2 Reis 25

Te Hinganga o Hiruhārama

1 Nā, i te iwa o ngā tau o tōna kīngitanga, i te tekau o ngā marama i te tekau o ngā rā o te marama, ka tae mai a Nepukaneha kīngi o Papurōna, a ia me tāna ope katoa, ki Hiruhārama, ā, nohoia ana e ia a reira; ā, hangā ana e rātou ētahi taumaihi mō reira ā tawhio noa.

2 Heoi, ka whakapaea te pā ā tae noa ki te tekau mā tahi o ngā tau o Kīngi Terekia. 3 I te iwa o ngā rā o te whā o ngā marama he nui te matekai o te pā, ā, kāhore he taro mā ngā tāngata o te whenua. 4 Kātahi ka wāhia te pā, ā, rere ana ngā tāngata whawhai katoa i te pō nā te ara o te kūwaha i waenganui o ngā taiepa e rua, nā tērā i te kāri a te kīngi; he mea karapoti hoki te pā e ngā Karari; ko te kīngi i haere nā te Arapa. 5 Otiia i whai te ope a ngā Karari i te kīngi, ā, ka mau ia ki ngā mānia i Heriko; ā, ko tāna ope katoa i marara noa atu i a ia.

6 Nā, ka mau i a rātou te kīngi, ka kawea ki te kīngi o Papurōna ki Ripira; ā, ka kōrerotia te whakawā mōna. 7 Nā, ka whakamatea e rātou ngā tama a Terekia i tōna aroaro, whakamatapōtia iho ngā kanohi o Terekia, ā, herea ana ia ki te mekameka, kawea ana ki Papurōna.

Te Turakina o te Temepara

8 I te rima o ngā marama, i te whitu o ngā rā o te marama, arā i te tekau mā iwa o ngā tau o Kīngi Nepukaneha, kīngi o Papurōna, ka haere mai a Neputarārana rangatira o ngā kaitiaki, he tangata nā te kīngi o Papurōna, ki Hiruhārama. 9 Nā, ka tahuna e ia te whare o Ihowā, me te whare o te kīngi, me ngā whare katoa o Hiruhārama, tae noa ki ngā whare nunui katoa; tahuna ana e ia ki te ahi. 10 Wāhia iho hoki ngā taiepa o Hiruhārama ā, whawhe noa e te ope katoa o ngā Karari, i haere mai nei rātou ko te rangatira o ngā kaitiaki. 11 Nā, ko te mōrehu o te iwi i mahue i te pā, me te hunga i papahoro atu, i taka atu rā ki te kīngi o Papurōna, me ngā toenga atu o taua huihui, i whakahekea e Neputarārana rangatira o ngā kaitiaki. 12 I waiho ia e te rangatira o ngā kaitiaki ētahi o ngā rawakore o te whenua hei kaimahi wāina, hei kaimahi whenua.

13 Nā, ko ngā pou parāhi i te whare o Ihowā, me ngā tūranga, me te moana parāhi i te whare o Ihowā, wāwāhia ana e ngā Karari, ā, maua atu ana e rātou te parāhi o aua mea ki Papurōna. 14 I maua atu anō e rātou ngā pāta, me ngā koko pungarehu, me ngā kuku, me ngā koko, me ngā oko parāhi katoa mō ā rātou mahi tapu. 15 Ko ngā oko ngārahu anō, ko ngā peihana; ko ngā mea kōura, ko ngā mea hiriwa, tēnā he kōura, tēnā he hiriwa, tangohia ake e te rangatira o ngā kaitiaki.

16 Ko ngā pou e rua, ko te moana kotahi, me ngā tūranga e rua i hangā e Horomona mō te whare o Ihowā; kāhore he pāunatanga o te parāhi o ēnei oko katoa. 17 Ko te tiketike o tētahi o ngā pou kotahi tekau mā waru ngā whatīanga, he parāhi te whakapaipai o runga; ā, ko te tiketike o te whakapaipai e toru ngā whatīanga; he parāhi katoa te mea i whiria, me ngā pamekaranete o te whakapaipai ā whawhe noa. Rite tonu hoki ki ēnei tō te rua o ngā pou, he mea whiri anō tōna.

