Te Nākahi Parāhi
1 Ā, ka rongo a Kīngi Arara, te Kanaani, i noho nei ki te taha ki te tonga, e haere ana a Īharaira nā te ara o Atarimi; nā, ka tatau ia ki a Īharaira, ā, whakaraua ana ētahi o rātou e ia. 2 Nā, ka puta te kī taurangi a Īharaira ki a Ihowā, ka mea, "Ki te tukua mai e koe tēnei iwi ki tōku ringa ka tino whakangaromia e ahau ō rātou pā." 3 Ā, i whakarongo a Ihowā ki te reo o Īharaira, ā, hōmai ana e ia ngā Kanaani; ā, tino whakangaromia ana rātou me ō rātou pā e rātou; ā, huaina iho te ingoa o taua wāhi ko Horema.
4 Nā, ka tūria atu e rātou i Maunga Horo nā te ara o te Moana Whero ki te taiāwhio i te whenua o Ēroma; ā pōuri noa iho te wairua o te iwi i te ara. 5 Ā, ka whakahē te iwi i te Atua, i a Mohi hoki, "He aha i kawea mai ai mātou ki runga nei i Īhipa kia mate ki te koraha? Kāhore nei hoki he taro, kāhore he wai; ā, e whakarihariha ana tō mātou wairua ki tēnei taro māmā."
6 Nā, ka tukua mai e Ihowā he nākahi tū ā-ahi ki te iwi, ā, ka ngaua te iwi; ā, he tokomaha o Īharaira i mate. 7 Nā, ka haere te iwi ki a Mohi, ka mea, "Kua hara mātou i a mātou i whakahē i a Ihowā, i a koe hoki; īnoi ki a Ihowā kia tangohia atu e ia ngā nākahi i a mātou." Nā, ka īnoi a Mohi mō te iwi.
8 Nā, ka mea a Ihowā ki a Mohi, "Hangā tētahi nākahi tū ā-ahi māu, ka whakanoho ki te pou; nā, mehemea kua ngaua tētahi, ā, ka titiro atu ia ki reira, ka ora." 9 Nā, hangā ana e Mohi te nākahi ki te parāhi, ā, whakanohoia ana ki te pou; nā, mehemea kua ngaua tētahi e te nākahi, ka titiro ia ki te nākahi parāhi, kua ora.
Te Haerenga ki Moapa
10 Nā, ka tūria atu e ngā tama a Īharaira, ā, noho ana i Opoto. 11 Ā, ka tūria atu i Opoto, ā, noho ana i Iteaparimi, i te koraha i te ritenga atu o Moapa, whaka te rāwhiti. 12 Ā, ka haere atu rātou i reira, ā, noho ana i te raorao i Terete. 13 Nā, ka tūria atu i reira, ā, noho ana i tērā taha o Aranona, o tērā i te koraha e puta mai ana i ngā wāhi o ngā Amori; ko Aranona hoki te rohe ki a Moapa, kei waenganui o Moapa, o ngā Amori. 14 Koia i kōrerotia ai i te Pukapuka o ngā Whawhai a Ihowā,
"Ko tāna i mea ai ki te Moana Whero,
ki ngā awa hoki o Aranona,
15 ki ngā hurihanga wai anō hoki,
e anga ana ki te nohoanga i Ara,
e piri nei ki te rohe o Moapa."
16 Ā, i haere atu rātou i reira ki Pēre; ko te puna ia i kōrero ai a Ihowā ki a Mohi, "Huihuia te iwi, ā, māku e hoatu he wai ki a rātou."
17 Nā, ka waiatatia tēnei waiata e Īharaira:
"Pupuke ake, e te puna! Waiatatia!
18 Te puna i keria e ngā rangatira,
i keria e ngā ariki o te iwi,
ki te hēpeta, ā, ki ā rātou tokotoko."
Nā, ka tūria atu e rātou i te koraha ki Matana, 19 i Matana hoki ki Nahariere; ā, i Nahariere ki Pamoto, 20 ā, i Pamoto ki te raorao i te whenua o Moapa, ki te tihi o Pihika, e titiro iho ana ki te koraha.
Te Patua iho o Kīngi Hihona rāua ko Kīngi Oka
21 Nā, ka unga tāngata a Īharaira ki a Hihona kīngi o ngā Amori, hei mea:
22 "Tukua atu ahau nā tōu whenua; e kore mātou e peka ki ngā māra, ki ngā māra wāina rānei; e kore mātou e inu i te wai o ngā puna. Ka haere mātou nā te huanui o te kīngi, kia pahemo rā anō ōu rohe i a mātou."
