Te Tārukenga o ngā Tama a Āhapa
1 Nā, e whitu tekau ngā tama a Āhapa i Hamaria. Nā, ka tuhituhi pukapuka a Iehu, ā, ungā ana e ia kia kawea ki Hamaria ki ngā rangatira o Ietereere, arā ki ngā kaumātua, ā, ki ngā tāngata nāna i atawhai ngā tama a Āhapa. I mea ia, 2 "Nā āianei, i te taenga atu anō o tēnei pukapuka ki a koutou, i te mea kei a koutou nā ngā tama a tō tātou ariki, ā, kei a koutou ngā hāriata me ngā hōiho, me te pā kua oti te taiepa, me ngā mea whawhai; 3 tirohia e koutou te tangata pai, te tangata tika rawa o ngā tama a tō koutou ariki, ka whakanoho i a ia ki te torōna o tōna pāpā, ka whawhai mō te whare o tō koutou ariki."
4 Otiia i tino nui tō rātou wehi, i mea hoki, "Nanā, kīhai ngā kīngi tokorua rā i tū ki tōna aroaro; nā, me pēhea tātou ka tū ai?"
5 Nā, ka unga tāngata te rangatira o te whare, me te rangatira o te pā, ngā kaumātua hoki, me te hunga nāna i atawhai ngā tamariki, ki a Iehu, hei mea, "Ko mātou āu pononga, ā, ka meinga e mātou ngā mea katoa e whakahaua mai e koe. E kore mātou e whakakīngi i tētahi; māu e mea tā tōu kanohi i whakapai ai."
6 Nā, ka tuhituhi pukapuka anō ia ki a rātou, ka mea, "Ki te mea kei ahau koutou, ā, ka rongo koutou ki tōku reo, tangohia ngā upoko o aua tāngata, o ngā tama a tō koutou ariki, ka haere mai ki ahau ki Ietereere i tēnei takiwā āpōpō."
Nā, ko ngā tama a te kīngi, ko tōna whitu tekau tāngata, i ngā tāngata nunui o te pā, nāna rā rātou i whakatuputupu. 7 Nā, i te taenga o taua pukapuka ki a rātou, ka mau rātou ki ngā tama a te kīngi, ā, patua iho, arā te whitu tekau tāngata, whaowhina ana ō rātou upoko ki te kete, ā, tukua ana rātou ki a ia ki Ietereere. 8 Nā, ka tae mai tētahi karere, ka kōrero ki a ia, "Kua kawea mai e rātou ngā upoko o ngā tama a te kīngi."
Anō rā ko ia, "Whakatakotoria kia rua ngā pūranga i te tomokanga o te kūwaha, ā te ata rā anō."
9 Nā, i te ata ka puta ia ki waho, ka tū, ka kōrero ki te iwi katoa, "He tika koutou. Nanā, i whakatupu ahau i te hē mō tōku ariki, ā, patua iho ia e ahau; engari, nā wai ēnei katoa i whakamate? 10 Nā, kia mōhio, e kore e taka ki te whenua tētahi wāhi o te kupu a Ihowā, i kōrero ai a Ihowā mō te whare o Āhapa; kua tutuki hoki i a Ihowā tāna i kōrero ai, nā tāna pononga nā Irāia." 11 Heoi, patua ana e Iehu ngā mōrehu katoa o te whare o Āhapa i Ietereere, āna tāngata rarahi, ōna hoa i matatau ai ia, me āna tohunga; ā, kore noa iho tētahi mōrehu ōna i waiho e ia.
Ka Patua ngā Whanaunga o Kīngi Ahatia
12 Nā, whakatika ana ia, tūria atu ana, ā, haere ana ki Hamaria. Ā, i a ia i te whare kutikuti o ngā hēpara i te ara, 13 ka tūtaki a Iehu ki ngā tēina o Ahatia kīngi o Hūrā, ā, ka mea, "Ko wai koutou?"
Anō rā ko rātou, "He tēina mātou nō Ahatia; ā, e haere ana mātou ki raro, ki te oha ki ngā tama a te kīngi, ki ngā tama hoki a te kuīni."
14 Anō rā ko ia, "Hopukia oratia rātou." Nā, hopukia oratia ana e rātou, ā, patua iho ki te rua i te whare kutikuti hipi, tōna whā tekau mā rua tāngata; kīhai hoki tētahi o rātou i waiho e ia.
