Ko Kīngi Hohea o Īharaira
1 Nō te tekau mā rua o ngā tau o Ahata kīngi o Hūrā i kīngi ai a Hohea tama a Eraha ki Hamaria, ki a Īharaira, ā, e iwa ngā tau i kīngi ai ia. 2 I kino tāna mahi ki te titiro a Ihowā; otiia, kīhai i rite ki tā ngā kīngi o Īharaira i mua atu i a ia.
3 I whakaekea ia e Hāramanehere kīngi o Ahiria; ā, ka riro a Hohea hei pononga māna, ka mau hākari hoki ki a ia. 4 Nā, ka mau i te kīngi o Ahiria e whakatupu hē ana a Hohea; i tukua hoki e ia he karere ki a Ho kīngi o Īhipa, ā, kīhai i kawe hākari ki te kīngi o Ahiria, pērā i tāna i kawe ai i ērā atu tau. Nā, tūtakina ana ia e te kīngi o Ahiria, hereherea ana ki te whare herehere.
Te Takanga o Hamaria
5 Kātahi ka whakaekea te whenua katoa e te kīngi o Ahiria, haere ana ia ki Hamaria, whakapaea ana, e toru tau. 6 I te iwa o ngā tau o Hohea ka horo Hamaria i te kīngi o Ahiria, ā, whakahekea atu ana e ia a Īharaira ki Ahiria, ā, whakanohoia ana ki Haraha, ki Haporo, i te taha o te awa, o Kotana, ā, ki ngā pā o ngā Meri.
7 I pērā ai, mō te hara o ngā tama a Īharaira ki a Ihowā, ki tō rātou Atua, nāna nei rātou i kawe mai i te whenua o Īhipa i raro i te ringa o Parao kīngi o Īhipa, mō rātou i wehi i ngā atua kē, 8 ā, haere ana i runga i ngā tikanga a ngā iwi i peia nei e Ihowā i mua i ngā tama a Īharaira, a ngā kīngi hoki o Īharaira i whakakīngitia nei e rātou. 9 Ā, mahi puku ana ngā tama a Īharaira i ngā mea kīhai i tika ki tā Ihowā, ki tā tō rātou Atua, hangā ana e rātou ētahi wāhi tiketike mā rātou ki ō rātou pā katoa, ki te taumaihi a ngā kaitūtei, ki te pā whai taiepa. 10 Whakatūria ana e rātou he whakapakoko, he Aherimi ki runga ki ngā pukepuke tiketike katoa, ki raro hoki i ngā rākau kōuru nui katoa. 11 Tahuna ana e rātou he whakakakara ki reira, ki ngā wāhi tiketike katoa, pērā ana me ngā iwi i whakahekea atu nei e Ihowā i mua i a rātou; mahia ana e rātou ngā mahi kikino katoa hei whakapātaritari i a Ihowā; 12 mahi ana hoki rātou ki ngā whakapakoko i kī ai a Ihowā ki a rātou, "Kaua e meatia e koutou tēnei mea." 13 Otiia i whakaaturia e Ihowā te hē o Īharaira, o Hūrā, he mea kōrero nā ngā poropiti katoa, nā ngā matakite katoa; i mea ia, "Hoki mai i ō koutou ara hē, puritia āku whakahau me āku tikanga, kia rite ki te ture katoa i whakahaua e ahau ki ō koutou mātua, ki tāku i unga ai ki a koutou, he mea kōrero nā āku pononga, nā ngā poropiti."
14 Heoi, kīhai rātou i rongo, engari whakapakeke ana i ō rātou kakī, kia pērā me ngā kakī o ō rātou mātua, kīhai nei i whakapono ki a Ihowā, ki tō rātou Atua. 15 Whākorekore ana rātou ki āna tikanga, ki tāna kawenata hoki i whakaritea e ia ki ō rātou mātua, ki āna whakaaturanga i whakaaturia e ia ki a rātou; i whai rātou i ngā mea tekateka noa, ā, teka noa iho rātou, arumia ana e rātou ngā iwi i tētahi taha o rātou, i tētahi taha, ērā i ako rā a Ihowā ki a rātou, kia kaua e rite te mahi ki tā rātou.
