Ka Patua e Hamahona ngā Pirihitini
1 Otiia i muri iho, nā, ka haere a Hamahona, me tētahi kūao koati, i te wā o te kotinga wīti, kia kite i tāna wahine, ā, ka mea, "Ka haere ahau ki tāku wahine ki roto ki te whare moenga." Otiia, kīhai ia i tukua e te pāpā o te wahine kia haere ki roto.
2 I mea hoki tōna pāpā, "I tino mea ahau e kino rawa ana koe ki a ia; nā, hoatu ana ia e ahau mā tōu hoa; kāhore ianei tōna teina e pai atu i a ia? Tēnā kia riro tēnei i a koe hei utu mō tērā."
3 Nā, ka mea a Hamahona ki a rātou, "Engari i tēnei, ka kore hara ahau ki ngā Pirihitini, ina tūkino ahau ki a rātou." 4 Nā, haere ana a Hamahona, ā, hopukia ana e ia e toru rau ngā pokiha. Kātahi ka tīkina ētahi rama e ia, ā, whakaangahia atu ana ngā hiawero ki ā rāua whaka hiawero, ā, whakanohoia iho he rama ki waenganui o ngā hiawero e rua. 5 Nā, ka tahuna e ia ngā rama, ā, tukua atu ana ki te wīti a ngā Pirihitini, wera ake ngā pūranga wīti, me ngā mea anō e tū ana; ngā māra wāina, ōriwa anō hoki.
6 Ā, ka kī ngā Pirihitini, "Nā wai tēnei mahi?"
Nā, ka kōrerotia, "Nā Hamahona hunaonga a te Timini; mōna i tango i tāna wahine, ā, hoatu ana ki tōna hoa."
Kātahi ka haere ngā Pirihitini, ā, tahuna ake e rātou te wahine rāua ko tōna pāpā ki te ahi. 7 Nā, ka mea a Hamahona ki a rātou, "Ahakoa kua meatia tēnei e koutou, he pono ka rapu utu anō ahau i a koutou, ā muri iho ka mutu tāku." 8 Nā, tukitukia ana rātou e ia, te papa, te hūhā, he nui te patunga, ā, haere ana, noho ana i te kapiti o te kāmaka i Etama.
9 Kātahi ka haere ngā Pirihitini, noho ana i Hūrā, tohatoha noa atu i Rehi. 10 Nā, ka mea ngā tāngata o Hūrā, "He aha koutou i haere mai ai ki a mātou?"
Nā, ka mea rātou, "He here i a Hamahona i haere mai ai mātou, kia meatia ki a ia tāna i mea ai ki a mātou."
11 Kātahi ka haere ētahi tāngata o Hūrā, e toru ngā mano, ki te kapiti o te kōhatu i Etama, ka mea ki a Hamahona, "Kāhore ianei koe e mōhio he rangatira nō tātou ngā Pirihitini? He mahi aha tēnei nāu ki a mātou?"
Nā, ka mea ia ki a rātou, "Rite tonu ki tā rātou i mea mai ai ki ahau, tāku i mea ai ki a rātou."
12 Nā, ka mea rātou ki a ia, "He here i a koe i haere mai ai mātou, kia hoatu koe ki te ringa o ngā Pirihitini."
Nā, ka mea a Hamahona ki a rātou, "Oati mai ki ahau e kore koutou nā e rere ki runga ki ahau."
13 Nā, ka kōrero rātou ki a ia, ka mea, "Kāhore; erangi me āta here koe e mātou, ā, ka hoatu koe ki tō rātou ringa; ko te whakamate ia, e kore mātou e whakamate i a koe." Nā, ka herea ia e rātou ki ngā taura hou e rua, ā, kawea atu ana i te kāmaka.
14 I tōna taenga ki Rehi, nā, ka hāmama ngā Pirihitini i te tūtakitanga ki a ia. Ko te tino putanga o te Wairua o Ihowā ki runga ki a ia; nā, rite tonu ngā taura i ōna ringa ki te muka kua wera i te ahi; harotu noa iho ngā here o ōna ringa. 15 Nā, ka pono ia ki tētahi kauae kāihe, he mea hou, ā, totoro atu ana tōna ringa, tangohia ake ana; nā, kotahi mano tāngata i patua e ia ki taua mea.
16 Nā, ka mea a Hamahona,
"Nā te kauae kāihe,
pūranga atu, pūranga atu;
nā te kauae kāihe,
patua iho e ahau kotahi mano tāngata."
17 Ā, i te mutunga o tāna kōrero, nā, makā atu ana e ia te kauae i tōna ringa, ā, huaina iho te ingoa o tēnā wāhi, ko Ramatarehi.