Ka Mauria ngā Iwi o Hūrā ki a Papurōna

18 I tangohia anō e te rangatira o ngā kaitiaki a Heraia, te tino tohunga, rātou ko te tohunga tuarua, ko Tepania, ko ngā kaitiaki tokotoru o te kūwaha. 19 I tangohia anō e ia i te pā tētahi kaiwhakahaere, ko te rangatira o ngā tāngata whawhai; tokorima o ngā tāngata nō te aroaro pū ake o te kīngi, he hunga i rokohanga ki roto ki te pā; me te kaituhituhi, arā te rangatira o te ope, te kaihuihui i ngā tāngata o te whenua; me ngā tāngata e ono tekau o te iwi o te whenua i rokohanga e ia ki roto ki te pā. 20 Nā, ka mau a Neputarārana rangatira o ngā kaitiaki ki a rātou, kawea ana ki te kīngi o Papurōna, ki Ripira. 21 Nā, patua ana rātou e te kīngi o Papurōna, whakamatea ana ki Ripira, ki te whenua o Hāmata. Heoi, whakahekea atu ana a Hūrā i tōna oneone.

Ko Keraria, ko te Kāwana o Hūrā

22 Nā, ko te hunga i mahue ki te whenua o Hūrā, ko ngā mea i mahue i a Nepukaneha kīngi o Papurōna, meinga ana e ia ko Keraria tama a Ahikama tama a Hapana hei kāwana mō rātou. 23 Nā, i te rongonga o ngā rangatira ope katoa, o rātou ko ā rātou tāngata, kua meinga e te kīngi o Papurōna a Keraria hei kāwana, ka haere mai rātou ki a Keraria ki Mihipa, arā a Ihimaera tama a Netania, a Hohanana tama a Karea, a Heraia tama a Tanahumete Netopati, a Iaatania tama a tētahi Maakati, me ā rātou tāngata.

24 Nā, ka oati a Keraria ki a rātou, ki ā rātou tāngata hoki, ka mea ki a rātou, "Kaua e wehi, he mea mō ngā pononga o ngā Karari; e noho i te whenua, e mahi ki te kīngi o Papurōna, ā, ka whai pai koutou."

25 Otiia i te whitu o ngā marama ka haere mai a Ihimaera tama a Netania tama a Erihama, he momo kīngi, rātou ko ōna hoa, kotahi tekau tāngata, ā, patua iho a Keraria, mate rawa, rātou ko ōna hoa, ko ngā Hūrai, ko ngā Karari, i Mihipa. 26 Nā, ka whakatika te iwi katoa, te iti me te rahi, rātou ko ngā rangatira ope, ā, haere ana ki Īhipa. I wehi hoki rātou i ngā Karari.

Ka Wetekina a Iehoiakini i te Whare Herehere

27 Nā, i te toru tekau mā whitu o ngā tau o te whakahekenga atu o Iehoiakini kīngi o Hūrā, i te tekau mā rua o ngā marama, i te rua tekau mā whitu o ngā rā o te marama, ka whakaarahia e Ewiri Meroraka kīngi o Papurōna, i te tau i kīngi ai ia, te matenga o Iehoiakini kīngi o Hūrā i roto i te whare herehere. 28 Ā, he pai āna kōrero ki a ia, nekehia ake ana e ia tōna torōna ki runga ake i ngā torōna o ngā kīngi i tōna taha i Papurōna. 29 Ko ngā kākahu o tōna hereherenga i whakawhitia e ia; ā, kai taro ana ia i tōna aroaro i ngā rā katoa i ora ai ia. 30 Ā, ko te wāhi māna, he mea pūmau, he mea hōmai e te kīngi ki a ia i tēnei rā, i tēnei rā, i ngā rā katoa i ora ai ia.

