2 Reis 2

Ka Tangohia a Irāia ki te Rangi

1 Nā, i te meatanga a Ihowā kia tangohia atu a Irāia ki te rangi i roto i te tūkauati, ka haere atu a Irāia rāua ko Eriha i Kirikara. 2 Nā, ka mea atu a Irāia ki a Eriha, "Hei konei koe noho ai, kua ungā hoki ahau e Ihowā ki Pētēre."

Anō rā ko Eriha, "E ora ana a Ihowā, e ora ana hoki tōu wairua, e kore ahau e whakarere i a koe." Heoi, haere tahi ana rāua ki raro, ki Pētēre.

3 Nā, ka puta mai ngā tama a ngā poropiti i Pētēre ki a Eriha, ā, ka mea ki a ia, "E mōhio ana rānei koe ko āianei tangohia ai e Ihowā tōu ariki i runga i tōu upoko?"

Anō rā ko ia, "E mōhio ana anō ahau; whakarongoa."

4 Nā, ka mea a Irāia ki a ia, "E Eriha, hei konei koe noho ai; kua ungā hoki ahau e Ihowā ki Heriko."

Anō rā ko tērā, "E ora ana a Ihowā, e ora ana hoki tōu wairua, e kore ahau e whakarere i a koe." Heoi, haere ana rāua ki Heriko.

5 Nā, ka whakatata mai ngā tama a ngā poropiti i Heriko ki a Eriha, ā, ka mea ki a ia, "E mōhio ana rānei koe ko āianei tangohia ai e Ihowā tōu ariki i runga i tōu upoko?"

Anō rā ko ia, "E mōhio ana anō ahau; whakarongoa."

6 Nā, ka mea a Irāia ki a ia, "Hei konei koe noho ai; kua ungā hoki ahau e Ihowā ki Horano."

Anō rā ko tērā, "E ora ana a Ihowā, e ora ana anō hoki tōu wairua, e kore ahau e whakarere i a koe." Nā, haere ana rāua tokorua.

7 Nā, ka haere ētahi tāngata e rima tekau, he tama nā ngā poropiti, ā, tū atu ana i tawhiti; me te tū anō rāua tokorua i te taha o Horano. 8 Nā, ka mau a Irāia ki tōna koroka, whakakopaia ana e ia, patua ana ki ngā wai, ā, ka wehea ki tētahi taha, ki tētahi taha, ā, whiti ana rāua i te wāhi maroke.

9 Ā, nō tō rāua whitinga, ka mea a Irāia ki a Eriha, "Tonoa mai, ko te aha e meatia e ahau māu i ahau kīanō kia wehea noatia i a koe."

Anō rā ko Eriha, "Kia rereruatia mai ki ahau te wāhi wairua i a koe nā."

10 Nā, ka mea tērā, "He mea pakeke tāu i tono mai nā; he ahakoa rā, ki te kite koe i ahau e tangohia atu ana i a koe, ka rite ki tāu nā; ki te kāhore, ka kore e pēnā."

11 Nā, i a rāua e haere ana, me te kōrero haere, ka puta mai tētahi hāriata ahi me ngā hōiho ahi, ā, wehea ana rāua tokorua; ā, kake ana a Irāia i roto i te tūkauati ki te rangi. 12 Ā, ka kite a Eriha, ka karanga ia, "E tōku pāpā, e tōku pāpā, e ngā hāriata o Īharaira, e ōna kaieke hōiho!" Ā, kīhai ia i kite i a ia i muri. Nā, ka mau ia ki ōna kākahu ake, ā, haea iho kia rua ngā wāhi.

13 I tangohia ake hoki e ia te koroka o Irāia i marere i runga i a ia, ā, hoki ana, tū ana i te pareparenga o Horano. 14 Nā, ka mau ia ki te koroka o Irāia i marere nei i runga i a ia, ā, patua iho ki ngā wai, me te kī anō, "Kei hea rā a Ihowā, te Atua o Irāia?" Nā, ka patua e ia ngā wai, wehe ana ki tētahi taha, ki tētahi taha; ā, whiti ana a Eriha.

