Te Whawhai a Koraha mā
1 Nā, ka tango tāngata a Koraha tama a Itihara, tama a Kohata, tama a Rīwai, rātou ko Ratana, ko Āpirama, tama a Eriapa, ko Ono hoki, tama a Perete, he tama nā Reupena; 2 ā, ka whakatika rātou ki te aroaro o Mohi, me ētahi o ngā tama a Īharaira, e rua rau e rima tekau, he rangatira nō te whakaminenga, e rangona ana i roto i te huihui, he hunga whai ingoa. 3 Ka whakahuihui rātou i a rātou ki a Mohi rāua ko Ārona, ka mea ki a rāua, "He kaha rawa tā kōrua tango tikanga, he tapu kau nei te whakaminenga katoa, kei waenganui anō hoki a Ihowā i a rātou. He aha rā kōrua i whakanui ai i a kōrua ki runga ake i te whakaminenga a Ihowā?"
4 Ā, nō te rongonga o Mohi, ka hinga tāpapa iho ia; 5 ā, ka kōrero ki a Koraha rātou ko tāna hui katoa, ka mea: "Ā te ata ka whakaaturia mai e Ihowā ko wai tāna, ko wai te mea tapu; ka meinga anō e ia kia whakatata ki a ia. Ko tāna i whiriwhiri ai, ko ia tāna e mea ai kia whakatata ki a ia. 6 Ko tēnei tā koutou e mea ai: Tīkina ētahi tahu kakara mā koutou, e Koraha rātou ko tāna hui katoa; 7 ka makā hoki he ahi ki roto, ka mea ai i te whakakakara ki runga, ki te aroaro o Ihowā āpōpō, ā, ko te tangata e whiriwhiri ai a Ihowā, ko ia te mea tapu; kāti tā koutou, e ngā tama a Rīwai."
8 I mea anō a Mohi ki a Koraha, "Nā, whakarongo mai, e ngā tama a Rīwai! 9 He mea iti ianei ki tā koutou kia wehea koutou e te Atua o Īharaira i roto i te huihui o Īharaira, kia meinga kia whakatata ki a ia, kia mahi i te mahi o te tapenākara o Ihowā, kia tū hoki ki te aroaro o te hui, hei minita mā rātou? 10 Kua meinga anō koe e ia kia tata, koutou tahi ko ōu tēina katoa, ko ngā tama a Rīwai; nā, me whai anō hoki e koutou te tohungatanga? 11 Koia koutou ko tāu hui katoa ka huihui nei ki a Ihowā; ko Ārona hoki, he aha ia, i amuamu ai koutou ki a ia?"
12 Nā, ka tono tāngata a Mohi hei karanga i a Ratana rāua ko Āpirama, i ngā tama a Eriapa; ā, ka mea rāua, "E kore māua e haere atu. 13 He mea iti ianei tāu kawe mai i a mātou i te whenua e rerengia ana e te waiū, e te honi, kia mate ai mātou ki te koraha, ā, ka mea rawa hoki koe i a koe hei rangatira ki runga i a mātou? 14 Kāhore anō hoki koe i kawe i a mātou ki te whenua e rerengia ana e te waiū, e te honi, i hōmai rānei i ngā māra, i ngā kāri, hei kāinga. Ka pokaia rānei e koe ngā kanohi o ngā tāngata nei? E kore mātou e haere atu!"
15 Nā, ko te tino riringa o Mohi, ka mea ki a Ihowā, "Kaua e tahuri ki tā rātou whakahere. Kāhore anō kia kotahi te kāihe i tangohia e ahau i a rātou, kāhore anō ahau i kino noa ki tētahi o rātou."
16 Nā, ka mea a Mohi ki a Koraha, "Puta mai koutou ko tāu hui katoa ki te aroaro o Ihowā āpōpō, a koe, me rātou ko Ārona, āpōpō. 17 Ā, me mau e tēnei, e tēnei o koutou tāna tahu kakara, ka mea he whakakakara ki runga, ka kawe ai tēnā i tāna tahu kakara, i tāna ki te aroaro o Ihowā, kia rua rau kia rima tekau ngā tahu kakara; ā, koe me tāu tahu kakara, a Ārona hoki me tāna."
