Lucas 17

Ngā Hē

1 Nā, ka mea ia ki āna ākonga, "E kore e taea te whakakāhore te putanga o ngā take hē; otiia, auē te mate mō te tangata e puta ai! 2 He nui te pai ki a ia ki te whakatārewatia ki tōna kakī te kōhatu mira kāihe, kia makā hoki ia ki te moana, ā, kia kaua e taka i a ia ki te hē tētahi ēnei mea nonohi. 3 Kia tūpato ki a koutou!

"Ki te hara tōu teina ki a koe, rīria; ā, ki te rīpenetā, murua tōna. 4 Ā, ki te whitu ngā haranga ki a koe i te rā kotahi, ā, ka whitu ōna hokinga mai ki a koe, ā, ka mea, ‘E rīpenetā ana ahau,’ murua tōna."

Te Whakapono

5 Ā, ka mea ngā āpōtoro ki te Ariki, "Whakanuia tō mātou whakapono."

6 Nā, ka mea te Ariki, "Ki te mea he whakapono tō koutou, me te pua nanī te rahi, ka mea koutou ki tēnei hikamaina, ‘Kia rangā atu koe, kia whakatōkia ki te moana,’ nā, ka rongo ki a koutou."

Te Mahi i Whakaritea mā te Pononga

7 "Nā, ko wai o koutou he pononga tāna e parau ana, e tiaki ana rānei i ngā hipi, e mea atu ki a ia, i tōna hokinga mai i te māra, ‘Haere tonu mai, ka noho ki te kai’? 8 Ā, e kore e mea ki a ia, ‘Takā he hapa māku, ka whītiki ai i a koe, ka tuari mai ki ahau, kia mutu rā tāku kai, tāku inu; ā muri iho ka kai ai koe, ka inu ai’? 9 E whakawhetai oti ia ki taua pononga, mōna i mea i ngā mea i whakahaua ai ia? 10 Waihoki ko koutou, ka oti ngā mea katoa i whakahaua ai koutou, ka kī atu, ‘He pononga huakore mātou; ko tā mātou i mea ai ko te mea anō i whakaritea kia mahia e mātou.’ "

Ka Whakaorangia e Īhu ngā Tāne Tekau

11 Nā, i a rātou e haere ana ki Hiruhārama, ka haere ia rā waenganui o Hamaria, o Karirī. 12 Ā, i a ia e tomo ana ki tētahi kāinga, kotahi tekau ngā tāngata i tūtaki ki a ia, he repera, nā, ka tū mai rātou i tawhiti. 13 Ka karanga, ka mea, "E kara, e Īhu, kia aroha ki a mātou."

14 Ā, i tōna kitenga atu, ka mea ki a rātou, "Haere, kia kite ngā tohunga i a koutou." Ā, i a rātou e haere ana, nā kua mā.

15 Ā, nō te kitenga o tētahi o rātou kua ora ia, ka hoki, ā, he rahi tōna reo ki te whakakorōria i te Atua. 16 Ā, takoto tāpapa ana ia ki ōna waewae, ka whakawhetai ki a ia. Ā, nō Hamaria ia.

17 Ā, ka oho atu a Īhu, ka mea, "Kīhai rānei te tekau i whakaorangia? Ā, kei hea ngā tokoiwa? 18 Heoi anō, ngā mea i kitea e hoki mai ana ki te hōmai i te korōria ki te Atua, ko tēnei tangata iwi kē." 19 Nā, ka mea ia ki a ia, "Whakatika, haere; nā tōu whakapono koe i ora ai."

Te Haerenga mai o te Rangatiratanga

20 Ā, i te uinga a ngā Parihi ki a ia, ko āhea puta mai ai te rangatiratanga o te Atua, ka whakahoki ia ki a rātou, ka mea, "E kore e kitea te putanga mai o te rangatiratanga o te Atua. 21 E kore anō rātou e mea, ‘Nā, tēnei!’, ‘Nā, tērā!’ Kei roto hoki i a koutou te rangatiratanga o te Atua."

22 Ā, ka mea ia ki ngā ākonga, "Tērā e tae mai ngā rā e hiahia ai koutou kia kite i tētahi o ngā rā o te Tama a te tangata, ā, e kore koutou e kite. 23 Ā, e mea rātou ki a koutou, ‘Nā, tēnei!’, ‘Nā, tērā!’ Kaua e haere atu, kaua e aru atu. 24 Ka rite hoki ki te uira e hiko mai ana i tētahi wāhi i raro o te rangi; ā, tīaho atu ana ki tētahi atu wāhi i raro o te rangi. E pērā anō te Tama a te tangata ā tōna rā. 25 Otiia, ko te tikanga tēnei kia maha ngā mamae mōna i mua, kia whakakinongia anō hoki e tēnei whakatupuranga.

26 "Ka rite hoki ki ngā rā i a Noa ngā rā o te Tama a te tangata. 27 E kai ana rātou, e inu ana, e mārena ana, e tukua ana ki te mārena, taea noatia te rā i tomo ai a Noa ki te āka, ā, ko te putanga mai o te waipuke, nā, whakangaromia katoatia rātou.

28 "Ka rite anō hoki ki ngā rā i a Rota; e kai ana rātou, e inu ana, e hoko mai ana, e hoko atu ana, e whakatō ana, e hanga whare ana. 29 Heoi, i te rā i puta mai ai a Rota i Horoma, ka uaina he kāpura, he whānāriki i te rangi, nā, whakangaromia katoatia rātou.

