Te Poropiti Tuatoru a Paraama
1 Ā, nō te kitenga o Paraama ko tā Ihowā i pai ai he manaaki i a Īharaira, kīhai ia i haere me mua rā ki te whai i te mea mākutu; engari i anga tōna mata ki te koraha. 2 Nā, ka maranga ngā kanohi o Paraama, ā, ka kite i a Īharaira e noho ana i ō rātou iwi. Nā, ko te putanga mai o te Wairua o te Atua ki a ia. 3 Nā, ka ara tāna kī pepeha, ka mea:
"He kī tēnei nā Paraama, tama a Peoro,
he kī hoki nā te tangata i kopi rā tōna kanohi,
4 he kī nā te tangata e rongo ana i ngā kupu a te Atua,
e kite ana i te whakakitenga a te Kaha Rawa,
e taka iho ana, me te titiro anō ōna kanohi.
5 "Anō te pai o ōu tēneti, e Hākopa,
o ōu nohoanga, e Īharaira!
6 "Ānō ko ngā awaawa e takoto atu ana,
rite tahi ānō ki ngā kāri i te taha o te awa,
ki ngā aroe i whakatōkia e Ihowā,
ki ngā hīta i te taha o ngā wai.
7 Ka maringi iho he wai i āna pere,
ā, hei roto āna purapura i ngā wai maha.
"Ka nui ake hoki tōna kīngi i a Akaka,
ā, ka kake tōna kīngitanga.
8 "Nā te Atua ia i whakaputa mai i Īhipa;
ko tōna kaha, rite pū ki tō te unikanga;
ka pau ngā iwi, ōna hoariri, i a ia,
ka whatiwhatiia e ia ō rātou wheua,
ka werohia hoki rātou ki āna pere.
9 I tāpapa ia, i takoto, ānō he raiona,
ānō he raiona kātua; mā wai ia e whakaoho?
"Ka manaakitia te tangata e manaaki ana i a koe,
ka kangā hoki te tangata e kanga ana i a koe."
10 Nā, ka mura te riri o Pāraka ki a Paraama, ka papaki ōna ringa. Nā, ka mea a Pāraka ki a Paraama, "He kanga i ōku hoariri i karanga ai ahau i a koe, nā, ka toru nei āu manaakitanga i a rātou. 11 Nā, rere atu āianei ki tōu wāhi; i mea ahau kia whakanuia rawatia koe; heoi, kua puritia nei koe e Ihowā kei whai korōria."
12 Nā, ka mea atu a Paraama ki a Pāraka, "Kāhore ianei ahau i kōrero, i mea ki āu karere i ungā ake rā e koe ki ahau, 13 ‘Ahakoa i kī tōna whare i te hiriwa, i te kōura, e hōmai e Pāraka ki ahau, e kore e āhei i ahau te whakawhiti kē i te kupu a Ihowā, te mea i te pai, i te kino rānei, i tā tōku ngākau ake; ko tā Ihowā e kōrero ai, ko tēnā tāku e kōrero ai?’ 14 Nā, ka haere tēnei ahau ki tōku iwi; haere mai, māku e whakaatu ki a koe tā tēnei iwi e mea ai ki tōu iwi i ngā rā whakamutunga."
Te Poropiti Tuawhā a Paraama
15 Nā, ka ara tāna kī pepeha, ka mea:
"He kī tēnei nā Paraama, nā te tama a Peoro,
he kī hoki nā te tangata i kopi rā tōna kanohi,
16 he kī nā te tangata, e rongo ana i ngā kupu a te Atua,
e mōhio ana ki ngā mea a te Runga Rawa,
e kite nei i te whakakitenga mai a te Kaha Rawa,
e taka iho ana, me te titiro anō ōna kanohi.
17 "E kite anō ahau i a ia, otiia kāhore āianei;
e titiro atu ahau ki a ia, otiia e kore e tata.
Tērā e puta he whetū i roto i a Hākopa,
ka ara ake anō hoki he Hēpeta i roto i a Īharaira,
ā, ka patua e ia ngā pito o Moapa,
ka hunā anō hoki e ia ngā tama katoa a Hete.
18 Ā, ka riro a Ēroma, ka riro anō a Heira,
ko ōna hoariri nei ērā;
ā, ka māia te mahi a Īharaira.
19 Ā, ka whai rangatiratanga tētahi e puta mai i roto i a Hākopa,
ā, ka hunā e ia ngā mōrehu o te pā."
20 Nā, ka titiro ia ki a Amareke, ā, ka ara tāna kī pepeha, ka mea:
"Ko Amareke te tīmatanga o ngā iwi;
ko tōna whakamutunga ia he whakangaromanga."
21 Nā, ka titiro ia ki te Keni, ā, ka ara tāna kī pepeha, ka mea:
"He kaha tōu nohoanga,
kua hangā anō hoki tōu ōhanga ki te kāmaka.