23 Otiia kīhai a Hihona i tuku i a Īharaira kia tika nā tōna wāhi; nā, huihuia ana e Hihona tōna iwi katoa, ā, puta mai ana ki te tū i a Īharaira ki te koraha, nā, ka haere ia ki Iahata; ā, ka tatau ia i a Īharaira. 24 Ā, patua iho ia e Īharaira ki te mata o te hoari, tangohia ana e rātou tōna whenua, o Aranona atu ā tae noa ki Iapoko, ki ngā tama rā anō a Āmona; he rohe hoki e kore e taea tō ngā tama a Āmona. 25 Ā, riro ana i a Īharaira ēnei pā katoa; ā, nohoia ana e Īharaira ngā pā katoa o ngā Amori, a Hehepona, me ōna pā ririki. 26 He pā hoki a Hehepona nō Hihona kīngi o ngā Amori; i whawhai hoki ia ki tō mua kīngi o Moapa, ā, tangohia ana ia tōna whenua katoa i tōna ringa ā tae noa ki Aranona.
27 Koia te hunga kōrero whakatauki ka mea ai,
"Haere mai ki Hehepona, kia hangā;
kia whakaūngia te pā o Hihona.
28 "Kua puta atu hoki he ahi i Hehepona,
he mura i te pā o Hihona.
Ā, pau ake a Ara o Moapa,
me ngā ariki o ngā wāhi tiketike o Aranona.
29 Auē te mate mōu, e Moapa!
Ka ngaro koe, e te iwi o Kemoho!
Kua hoatu e ia āna tama i rere mōrehu,
me āna tamāhine,
hei pononga mā Hihona,
mā te kīngi o ngā Amori.
30 "I kōpere atu mātou ki a rātou
kua ngaro a Hehepona, tae noa ki Ripono,
kua hunā e mātou tae noa ki Nopa e totoro atu nei ki Merepa."
31 Nā, ka noho a Īharaira ki te whenua o ngā Amori.
32 Ā, ka tono tāngata a Mohi ki te tūtei i Iatere, ā, ka riro i a rātou ngā pā o reira, i panā hoki ngā Amori e noho ana i reira.
33 Nā, ka tahuri rātou, ā, ka haere ki runga nā te ara o Pahana; nā, ko te putanga mai o Oka kīngi o Pahana, ki te whakatūtaki i a rātou, a ia, me tōna iwi katoa ki te whawhai ki Eterei. 34 Ā, ka mea a Ihowā ki a Mohi, "Kei wehi i a ia; kua hoatu hoki ia e ahau ki tōu ringa, me tōna iwi katoa, me tōna whenua; ā, ka rite tāu e mea ai ki a ia ki tāu i mea ai ki a Hihona kīngi o ngā Amori i noho rā i Hehepona."
35 Nā, patua iho ia e rātou, me āna tama, me tōna iwi katoa, ā, kore noa e toe tētahi mōrehu ōna; ā, tangohia ana e rātou tōna whenua.
Harcz Arad királyával. Az érczkígyó
1 Mikor pedig meghallotta a Kananeus, Arad királya, a ki lakozik vala dél felől, hogy jön Izráel a kémeknek útán: megütközék Izráellel, és foglyokat ejte közülök. 2 Fogadást tőn azért Izráel az Úrnak, és monda: Ha valóban kezembe adod e népet, eltörlöm az ő városait. 3 És meghallgatá az Úr Izráelnek szavát, és kézbe adá a Kananeust, és eltörlé őket, és azoknak városait. És nevezé azt a helyet Hormának. 4 És elindulának a Hór hegyétől a veres tengerhez vivő úton, hogy megkerüljék Edom földét. És a népnek lelke megkeseredék útközben. 5 És szóla a nép Isten ellen és Mózes ellen: Miért hoztatok fel minket Égyiptomból, hogy meghaljunk e pusztában? Mert nincsen kenyér, víz sincsen, és e hitvány eledelt útálja a mi lelkünk. 6 Bocsáta azért az Úr a népre tüzes kígyókat, és megmardosák a népet, és sokan meghalának Izráel népéből. 7 Akkor méne a nép Mózeshez, és mondának: Vétkeztünk, mert szólottunk az Úr ellen és te ellened; imádkozzál az Úrhoz, hogy vigye el rólunk a kígyókat. És imádkozék Mózes a népért. 8 És monda az Úr Mózesnek: Csinálj magadnak tüzes kígyót, és tűzd fel azt póznára: és ha valaki megmarattatik, és feltekint arra, életben maradjon. 9 Csinála azért Mózes rézkígyót, és feltűzé azt póznára. És lőn, hogy ha a kígyó valakit megmar vala, és az feltekinte a rézkígyóra, életben marada.