18 Nā, ka mau rātou ki tāna tahu kakara, ki tāna tahu kakara, ā, hoatu ana he ahi ki roto, meatia ana hoki he whakakakara ki runga, ā, ka tū tahi me Mohi rāua ko Ārona ki te whatitoka o te tapenākara o te whakaminenga. 19 Nā, ka tāwhiua e Koraha te whakaminenga katoa ki a rāua ki te whatitoka o te tapenākara o te whakaminenga; ā, ka puta mai te korōria o Ihowā ki te whakaminenga katoa. 20 Nā, ka kōrero a Ihowā ki a Mohi rāua ko Ārona, ka mea, 21 "Wehea atu kōrua i roto i tēnei whakaminenga, e kore hoki e aha ka pau rātou i ahau."
22 Nā, ka tāpapa rāua, ka mea, "E te Atua, e te Atua o ngā wairua o ngā kikokiko katoa, kia hara rānei te tangata kotahi, ā, ka riri koe ki te whakaminenga katoa?"
23 Nā, ka kōrero a Ihowā ki a Mohi, ka mea, 24 "Kōrero ki te whakaminenga, mea atu: ‘Whakatika i te tapenākara o Koraha, o Ratana, o Āpirama.’ "
25 Nā, ka whakatika a Mohi, ka haere ki a Ratana rāua ko Āpirama; me te whai tahi anō ngā kaumātua o Īharaira i a ia. 26 Nā, ka kōrero ia ki te whakaminenga, ka mea, "Tēnā, mawehe mai i ngā tēneti o ēnei tāngata kikino, kaua hoki e pā ki tētahi mea a rātou, kei ngaro koutou i roto i ō rātou hara katoa." 27 Nā, ka whakatika rātou i ngā taha katoa o te tapenākara o Koraha, o Ratana, o Āpirama.
Ā, ka puta a Ratana rāua ko Āpirama, ka tū ki ngā whatitoka o ō rāua tēneti, rātou ko ā rātou wāhine, ko ā rātou tama, ko ā rātou kōhungahunga hoki.
28 Nā, ka mea a Mohi, "Mā tēnei e mōhio ai koutou nā Ihowā ahau i unga mai ki te mahi i ēnei mahi katoa; ā, ehara i te mea whakaaro noa ake nāku. 29 Ki te mea ko te mate o ngā tāngata katoa te mate mō ēnei, ko te whiu rānei o ngā tāngata katoa te whiu mō rātou, kāhore ahau i ungā mai e Ihowā. 30 Tēnā ko tēnei, ka pokaia houtia e Ihowā he mahi hou, ā, ka hāmama te waha o te oneone, ā, ka horomia rātou me ā rātou mea katoa, ā, ka heke ora rātou ki te rua; kātahi koutou ka mōhio i whakahāwea ēnei tāngata ki a Ihowā."
31 Ā mutu kau tāna kōrero i ēnei kōrero katoa, ko te tino kowheratanga o te oneone i raro i a rātou; 32 nā, hāmama ana te waha o te whenua, horomia ake hoki rātou me ō rātou whare, me ngā tāngata katoa o Koraha, me ō rātou rawa katoa. 33 Ā, heke ora ana rātou me ā rātou mea katoa ki te rua, nā, ka taupokina iho rātou e te whenua; ā, ngaro iho rātou i roto i te whakaminenga. 34 Nā, rere ana a Īharaira katoa i ngā taha katoa o rātou i tō rātou auē; i mea hoki, "Kei horomia hoki tātou e te whenua."
