa, ki ahau, hei kī mai: 11 ‘He iwi tēnei kua puta mai i Īhipa, ā, kapi ana i a rātou te mata o te whenua; tēnā, haere mai hei kaikanga māku i a rātou; tērā pea e taea e ahau te whawhai ki a rātou, te pei hoki i a rātou.’ "

12 Nā, ka mea te Atua ki a Paraama, "Kaua e haere i a rātou; kaua e kangā tēnā iwi; kua oti hoki rātou te manaaki."

13 Nā, ka maranga a Paraama i te ata, ka mea ki ngā rangatira a Pāraka, "Haere ki tō koutou whenua; e kore hoki a Ihowā e pai ki te tuku i ahau kia haere i a koutou."

14 Nā, ka whakatika ngā rangatira o Moapa, ka haere ki a Pāraka, ka mea, "Kīhai a Paraama i pai ki te haere tahi mai i a mātou."

15 Nā, ka tonoa e Pāraka ētahi atu rangatira, he tokomaha atu, he nunui atu i ērā. 16 Ā, ka tae rātou ki a Paraama, ka mea ki a ia:

"Ko te kupu tēnei a Pāraka tama a Tiporo: ‘Kei puritia atu koe e tētahi mea, haere mai ki ahau. 17 Ka whakanuia rawatia hoki koe e ahau, ka meatia anō e ahau ngā mea katoa e mea mai ai koe ki ahau; haere mai rā hei kaikanga māku i tēnei iwi.’ "

18 Nā, ka utu Paraama, ka mea ki ngā tāngata a Pāraka, "Ahakoa i kī tōna whare i te hiriwa, i te kōura, e hōmai e Pāraka ki ahau, e kore e āhei i ahau te whakawhiti ki kō atu i te kupu a Ihowā, a tōku Atua, te mea i te mea iti iho, i te mea nui ake rānei. 19 Nā, e noho ki konei i tēnei pō, kia mōhio ahau ki tā Ihowā e mea mai ai anō ki ahau."

20 Ā, i puta mai te Atua ki a Paraama i te pō, ā, ka mea ki a ia, "Ki te haere mai aua tāngata ki te karanga i a koe, whakatika, haere i a rātou; ko te kupu ia e kōrero ai ahau ki a koe, ko tēnā tāu e mea ai." 21 Nā, ka maranga a Paraama i te ata, ā, whakanohoia ana e ia tana kāihe, ā, haere ana i ngā rangatira o Moapa.

Ko Paraama me tāna Kāihe

22 Nā, ka mura te riri o te Atua mōna i haere, ā, ka tū te anahera a Ihowā ki te ara hei hoariri mōna. Ā, i runga ia i tōna kāihe e noho ana, ko āna tāngata tokorua hoki ōna hoa. 23 Ā, ka kite te kāihe i te anahera a Ihowā e tū ana i te ara, me tāna hoari i tōna ringa, unu rawa, ka peka atu te kāihe i te ara, ā, ka haere ki te pārae. Nā, ka whiua e Paraama te kāihe kia anga ki te ara.

24 Kātahi ka tū te anahera a Ihowā ki tētahi huarahi whāwhārua o ngā māra wāina, he taiepa kei tēnei taha, he taiepa hoki kei tērā taha. 25 Ā, nō te kitenga o te kāihe i te anahera a Ihowā, ka whakapiri ki te taiepa, ā, karapitia ana te waewae o Paraama ki te taiepa; nō, ka whiua anō e ia.

26 Nā, ka neke anō te anahera a Ihowā, ā, ka tū ki te wāhi kūiti, kāhore nei he ara hei pekanga ki matau, ki mauī. 27 Ā, nō te kitenga o te kāihe i te anahera a Ihowā, ka takoto ki raro i a Paraama; ā, ka mura te riri o Paraama, ka patua e ia te kāihe ki tāna rākau. 28 Nā, ka whakahamumutia e Ihowā te waha o te kāihe, ā, ka kōrero ki a Paraama, "I aha ahau ki a koe, i toru ai ēnei patunga āu i ahau?"

29 Ā, ka mea a Paraama ki te kāihe, "Mō tāu māminga rā ki ahau. Me he hoari i tōku ringa, inā, kua whakamatea koe e ahau ināianei."

30 Nā, ka mea ake te kāihe ki a Paraama, "Ehara ianei ahau i tāu kāihe, i ekengia nei e koe o tōku rironga mai rā anō i a koe, ā tae noa mai ki tēnei rā? He pēnei rānei tāku hanga ki a koe i mua?"

Ā, ka mea ia, "Kāhore."

31 Kātahi ka whakatirohia e Ihowā ngā kanohi o Paraama, ā, ka kite ia i te anahera a Ihowā e tū ana i te ara, me tāna hoari i tōna ringa, unu rawa; nā, ka tuohu ia, ka piko iho tōna mata.