15 Ā, nō te kitenga o ngā tama a ngā poropiti, o ērā o Heriko i te ritenga mai ki a ia, ka mea rātou, "Kua tau te wairua o Irāia ki runga ki a Eriha."

Nā, haere ana mai rātou ki te whakatau i a ia, piko ana ki tōna aroaro ki te whenua. 16 Nā, ka mea rātou ki a ia, "Nanā, tēnei ētahi tāngata e rima tekau kei āu pononga, he mārohirohi; tukua rātou kia haere ki te rapu i tōu ariki; kei tūpono kua kāhakina atu ia e te Wairua o Ihowā, kua makā ki runga ki tētahi maunga, ki roto rānei ki tētahi awaawa."

Nā, ka mea ia, "Kaua e ungā."

17 Ā, i tā rātou tohenga ā whakamā noa ia, ka kī atu ia, "Ungā." Nā, ungā ana e rātou e rima tekau ngā tāngata; ā, e toru ngā rā i rapu ai rātou, heoi kīhai kitea. 18 Nā, hoki ana rātou ki a ia, (i Heriko hoki ia e noho ana); ā, ka mea ia ki a rātou, "Kīhai ianei ahau i kī atu ki a koutou, Kaua e haere?"

Ngā Merekara a Eriha

19 Nā, ka mea ngā tāngata o te pā ki a Eriha, "Nanā, he pai te tūranga o tēnei pā, e kite nei hoki tōku ariki; engari ko te wai he kino, ā, ko te whenua he whakatahe."

20 Nā, ka mea ia, "Maua mai he oko hou ki ahau, ka mea he tote ki roto." Nā, ka kawea mai e rātou ki a ia.

21 Nā, haere ana ia ki te mātāpuna o te wai, ā, makā ana te tote ki roto, me te kī anō, "Ko te kupu tēnei a Ihowā: ‘Kua ora tēnei wai i ahau; heoi anō o konei mate, o konei whakatahe.’ " 22 Nā, ora tonu ake taua wai ā mohoa noa nei, pērā tonu me tā Eriha kupu i kōrero ai.

23 Nā, ka haere atu ia i reira ki Pētēre; ā, i a ia e haere ana i te ara, ka puta mai ētahi tamariki ririki i te pā, ka taunu ki a ia, ka mea, "Pākira, haere ki runga; pākira, haere ki runga."

24 Nā, ka tahuri ake ia, ka titiro ki a rātou, ā, kangā iho rātou i runga i te ingoa o Ihowā. Nā, ko te putanga mai o ngā pea uha e rua i te ngahere, ā, haehaea ana ētahi o rātou, e whā tekau mā rua ngā tamariki.

