Jonas 3

Te Whakahuringa o Ninewe

1 Nā, ka puta tuarua mai te kupu a Ihowā ki a Hona, i mea ia, 2 "Whakatika, haere ki Ninewe, ki taua pā nui, kauwhautia hoki ki reira te kauwhau e kōrerotia e ahau ki a koe."

3 Nā, whakatika ana a Hona haere ana ki Ninewe, pērā ana me tā Ihowā i kōrero ai. Nā, he pā nui rawa Ninewe, e toru ngā rā e haerea ai. 4 Nā, ka tīmata tā Hona haere ki roto ki te pā, kotahi te rā i haere ai, kei te karanga, kei te mea: "Kia whā tekau ake ngā rā, ka hurihia a Ninewe." 5 Ā, whakapono tonu ngā tāngata o Ninewe ki tā te Atua; karangatia ana e rātou he nohopuku, he taratara ō rātou kākahu, o ngā mea rarahi o rātou tae rawa iho ki ngā mea ririki.

6 Nā, ka tae he kōrero ki te kīngi o Ninewe, ā, whakatika ana ia i runga i tōna torōna, whakarērea atu ana e ia tōna koroka, kei te hīpoki i a ia ki te kākahu taratara, noho ana i roto i te pungarehu. 7 I meinga anō e ia kia karangatia te kōrero i roto i Ninewe:

"He mea whakatakoto nā te kīngi rātou ko āna metararahi, i mea ia:

"Kaua te tangata, te kararehe rānei, te kau rānei, te hipi rānei e pā ki tētahi aha. Kaua rātou e kai, e inu wai rānei. 8 Engari, kia hīpokina te tangata me te kararehe ki te kākahu taratara, kia kaha anō tā rātou karanga ki te Atua. Āe rā, kia hoki anō ngā tāngata i tōna ara kino, i tōna ara kino, i te tutū anō o ō rātou ringa. 9 Ko wai ka tohu tērā pea te Atua ka tahuri, ā, ka puta kē tōna whakaaro, ka tahuri atu hoki i te muranga o tōna riri, ā, e kore tātou e ngaro?"

10 Ā, ka kite te Atua i ā rātou mahi, kua tahuri atu rātou i tō rātou ara kino; nā, ka puta kē te whakaaro o te Atua mō te kino i kīia e ia kia meatia ki a rātou; ā, kīhai i meatia e ia.

A próféta eredményes bűnbánati prédikácziója Ninivében

1 És lőn az Úrnak szava Jónáshoz másodszor is, mondván: 2 Kelj fel, menj Ninivébe, a nagy városba, és hirdesd néki azt a beszédet, a mit én parancsolok néked. 3 És felkele Jónás, és elméne Ninivébe az Úr szava szerint. Ninive pedig nagy városa vala Istennek, három napi járó föld. 4 És kezde Jónás bemenni a városba egy napi járóra, és kiálta és monda: Még negyven nap, és elpusztul Ninive! 5 A niniveiek pedig hivének Istenben, és bőjtöt hirdetének, és nagyjaiktól fogva kicsinyeikig zsákba öltözének. 6 És eljuta a beszéd Ninive királyához, és felkele királyi székéből, és leveté magáról az ő királyi ruháját, és zsákba borítkozék, és üle a porba. 7 És kiáltának és szólának Ninivében, a királynak és főembereinek akaratából, mondván: Emberek és barmok, ökrök és juhok: semmit meg ne kóstoljanak, ne legeljenek és vizet se igyanak! 8 Hanem öltözzenek zsákba az emberek és barmok, és kiáltsanak az Istenhez erősen, és térjen meg kiki az ő gonosz útáról és az erőszakosságból, a mely az ő kezökben van! 9 Ki tudja? talán visszatér és megengesztelődik az Isten és elfordul haragjának búsulásától, és nem veszünk el! 10 És látá Isten az ő cselekedeteiket, hogy megtértek az ő gonosz útjokról: és megbáná az Isten azt a gonoszt, a melyről mondá, hogy végrehajtja rajtok, és nem hajtá végre.