32 Nā, ka mea te anahera a Ihowā ki a ia, "Nā te aha ēnei patunga e toru āu i tāu kāihe? Nanā, i puta atu ahau hei hoariri mōu, nō te mea e peau kē ana tōu ara i tōku aroaro. 33 Ā, i kite te kāihe i ahau, ā, e toru ōna pekanga ki tahaki i tōku aroaro. Me i kāhore ia te peka atu ki tahaki i tōku aroaro, inā, kua patua tēnei koe e ahau, ā, ko ia kua whakaorangia."

34 Nā, ka mea a Paraama ki te anahera a Ihowā, "Kua hara ahau; nōku kīhai i mōhio ko koe te tū mai ana i te ara ki te whakatūtaki i ahau; nā, ki te hē tēnei ki tāu titiro, me hoki ahau."

35 Nā, ka mea te anahera a Ihowā ki a Paraama, "Haere i aua tāngata; ko te kupu ia e kōrero ai ahau ki a koe, ko tēnā anake tāu e kōrero ai." Nā, ka haere a Paraama i ngā rangatira a Pāraka.

36 Ā, ka rongo a Pāraka e tae mai ana a Paraama, ka haere ia ki te whakatau i a ia ki tētahi pā o Moapa i te rohe o Aranona, i te rohe whakamutunga. 37 Ā, ka mea a Pāraka ki a Paraama, "Kāhore ianei ahau i āta unga ki a koe, ki te karanga i a koe? He aha koe tē haere mai ai ki ahau? He pono rānei e kore e āhei i ahau te whakanui i a koe?"

38 Nā, ka mea a Paraama ki a Pāraka, "Nā, kua tae mai nei ahau ki a koe. E taea rānei e ahau te kōrero tētahi mea, ahakoa iti? Ko te kupu e hōmai e te Atua ki tōku māngai, ko tēnā tāku e kōrero ai."

39 Nā, ka haere a Paraama i a Pāraka, ā, ka tae rāua ki Kiriata Hutoto. 40 Nā, ka patua he kau, he hipi, e Pāraka, ā, ka unga tāngata ki a Paraama rātou ko ōna hoa, ko ngā rangatira.

41 Ā, i te ata ka mau a Pāraka ki a Paraama, ā, kawea ana e ia ki runga ki ngā wāhi teitei o Paara, ā, ka kite atu ia i reira i te hiku o te iwi.

Bálák küld Bálámért, hogy átkozza meg a népet

1 És tovább menének Izráel fiai, és tábort ütének Moáb mezőségen a Jordánon túl, Jérikhó ellenében. 2 És mikor látta Bálák, a Czippór fia mind azokat, a melyeket cselekedett vala Izráel az Emoreussal: 3 Igen megrémüle Moáb a néptől, mivelhogy sok vala az, és búsula Moáb Izráel fiai miatt. 4 Monda azért Moáb Midián véneinek: Most elnyalja e sokaság minden mi környékünket, a miképen elnyalja az ökör a mezőnek pázsitját. (Bálák pedig, Czippórnak fia Moáb királya vala abban az időben.) 5 Külde azért követeket Bálámhoz, a Beór fiához Péthorba, a mely vala a folyóvíz mellett, az ő népe fiainak földére, hogy hívják őt, mondván: Ímé nép jött ki Égyiptomból, és ímé ellepte e földnek színét, és megtelepszik én ellenemben. 6 Most azért kérlek jöjj el, átkozd meg érettem e népet, mert erősebb nálamnál; talán erőt vehetek rajta, megverjük őt, és kiűzhetem őt e földből; mert jól tudom, hogy a kit megáldasz, meg lesz áldva, és a kit megátkozol, átkozott lesz. 7 Elmenének azért Moábnak vénei és Midiánnak vénei, és a jövendőmondásnak jutalma kezeikben vala, és jutának Bálámhoz, és megmondák néki Bálák izenetét. 8 Ő pedig monda nékik: Háljatok itt ez éjjel, és feleletet adok néktek, a miképen szól nékem az Úr. És Moábnak fejedelmei ott maradának Bálámnál. 9 Eljöve pedig az Isten Bálámhoz, és monda: Kicsodák ezek a férfiak te nálad? 10 És monda Bálám az Istennek: Bálák, Czippór fia, Moáb királya, küldött én hozzám, ezt mondván:11 Ímé e nép, a mely kijött Égyiptomból, ellepte a földnek színét; most azért jöjj el, átkozd meg azt érettem, talán megharczolhatok vele, és kiűzhetem őt. 12 És monda Isten Bálámnak: Ne menj el ő velök, ne átkozd meg azt a népet, mert áldott az. 13 Felkele azért Bálám reggel, és monda a Bálák fejedelmeinek: Menjetek el a ti földetekre; mert nem akarja az Úr megengedni nékem, hogy elmenjek veletek. 14 És felkelének Moáb fejedelmei, és jutának Bálákhoz, és mondának: Nem akart Bálám eljönni velünk. 15 Elkülde azért ismét Bálák több fejedelmet, amazoknál előkelőbbeket. 16 És eljutának Bálámhoz, és mondának néki: Ezt mondja Bálák, Czippórnak fia: Kérlek, ne vonakodjál eljönni hozzám! 17 Mert igen-igen megtisztellek téged, és akármit mondasz nékem, megcselekszem. Jöjj el azért kérlek, és átkozd meg értem e népet! 18 Bálám pedig felele és monda a Bálák szolgáinak: Ha Bálák az ő házát aranynyal és ezüsttel tele adná is nékem, nem hághatom át az Úrnak, az én Istenemnek szavát, hogy valamit míveljek; kicsinyt vagy nagyot. 19 Most mindazonáltal maradjatok itt kérlek ti is ez éjjel, hadd tudjam meg, mit szól ismét az Úr nékem? 20 És eljöve Isten Bálámhoz éjjel, és monda néki: Ha azért jöttek e férfiak, hogy elhívjanak téged: kelj fel, menj el velök; de mindazáltal azt cselekedjed, a mit mondok majd néked.