25 Nā, haere atu ana ia i reira ki Maunga Karamere, ā, hoki ana i reira ki Hamaria.

Illés az égbe ragadtatik

1 És lőn mikor az Úr Illést fel akará vinni a szélvész által mennyekbe: elméne Illés és Elizeus Gilgálból. 2 És monda Illés Elizeusnak: Maradj itt, kérlek, mert az Úr Béthelbe küldött engem. És felele Elizeus: Él az Úr, és a te lelked, hogy el nem hagylak téged! És mikor lemenének Béthel felé: 3 Kijövének a próféták fiai, a kik Béthelben valának, Elizeushoz, és mondának néki: Nem tudod-é, hogy e mai napon az Úr elragadja a te uradat tőled? És monda: Tudom én is, hallgassatok. 4 És monda néki Illés: Elizeus! Maradj itt, kérlek; mert az Úr engem Jérikhóba küldött. Ő azonban monda: Él az Úr és a te lelked, hogy el nem hagylak téged. És mikor elmenének Jérikhóba: 5 A próféták fiai, a kik Jérikhóban valának, Elizeushoz jövének, és mondának néki: Nem tudod-é, hogy e mai napon az Úr a te uradat elragadja tőled? És ő monda: Én is tudom, hallgassatok. 6 Azután monda néki Illés: Maradj itt, kérlek, mert az Úr engem a Jordán mellé küldött. De ő felele: Él az Úr és a te lelked, hogy el nem hagylak téged. És elmenének együtt mindketten. 7 Ötven férfiú pedig a próféták fiai közül utánok menvén, velök szemben messze megállának, mikor ők ketten a Jordán mellett megállottak. 8 És fogá Illés az ő palástját, és összehajtva azt, megüté azzal a vizet; és az kétfelé válék; úgy hogy mind a ketten szárazon menének át rajta. 9 És mikor általmentek, monda Illés Elizeusnak: Kérj tőlem, mit cselekedjem veled, mielőtt tőled elragadtatom. És monda Elizeus: Legyen, kérlek, a te benned való léleknek kettős mértéke én rajtam. 10 És ő monda: Nehéz dolgot kértél; mégis, ha majd meglátándasz engem, mikor tőled elragadtatom, meglesz, a mit kérsz: ha pedig meg nem látándasz, nem lesz meg. 11 És lőn, a mikor menének és menvén beszélgetének, ímé egy tüzes szekér tüzes lovakkal elválasztá őket egymástól. És felméne Illés a szélvészben az égbe. 12 Elizeus pedig ezt látván, kiált vala: Édes atyám, édes atyám! Izráel szekerei és lovagjai! És nem látá őt többé. És vevé a maga ruháit, és két részre szakasztá azokat, 13 És felemelé az Illés palástját, a mely róla leesett, és visszatért, és megállott a Jordán partján. 14 És vevé az Illés palástját, a mely róla leesett, és azzal megüté a vizet, és monda: Hol van az Úr, az Illés Istene? És mikor ő is megütötte a vizet, kétfelé válék az; és általméne Elizeus. 15 És mikor látták őt a próféták fiai, a kik átellenben Jérikhónál valának, mondának: Az Illés lelke megnyugodt Elizeuson. És eleibe menének néki, és meghajták magokat ő előtte a földig; 16 És mondának néki: Ímé a te szolgáid között van ötven ember, erős férfiak, küldd el őket, hadd keressék meg a te uradat, hátha az Úrnak lelke ragadta el őt, és letette őt valamelyik hegyen, vagy völgyben. De ő monda: Ne küldjetek. 17 De azok kényszerítették őt egész a megszégyenülésig, és monda: Hát küldjetek el! És elküldék az ötven férfiút, de harmadnapig keresvén sem találák meg őt. 18 És mikor visszajöttek ő hozzá, mert Jérikhóban lakott, monda nékik: Nem mondottam-é, hogy ne menjetek el?

Elizeus meggyógyítja a jerikhói vizet és megátkozza a bétheli gyermekeket

19 És mondának a város férfiai Elizeusnak: Ímé e város jó lakóhely volna, a mint uram magad látod; de a vize ártalmas, és a föld gyümölcsét meg nem érleli. 20 És monda: Hozzatok nékem egy új csészét, és tegyetek sót belé. És elhozák néki. 21 Ő pedig kiment a forráshoz, és bele veté a sót, és monda: Ezt mondja az Úr: Meggyógyítottam e vizeket; nem származik ezután azokból halál és idétlen termés. 22 És egészségesekké lőnek a vizek mind e mai napig, Elizeus beszéde szerint, a melyet szólott. 23 Felméne azután onnét Béthelbe; és mikor az úton felfelé méne, apró gyermekek jövének ki a városból, a kik őt csúfolják vala, ezt mondván: Jőjj fel, kopasz, jőjj fel, kopasz! 24 És hátratekintvén és meglátván őket, megátkozá őket az Úr nevében, és az erdőből két nőstény medve jövén ki, szétszaggata közülök negyvenkét gyermeket. 25 Onnét azután felment a Kármel hegyére; onnét pedig Samariába tért vissza.