Izráel hadi szállásai
10 Azután elindulának Izráel fiai, és tábort ütének Obóthban. 11 Obóthból is elindulának, és tábort ütének Hije-Abarimban, abban a pusztában, a mely Moáb előtt vala napkelet felől. 12 Onnét elindulának, és tábort ütének Zéred völgyében. 13 Onnét elindulának, és tábort ütének az Arnon vizén túl, a mely van a pusztában, és kijő az Emoreus határából. Mert az Arnon Moábnak határa Moáb között és Emoreus között. 14 Azért van szó az Úr hadainak könyvében: Vahébről Szúfában, és a patakokról Arnonnál, 15 És a patakok folyásáról, a mely Ar város felé hajol és Moáb határára dűl. 16 És onnét Béérbe menének. Ez az a kút, a melynél mondotta vala az Úr Mózesnek: Gyűjtsd össze a népet, és adok nékik vizet. 17 Akkor éneklé az Izráel ez éneket: Jőjj fel óh kút! énekeljetek néki! 18 Kút, a melyet fejedelmek ástak; a nép előkelői vájtak, kormánypálczával, vezérbotjaikkal. És a pusztából Mathanába menének. 19 És Mathanából Nahaliélbe, és Nahaliélből Bámóthba. 20 Bámóthból pedig abba a völgybe, a mely Moáb mezején van, onnan a Piszga tetejére, a mely a sivatagra néz.
Szíhon legyőzetik
21 És külde Izráel követeket Szíhonhoz, az Emoreusok királyához, mondván: 22 Hadd mehessek át a te földeden! Nem hajlunk mezőre, sem szőlőre, kútvizet sem iszunk; az országúton megyünk, míg átmegyünk a te határodon. 23 De nem engedé Szíhon Izráelnek, hogy átmenjen az ő határán, sőt egybegyűjté Szíhon minden népét, és kiméne Izráel ellen a pusztába, és jöve Jaháczba; és megütközék Izráellel. 24 És megveré őt Izráel fegyvernek élivel, és elfoglalá annak földét Arnontól Jabbókig, az Ammon fiaiig; mert erős vala az Ammon fiainak határa. 25 És elfoglalá Izráel mind e városokat, és megtelepedék Izráel az Emoreusok minden városában, Hesbonban és annak minden városában; 26 Mert Hesbon Szíhonnak az Emoreusok királyának városa vala, ki is hadakozott vala Moábnak előbbi királyával, és elvett vala minden földet annak kezéből Arnonig. 27 Azért mondják a példabeszédmondók: Jőjjetek Hesbonba! Építtessék és erősíttessék Szíhon városa! 28 Mert tűz jött ki Hesbonból, láng Szíhon városából; megemésztette Art, Moábnak városát, Arnon magaslatainak urait. 29 Jaj néked Moáb! Elvesztél Kámosnak népe! Futásra adta ő fiait, leányait fogságra Szíhonnak, az emoreus királynak. 30 De mi lövöldöztük őket, elveszett Hesbon Dibonig, és elpusztítottuk Nofáig, a mely Medebáig ér. 31 Megtelepedék azért Izráel az Emoreusok földén. 32 És elkülde Mózes, hogy megkémleljék Jázert, és bevevék annak városait, és kiűzé az Emoreust, a ki ott vala. 33 Majd megfordulának, és felmenének a Básánba vivő úton. És kijöve Og, Básán királya ő ellenök, ő és egész népe, hogy megütközzenek Hedreiben. 34 Akkor monda az Úr Mózesnek: Ne félj tőle, mert a te kezedbe adtam őt, és egész népét, és az ő földét. És úgy cselekedjél vele, a miképen cselekedtél Szíhonnal az Emoreusok királyával, a ki lakik vala Hesbonban. 35 Megverék azért őt és az ő fiait és egész népét annyira, hogy egy sem marada belőle; és elfoglalák az ő földét.