Bálám szamara megszólal

21 Felkele azért Bálám reggel, és megnyergelé az ő szamarát, és elméne a Moáb fejedelmeivel. 22 De megharaguvék Isten, hogy elmegy vala ő. És megálla az Úrnak angyala az útban, hogy ellenkezzék vele; ő pedig üget vala az ő szamarán, és két szolgája vala vele. 23 És meglátá a szamár az Úrnak angyalát, a mint áll vala az úton, és mezítelen fegyvere a kezében; letére azért a szamár az útról, és méne a mezőre; Bálám pedig veré az ő szamarát, hogy visszatérítse azt az útra. 24 Azután megálla az Úrnak angyala a szőlők ösvényén, holott innen is garád, onnan is garád vala. 25 A mint meglátá a szamár az Úrnak angyalát, a falhoz szorula, és a Bálám lábát is oda szorítá a falhoz; ezért ismét megveré azt. 26 Az Úr angyala pedig ismét tovább méne, és megálla szoros helyen, hol nem volt út a kitérésre, sem jobbra, sem balra. 27 A mint meglátá a szamár az Úrnak angyalát, lefeküvék Bálám alatt, azért megharaguvék Bálám, és megveré a szamarat bottal. 28 És megnyitá az Úr a szamárnak száját, és monda a szamár Bálámnak: Mit vétettem néked, hogy immár háromszor vertél meg engem? 29 Bálám pedig monda a szamárnak: Mert megcsúfoltál engem! Vajha volna fegyver a kezemben, nyilván megölnélek most téged. 30 És monda a szamár Bálámnak: Avagy nem te szamarad vagyok-é, a melyen járni szoktál, a mióta megvagy, mind e napig? Avagy szoktam volt-é veled e képen cselekedni? Az pedig felele: Nem. 31 És megnyitá az Úr a Bálám szemeit, és látá az Úr angyalát, a mint áll vala az útban, és mezítelen fegyverét az ő kezében; akkor meghajtá magát és arczra borula. 32 Az Úrnak angyala pedig monda néki: Miért verted meg a te szamaradat immár három ízben? Ímé én jöttem ki, hogy ellenkezzem veled, mert veszedelmes ez az út én előttem. 33 És meglátott engem a szamár, és kitért én előttem immár három ízben; ha ki nem tért volna előlem, most meg is öltelek volna téged, őt pedig életben hagytam volna. 34 Monda azért Bálám az Úr angyalának: Vétkeztem, mert nem tudtam, hogy te állasz előttem az útban. Most azért, ha nem tetszik ez néked, visszatérek. 35 Az Úrnak angyala pedig monda Bálámnak: Menj el e férfiakkal; mindazáltal a mit én mondok majd néked, azt mondjad. Elméne azért Bálám a Bálák fejedelmeivel. 36 Mikor pedig meghallá Bálák, hogy jön Bálám, kiméne elébe Moábnak egyik városába, a mely az Arnon vidékén, a határ szélén vala. 37 És monda Bálák Bálámnak: Avagy nem küldözgettem-é hozzád, hogy hívjanak téged? Miért nem jösz vala én hozzám? Avagy valóban nem tisztelhetnélek meg téged? 38 Bálám pedig monda Báláknak: Ímé eljöttem hozzád. Most pedig szólhatok-é magamtól valamit? A mi mondani valót Isten ád az én számba, azt mondom. 39 És elméne Bálám Bálákkal, és eljutának Kirjat-Husótba. 40 És vágata Bálák ökröket és juhokat, és küldé Bálámnak és a fejedelmeknek, a kik vele valának. 41 Reggel pedig magához vevé Bálák Bálámot és felvivé őt a Baál magas hegyére, hogy meglássa onnét a népnek valami részét.