16 Nā, whakarērea ana e rātou ngā whakahau katoa a Ihowā, a tō rātou Atua, ā, hangā ana he whakapakoko whakarewa mā rātou, ko ngā kūao kau e rua; i hangā anō e rātou he Āherea, ā, koropiko ana ki te ope katoa o te rangi, mahi ana ki a Paara. 17 I meinga anō e rātou ā rātou tama me ā rātou tamāhine kia tika nā waenganui i te ahi; i tahuri ki ngā tohu, ki ngā karakia māori; i hoko hoki i a rātou hei mahi i te kino ki te titiro a Ihowā, hei whakapātaritari i a ia.
18 Nā reira nui atu te riri o Ihowā ki a Īharaira, ā, nekehia atu ana rātou e ia i tōna aroaro; kīhai tētahi i mahue, ko te iwi anake o Hūrā. 19 Me Hūrā hoki, kīhai rātou i pupuri i ngā whakahau a Ihowā, a tō rātou Atua, heoi haere ana i runga i ngā tikanga i whakatakotoria e Īharaira. 20 Nā, whakakorekore ana a Ihowā ki ngā uri katoa o Īharaira, whakawhiua ana rātou e ia, hoatu ana ki ngā ringa o ngā kaipāhua, ā, makā noatia atu rātou e ia i tōna aroaro.
21 I tītorehia atu hoki e ia a Īharaira i te whare o Rāwiri, ā, meinga ana e rātou a Ieropoama tama a Nēpata hei kīngi; nā, āia ana a Īharaira e Ieropoama, kia kaua e whai i a Ihowā, ā, nāna rātou i hara ai, he nui te hara. 22 Nā, haere ana ngā tama a Īharaira i ngā hara katoa i hara ai a Ieropoama; kīhai rātou i mawehe atu i reira. 23 Ā, nekehia atu rā anō a Īharaira e Ihowā i tōna aroaro; ko tāna hoki tēnā i kī ai, he mea kōrero nā āna pononga katoa, nā ngā poropiti.
Nā, ka whakahekea atu a Īharaira i tō rātou whenua ki Ahiria ā mohoa noa nei.
Ka Tau i ngā Iwi Ahiria kei Īharaira
24 Nā, ka kawea mai e te kīngi o Ahiria he tāngata i Papurōna, i Kuta, i Awa, i Hāmata, i Hēparawaima, ā, whakanohoia ana ki ngā pā o Hamaria, ki ngā wāhi o ngā tama a Īharaira. Nā, kua riro a Hamaria i a rātou, ā, nohoia ana e rātou ngā pā o reira.
25 Nā, i te tīmatanga o tō rātou noho i reira, kīhai rātou i wehi i a Ihowā. Heoi, ungā ana e Ihowā he raiona ki a rātou, ā, whakamatea iho ētahi o rātou. 26 Nā reira ka kōrero ētahi ki te kīngi o Ahiria, ka mea, "Ko ngā iwi i whakahekea rā e koe, i whakanohoia rā ki ngā pā o Hamaria, kāhore e mātau ki ngā ritenga a te Atua o te whenua; nā reira ka ungā e ia he raiona ki a rātou. Nā, ka whakamatea nei rātou, mō rātou kāhore e mātau ki ngā ritenga a te Atua o te whenua."
27 Kātahi ka whakahau te kīngi o Ahiria, ka mea: "Mauria ki reira tētahi o ngā tohunga i whakahekea mai nei e koutou i reira; ā, mā rātou e haere ki reira noho ai, māna hoki rātou e whakaako ki ngā ritenga a te Atua o te whenua." 28 Kātahi ka haere tētahi o ngā tohunga i whakahekea atu i Hamaria, ā, noho ana ki Pētēre, ā, nāna rātou i whakaako ki te tikanga mō tō rātou wehi i a Ihowā.