22 He ahakoa rā ka pau te Keni;
ā, whakaraua noatia koe e Ahiria."
23 Nā, ka ara anō tāna kī pepeha, ka mea:
"Auē, ko wai e ora, ina meatia tēnei e te Atua?
24 Ā, ka ū mai he kaipuke i te taha o Kitimi,
ā, ka tūkinotia e rātou a Ahiria, ka tūkinotia anō a Ēpere,
ko ia anō hoki ka whakangaromia."
25 Kātahi ka whakatika a Paraama, ā, haere ana, hoki ana ki tōna wāhi; me Pāraka anō hoki i haere i tōna ara.
Bálám ismét jót jövendöl Izráelről
1 Mikor pedig látta Bálám, hogy tetszik az Úrnak, hogy megáldja Izráelt, nem indula, mint az előtt, varázslatok után, hanem fordítá az ő orczáját a puszta felé. 2 És mikor felemelte Bálám az ő szemeit, látá Izráelt, a mint letelepedett az ő nemzetségei szerint; és Istennek lelke vala ő rajta. 3 Akkor elkezdé az ő példázó beszédét és monda: Bálámnak, Beór fiának szózata, a megnyílt szemű embernek szózata. 4 Annak szózata, a ki hallja Istennek beszédét, a ki látja a Mindenhatónak látását, leborulva, de nyitott szemekkel: 5 Mily szépek a te sátoraid óh Jákób! a te hajlékaid óh Izráel! 6 Mint kiterjesztett völgyek, mint kertek a folyóvíz mellett, mint az Úr plántálta áloék, mint czédrusfák a vizek mellett! 7 Víz ömledez az ő vedreiből, vetését bő víz öntözi; királya nagyobb Agágnál, és felmagasztaltatik az ő országa. 8 Isten hozta ki Égyiptomból, az ő ereje mint a vad bivalyé: megemészti a pogányokat, az ő ellenségeit; csontjaikat megtöri, és nyilaival által veri. 9 Lehever, nyugszik mint hím oroszlán, és mint nőstény oroszlán; ki serkenti fel őt? A ki áld téged, áldott lészen, és ki átkoz téged, átkozott lészen.
Csillag származik Jákóbból . . .
10 És felgerjede Báláknak haragja Bálám ellen, és egybeüté kezeit, és monda Bálák Bálámnak: Azért hívtalak téged, hogy átkozd meg ellenségeimet; és ímé igen megáldottad immár három ízben. 11 Most azért fuss a te helyedre. Mondottam vala, hogy igen megtisztellek téged; de ímé megfosztott téged az Úr a tisztességtől. 12 És monda Bálám Báláknak: A te követeidnek is, a kiket küldöttél volt hozzám, nem így szólottam-é, mondván: 13 Ha Bálák az ő házát ezüsttel és aranynyal tele adná is nékem, az Úrnak beszédét által nem hághatom, hogy magamtól jót, vagy rosszat cselekedjem. A mit az Úr szól, azt szólom. 14 Most pedig én elmegyek ímé az én népemhez; jőjj, hadd jelentsem ki néked, mit fog cselekedni e nép a te népeddel, a következő időben. 15 És elkezdé az ő példázó beszédét, és monda: Bálámnak, Beór fiának szózata, a megnyilt szemű ember szózata, 16 Annak szózata, a ki hallja Istennek beszédét, és a ki tudja a Magasságosnak tudományát, és a ki látja a Mindenhatónak látását, leborulva, de nyitott szemekkel. 17 Látom őt, de nem most; nézem őt, de nem közel. Csillag származik Jákóbból, és királyi pálcza támad Izráelből; és általveri Moábnak oldalait, és összetöri Sethnek minden fiait. 18 És Edom más birtoka lesz, Szeir az ő ellensége is másnak birtoka lesz; de hatalmasan cselekszik Izráel. 19 És uralkodik a Jákóbtól való, és elveszti a városból a megmaradtat. 20 És mikor látja vala Amáleket, elkezdé az ő példázó beszédét, és monda: Amálek első a nemzetek között, de végezetre mindenestől elvész. 21 És mikor látja vala a Keneust, elkezdé példázó beszédét, és monda: Erős a te lakhelyed, és sziklára raktad fészkedet; 22 Mégis el fog pusztulni Kain; a míg Assur téged fogva viszen. 23 Újra kezdé az ő példázó beszédét, és monda: Óh, ki fog élni még, a mikor véghez viszi ezt az Isten? 24 És Kittim partjairól hajók jőnek, és nyomorgatják Assúrt, nyomorgatják Ébert is, és ez is mindenestől elvész. 25 Felkele azért Bálám, és elméne, hogy visszatérjen az ő helyére. És Bálák is elméne az ő útján.