35 Nā, ka puta mai he ahi i a Ihowā, ā, pau ake ngā tāngata e rua rau e rima tekau i whakahere nei i te whakakakara.
36 Nā, ka kōrero a Ihowā ki a Mohi, ka mea, 37 "Mea atu ki a Ereātara tama a te tohunga, a Ārona, kia tangohia ake e ia ngā tahu kakara i roto i te tahunga, ā, rukerukea atu hoki e koe te ahi ki kō; he tapu hoki ēnā; 38 ko ngā tahu kakara anō a taua hunga i hara rā ki ō rātou wairua, me hangā hei papa pāraharaha, hei kōpaki mō te āta. I tāpaea hoki ki te aroaro o Ihowā, koia i tapu ai; ā, ka waiho hei tohu ki ngā tama a Īharaira."
39 Nā, tīkina atu ana e te tohunga, e Ereātara, ngā tahu kakara parāhi i tāpaea e te hunga i tahuna rā, ā, ka hangā hei papa pāraharaha, hei kōpaki mō te āta. 40 Hei whakamahara mō ngā tama a Īharaira, kei whakatata he tangata kē, ehara nei i te uri nō Ārona, ki te tahu whakakakara ki te aroaro o Ihowā. Kei rite ki a Koraha rātou ko tāna hui; ko tā Ihowā tēnei i kōrerotia e Mohi ki a ia.
41 Otiia, i te aonga ake ka amuamu te whakaminenga katoa o ngā tama a Īharaira ki a Mohi rāua ko Ārona, ka mea, "Nā kōrua i mate ai te iwi a Ihowā."
42 Ā, i te huihuinga o te whakaminenga katoa ki a Mohi rāua ko Ārona, i tō rātou tahuritanga ake ki te tapenākara o te whakaminenga, e! Kua taupokina e te kapua, ā, ka kitea te korōria o Ihowā. 43 Nā, ka haere a Mohi rāua ko Ārona ki mua i te tapenākara o te whakaminenga. 44 Ā, ka kōrero a Ihowā ki a Mohi, ka mea, 45 "Whakatika atu kōrua i roto i tēnei whakaminenga, e kore e aha ka pau rātou i ahau." Nā, ka tāpapa iho rāua.
46 Nā, ka mea a Mohi ki a Ārona, "E mau ki te tahu kakara, meatia iho hoki he ahi i te āta, ka hoatu ai i te whakakakara ki runga, ā, kia hohoro te haere ki te whakaminenga, te whakamārie mō rātou; kua puta he riri i te aroaro o Ihowā; kua tīmata te whiu."
47 Nā, tīkina ana e Ārona, pērātia ana me tā Mohi i kī ai, ā, rere ana ia ki waenganui o te whakaminenga; nā, kua tīmata tēnā te whiu i roto i te iwi. Nā, ka makā iho e ia he whakakakara, ā, ka whakamārie mō te iwi. 48 Nā, tū ana ia i waenganui o te hunga mate, o te hunga ora; ā, ka mutu te whiu. 49 Nā, ko ngā tāngata i mate i te whiu, kotahi tekau mā whā mano e whitu rau, hāunga ērā i mate i tō Koraha rā. 50 Nā, hoki ana a Ārona ki a Mohi, ki te whatitoka o te tapenākara o te whakaminenga, ā mutu iho te whiu.