29 Otiia i hangā e tēnei iwi, e tēnei iwi he atua ake mōna, ā, whakanohoia ana ki ngā whare o ngā wāhi tiketike i hangā nei e ngā Hamari; e tēnei iwi, e tēnei iwi, ki ō rātou pā i noho ai rātou. 30 Nā, ka hangaia e ngā tāngata o Papurōna a Hukoto Penoto; nā ngā tāngata o Kutu i hanga a Nerekara; nā ngā tāngata o Hāmata i hanga a Ahima; 31 ā, nā ngā Awi i hanga a Nipihata rāua ko Tarataka. I tahuna hoki e ngā Heparawaimi ā rātou tamariki ki te ahi, hei mea ki a Ataramereke rāua ko Anamereke, atua o Hēparawaima. 32 Heoi, wehi ana rātou i a Ihowā, ā, whakatohungatia ana e rātou nō rātou anō hei tohunga mā rātou mō ngā wāhi tiketike; ā, ko ērā hei kaimahi mā rātou mō ngā mea tapu i ngā whare o ngā wāhi tiketike. 33 I wehi rātou i a Ihowā, me te mahi anō ki ō rātou atua; pērā ana i ngā iwi i whakahekea atu nei rātou i reira.
34 Rite tonu ki ō mua ritenga ā rātou mahi ā taea noatia tēnei rā; kāhore ō rātou wehi i a Ihowā, kāhore hoki ā rātou mahi e rite ki ā rātou tikanga, ki ā rātou whakaritenga, ki te ture, ki te whakahau rānei i whakahau ai a Ihowā i ngā tama a Hākopa, ko tāna ingoa nei mōna ko Īharaira. 35 I whakarite kawenata nei a Ihowā ki a rātou, i whakahau hoki i a rātou, i mea, "Kaua e wehi i ngā atua kē, kaua hoki e koropiko ki a rātou, kaua e mahi ki a rātou, kaua hoki e patu whakahere ki a rātou. 36 Engari a Ihowā, nāna nei koutou i kawe mai i te whenua o Īhipa i runga i te kaha nui, i te ringa mārō, ko ia tā koutou e wehi ai, ko ia tā koutou e koropiko ai; me patu whakahere anō ki a ia. 37 Nā, ko ngā tikanga me ngā whakaritenga, ko te ture me te whakahau, kua oti nā te tuhituhi e ia mō koutou, me pupuri e koutou, me mahi i ngā rā katoa; kaua hoki e wehi i ngā atua kē. 38 Kaua hoki e wareware ki te kawenata i whakaritea e ahau ki a koutou; kaua hoki e wehi ki ngā atua kē; 39 engari, ko Ihowā, ko tō koutou Atua, tā koutou e wehi ai, ā, māna koutou e whakaora i te ringa o ō koutou hoariri katoa."
40 Otiia kīhai rātou i rongo; nā, rite tonu ki ngā ritenga ō mua tā rātou i mea ai. 41 Heoi, wehi ana aua iwi i a Ihowā, me te mahi anō ki ō rātou whakapakoko; i pērā anō ā rātou tamariki, me ngā tamariki a ā rātou tamariki, me ō rātou mātua, ā taea noatia tēnei rā.
Izráel országa. Hóseiás, utolsó király
1 Akháznak, a Júda királyának tizenkettedik esztendejében kezdett uralkodni Hóseás, az Ela fia, Samariában Izráelen, kilencz esztendeig. 2 És gonoszul cselekedék az Úr szemei előtt; de nem annyira, mint Izráel ama királyai, a kik előtte éltek. 3 Ez ellen jött fel Salmanassár, Assiria királya, és szolgájává lett Hóseás, és adót fizetett néki. 4 De mikor Assiria királya megtudta, hogy Hóseás pártot ütött ellene és követeket küldött Suához, Égyiptom királyához, az évenkénti adót pedig nem küldötte meg Assiria királyának: elfogatta őt Assiria királya és börtönbe vetette. 5 És felméne az assiriai király az egész ország ellen, és feljövén Samaria ellen, azt három esztendeig ostromolta. 6 És Hóseásnak kilenczedik esztendejében bevette Assiria királya Samariát, és elhurczolta az Izráelt Assiriába; és Halában és Háborban a Gózán folyó mellett, és a Médek városaiban telepítette le őket.
