Malaquias 2

1 "Nā ināianei, he whakahau tēnei mō koutou, e ngā tohunga. 2 Ki te kore koutou e rongo, ki te kore e takoto i ō koutou ngākau kia hōmai he korōria ki tōku ingoa, e ai tā Ihowā o ngā mano, ina ka tukua atu e ahau he kanga ki a koutou, ka kangā anō e ahau ā koutou manaaki. Āe rā, kua oti anō i ahau te kanga, nō te mea kāhore i te ngoto ki ō koutou ngākau.

3 "Nanā, ka rīria e ahau te purapura, he mea mō koutou, ka ākiritia atu hoki he paru kararehe ki runga ki ō koutou mata, arā ko te paru o ā koutou whakahere, ā, ka riro tahi atu koutou me tēnā. 4 Ā, ka mōhio koutou nāku tēnei whakahau i tuku ki a koutou, kia mau ai tāku kawenata ki a Rīwai," e ai tā Ihowā o ngā mano. 5 "I a ia tāku kawenata mō te ora, mō te rongo mau; he mea hoatu nāku ki a ia kia wehi ai ia, ā, i wehi ia ki ahau, ā, hopohopo ana ki tōku ingoa. 6 I roto i tōna māngai te ture o te pono, kīhai hoki te hē i kitea ki ōna ngutu. I haere tahi ia i ahau i runga i te rongo mau, i te tika, he tini hoki i tahuri mai i a ia i te kino.

7 "Ko te tikanga hoki mā ngā ngutu o te tohunga he tiaki mātauranga, ā, mā rātou e rapu te ture ki tōna māngai; nō te mea ko te karere ia a Ihowā o ngā mano. 8 Ko koutou ia kua peka kē i te ara, kua mea i te ture hei tūtukitanga waewae mō ētahi, he tokomaha; hē iho i a koutou te kawenata ki a Rīwai," e ai tā Ihowā o ngā mano. 9 "Nā, kua meinga nā koutou e ahau kia whakahāweatia, kia iti, i te aroaro o ngā tāngata katoa, kua rite ki tā koutou kīhai nā i mau ki āku ara, ā, i ngā mea o te ture he whakapai tangata tā koutou."

Te Whakaponokore o te Iwi ki te Atua

10 He teka ianei kotahi anō te pāpā o tātou katoa? He teka ianei kotahi anō te Atua nāna tātou i hanga? He aha tātou i tinihanga ai, te tuakana ki te teina, i whakanoa ai i te kawenata ki ō tātou mātua?

11 Kua tinihanga a Hūrā, e mahia ana hoki te mea whakarihariha i roto i a Īharaira, i Hiruhārama; kua noa hoki i a Hūrā te tapu o Ihowā, tāna hoki i aroha ai, ā, mārenatia ana māna te tamāhine a te atua kē. 12 Ka hātepea atu e Ihowā ki te tangata nāna tēnei mahi te kaiwhakaoho rāua ko te tangata whakaō, i roto i ngā tēneti o Hākopa, rātou anō ko te kaitāpae i te whakahere ki a Ihowā o ngā mano.

13 Nā, kei te mahi anō koutou i tēnei. Kei te hīpoki koutou i te āta a Ihowā ki te roimata, ki te tangi, ki te auē, nāwai ā ka kore ia e aro ki te whakahere i muri atu, kāhore hoki e manako ki te tango mai i tā tō koutou ringa. 14 Heoi, e mea nā koutou, "Nā te aha?" Nō te mea he kaiwhakaatu a Ihowā mō tāu ki te wahine o tōu taitamarikitanga i tinihangatia rā e koe, ahakoa ko ia tōu hoa, ko te wahine o tāu kawenata.

15 He teka ianei kotahi tāna i hanga ai, ahakoa i a ia anō te toenga iho o te wairua? Ā, nā te aha i kotahi ai? I rapu ia i te uri atua. Nā, tiakina tō koutou wairua, kaua hoki tētahi e tinihanga ki te wahine o tōna taitamarikitanga.

