Ngā Tāngata Poke
1 I kōrero anō a Ihowā ki a Mohi, i mea, 2 "Whakahaua ngā tama a Īharaira kia motuhia kētia atu ngā repera katoa i roto i te puni, ngā tāngata katoa e rere ana te pirau, me ngā tāngata katoa e poke ana i te tūpāpaku. 3 Ko te tāne, ko te wahine, me ngare atu, me ngare e koutou ki waho o te puni; kei poke i a rātou ō rātou puni e nohoia nei e ahau." 4 Nā, pērātia ana e ngā tama a Īharaira, ā, motuhia kētia ana rātou i roto i te puni; rite tonu ki tā Ihowā i kōrero ai ki a Mohi tā ngā tama a Īharaira i mea ai.
Te Whāki me te Utunga
5 I kōrero anō a Ihowā ki a Mohi, i mea: 6 "Mea atu ki ngā tama a Īharaira: Ki te mahia e te tangata, e te wahine rānei, tētahi mea e hara ai te tangata, hei mahi i te kino ki a Ihowā, ā, ka hē taua wairua; 7 nā, me whāki tō rātou hara i hara ai. Me whakahoki e ia te mea i hē ai ia, te tino mea, me tāpiri anō ki tōna whakarima, ka hoatu ai ki te tangata i hara nei ia ki a ia. 8 Otiia ki te kāhore he whanaunga o taua tangata hei hoatutanga mō te utu, me hoatu te utu mō te hara ki a Ihowā, arā ki te tohunga; hei tāpiri mō te hipi whakamārie hei whakamārie mōna. 9 Nā, ko ngā whakahere hapahapai katoa o ngā mea tapu katoa a ngā tama a Īharaira, e kawea ana ki te tohunga, māna ērā. 10 Māna ake ngā mea tapu a te tangata; ko tā te tangata e hoatu ai ki te tohunga, māna tēnā."
E Pā ana ki te Wahine Pūremu
11 I kōrero anō a Ihowā ki a Mohi, i mea, 12 "Kōrero ki ngā tama a Īharaira, mea atu ki a rātou: Ki te peka kē te wahine a tētahi tangata, ā, ka hara ki a ia, 13 ā, ka takoto, ka pūremu tētahi ki a ia, ā, ka ngaro i ngā kanohi o tāna tahu, ka huna, ā, ka poke te wahine, kāhore anō hoki he kaiwhakaatu mō tōna hē, kāhore anō ia i mau rawa. 14 Ā, ka tau ki a ia te wairua hae, ā, ka hae ia ki tāna wahine, ā, ka poke te wahine. Ki te tau rānei ki a ia te wairua hae, ā, ka hae ia ki tāna wahine kīhai nei i poke; 15 kātahi ka kawe taua tangata i tāna wahine ki te tohunga, me kawe anō e ia tā te wahine whakahere hei mea mōna, te whakatekau epa parāoa pārei. Kaua he hinu e ringihia ki runga, kaua anō he parakihe e hoatu ki runga; he whakahere totokore hoki mō te hae, he whakahere whakamahara, hei whakamahara ki te kino.
16 "Nā, ka nekehia mai ia e te tohunga, ā, ka whakatūria ki te aroaro o Ihowā. 17 Ā, ka mau te tohunga ki te wai tapu i te oko oneone; ka mau anō te tohunga ki tētahi wāhi o te puehu o te papa o te tapenākara, ka maka ai ki te wai. 18 Nā, ka whakatūria e te tohunga te wahine ki te aroaro o Ihowā, ā, ka tuku ngā makawe o te wahine kia mahora noa, ka hoatu ai i te whakahere whakamahara ki ōna ringa, arā i te whakahere totokore mō te hae. Hei te ringa ia o te tohunga te wai kawa e tau ai te kanga. 19 Nā, ka whakaoati te tohunga i a ia, ā, ka mea ki te wahine, ‘Ki te mea kāhore anō tētahi tangata i takoto ki a koe, ki te kāhore anō hoki koe i peka atu, i poke, i te mea i raro koe i tāu tāne, kia ora koe i tēnei wai kawa e tau ai te kanga. 20 Ki te mea ia kua peka kē koe, i te mea i raro koe i tāu tāne, ā, kua poke koe, ā, kua takoto ki a koe tētahi tangata ehara nei i te tāne nāu,’ 21 – kātahi ka whakaoati te tohunga i te wahine ki te oati kanga, ā, ka mea te tohunga ki te wahine – ‘mā Ihowā koe e mea hei kanga, hei oati i roto i tōu iwi, ina mea a Ihowā kia pirau tōu hūhā, kia pupuhi hoki tōu puku; 22 ā, ka tae ki roto ki ōu whēkau tēnei wai e tau ai te kanga, e pupuhi ai tōu puku, e pirau ai tōu hūhā.’