Az assiriai fogság Izráel büntetése az Istentől való elszakadásért
7 Ez pedig azért történt, mert az Izráel fiai vétkeztek az Úr ellen, az ő Istenök ellen, a ki őket kihozta Égyiptom földéből, a Faraónak, az égyiptomi királynak kezéből, és idegen isteneket tiszteltek. 8 És jártak a pogányok szerzésekben, a kiket az Úr kiűzött volt az Izráel fiai elől, és úgy cselekedtek, mint az Izráel királyai. 9 És alattomban oly dolgokat cselekedtek az Izráel fiai, a melyek ellenére voltak az Úrnak, az ő Istenöknek, és építettek magoknak magaslatokat minden városaikban, az őrtornyoktól a kerített városokig. 10 És emeltek magoknak faragott képeket és Aserákat minden magas halmokon és minden zöld fa alatt. 11 És ott tömjéneztek minden magaslaton, mint a pogányok, a kiket az Úr kiűzött volt előlök, és gonosz dolgokat cselekedtek, a melyekkel az Urat haragra indították. 12 És a bálványoknak szolgáltak, a kik felől az Úr azt parancsolta volt nékik: Ezt ne cselekedjétek. 13 És mikor bizonyságot tett az Úr Izráelben és Júdában minden prófétája és minden látnoka által, ezt mondván: Térjetek meg a ti gonosz útaitokról, és őrizzétek meg az én parancsolataimat és rendeléseimet, az egész törvény szerint, a melyet parancsoltam a ti atyáitoknak; és a melyet ti hozzátok küldöttem az én szolgáim, a próféták által: 14 Akkor nem engedelmeskedtek, hanem megkeményítették az ő nyakokat atyáik makacssága szerint, a kik nem hittek az Úrban, az ő Istenökben. 15 Sőt megvetették az ő rendeléseit és szövetségét, a melyet atyáikkal kötött, és az ő bizonyságtételeit, a melyekkel megintette őket, és hiábavalóságot követvén, magok is hiábavalókká lettek, és a körültök való pogányok után indultak, a kik felől pedig azt parancsolta nékik az Úr, hogy azokat ne utánozzák. 16 És elhagyták az Úrnak, az ő Istenöknek minden parancsolatját, és öntött képeket csináltak magoknak, két borjút és készítettek Aserát, és meghajlottak az ég minden seregei előtt, és a Baált tisztelték. 17 És átvitték fiaikat és leányaikat a tűzön, jövendőket mondtak és varázslást űztek, és magokat teljesen eladták a bűnnek az Úr bosszantására. 18 Azért igen megharaguvék az Úr Izráelre, és elveté őt színe elől; és semmi nem maradt meg, hanem csak a Júda nemzetsége egyedül. 19 Sőt még a Júda sem őrizte meg az Úrnak, az ő Istenének parancsolatait, hanem az Izráel szerzésiben jártak, úgy cselekedvén, mint azok. 20 Elidegenült azért az Úr az egész Izráel magvától, és megsanyargatta őket, és a kóborlók kezébe adta őket, mígnem mind elvetette az ő szemei elől; 21 Mert elszakasztotta Izráelt a Dávid házától, és királylyá tevék Jeroboámot, a Nébát fiát. És Jeroboám elcsalta az Izráelt az Úrtól, és igen nagy vétekbe ejtette őket. 22 És az Izráel fiai követték Jeroboám minden bűnét, a melyeket elkövetett, és nem távoztak el azoktól; 23 Míglen elveté az Úr az ő színe elől az Izráelt, a mint megmondotta minden ő szolgái, a próféták által. Így hurczoltatott el fogságra az Izráel az ő földéből Assiriába mind e mai napig.