Ka Patua ngā Whanaunga i Toenga o Āhapa
15 Nā, i tōna haerenga atu i reira, ka tūpono ia ki a Ionārapa, ki te tama a Rekapa, e haere ana mai ki te whakatau i a ia; heoi ka oha ki a ia, ka mea ki a ia, "Kei te tika rānei tōu ngākau, kei te rite rānei ki tōku ngākau e mea nei ki tōu ngākau?"
Anō rā ko Ionārapa, "Kei te pēnā."
"Ki te mea ko te tikanga tēnā, hōmai tōu ringa ki ahau." Nā, hoatu ana e ia tōna ringa; ā, ka meinga e tērā kia eke ki a ia ki runga ki te hāriata. 16 Nā, ka mea tērā, "Haere mai tāua, kia kite ai koe i tōku ngākau nui ki a Ihowā." Heoi, ka meinga ia kia rere i runga i tōna hāriata.
17 Ā, i tōna taenga ki Hamaria, patua iho e ia te hunga katoa o Āhapa i mahue ki Hamaria, ā poto noa ia i a ia; pērātia ana me tā Ihowā kupu i kōrero ai ki a Irāia.
Ka Whakamatea ngā Kaikoropiko o Paara
18 Nā, ka huihuia te iwi katoa e Iehu, ka mea ia ki a rātou, "He iti tā Āhapa mahi ki a Paara; ka nui atu ia tā Iehu mahi ki a ia. 19 Nā, karangatia āianei ki ahau ngā poropiti katoa a Paara, āna tāngata katoa, me āna tohunga katoa; kei ngaro tētahi; he whakahere nui hoki tāku ki a Paara; ko te tangata e ngaro atu ana, e kore e ora." Otiia he mahi mūrere tā Iehu, kia whakangaromia ai e ia ngā tāngata a Paara.
20 Nā, ka mea a Iehu, "Whakatapua he huihui nui ki a Paara." Nā, karangatia ana e rātou. 21 Nā, ka unga tāngata a Iehu puta noa i a Īharaira; ā, haere katoa mai ana ngā tāngata a Paara, kīhai tētahi tangata i mahue, i kore te haere mai. Nā, haere ana rātou ki te whare o Paara, ā, kikī ana te whare o Paara i tētahi pito ki tētahi. 22 Nā, ka mea atu ia ki te kaitiaki kākahu, "Mauria mai he kākahu mō ngā tāngata katoa a Paara." Nā, mauria ana mai e ia he kākahu mō rātou.
23 Nā, haere ana a Iehu rāua ko Ionārapa tama a Rekapa ki te whare o Paara; ā, ka mea atu ia ki ngā tāngata a Paara, "Rapua, tirohia, kei noho ki konei ki a koutou tētahi o ngā tāngata a Ihowā, engari ko ngā tāngata anake a Paara." 24 Nā, haere ana rātou ki te mea i ngā whakahere, i ngā tahunga tinana. Nā, tērā kua whakaritea e Iehu ki waho ētahi tāngata māna, e waru tekau, ā, i mea ia, "Ki te puta tētahi o ngā tāngata i kawea mai nei e ahau ki ō koutou ringa, ko te tangata nāna ia i tuku, ko tōna matenga hei utu mō tō tērā matenga."
25 Nā, i te mutunga o tāna whakahere i te tahunga tinana, ka mea a Iehu ki ngā kaitiaki rātou ko ngā rangatira: "Haere ki roto, patua rātou; kei puta tētahi ki waho." Nā, patua iho e rātou ki te mata o te hoari; ā, makā ana rātou e ngā kaitiaki rātou ko ngā rangatira ki waho, ā, haere ana rātou ki te pā o te whare o Paara. 26 Nā, whakaputaina ana e rātou ngā whakapakoko o te whare o Paara, ā, tahuna ana ki te ahi. 27 I wāhia hoki e rātou te whakapakoko o Paara, i wāhia anō te whare o Paara, ā, meinga ana hei whare paru tae noa ki tēnei rā.
28 Ko te whakamōtītanga tēnei a Iehu i a Paara i roto i a Īharaira. 29 Ko ngā hara ia o Ieropoama tama a Nēpata i hara ai a Īharaira, kīhai ērā i mahue i a Iehu te whai, arā ngā kūao kau kōura i Pētēre, i Rāna.
30 Nā, ka mea a Ihowā ki a Iehu, "Kua pai nei tāu, kua mahia e koe te tika ki tōku aroaro, ā, kua meatia e koe ki te whare o Āhapa rite tonu ki ngā mea katoa i tōku ngākau, nā, e whā ngā whakatupuranga o āu tama e noho ki te torōna o Īharaira."
