2 Reis 9

Ka Whakawahia a Iehu hei Kīngi mō Īharaira

1 Nā, ka karanga a Eriha poropiti ki tētahi o ngā tama a ngā poropiti, ā, ka mea ki a ia, "Whītikiria tōu hope, ka mau i tēnei pounamu hinu i tōu ringa, ka haere ki Rāmoto Kireara. 2 E tae koe ki reira, tirohia atu i reira a Iehu tama a Iehohāpata tama a Nimihi, ka haere koe, ka mea i a ia: Kia whakatika i roto i ōna tuākana, ā, ka mau i a ia ki tētahi rūma i roto. 3 Kātahi ka mau ki te pounamu hinu, ka riringi ki runga ki tōna mātenga, ka mea, ‘Ko te kupu tēnei a Ihowā: Ka oti koe te whakawahi e ahau hei kīngi mō Īharaira.’ Ko reira koe uaki ai i te tatau, ka rere, ā, kaua e whakaroa."

4 Heoi, haere ana taua taitama, arā te taitama, te poropiti, ki Rāmoto Kireara. 5 Ā, nō tōna taenga atu, nā, ko ngā rangatira o te ope e noho ana; ā, ka mea ia, "He kupu tāku ki a koe, e te rangatira."

Anō rā ko Iehu, "Ki a wai koia o mātou katoa?"

Anō rā ko tērā, "Ki a koe, e te rangatira."

6 Nā, whakatika ana ia, ā, haere ana ki roto ki te whare; nā, ringihia ana e tērā te hinu ki tōna mātenga, ā, ka mea ki a ia, "Ko te kupu tēnei a Ihowā, a te Atua o Īharaira: ‘Ka oti koe te whakawahi e ahau hei kīngi mō tā Ihowā iwi, mō Īharaira. 7 Ā, māu e patu te whare o Āhapa, o tōu ariki, kia whai utu ai ahau mō ngā toto o āku pononga, o ngā poropiti, mō ngā toto hoki o ngā pononga katoa a Ihowā, i te ringa o Ietēpere. 8 Ka ngaro hoki te whare katoa o Āhapa; ā, ka hautopea atu e ahau i a Āhapa ngā tamariki tāne katoa, me ngā mea i tūtakina atu, i mahue rānei i roto i a Īharaira. 9 Ā, ka meinga e ahau te whare o Āhapa kia rite ki te whare o Ieropoama tama a Nēpata, ki te whare hoki o Paaha tama a Āhia. 10 Nā, mā ngā kurī e kai a Ietēpere ki te wāhi o Ietereere, ā, kāhore he tangata hei tanu i a ia.’ " Nā, uakina ana e ia te tatau, ā, rere ana.

11 Kātahi a Iehu ka puta mai ki waho, ki ngā pononga a tōna ariki; ā, ka mea tētahi ki a ia, "Kei te pai rānei? He aha tēnei pōauau i haere mai ai ki a koe?"

Anō rā ko ia ki a rātou, "E mōhio ana koutou ki te tangata rā, ki āna kōrero hoki."

12 Anō rā ko rātou, "He teka; kōrerotia mai ki a mātou ināianei."

Nā, ka mea ia, "Koia anō tēnei āna kōrero ki ahau: ‘Ko tā Ihowā kupu tēnei: Ka oti koe te whakawahi e ahau hei kīngi mō Īharaira.’ "

13 Nā, hohoro tonu rātou, ka mau ki tōna kākahu, ki tōna kākahu, whārikitia iho ki raro i a ia, i runga i te arawhata, ā, whakatangihia ana te tētere, me te kī anō, "Ko Iehu te kīngi."

Ka Whakamatea a Kīngi Iorama o Īharaira

14 Heoi, whakatupuria ana e Iehu tama a Iehohāpata tama a Nimihi he hē mō Iorama. Nā, i puritia e Iorama, e rātou ko Īharaira katoa, a Rāmoto Kireara, he whakaaro ki a Hataere kīngi o Hīria; 15 ko Kīngi Iehorama ia kua hoki ki Ietereere kia rongoātia ōna tūnga i tū ai ia i ngā Hīriani i tāna whawhai ki a Hataere kīngi o Hīria. Nā, ka mea a Iehu, "Mehemea ko tō koutou whakaaro tēnei, nā, kei tukua tētahi ki waho, kei puta atu i te pā, ka haere ka kōrero ki Ietereere." 16 Heoi, eke ana a Iehu ki te hāriata, ā, haere ana ki Ietereere; i reira hoki a Iorama e takoto ana. Ā, ko Ahatia kīngi o Hūrā kua riro ki raro, kia kite i a Iorama.