"Me kī te wahine, ‘Āmine, Āmine.’
23 "Ā, me tuhituhi ēnei kanga e te tohunga ki te pukapuka, ka horoi atu anō e ia ki roto ki te wai kawa. 24 Nā, ka whakainumia e ia te wahine ki te wai kawa e tau ai te kanga, ā, ka tae te wai e tau ai te kanga ki roto ki a ia, ka kawa.
25 "Me tango hoki e te tohunga te whakahere mō te hae i te ringa o te wahine, ā, ka poipoia te whakahere ki te aroaro o Ihowā, ka whakaherea ki runga ki te āta. 26 Nā, ka aohia e te tohunga tētahi wāhi o te whakahere, kia kī te ringa, ko tōna whakamaharatanga hoki, ā, ka tahuna ki runga ki te āta, ā muri iho ka whakainumia te wahine ki te wai. 27 Ā, ka oti ia te whakainu ki te wai, nā, ki te mea kua poke ia, kua hara ki tāna tahu, nā, ka tae ki roto ki a ia te wai e tau ai te kanga, ka kawa, ā, ka pupuhi tōna puku, ka pirau hoki tōna hūhā. Ā, hei mea kanga tēnā wahine i roto i tōna iwi. 28 Ā, ki te mea kīhai i poke te wahine, ā, e mā ana; nā, ka ora, ā, ka whai tamariki.
29 "Ko te ture tēnei mō ngā hae, mehemea te wahine, kei raro nei ia i tāna tāne, ka peka kē, ā, ka poke; 30 ina tau iho rānei te wairua hae ki tētahi, ā, ka hae ia ki tāna wahine. Nā, me whakatū taua wahine e ia ki te aroaro o Ihowā; nā, ka mahia e te tohunga tēnei ture katoa ki a ia. 31 Nā, ka kore he hē mō te tangata, ā, ka waha e taua wahine tōna kino."
A tisztátalanok elkülönítése
1 És szóla az Úr Mózesnek, mondván: 2 Parancsold meg Izráel fiainak, hogy űzzenek ki a táborból minden poklost, és minden magfolyóst, és mindenkit, a ki holttest miatt lett tisztátalanná. 3 Űzzétek azt ki akár férfi, akár asszony; a táboron kivül űzzétek őket, hogy tisztátalanná ne tegyék az ő táborukat, mivelhogy én közöttök lakozom. 4 És úgy cselekedének Izráel fiai, és kiűzék azokat a táboron kivül; a miképen meghagyta vala az Úr Mózesnek, úgy cselekedtek Izráel fiai.
Vétekért való áldozat eltulajdonítás miatt
5 Szóla azután az Úr Mózesnek, mondván: 6 Szólj Izráel fiainak: Ha akár férfi, akár asszony, akármi emberi bűnt követ el, a mely által hűtelenné válik az Úrhoz; az a lélek vétkessé lesz. 7 Vallja meg azért az ő bűnét, a melyet elkövetett, és fizesse meg a kárt, a mit okozott, teljes értékében, azután toldja ahhoz annak ötödrészét, és adja annak, a kinek kárt tett. 8 Ha pedig nincs az embernek atyjafia, a kinek megfizetné a kárt: a megtérített kár az Úré legyen a pap számára, az engesztelésre való koson kivül, a melylyel engesztelés tétetik érte. 9 Izráel fiainak minden szent dolgaiból minden felmutatott áldozat azé a papé legyen, a kihez viszik azt. 10 És kinek-kinek az ő szenteltje a magáé legyen; a mit pedig kiki a papnak ád, azé legyen.