18 Nā, nui rawa tōna matewai, ā, ka karanga ia ki a Ihowā, ka mea, "Nāu i hōmai tēnei whakaoranga nui ki te ringa o tāu pononga, ā, ka mate nei ahau i te matewai, ka hinga hoki i te ringa o te hunga kokotikore?" 19 Nā, ka wāhia e te Atua he poka i Rehi, ā, ka puta mai he wai i reira. Kātahi ka inu ia, ā, hoki ana tōna wairua, nā, kua ora ia. Nā reira i huaina ai tō reira ingoa, Ko Enehakore; kei Rehi nā anō ā tae noa ki tēnei rā.
20 Nā, e rua tekau ngā tau i whakarite ai ia mō Īharaira i ngā rā o ngā Pirihitini.
Sámson a filiszteusoknak nagy kárt okoz
1 Lőn pedig néhány nap múlva, a búzaaratásnak idejében, meglátogatta Sámson az ő feleségét, egy kecskegödölyét vivén néki, és monda: Bemegyek az én feleségemhez a hálóházba. De nem hagyá őt bemenni az ő atyja. 2 És monda annak atyja: Azt gondoltam, hogy gyűlölve gyűlölöd őt, azért odaadtam őt a te társadnak; de hát vajjon húga nem szebb-é nálánál? Legyen ő helyette most az a tied. 3 És monda néki Sámson: Teljesen igazam lesz most a Filiszteusokkal szemben, ha kárt okozok nékik. 4 És elment Sámson, és összefogdosott háromszáz rókát, és csóvákat vévén, a rókák farkait egymáshoz kötözé, és egy-egy csóvát tett minden két rókának farka közé. 5 És meggyújtá tűzzel a csóvákat, és beeresztette azokat a Filiszteusok gabonájába, és felgyújtá a gabonakalangyákat, az álló vetéseket, a szőlőket és az olajfaerdőket. 6 Akkor mondának a Filiszteusok: Ki cselekedte ezt? És mondák: Sámson, Thimneus veje, mert elvette tőle az ő feleségét, és adta azt az ő társának. Felmenének annakokáért a Filiszteusok, és megégeték az asszonyt és annak atyját tűzzel. 7 Sámson pedig monda nékik: Bátor ezt cselekedtétek, mégis addig nem nyugszom meg, míg bosszúmat ki nem töltöm rajtatok. 8 És megverte őket keményen válluktól tomporukig, és lement és lakott Ethamban, a sziklabarlangban. 9 A Filiszteusok pedig felmentek, és megszállották Júdát, és Lehiben telepedtek le. 10 Akkor mondának a Júda férfiai: Miért jöttetek fel ellenünk? Azok pedig mondának: Sámsont megkötözni jöttünk fel, hogy úgy cselekedjünk vele, mint ő cselekedett mi velünk. 11 Ekkor háromezer ember ment le Júdából Ethamba, a sziklabarlanghoz, és monda Sámsonnak: Nem tudod-é, hogy a Filiszteusok uralkodnak mi rajtunk? Miért cselekedted ezt velünk? Ő pedig monda nékik: A miképen cselekedtek ők velem, én is úgy cselekedtem velök. 12 És mondának néki: Azért jöttünk le, hogy megkötözzünk, és hogy a Filiszteusok kezébe adjunk téged. Sámson pedig monda nékik: Esküdjetek meg nékem, hogy ti nem rohantok reám. 13 És azok felelének néki, mondván: Nem! csak megkötözvén megkötözünk, és kezökbe adunk; de nem ölünk meg téged. Azután megkötözték őt két új kötéllel, és felvezették őt a kőszikláról. 14 És mikor Lehi felé közeledett, és a Filiszteusok már ujjongtak elébe: felindítá őt az Úrnak lelke, és olyanok lettek a karján levő kötelek, mint a lenszálak, melyeket megperzsel a tűz és lemállottak a kötések kezeiről. 15 És egy nyers szamárállcsontot talála, és kinyújtván kezét, felvevé azt, és agyonvert vele ezer embert. 16 És monda Sámson:
Szamár állcsontjával seregeket seregre,
Szamár állcsontjával ezer férfit vertem le.
17 És mikor ezt elmondotta, elvetette kezéből az állcsontot, és elnevezé azt a helyet Ramath-Lehinek. 18 Azután megszomjúhozék felette igen és felkiáltott az Úrhoz, és monda: Te adtad szolgád kezébe ezt a nagy győzelmet, és most szomjan kell meghalnom, és a körülmetéletlenek kezébe jutnom. 19 Akkor meghasítá Isten a zápfogat, mely az állcsontban volt, és víz fakadt ki abból. Ő pedig ivott, ereje megtért, és megéledett. Azért neveztetik a „segítségül hívás forrásának" e hely Lehiben mind e mai napig, 20 És ítélé Sámson Izráelt a Filiszteusok idejében húsz esztendeig.