17 Nā, ko te kaitūtei i runga i te pourewa i Ietereere e tū ana, ā, ka kitea e ia te rōpū a Iehu i a ia e haere mai ana, nā, ka mea, "Kei te kite atu ahau i te ope tāngata."

Nā, ka mea a Iehorama, "Tīkina he tangata eke hōiho, ka ungā ki te whakatūtaki i a rātou, ā, māna e mea atu, ‘He pai rānei?’ "

18 Heoi, haere ana tētahi i runga i te hōiho ki te whakatau i a ia, ā, ka mea: "Ko te kupu tēnei a te kīngi, ‘He pai rānei?’ "

Anō rā ko Iehu, "Hei aha māu te pai? Haere ake ki muri i ahau."

Ā, ka kōrero te kaitūtei, ka mea: "I tae te karere ki a rātou, otiia kāhore anō kia hoki mai."

19 Kātahi ka ungā anō e ia tētahi atu kaieke hōiho, ā, ka tae tērā ki a rātou, ka mea, "Ko te kupu tēnei a te kīngi, ‘He pai rānei?’ "

Anō rā ko Iehu, "Hei aha māu te pai? Huri ake koe ki muri i ahau."

20 Nā, ka kōrero te kaitūtei, ka mea, "I tae ia ki a rātou, heoi kāhore anō kia hoki mai; ā, ko te whiu o te hāriata, rite tonu ki te whiu a Iehu tama a Nimihi; he pōrangi rawa hoki tāna whiu."

21 Nā, ka mea a Iehorama, "Whakanohoia." Nā, whakanohoia ana e rātou tōna hāriata. Ā, ka puta a Iehorama kīngi o Īharaira rāua ko Ahatia kīngi o Hūrā i runga i tōna hāriata, i tōna hāriata, ā, haere ana ki te whakatūtaki i a Iehu, ā, tūtaki ana ki a ia ki te wāhi o Napoto Ietereeri. 22 Nā, i te kitenga o Iehorama i a Iehu, ka mea ia, "He pai rānei, e Iehu?"

Anō rā ko ia, "He pai aha, i te hanga e hua tonu ana ngā moepuku me ngā mahi mākutu a tōu whaea, a Ietēpere?"

23 Nā, ka huri ngā ringa o Iehorama, ā, rere ana, me te karanga anō ki a Ahatia, "He kōpeka, e Ahatia!"

24 Nā, kūmea ana e Iehu tāna kōpere ki tōna kaha katoa, ā, perea ana a Iehorama ki waenga pū o ōna ringa, ā, puta atu ana te pere i tōna ngākau, ā, hinga iho ana ia i roto i tōna hāriata. 25 Kātahi ka mea a Iehu ki a Pirikara, ki tāna rangatira, "Hikitia ake, makā atu ia ki te wāhi o te māra a Napoto Ietereeri; kia mahara hoki, i tō tāua haerenga i runga hōiho i muri i a Āhapa, i tōna pāpā, ka whakapīkaua e Ihowā tēnei pīkaunga ki runga ki a ia: 26 ‘I kitea pūtia e ahau inanahi ngā toto o Napoto, me ngā toto o āna tama, e ai tā Ihowā; ā, ka utua koe e ahau ki tēnei wāhi, e ai tā Ihowā.’ Nā reira, tīkina, makā ia ki taua wāhi whenua, kia rite ki te kupu a Ihowā."

Ka Whakamatea Kīngi Ahatia o Hūrā

27 Otiia, i te kitenga o Ahatia kīngi o Hūrā i tēnei, rere ana ia nā te ara o te whare kāri. Nā, whāia ana ia e Iehu, ā, i mea tērā, "Patua anō hoki ia i runga i te hāriata." Nā, patua ana ia e rātou i te pikitanga ki Kuru, ki tērā i te taha o Ipereama. Nā, rere ana ia ki Mekiro, ā, mate iho ki reira. 28 Nā, kawea ana ia e āna tāngata i runga i te hāriata ki Hiruhārama, ā, tanumia ana ki tōna urupā, ki ōna mātua i te pā o Rāwiri.

29 Nō te tekau mā tahi o ngā tau o Iorama, tama a Āhapa i kīngi ai a Ahatia ki Hūrā.

Te Matenga Taikaha o Kuīni Ietēpere

30 Nā, i te haerenga o Iehu ki Ietereere, ka rongo a Ietēpere. Nā, ka pania e ia ōna kanohi, ā, ka tino whakapaipaitia tōna māhunga, ā, ka titiro atu ia i te matapihi. 31 Nā, i a Iehu e tomo mai ana i te kūwaha, ka mea tērā, "He rongo mau rānei, e koe, e te Tīmiri, e te kaikōhuru i tōu ariki?"