Kóré csoportjának lázadása
1 Kóré pedig az Iczhár fia, a ki a Lévi fiának, Kéhátnak fia vala; és Dáthán és Abirám, Eliábnak fiai; és On, a Péleth fia, a kik Rúben fiai valának, fogták magokat; 2 És támadának Mózes ellen, és velök Izráel fiai közül kétszáz és ötven ember, a kik a gyülekezetnek fejedelmei valának, tanácsbeli híres neves emberek. 3 És gyülekezének Mózes ellen és Áron ellen, és mondának nékik: Sokat tulajdonítotok magatoknak, holott az egész gyülekezet, ezek mindnyájan szentek, és közöttök van az Úr: miért emelitek azért fel magatokat az Úr gyülekezete fölé? 4 És mikor hallá ezt Mózes, arczra borula, 5 És szóla Kórénak és az ő egész gyülekezetének, mondván: Reggel megmutatja az Úr: ki az övé és ki a szent, és kit fogadott magához; mert a kit magának választott, magához fogadja azt. 6 Ezt cselekedjétek azért: Vegyetek magatoknak temjénezőket, Kóré és az ő egész gyülekezete! 7 És tegyetek azokba tüzet, és rakjatok rá füstölő szert az Úr előtt holnap, és az a férfiú legyen szent, a kit kiválaszt az Úr. Sokat tulajdonítotok magatoknak, Lévi fiai! 8 És monda Mózes Kórénak: Halljátok meg, kérlek, Lévi fiai: 9 Avagy keveslitek-é azt, hogy titeket Izráel Istene külön választott Izráel gyülekezetétől, hogy magához fogadjon titeket, hogy szolgáljatok az Úr sátorának szolgálatában, hogy álljatok e gyülekezet előtt, és szolgáljatok néki? 10 És hogy magának fogadott tégedet, és minden atyádfiát, a Lévi fiait te veled; hanem még a papságot is kivánjátok? 11 Azért hát te és a te egész gyülekezeted az Úr ellen gyülekeztetek össze; mert Áron micsoda, hogy ő ellene zúgolódtok? 12 Elkülde azután Mózes, hogy hívják elő Dáthánt és Abirámot, az Eliáb fiait. Azok pedig felelének: Nem megyünk fel! 13 Avagy kevesled-é azt, hogy felhozál minket a tejjel és mézzel folyó földről, hogy megölj minket a pusztában; hanem még uralkodni is akarsz rajtunk? 14 Éppen nem tejjel és mézzel folyó földre hoztál be minket, sem szántóföldet és szőlőt nem adtál nékünk örökségül! Avagy ki akarod-é szúrni az emberek szemeit? Nem megyünk fel! 15 Megharaguvék azért Mózes igen, és monda az Úrnak: Ne tekints az ő áldozatjokra! Egy szamarat sem vettem el tőlök, és egyet sem bántottam közülök. 16 Azután monda Mózes Kórénak: Te és a te egész gyülekezeted legyetek az Úr előtt; te és azok és Áron, holnap. 17 És kiki vegye az ő temjénezőjét, és tegyetek abba füstölő szert, és vigyétek az Úr elé, kiki az ő temjénezőjét; kétszáz és ötven temjénezőt. Te is, és Áron is, kiki az ő temjénezőjét. 18 Vevé azért kiki az ő temjénezőjét, és tevének abba tüzet, és rakának arra füstölő szert, és megállának a gyülekezet sátorának nyílása előtt, Mózes is és Áron. 19 Kóré pedig összegyűjtötte vala ellenök az egész gyülekezetet a gyülekezet sátorának nyílásához, és megjelenék az Úrnak dicsősége az egész gyülekezetnek.