31 Otiia kīhai a Iehu i aro nui ki te haere i runga i te ture a Ihowā, a te Atua o Īharaira, kīhai i mahue i a ia ngā hara o Ieropoama i hara ai a Īharaira.
Te Matenga o Iehu
32 I aua rā ka tīmata a Ihowā te tapahi i ngā taha o Īharaira; i patua hoki rātou e Hataere i ngā rohe katoa o Īharaira: 33 i Horano atu whaka te rāwhiti, ko te whenua katoa o Kireara, ko ngā Kari, ko ngā Reupeni, ko ngā Mānahi; i Aroere atu, i te awa o Aranona, arā a Kireara, a Pahana.
34 Nā, ko ērā atu meatanga a Iehu me āna mahi katoa, me āna mahi toa katoa, kāhore ianei i tuhituhia ki te Pukapuka o ngā meatanga o Ngā Rā o Ngā Kīngi o Īharaira?
35 Nā, ka moe a Iehu ki ōna mātua, ā, tanumia iho ki Hamaria. Ā, ko tāna tama, ko Iehoahata te kīngi i muri i a ia. 36 Ā, ko ngā rā i kīngi ai a Iehu ki a Īharaira i Hamaria e rua tekau mā waru ngā tau.
Jéhu kiirtja Akháb családját, barátkozik Jonadábbal
1 Akhábnak pedig hetven fia volt Samariában. És levelet írt Jéhu, és elküldé azt Samariába Jezréel fejedelmeihez, a vénekhez, és az Akháb fiainak tútoraihoz, ilyen parancsolattal: 2 Mihelyt e levél hozzátok jut, a kiknél vannak a ti uratok fiai a szekerekkel, lovakkal, az erős városokkal és fegyverekkel együtt, 3 Nézzétek meg, melyik a legjobb és a legigazabb a ti uratok fiai közül, azt ültessétek az ő atyjának királyi székébe, és harczoljatok a ti uratok házáért. 4 És megrettenének felette igen, és mondának: Ímé már két király nem maradhatott meg ő előtte, mimódon maradhatnánk hát mi meg? 5 És elküldének mind a király házának, mind a városnak fejedelmei, és a vének és a tútorok Jéhuhoz, mondván: A te szolgáid vagyunk mi, valamit parancsolsz nékünk, azt cselekeszszük; mi senkit királylyá nem teszünk, a mi néked tetszik, azt cselekedjed! 6 És írt nékik levelet másodszor is, mondván: Ha velem tartotok és az én beszédemre hallgattok, vegyétek fejöket a férfiaknak, a ti uratok fiainak, és jőjjetek hozzám holnap ilyenkor Jezréelbe. És a király fiai: hetven férfiú, és a város nagyjaival tartottak, a kik nevelték őket. 7 És mikor a levél hozzájok jutott, vevék a király fiait, és megölték a hetven férfiút, és fejeiket kosarakba rakták, és ő hozzá küldték Jezréelbe. 8 És mikor odaérkezett a követ, és bejelenté néki, mondván: Elhozták a király fiainak fejeit, monda: Rakjátok két rakásba azokat a kapu előtt reggelig. 9 És mikor reggel kiment, megállott, és monda az egész népnek: Ti igazak vagytok. Ímé az én uram ellen én ütöttem pártot és én öltem meg őt; de ki ölte meg mind ezeket? 10 Azért vegyétek eszetekbe ebből, hogy az Úrnak beszédéből egyetlen egy sem esik a földre, a mit az Úr az Akháb háza ellen szólott, és az Úr véghezvitte, a mit az ő szolgája, Illés által mondott. 11 Azután levágá Jéhu mindazokat, a kik megmaradtak volt az Akháb házából Jezréelben, és minden főemberét, egész rokonságát és minden papját, míg csak ki nem irtotta a maradékát is. 12 És felkelvén, elindult és elment Samariába. De útközben volt a pásztorok juhnyíró háza. 13 És itt Akháziának, a Júda királyának atyjafiaira talált Jéhu, és monda: Kik vagytok? És felelének azok: Akházia atyjafiai vagyunk, és alájöttünk, hogy köszöntsük a király gyermekeit és a királyné fiait. 14 Ő pedig monda: Fogjátok meg őket elevenen. És megfogták őket elevenen, és megölték őket a juhnyíróház kútja mellett, negyvenkét férfiút; és egyetlen egyet sem hagyott meg közülük. 15 És mikor elment onnét, Jonadábbal, a Rekháb fiával találkozott, a ki elébe jött, és köszönté őt, és monda néki: Vajjon olyan igaz-é a te szíved, mint az én szívem a te szívedhez? És felele Jonadáb: Olyan. Ha így van, nyújts kezet. És ő kezet nyújta, és felülteté őt maga mellé a szekérbe. 16 És monda: Jer velem és lásd meg, mint állok bosszút az Úrért. És vele együtt vitték őt az ő szekerén. 17 És megérkezett Samariába, és levágta mindazokat, a kik az Akháb nemzetségéből megmaradtak volt Samariában, míg ki nem veszté azt az Úr beszéde szerint, a melyet szólott Illésnek.