32 Nā, ka maranga ake tōna mata ki te matapihi, ka mea, "Ko wai tōku? Ko wai rā?" Nā, ka titiro iho ētahi unaka, tokorua, tokotoru, ki a ia. 33 Nā, ka mea ia, "Makā iho ia ki raro." Heoi, makā iho ana e rātou; ā, paratī ana ētahi o ōna toto ki te pakitara, ā, ki runga hoki ki ngā hōiho; ā, takahia ana ia e ia ki raro ki ōna waewae.

34 Nā, haere ana ia ki roto, kei te kai, kei te inu; ā, ka mea ia, "Tēnā tirohia te wahine kua kangā nei, ā, tanumia ia; he tamāhine kīngi hoki ia."

35 Nā, haere ana rātou ki te tanu i a ia; otiia kāhore he wāhi ōna i kitea e rātou, ko te angaanga anake, ko ngā waewae, ko ngā kapu o ōna ringa. 36 Nō reira hoki ana rātou, ā, ka kōrero ki a ia. Ā, ka mea ia, "Ko te kupu tēnei a Ihowā, i kōrerotia rā e tāna pononga, e Irāia Tihipi, i mea rā ia: Hei te wāhi o Ietereere kainga ai e ngā kurī ngā kikokiko o Ietēpere; 37 ā, ka waiho te tinana o Ietēpere hei para hamuti ki runga ki te mate o te pārae i te wāhi o Ietereere; ā, kāhore e kīia, ‘Ko Ietēpere tēnei.’ "