A samaritánusok eredete
24 És más népet telepített be Assiria királya Babilóniából, Kutából, Avából, Hámátból és Sefárvaimból, és beszállítá őket Samaria városaiba az Izráel fiai helyett, a kik birtokba vették Samariát, és annak városaiban laktak. 25 És történt ott lakásuk kezdetén, hogy nem az Urat félték, és az Úr oroszlánokat bocsátott reájok, a melyek többet megöltek közülök. 26 Mondának azért Assiria királyának: A pogányok, a kiket ide hoztál és Samaria városaiba telepítettél, nem tudják e föld Istene tiszteletének módját, azért oroszlánokat bocsátott az rájok, a melyek megölik őket, mert nem tudják e föld Istene tiszteletének módját. 27 Parancsola azért Assiria királya, mondván: Vigyetek oda egyet a papok közül, a kiket onnét elhoztatok, a ki menjen el és lakjék ott, és tanítsa meg őket ama föld Istene tiszteletének módjára. 28 És elméne egy a papok közül, a kiket Samariából elvittek volt, és lakék Béthelben, és megtanította őket, hogy mikép tiszteljék az Urat. 29 De azért mindenik nép külön isteneket csinált magának, és behelyezték azokat a magaslatok házaiba, a melyeket a Samaritánusok építettek, mindenik nemzetség a maga városában, a melyben lakott. 30 A Babilonból való férfiak csinálták a Sukkót-Benótot, a Kutból való férfiak csinálták a Nérgelt, és a Hámátból való férfiak az Asimát csinálták; 31 A Háveusok pedig a Nibeházt és a Tartákot csinálták, míg a Sefárvaimbeliek tűzzel égették meg az ő magzatjaikat az Adraméleknek és Anaméleknek, a Sefárvaimbeliek isteneinek. 32 De miután az Urat is tisztelték, a magaslatokra papokat állítottak a maguk tömegéből, a kik ő érettök áldoztak a magaslatok házaiban. 33 Így tisztelték az Urat és szolgálták az ő isteneiket is, ama népek szokása szerint, a kik közül elhozták volt őket. 34 És mind e mai napig az ő régi szokásuk szerint cselekesznek; nem tisztelik igazán az Urat, és nem cselekesznek az ő rendeléseik és szokásuk szerint, sem pedig ama törvény és parancsolat szerint, a melyet az Úr parancsolt a Jákób fiainak, a kiknek az Izráel nevet adta. 35 És a kikkel az Úr szövetséget kötött, és megparancsolta nékik, mondván: Ne tiszteljetek idegen isteneket, és ne imádjátok őket, és ne szolgáljatok és ne áldozzatok nékik; 36 Hanem csak az Urat tiszteljétek, őt imádjátok és néki áldozzatok, a ki titeket kihozott az Égyiptom földéből nagy erővel és kinyújtott karral. 37 És őrizzétek meg az ő rendeléseit, ítéleteit, törvényét és parancsolatját, a melyeket megírt néktek, azokat cselekedvén minden időben, és idegen isteneket ne tiszteljetek; 38 És el ne felejtkezzetek a kötésről, a melyet veletek tettem, és ne tiszteljetek idegen isteneket; 39 Hanem az Urat tiszteljétek, a ti Isteneteket, és ő megszabadít titeket minden ellenségetek kezéből. 40 De ezek nem engedelmeskedtek, hanem előbbi szokásaik szerint cselekedtek. 41 Így tisztelték ezek a pogányok az Urat és szolgálták az ő bálványaikat, és így cselekedtek az ő fiaik és unokáik is, a mint az ő eleik cselekedtek, mind e mai napig.