Hűtlenségi gyanú tisztázása
11 Szóla azután az Úr Mózesnek, mondván: 12 Szólj Izráel fiainak, és mondd meg nékik: Ha elhajol valakinek a felesége, és hűtelenné válik iránta; 13 És hál valaki ő vele közösülve, és az ő férje előtt titok marad, és elrejtetik, hogy ő megfertőztetett; bizonyság pedig nincs ellene, sem a bűnön nem kapták; 14 De felgerjed ő benne a féltékenység lelke, és féltékenykedik a feleségére, mivelhogy az megfertőztetett; vagy felgerjed ő benne a féltékenység lelke, és féltékenykedik a feleségére, jóllehet az meg nem fertőztetett. 15 Akkor vigye a férfiú az ő feleségét a paphoz; és vigye el azzal együtt az érette való áldozatot; egy efa árpalisztnek tizedrészét; de ne öntsön arra olajt, és ne tegyen arra temjént, mert féltékenységi ételáldozat ez, emlékeztető ételáldozat ez, a mely hamisságra emlékeztet. 16 A pap pedig léptesse elő az asszonyt, és állassa őt az Úr elé. 17 És vegyen a pap szent vizet cserépedénybe; a hajlék pádimentomán levő porból is vegyen a pap, és tegye azt a vízbe. 18 És állassa a pap az asszonyt az Úr elé és fejét meztelenítse meg az asszonynak, és tegye annak kezére az emlékeztető ételáldozatot, féltékenységi ételáldozat az; és a papnak kezében legyen átokhozó keserű víz. 19 És eskesse meg őt a pap, és ezt mondja az asszonynak: Ha nem hált veled senki, és ha el nem hajoltál tisztátalanságra a te férjed mellett, ne ártson néked ez az átokhozó, keserű víz. 20 Ha pedig elhajoltál a te férjed mellől, és megfertőztetted magadat, és valaki közösült veled a te férjeden kívül, 21 Miután megeskette a pap az asszonyt az átoknak esküjével, ezt mondja az asszonynak: Tegyen tégedet az Úr átokká, és eskü-példává a te néped között, megszárasztván az Úr a te tomporodat, és a te méhedet dagadtá tévén. 22 És menjen be az átokhozó víz a te belső részeidbe, hogy megdagadjon a te méhed, és megszáradjon a te tomporod. Az asszony pedig mondja: Ámen! Ámen! 23 És írja fel a pap ez átkokat levélre, azután törölje le a keserű vízzel. 24 És itassa meg az asszonynyal az átokhozó keserű vizet, hogy bemenjen ő belé az átokhozó víz az ő keserűségére. 25 Azután vegye el a pap az asszony kezéből a féltékenységi ételáldozatot, és lóbálja meg azt az ételáldozatot az Úr előtt, és áldozzék azzal az oltáron. 26 És vegyen egy marokkal a pap az ételáldozatból emlékeztetőűl, és füstölögtesse el az oltáron, és azután itassa meg az asszonynyal a vizet. 27 És ha megitatta vele a vizet, akkor lészen, hogy, ha megfertőztette magát, és hűtelenné lett az ő férjéhez, bemegy az az átokhozó víz ő belé az ő keserűségére, és megdagad az ő méhe, és megszárad az ő tompora, és az az asszony átokká lesz az ő népe között. 28 Ha pedig nem fertőztette meg magát az asszony, hanem tiszta: akkor ártatlan, és termékeny lészen. 29 Ez a féltékenységi törvény, mikor elhajol az asszony az ő férje mellől, és megfertőzteti magát; 30 Vagy mikor valaki, a kiben felgerjed a féltékenység lelke annyira, hogy féltékenykedik a feleségére; az ő feleségét állatja az Úr elé. És cselekedjék vele a pap mind e törvény szerint. 31 És ártatlan lesz a férfi a bűntől, az asszony pedig viseli az ő bűnének terhét.