Jéhu kiirtja a Baál imádását, de nem az egyéb bálványozást
18 És Jéhu összegyűjté az egész népet, és monda néki: Akháb kevéssé szolgálta Baált; Jéhu sokkal jobban akarja szolgálni. 19 Most azért hívjátok hozzám a Baál minden prófétáit, minden papját és minden szolgáját; senki el ne maradjon; mert nagy áldozatot akarok tenni a Baálnak; valaki elmarad, meg kell halni annak. Jéhu pedig ezt álnokságból cselekedte, hogy elveszítse a Baál tisztelőit. 20 És monda Jéhu: Szenteljetek ünnepet Baálnak. És kikiálták. 21 És szétküldött Jéhu egész Izráelbe, és eljövének mind a Baál tisztelői, és senki el nem maradt a ki el nem jött volna, és bemenének a Baál templomába, és megtelék a Baál temploma minden zugában. 22 Akkor monda a ruhatárnoknak: Hozz ruhákat ki a Baál minden tisztelőinek. És hozott nékik ruhákat. 23 És bement Jéhu és Jonadáb, a Rekháb fia a Baál templomába, és monda a Baál tisztelőinek: Tudakozzátok meg és lássátok meg, hogy valamiképen ne legyen itt veletek az Úr szolgái közül valaki, hanem csak a Baál tisztelői. 24 És mikor bementek, hogy ajándékokkal és égőáldozatokkal áldozzanak, Jéhu oda állított kivül nyolczvan embert, a kiknek azt mondta: A ki egyet elszalaszt azok közül, a kiket én kezetekbe adok, annak meg kell érette halni. 25 Mikor pedig elvégezték az égőáldozatot, monda Jéhu a vitézeknek és hadnagyoknak: Menjetek be, vágjátok le őket, csak egy is közülök meg ne meneküljön! És levágták őket fegyver élével, és elhányták az ő holttestöket a vitézek és a hadnagyok. Azután elmentek a Baál templomának városába, 26 És kihordván a Baál templomának bálványait, megégeték azokat. 27 És lerontották a Baál képét is templomostól együtt, és azt árnyékszékké tették mind e mai napig. 28 Így veszté ki Jéhu a Baált Izráelből. 29 De Jeroboámnak, a Nébát fiának bűneitől, a ki vétekbe ejté az Izráelt, nem szakadt el Jéhu, az arany borjúktól, melyek Béthelben és Dánban valának. 30 És monda az Úr Jéhunak: A miért szorgalmatosan megcselekedted azt, a mi nékem tetszett, és az én szívem kívánsága szerint cselekedtél az Akháb házával: azért a te fiaid negyedízig ülnek az Izráel királyi székiben. 31 De Jéhu még sem igyekezett azon, hogy az Úrnak, Izráel Istenének törvényében járjon teljes szívéből, mert nem szakadt el a Jeroboám bűneitől, a ki bűnbe ejtette az Izráelt. 32 Abban az időben kezdett az Úr pusztítani Izráelben, és megveré őket Hazáel, Izráel minden határában. 33 A Jordántól egész napkeletig, a Gileádbelieknek, a Gád nemzetségének, a Rúben nemzetségének, Manasse nemzetségének egész földjét. Aroertől fogva; mely az Arnon patak mellett van, mind Gileádot, mind Básánt. 34 Jéhunak egyéb dolgai pedig és minden cselekedetei, és minden erőssége, vajjon nincsenek-é megírva az Izráel királyainak krónika-könyvében? 35 És elaluvék Jéhu az ő atyáival, és eltemeték őt Samariában. És uralkodék Joákház, az ő fia, helyette. 36 A napok pedig, a melyekben uralkodott Jéhu Izráelen Samariában, huszonnyolcz esztendő.