2 Pedro 2

He Poropiti Teka me ngā Kaiwhakaako Teka

1 Otirā, i ara ake anō he poropiti teka i mua i roto i te iwi, he pērā me ngā kaiwhakaako teka e puta ake ā mua i roto i a koutou; mā ēnei e mau puku mai ngā tītorehanga whakangaro. He whakakāhore nā rātou i te Ariki rawa, nāna nei rātou i hoko, ka hohoro tonu tā rātou taki mai i te whakangaromanga ki a rātou anō. 2 Ā, he tokomaha e aru i ā rātou tikanga whakarihariha; mā reira e kōrerotia kinotia ai te ara o te pono. 3 He apo moni hoki e tito kupu ai rātou kia whai taonga ai rātou i a koutou. Nōnamata te tukunga mō rātou ki te hē, e kore anō e whakaroa; kāhore hoki he moe o tō rātou whakangaromanga.

4 Mehemea kīhai i tohungia e te Atua ngā anahera i hara, engari i peia rātou e ia ki te pō, he mea herehere i te waro pōuri, he mea tiaki mō te whakawā; 5 ā, kīhai i tohungia te ao tawhito, he mea tiaki ia nāna a Noa, te kaikauwhau i te tika, rātou ko ētahi atu tokowhitu, i tāna kawenga mai i te waipuke ki te ao o te hunga karakiakore. 6 Ā, meinga ana ngā pā, a Horoma, a Komora, kia pungarehu rawa, ko tāna whakataunga hē he hurihanga, waiho iho hei tohu ki te hunga e noho karakiakore i ngā wā i muri. 7 Ko Rota ia, ko te tangata tika, whakaorangia ake e ia, i a ia e whakapōuritia ana e ngā ritenga whakarihariha a te hunga kino; 8 i taua tangata tika e noho ana i roto i a rātou, mamae ana tōna ngākau tika i ā rātou mahi kino, i tāna i kite ai, i tāna i rongo ai i tēnei rā, i tēnei rā. 9 Mātau tonu te Ariki ki te whakaora i te hunga karakia i roto i te whakamātautauranga, kia waiho ko te hunga hē mō ā te rā whakawā whiu ai. 10 Tērā rawa ia tāna mō te hunga e whai ana i tā te kikokiko, e haere ana i runga i te hiahia poke, e whakahāwea ana ki te rangatiratanga.

He hunga hīkaka, e whai ana i tā rātou ake; kāhore hoki e wehi ki te kōrero kino ki ngā tāngata nunui. 11 Tēnā ko ngā anahera, ahakoa nui ake tō rātou kaha, tō rātou mana, kāhore e puaki i a rātou he kupu whakatoi mō ērā i te aroaro o te Atua ina whakawā. 12 Ko ērā hoki, rite tonu rātou ki te kararehe kāhore nei he whakaaro, he mea māori anake, i hangā nei hei hopukanga, hei whakangaromanga. Kōrero kino ana rātou ki ngā mea kāhore nei e mōhiotia e rātou; ā, ka ngaro i runga i tā rātou tikanga whakamate; 13 ka whiwhi ki te utu o te hē.

He tangata e āhuareka ana ki te kakai awatea, he ira rātou, he makenu, e ruku ana ki ā rātou hākari ngahau i a rātou e hākari tahi ana me koutou. 14 Ko ō rātou kanohi kī tonu i te pūremu, kāhore hoki e mutu tō rātou hara; e poaina ana e rātou ngā hinengaro kāhore i ū. He ngākau tō rātou kua oti te whakamahi ki te apo. He tamariki kua oti te kanga. 15 Mahue ake i a rātou te ara tika, kotiti kē ana rātou, whai tonu ana i te ara o Paraama tama a Peoro, i whakapai nei ki te utu o te hē; 16 otirā, i rīria anō ia mō tōna hē. I kōrero te kararehe reokore, nō te tangata te reo, pēhia ana e ia te wairangi o te poropiti.

17 He puna waikore ēnei tāngata, he kapua e ākina ana e te tūpuhi; pōuri kerekere te wāhi kua rite mō rātou mō ake tonu atu. 18 E kōrero ana i ngā kōrero tetere rawa, he mea teka noa, ka poaina e rātou ki ngā hiahia o te kikokiko, ki ngā hiahia taikaha, te hunga e mawhiti mai ana i ērā e noho rā i roto i te hē. 19 He herekore tā rātou e whakaari nei ki a rātou, heoi, he pononga rātou nā te pirau; ki te taea hoki te tangata e te hoariri, hei pononga ia māna. 20 Ka mawhiti mai nei rātou i ngā poke o te ao, i a rātou ka mātau nei ki te Ariki, arā ki te Kaiwhakaora, ki a Īhu Karaiti, nā, ki te rorea rātou, ki te hinga rawa i aua mea, kino noa atu tō rātou whakamutunga i te tīmatanga. 21 He pai kē mō rātou me i kore e mātau ki te ara o te tika, i te mātau, ā, hei muri ka tahuri kē atu i te ture tapu kua tukua nei ki a rātou. 22 Heoi, te tukunga iho ki a rātou rite tonu ki tā te whakatauki pono, "Kua hoki te kurī ki tōna ruaki" me "Te poaka i horoi rā, kua okeoke anō i te paru."