Izráel országa. Jéhu királylyá kenetvén megöli Jórámot, Akháziát és Jézabelt

1 Elizeus próféta pedig szólíta egyet a próféták fiai közül, és monda néki: Övezd fel derekadat, és vedd kezedbe e korsócska olajat, és menj el Rámóth Gileádba. 2 És menj be oda, és nézd meg, hol van Jéhu, Josafátnak, a Nimsi fiának fia. Mikor pedig oda érsz, költsd fel őt az ő atyjafiai közül, és vidd be a belső kamarába, 3 És vedd elő e korsócska olajat, és töltsd az ő fejére, ezt mondván: Azt mondja az Úr: Téged kentelek királylyá Izráelen! És az ajtót kinyitván, fuss el, és semmit ott ne időzz. 4 És elment az ifjú, a próféta tanítványa, Rámóth Gileádba. 5 És mikor bement, ímé a seregek fejedelmei ott ültek együtt, és ő monda: Beszédem volna veled, fejedelem! És monda Jéhu: Kivel volna beszéded ennyiőnk közül? És monda: Te veled, fejedelem! 6 Felkele azért, és bement a házba, és fejére tölté az olajat, és monda néki: Azt mondja az Úr, Izráel Istene: Királylyá kentelek téged az Úrnak népén, az Izráelen, 7 Hogy elveszítsed Akhábnak, a te uradnak háznépét; mert bosszút állok az én szolgáimnak, a prófétáknak véréért, és mind az Úr szolgáinak véréért Jézabelen. 8 És kivész egészen az Akháb háza, és kigyomlálom mind az Akhábhoz tartozókat, még az ebet is, mind a berekesztettet, mind az elhagyottat Izráelben; 9 És olyanná teszem az Akháb házát, mint Jeroboámnak, a Nébát fiának házát, és mint Baasának, az Ahija fiának házát. 10 Jézabelt pedig az ebek eszik meg Jezréel mezején, és nem lesz, a ki eltemesse őt. És kinyitván az ajtót, elfutott. 11 És mikor Jéhu kiment az ő urának szolgáihoz, mondának néki: Békességes-é a dolog? Miért jött e bolond hozzád? És felele nékik: Hiszen ismeritek ez embert és az ő beszédét! 12 És mondának: Hazugság! Mondd meg az igazat. És monda: Így s így szóla nékem, mondván: Azt mondja az Úr: Királylyá kentelek téged Izráelen. 13 Akkor nagy sietséggel kiki mind vevé az ő ruháját, és alája terítették a grádics felső részére és megfuvaták a harsonákat, és kikiálták: Jéhu uralkodik! 14 Így ütött pártot Jéhu, Josafátnak, a Nimsi fiának fia, Jórám ellen. Jórám pedig ott táborozott volt Rámóth Gileád alatt az egész Izráellel, Hazáel, Siria királya ellen. 15 De visszatért volt Jórám király, hogy magát Jezréelben gyógyíttassa a sebekből, a melyeket a Siriabeliek ütöttek rajta, mikor Hazáel, Siria királya ellen harczolt. És monda Jéhu: Ha néktek is úgy tetszik, ne engedjetek senkit kimenni a városból, a ki elmenjen és hírül vigye ezt Jezréelbe. 16 És befogatott Jéhu, és elment Jezréelbe, a hol Jórám feküdt, és a hova Akházia is, a Júda királya lement volt, hogy meglátogassa Jórámot. 17 Mikor pedig az őrálló, a ki Jezréelben a tornyon állott, meglátta Jéhu seregét, hogy jő, monda: Valami sereget látok. Akkor monda Jórám: Válaszsz egy lovast és küldj eléjök, és mondja ezt: Békességes-é a dolog? 18 És oda lovagolt a lovas eléjük, és monda: Azt kérdi a király: Békességes-é a dolog? Felele Jéhu: Mi gondod van a békességgel? Kerülj a hátam mögé. Megjelenté pedig ezt az őrálló, mondván: Hozzájok ment ugyan a követ; de nem tért vissza. 19 Akkor elküldött egy másik lovast, a ki hozzájok ment, és monda: Azt kérdi a király: Békességes-é a dolog? Felele Jéhu: Mi gondod van a békességgel? Kerülj a hátam mögé. 20 Hírül adá ezt is az őrálló, mondván: Hozzájok ment ugyan; de nem jött vissza. De a hajtás olyan, mint Jéhunak, a Nimsi fiának hajtása; mert mint egy őrült, úgy hajt. 21 Akkor monda Jórám: Fogjatok be! És befogván az ő szekerét, kiméne Jórám, az Izráel királya, és Akházia, a Júda királya, mindenik a maga szekerén, Jéhu eleibe, és a Jezréelbeli Nábót mezején találkoztak vele. 22 És mikor meglátta Jórám Jéhut, monda: Békességes-é a dolog, Jéhu? Felele ő: Mit békesség?! Mikor Jézabelnek, a te anyádnak paráznasága és varázslása mindig nagyobb lesz! 23 Akkor megfordítá Jórám az ő kezét és futni kezde, és monda Akháziának: Árulás ez, Akházia? 24 Jéhu pedig meghúzván az ívét, Jórámot hátba lövé a lapoczkák között úgy, hogy a szívén ment át a nyíl, és lerogyott a szekérben. 25 És monda Bidkárnak, az ő hadnagyának: Fogd meg és vesd a Jezréelbeli Nábót mezejére; mert emlékezz csak vissza, mikor mi, én és te, ketten az ő atyja, Akháb után lovagoltunk, és az Úr ő felőle ezt a fenyegetést mondotta: 26 Bizonyára megkeresem a Nábót vérét és az ő fiainak vérét, a melyet tegnap láttam, azt mondja az Úr: Azért megfizetek néked ezen a szántóföldön, azt mondja az Úr: Most azért fogjad őt, és vesd a szántóföldre, az Úr beszéde szerint. 27 Akházia pedig, a Júda királya, mikor látta ezt, futni kezde a kert házának útján; de Jéhu utána menvén, monda: Ezt is vágjátok le a szekérben és megsebesíték őt a Gúr hágójánál, a mely Jibleám mellett van; és ő Megiddóba menekülvén, ott meghalt. 28 És az ő szolgái elvitték őt szekéren Jeruzsálembe, és eltemették az ő sirboltjába az ő atyáival a Dávid városában. 29 Akházia pedig uralkodni kezdett Júdában Jórámnak, az Akháb fiának tizenegyedik esztendejében. 30 És mikor Jéhu Jezréelbe ment és Jézabel ezt meghallotta, arczát megékesíté kenettel, felékesítette fejét, és kitámaszkodott az ablakon. 31 És mikor Jéhu bevonult a kapun, monda: Békesség van-é, óh Zimri! uradnak gyilkosa? 32 Ő pedig feltekintve az ablakra, monda: Ki van ott velem? Ki? És alátekintett két vagy három főember. 33 És monda azoknak: Vessétek alá őt. És aláveték, és az ő vére szétfrecskendezett a falra és a lovakra, és eltapodtatá őt. 34 Bemenvén pedig oda, evett és ivott, és monda: Nézzetek utána annak az átkozottnak és temessétek el; hiszen mégis csak király leánya. 35 De mikor kimentek, hogy eltemetnék őt, már semmit sem találtak belőle, csak a koponyáját, a lábait és a keze fejeit. 36 És visszamenvén, megmondák néki, és ő monda: Ez az Úr beszéde, a melyet szólott az ő szolgája, Thesbites Illés által, mondván: Az ebek eszik meg Jézabel testét a Jezréel földén, 37 És olyan lesz Jezréel földjén a Jézabel teste, mint a mezőn a ganéj, úgy, hogy senki meg nem mondhatja: Ez Jézabel!