Kóré csoportjának elpusztulása
20 És szóla az Úr Mózesnek és Áronnak, mondván: 21 Váljatok külön e gyülekezettől, hogy megemészszem őket egy szempillantásban. 22 Ők pedig arczukra borulának, és mondának: Isten, minden test lelkének Istene! nem egy férfiú vétkezett-é, és az egész gyülekezetre haragszol-é? 23 Akkor szóla az Úr Mózesnek, mondván: 24 Szólj a gyülekezetnek, mondván: Menjetek el a Kóré, Dáthán és Abirám hajléka mellől köröskörül. 25 Felkele azért Mózes, és elméne Dáthán és Abirám felé, követék őt Izráel vénei. 26 És szóla a gyülekezetnek, mondván: Kérlek, távozzatok el ez istentelen emberek sátorai mellől, és semmit ne illessetek abból, a mi az övék, hogy el ne veszszetek az ő bűneik miatt. 27 És elmenének a Kóré, Dáthán és Abirám hajlékai mellől köröskörül; Dáthán pedig és Abirám kimenének, megállván az ő sátoraiknak nyílásánál feleségeikkel, fiaikkal és kisdedeikkel. 28 Akkor monda Mózes: Ebből tudjátok meg, hogy az Úr küldött engemet, hogy cselekedjem mind e dolgokat, hogy nem magamtól indultam: 29 Ha úgy halnak meg ezek, a mint meghal minden más ember, és ha minden más ember büntetése szerint büntettetnek meg ezek: akkor nem az Úr küldött engemet. 30 Ha pedig az Úr valami új dolgot cselekszik, és a föld megnyitja az ő száját, és elnyeli őket, és mindazt, a mi az övék, és elevenen szállanak alá pokolba: akkor megismeritek, hogy gyalázták ezek az emberek az Urat. 31 És lőn, a mint elvégezé mind e beszédeket, meghasada a föld alattok. 32 És megnyitá a föld az ő száját, és elnyelé őket és az ő háznépeiket: és minden embert, a kik Kórééi valának, és minden jószágukat. 33 És alászállának azok és mindaz, a mi az övék, elevenen a pokolra: és befedezé őket a föld, és elveszének a község közül. 34 Az Izráeliták pedig, a kik körülöttök valának, mind elfutának azoknak kiáltására; mert azt mondják vala: netalán elnyel minket a föld! 35 És tűz jöve ki az Úrtól, és megemészté ama kétszáz és ötven férfiút, a kik füstölő szerekkel áldoznak vala.
A lázadók tömjénezői és Ároné
36 Szóla pedig az Úr Mózesnek, mondván: 37 Mondd meg Eleázárnak, Áron pap fiának, hogy szedje ki a temjénezőket a tűzből, a tüzet pedig hintsd széjjel, mert megszenteltettek a temjénezők; 38 Ezeknek temjénezői, a kik a magok lelke ellen vétkeztek. És csináljanak azokból vékonyra vert lapokat az oltár beborítására. Mivelhogy járultak azokkal az Úr elé, és megszenteltettek: legyenek jegyül Izráel fiainak. 39 Felszedé azért Eleázár pap a réz temjénezőket, a melyekkel a megégettek járultak vala oda, és vékonyra verette azokat az oltár beborítására. 40 Emlékeztetőül Izráel fiainak, hogy senki idegen, a ki nem az Áron magvából való, ne járuljon az Úr elé füstölő szerrel füstölögtetni, hogy úgy ne járjon, mint Kóré és mint az ő gyülekezete, a miképen megmondotta vala néki az Úr Mózes által. 41 És másnap felzúdula Izráel fiainak egész gyülekezete Mózes ellen és Áron ellen, mondván: Ti öltétek meg az Úrnak népét! 42 Mikor pedig egybegyűle a gyülekezet Mózes ellen és Áron ellen, akkor fordulának a gyülekezet sátora felé: és ímé befedezte vala azt a felhő, és megjelenék az Úrnak dicsősége. 43 Mózes azért és Áron menének a gyülekezet sátora elé. 44 És szóla az Úr Mózesnek, mondván: 45 Menjetek ki e gyülekezet közül, hogy megemészszem őket egy szempillantásban; ők pedig orczájokra borulának. 46 És monda Mózes Áronnak: Fogd a temjénezőt, és tégy abba tüzet az oltárról, és rakj reá füstölő szert, és vidd hamar a gyülekezethez, és végezz engesztelést értök, mert kijött az Úrtól a nagy harag, elkezdődött a csapás. 47 Vevé azért Áron a temjénezőt, a mint mondotta vala Mózes, és futa a község közé, és ímé elkezdődött vala a csapás a nép között. És füstölő áldozatot tőn, és engesztelést szerze a népnek. 48 És megálla a megholtak között és élők között; és megszűnék a csapás. 49 És valának, a kik megholtak vala e csapás alatt, tizennégy ezer hétszázan; azokon kivül, a kik megholtak vala a Kóré dolgáért. 50 És visszatére Áron Mózeshez a gyülekezet sátorának nyílásához. Így szűnék meg a csapás.