Óvás bűnös hamis tanítóktól

1 Valának pedig hamis próféták is a nép között, a miképen ti köztetek is lesznek hamis tanítók, a kik veszedelmes eretnekségeket fognak becsempészni, és az Urat, a ki megváltotta őket, megtagadván, önmagokra hirtelen való veszedelmet hoznak. 2 És sokan fogják követni azoknak romlottságát; a kik miatt az igazság útja káromoltatni fog. 3 És a telhetetlenség miatt költött beszédekkel vásárt űznek belőletek; kiknek kárhoztatásuk régtől fogva nem szünetel, és romlásuk nem szunnyad. 4 Mert ha nem kedvezett az Isten a bűnbe esett angyaloknak, hanem mélységbe taszítván, a sötétség lánczaira adta oda őket, hogy fenntartassanak az ítéletre; 5 És ha a régi világnak sem kedvezett, de Nóét az igazság hirdetőjét, nyolczad magával megőrizte, özönvízzel borítván el az istentelenek világát; 6 És ha Sodoma és Gomora városait elhamvasztotta, végromlásra kárhoztatta, például tévén azokra nézve, a kik istentelenkedni fognak; 7 És ha megszabadította az igaz Lótot, a ki az istenteleneknek fajtalanságban való forgolódása miatt elfáradt; 8 (Mert amaz igaz, azok között lakván, a gonosz cselekedeteket látva és hallva, napról-napra gyötri vala az ő igaz lelkét): 9 Meg tudja szabadítani az Úr a kegyeseket a kísértésekből, a gonoszokat pedig az ítélet napjára büntetésre fenntartani. 10 Főképen pedig azokat, a kik a testet követvén, tisztátalan kívánságban járnak, és a hatalmasságot megvetik. Vakmerők, magoknak kedveskedők, a kik a méltóságokat káromolni nem rettegnek: 11 Holott az angyalok, a kik erőre és hatalomra nézve nagyobbak, nem szólnak azok ellen az Úr előtt káromló ítéletet. 12 De ezek, mint oktalan természeti állatok, a melyek megfogatásra és elpusztításra valók, azokat, a miket nem ismernek, káromolván, azoknak pusztulásával fognak el is pusztulni, 13 Megkapván gonoszságuk díját, mint a kik gyönyörűségnek tartják a naponkénti dobzódást; undokságok és fertelmek, a kik kéjelegnek az ő csalárdságukban, mikor együtt lakmároznak veletek; 14 A kiknek szemei paráznasággal telvék, bűnnel telhetetlenek; elhitetik az állhatatlan lelkeket, szívök gyakorlott a telhetetlenségben, átok gyermekei; 15 A kik elhagyván az egyenes útat, eltévelyedtek, követvén Bálámnak, Bosor fiának útját, a ki a gonoszság díját kedvelte. 16 De megfeddetett az ő törvénytelenségéért: egy igavonó néma állat emberi szóval szólván, megakadályozta a próféta esztelenségét. 17 Ezek víztelen kútfők, széltől hányatott fellegek, a kiknek a sötétség homálya van fenntartva örökre. 18 Mert hiábavalóság kevély szavait szólván, testi kívánsággal, bujálkodással elhitetik azokat, a kik valóban elszakadtak a tévelygésben élőktől, 19 Szabadságot ígérvén azoknak, holott ők magok a romlottság szolgái; mert a kit valaki legyőzött, az annak szolgájává lett. 20 Mert ha az Úrnak, a megtartó Jézus Krisztusnak megismerése által a világ fertelmeit elkerülték, de ezekbe ismét belekeveredve legyőzetnek, az ő utolsó állapotjuk gonoszabbá lett az elsőnél. 21 Mert jobb volna rájok nézve, ha meg sem ismerték volna az igazság útját, mint hogy megismervén, elpártoljanak a nekik adott szent parancsolattól. 22 De betelt rajtok az igaz példabeszéd szava: Az eb visszatért a saját okádására, és a megmosódott disznó a sárnak fertőjébe.