30 "Ka pērā anō ā te rā e whakakitea ai te Tama a te tangata. 31 I taua rā, kei runga tētahi i te whare, me ōna taonga hoki i roto i te whare, kaua ia e heke iho ki te tiki i aua mea; ko te tangata hoki i te māra, kaua ia e hoki atu ki ngā mea ō muri. 32 Kia mahara ki te wahine a Rota. 33 Ki te whai tētahi kia ora ia, ka mate anō ia; ki te mate tētahi, ka ora anō ia. 34 Ko tāku kupu tēnei ki a koutou, I taua pō tokorua i te moenga kotahi; kotahi e tangohia, kotahi e waiho. 35 Tokorua ngā wāhine e huri ana; kotahi e tangohia, kotahi e waiho. 36 Tokorua ngā tāngata i te māra; kotahi e tangohia, kotahi e waiho."

37 Nā, ka whakahoki rātou, ka mea ki ia, "Ko hea, e te Ariki?"

Ka mea ia ki a rātou, "Ko te wāhi i te tūpāpaku, ko reira huihui ai ngā ēkara."

Botránkozások; megbocsátás; hit; cselekedetek

1 Monda pedig a tanítványoknak: Lehetetlen dolog, hogy botránkozások ne essenek; de jaj annak, a ki által esnek. 2 Jobb annak, ha egy malomkövet vetnek a nyakába, és ha a tengerbe vettetik, hogynem mint egyet e kicsinyek közül megbotránkoztasson. 3 Őrizzétek meg magatokat: ha pedig a te atyádfia vétkezik ellened, dorgáld meg őt; és ha megtér, bocsáss meg néki. 4 És ha egy napon hétszer vétkezik ellened, és egy napon hétszer te hozzád tér, mondván: Megbántam; megbocsáss néki. 5 És mondának az apostolok az Úrnak: Növeljed a mi hitünket! 6 Monda pedig az Úr: Ha annyi hitetek volna, mint a mustármag, ezt mondanátok ím ez eperfának: Szakadj ki gyökerestől, és plántáltassál a tengerbe; és engede néktek. 7 Kicsoda pedig ti közületek az, a ki, ha egy szolgája van, és az szánt vagy legeltet, tüstént azt mondja annak, mihelyt a mezőről megjő: Jer elő, ülj asztalhoz? 8 Sőt nem ezt mondja-e néki: Készíts vacsorámra valót, és felövezvén magadat, szolgálj nékem, míg én eszem és iszom; és azután egyél és igyál te? 9 Avagy megköszöni-é annak a szolgának, hogy azt mívelte, a mit néki parancsolt? Nem gondolom. 10 Ezenképen ti is, ha mindazokat megcselekedtétek, a mik néktek parancsoltattak, mondjátok, hogy: Haszontalan szolgák vagyunk; mert a mit kötelesek voltunk cselekedni, azt cselekedtük.

Tíz bélpoklos meggyógyítása

11 És lőn, mikor útban vala Jeruzsálem felé, hogy ő Samariának és Galileának közepette méne által. 12 És mikor egy faluba beméne, jöve elébe tíz bélpoklos férfi, kik távol megállának: 13 És felemelék szavokat, mondván: Jézus, Mester, könyörülj rajtunk! 14 És mikor őket látta, monda nékik: Elmenvén mutassátok meg magatokat a papoknak. És lőn, hogy míg odamenének, megtisztulának. 15 Egy pedig ő közülök, mikor látta, hogy meggyógyult, visszatére, dicsőítvén az Istent nagy szóval; 16 És arczczal leborula az ő lábainál hálákat adván néki: és az Samariabeli vala. 17 Felelvén pedig Jézus, monda: Avagy nem tízen tisztulának-é meg? A kilencze pedig hol van? 18 Nem találkoztak a kik visszatértek volna dicsőséget adni az Istennek, csak ez az idegen? 19 És monda néki: Kelj föl, és menj el: a te hited téged megtartott.

Isten országának eljövetele

20 Megkérdeztetvén pedig a farizeusoktól, mikor jő el az Isten országa, felele nékik és monda: Az Isten országa nem szemmel láthatólag jő el. 21 Sem azt nem mondják: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; mert ímé az Isten országa ti bennetek van. 22 Monda pedig a tanítványoknak: Eljő az idő, mikor kívántok látni egyet az ember Fiának napjai közül, és nem láttok. 23 És mondják majd néktek: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; de ne menjetek el, és ne kövessétek: 24 Mert miként a felvillanó villámlás az ég aljától az ég aljáig fénylik; úgy lesz az embernek Fia is az ő napján. 25 De előbb sokat kell néki szenvednie és megvettetnie e nemzetségtől. 26 És miként a Noé napjaiban lett, úgy lesz az ember Fiának napjaiban is. 27 Ettek, ittak, házasodtak, férjhezmentek mindama napig, a melyen Noé a bárkába beméne, és eljöve az özönvíz, és mindeneket elveszte. 28 Hasonlóképen mint a Lót napjaiban is lett; ettek, ittak, vettek, adtak, ültettek, építettek; 29 De a mely napon kiment Lót Sodomából, tűz és kénkő esett az égből, és mindenkit elvesztett: 30 Ezenképen lesz azon a napon, melyen az embernek Fia megjelenik. 31 Az nap, a ki a háztetőn lesz, és az ő holmija a házban, ne szálljon le, hogy elvigye; és a ki a mezőn, azonképen ne forduljon hátra. 32 Emlékezzetek Lót feleségére! 33 Valaki igyekezik az ő életét megtartani, elveszti azt, és valaki elveszti azt, megeleveníti azt. 34 Mondom néktek, azon az éjszakán ketten lesznek egy ágyban; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik. 35 Két asszony őröl együtt; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik. 36 Ketten lesznek a mezőn; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik. 37 És felelvén, mondának néki: Hol, Uram? Ő pedig monda nékik: a hol a test, oda gyűlnek a saskeselyűk.