Jeruzsálem feldúlása, babilóniai fogság

1 És történt az ő uralkodásának kilenczedik esztendejében, a tizedik hónapban, és annak tizedik napján, hogy feljött Nabukodonozor, Babilónia királya minden ő seregével Jeruzsálem ellen, és táborba szállott ellene, és köröskörül ostromtornyokat építettek ellene. 2 És megszállva tartatott a város Sédékiás király tizenegyedik esztendejéig; 3 De a negyedik hónap kilenczedik napján akkora inség lett a városban, hogy nem volt mit enni a föld népének. 4 És betöretett a város, és a harczosok mind futni kezdtek éjjel a kettős kőfal között levő kapu útján, a mely a király kertje mellett van; a Káldeusok pedig ott táboroztak a város körül. És a király is elfutott a puszta útján. 5 De a Káldeusok hada űzőbe vette a királyt, és utólérték őt Jerikhó mezején, és egész serege szétszóródott mellőle. 6 És elfogták a királyt, és elvitték őt Babilónia királyához Riblába, a hol ítéletet tartottak fölötte. 7 És Sédékiás fiait saját szeme láttára vágták le; Sédékiás szemeit pedig megvakították, és lánczokba verve vitték el őt Babilóniába. 8 És az ötödik hónap hetedik napján – ez a Nabukodonozor, babilóniai király uralkodásának tizenkilenczedik esztendeje – feljött Nabuzár-Adán, a vitézek hadnagya, Babilónia királyának szolgája Jeruzsálembe; 9 És felgyújtotta az Úr házát és a király házát, és Jeruzsálem összes házait és mind a nagy palotákat felégette tűzzel. 10 És Jeruzsálem kőfalait köröskörül lerombolta a Káldeusok serege, a mely a vitézek hadnagyával volt. 11 A többi népet pedig, a mely a városban még megmaradt volt, és azokat, a kik Babilónia királyához hajlottak, és a többi népet mind elhurczolta Nabuzár-Adán, a vitézek hadnagya. 12 A föld népének csak a szegényéből hagyott ott a vitézek hadnagya szőlőmíveseket és szántó-vető embereket. 13 És a rézoszlopokat, a melyek az Úr házában voltak, és a mosdómedenczék talpait és a réztengert, a mely az Úr házában volt, összetörték a Káldeusok, és azok rezét Babilóniába vitték. 14 Elvitték a fazekakat is, a lapátokat, a késeket, temjénezőket, és minden, szolgálatra rendelt, egyéb rézedényeket. 15 És elvitte a vitézek hadnagya a serpenyőket, a medenczéket, a melyek közül némelyek aranyból, némelyek pedig ezüstből voltak, 16 A két rézoszlopot, a réztengert és a mosdómedenczék talpait, a melyeket Salamon csinált volt az Úr házában; megmérhetetlen volt mindezeknek az edényeknek a reze. 17 Az egyik oszlop magassága tizennyolcz sing volt, és egy rézgömb volt rajta és a gömb három sing magas volt, a gömbön köröskörül hálózat és gránátalmák mind érczből, és ugyanilyen volt a másik oszlop is a hálózattal együtt. 18 És elhurczolta a vitézek hadnagya Serája papot is, az első rendből és Sofóniás papot, a második rendből és a három ajtónállót, 19 És a városból elvitt egy főembert, ki a hadakozó férfiak előljáró hadnagya volt, és öt férfiút, a kik a király körül forgolódtak volt, a kik találtattak a városban, és a sereg hadnagyának íródeákját, a ki sereget gyűjt vala a föld népe közül, és hatvan férfiakat a föld népe közül, a kik ott találtattak a városban. 20 És vevé őket Nabuzár-Adán, a vitézek hadnagya, és elvitte Babilónia királyához Riblába, 21 És levágta őket Babilónia királya, és megölte Riblában a Hámát földjén. És így viteték el Júda az ő földjéről.

Gedália helytartót megöli Izmáel

22 A Júda földjén megmaradt népnek pedig, a melyet meghagyott Nabukodonozor, Babilónia királya, Gedáliát, Ahikámnak, a Sáfán fiának fiát, rendelte tiszttartóul. 23 Mikor pedig meghallották a seregek hadnagyai mind, és az ő embereik, hogy Babilónia királya Gedáliát tette tiszttartóvá, elmentek Gedáliához Mispába, Izmáel, a Nétánia fia, és Johanán, a Kareáh fia, és Serája, a nétofáti Tánhumet fia, és Jahazánia, Maakáti fia, ők és az ő embereik; 24 És megesküdött nékik Gedália és az ő embereiknek, és monda nékik: Ne féljetek a Káldeusoknak való szolgálattól. Maradjatok az országban, és szolgáljatok Babilónia királyának, és jó dolgotok lesz. 25 A hetedik hónapban azonban elment Izmáel, Nétániának, az Elisáma fiának fia, a ki királyi magból volt, és vele tíz férfiú, és megölték Gedáliát és meghalt; és a Zsidókat és a Káldeusokat, a kik ő vele voltak Mispában. 26 És felkelt az egész nép kicsinytől nagyig és a seregek hadnagyai, és elmentek Égyiptomba; mert féltek a Káldeusoktól.

Joákin kegyelmet nyer a babilóniai királytól

27 És lőn a harminczhetedik esztendőben, Joákinnak, a Júda királyának fogságba hurczoltatása után, a tizenkettedik hónap huszonhetedik napján, kivette Evil-Merodák, Babilónia királya, az ő uralkodásának első esztendejében Joákint, Júda királyát a fogházból; 28 És kegyesen beszélt vele, és feljebb tette az ő székét a többi királyok székeinél, a kik nála voltak Babilóniában; 29 És kicserélte fogsága ruháit, és mindenkor nála volt étele életének minden idejében. 30 És mindenkor kijárt az ő része, a melyet a király adott néki napról-napra életének minden idejében.