16 "E kino ana hoki ahau ki te whakarere," e ai tā Ihowā, tā te Atua o Īharaira; "ki te hīpoki anō hoki i tōna kākahu ki te tutū," e ai tā Ihowā o ngā mano.

Nō reira, tiakina tō koutou wairua, kia kaua koutou e tinihanga.

17 Kua hōhā a Ihowā i ā koutou kupu, ā, e mea nā koutou, "I whakahōhātia ia e mātou ki te aha?"

I a koutou e kī nā, "He pai ki te titiro a Ihowā ngā tāngata katoa e mahi ana i te kino e manako ana hoki ia ki a rātou. Kei hea oti te Atua o te whakawā?"

Feddő beszéd a papok és a nép ellen bűneik miatt, kivált bálványimádó nőkkel való házasságuk miatt

1 Most azért néktek szól ez a parancsolat, ti papok! 2 Ha meg nem hallgatjátok és ha nem veszitek szívetekre, hogy dicsőséget adjatok az én nevemnek, azt mondja a Seregeknek Ura: átkot bocsátok reátok, és elátkozom a ti áldásotokat; bizony elátkozom azt, ha nem veszitek szívetekre! 3 Ímé, én megrontom a ti vetni való magotokat, és szemetet szórok orczáitokba, a ti ünneplésteknek szemetjét, és ahhoz hordanak ki titeket. 4 És megtudjátok, hogy azért adtam néktek e parancsolatot, hogy szövetségem legyen a Lévivel, azt mondja a Seregeknek Ura. 5 Szövetségem volt vele életre és békességre, és félelmül adtam azt néki és félt engemet, és megalázta magát az én nevem előtt. 6 Igazság törvénye volt az ő szájában, és nem találtatott álnokság az ő ajkaiban; békességben és egyenességgel járt velem, és sokakat megtérített a bűnből. 7 Mert a papnak ajkai őrzik a tudományt, és az ő szájából törvényt várnak, mivel a Seregek Urának követe ő. 8 De ti elhajlottatok ez útról, sokakat megbotránkoztattatok a törvénnyel, felbontottátok Lévi szövetségét, azt mondja a Seregeknek Ura. 9 Azért én is szidalmasakká tettelek titeket és útálatosakká az egész nép előtt, a miatt, hogy meg nem őriztétek az én útamat, hanem személyválogatók voltatok a törvénnyel. 10 Nem egy atyánk van-é mindnyájunknak? Nem egy Isten teremtett-é minket? Miért csalja hát kiki az ő felebarátját, megrontván a mi atyáink szövetségét? 11 Hűtelenné lett Júda, és útálatosság támadt Izráelben és Jeruzsálemben, mert megfertőztette Júda az Úrnak szentségét, a melyet ő szeret, és idegen istennek leányát vette el. 12 Elveszt az Úr mindenkit, a ki ezt cselekszi, a vigyázót és a felelőt, a Jákób sátraiból, még ha áldozatot visz is a Seregek Urának. 13 És ezt is cselekszitek: betöltitek az Úr oltárát könyhullatással, sírással és kesergéssel, hogy ne tekintsen többé az ételáldozatra, és ne fogadjon el szívességet a ti kezetekből. 14 És azt mondjátok: Miért? Azért, mert az Úr tett bizonyságot közted és a te ifjúságod felesége közt, a kit te megcsaltál, holott társad és szövetséges feleséged! 15 Nem tett ilyet egy sem, a kinek még volt lelke. És mit keresett az az egy? Istentől való magvat. Őrizzétek meg azért a ti lelketeket, és a ti ifjúságotok feleségét meg ne csaljátok! 16 Mert gyűlölöm az elbocsátást, ezt mondja az Úr, Izráelnek Istene, és azt, a ki ruhájára kegyetlenséget borít, azt mondja a Seregeknek Ura. Őrizzétek meg azért lelketeket és ne csalárdkodjatok! 17 Elfárasztottátok az Urat beszédeitekkel, és azt mondjátok: Mivel fárasztottuk el? Azzal, hogy azt mondjátok: Minden gonosztevő jó az Úr szemeiben, és gyönyörködik ő azokban; vagy: Hol van az ítéletnek Istene?