2 Reis 22

Ko Kīngi Hōhia o Hūrā

1 E waru ngā tau o Hōhia i tōna kīngitanga, ā, e toru tekau mā tahi ngā tau i kīngi ai ia ki Hiruhārama. Ā, ko te ingoa o tōna whaea ko Ierira, he tamāhine nā Araia, nō Pohokata. 2 Ā, tika tonu tāna mahi ki te titiro a Ihowā; i haere hoki ia i runga i ngā ara katoa o tōna tupuna o Rāwiri, ā, kīhai i peka ki matau, ki mauī.

Ka Huraina te Pukapuka o te Ture

3 Nā, i te tekau mā waru o ngā tau o Kīngi Hōhia ka ungā e te kīngi a Hapana tama a Atāria tama a Mehūrāma, te kaituhituhi, ki te whare o Ihowā; i mea ia, 4 "Haere ki a Hirikia ki te tino tohunga, kia huihuia e ia te moni e kawea ana mai ki roto ki te whare o Ihowā, tā ngā kaitiaki o te kūwaha i tango ai i te iwi. 5 Ka hoatu ki ngā ringa o ngā kaimahi o te mahi, o ngā kaitohutohu o te whare o Ihowā; ā, mā rātou e hoatu ki ngā kaimahi o te mahi i te whare o Ihowā, hei hanga mō ngā wāhi pakaru o te whare, 6 ki ngā kāmura, ki ngā kaihanga, ki ngā kaimahi kōhatu; ā, hei hoko i ngā rākau, i ngā kōhatu tārai, hei hanga mō te whare. 7 Otiia kīhai i uiuia ā rātou meatanga i te moni i hoatu nei ki ō rātou ringa; he pono hoki tā rātou mahi."

8 Nā, ka mea a Hirikia tino tohunga ki a Hapana kaituhituhi, "Kua kitea e ahau te Pukapuka o te Ture i te whare o Ihowā." Nā, ka hoatu e Hirikia te pukapuka ki a Hapana, ā, kōrerotia ana e ia. 9 Nā, ka haere a Hapana kaituhituhi ki te kīngi, whakahokia ana te kōrero e ia ki te kīngi, i mea ia: "Kua ringiringihia e āu pononga te moni i kitea ki te whare, ā, hoatu ana ki ngā ringa o ngā kaimahi i te mahi, o ngā kaitohutohu i te whare o Ihowā." 10 Nā, ka whakaatu a Hapana kaituhituhi ki te kīngi, ka mea, "Kua hōmai e Hirikia tohunga he pukapuka ki ahau." Nā, kōrerotia ana e Hapana ki te aroaro o te kīngi.

11 Ā, nō te rongonga o te kīngi i ngā kupu o te Pukapuka o te Ture, ka haea e ia ōna kākahu. 12 Nā, ka whakahau te kīngi ki te tohunga, ki a Hirikia, rātou ko Ahikama tama a Hapana, ko Akaporo tama a Mikaia, ko Hapana kaituhituhi, ko Ahaia tangata a te kīngi, ka mea: 13 "Haere, ui atu ki a Ihowā mōku, mō tēnei iwi, mō Hūrā katoa hoki, he mea nā ngā kupu o tēnei pukapuka kua kitea nei. He nui hoki te riri o Ihowā kua ngiha nei ki a tātou, nō te mea kīhai ō tātou mātua i rongo ki ngā kupu o tēnei pukapuka, kīhai i mahi i ngā mea katoa i tuhituhia hei mea mā tātou."

14 Heoi, haere ana a Hirikia tohunga rātou ko Ahikama, ko Akaporo, ko Hapana, ko Ahaia ki a Hurura, ki te wahine poropiti, wahine a Harumu kaitiaki kākahu, he tama hoki tērā nā Tikiwa tama a Harahaha; i Hiruhārama hoki taua wahine e noho ana, i te wāhi tuarua. Nā, kōrero ana rātou ki a ia.

15 Nā, ka mea ia ki a rātou, "Ko te kōrero tēnei a Ihowā, a te Atua o Īharaira: Mea atu ki te tangata nāna koutou i unga mai ki ahau, 16 ‘Ko tā Ihowā kupu tēnei: Nanā, ka kawea atu e ahau he kino ki runga ki tēnei wāhi, ki runga anō i ōna tāngata, arā ngā kupu katoa o te pukapuka i kōrerotia nā e te kīngi o Hūrā. 17 Mō rātou i whakarere i ahau, i tahu whakakakara ki ngā atua kē, he whakapātaritari hoki i ahau ki ngā mahi katoa a ō rātou ringa; koia i ngiha ai tōku riri ki tēnei wāhi, ā, e kore e tineia.’ 18 Otiia, me kī atu e koutou ki te kīngi o Hūrā nāna nei koutou i unga mai ki te ui ki a Ihowā, ‘Ko te kupu tēnei a Ihowā, a te Atua o Īharaira: Nā, mō ngā kupu i rongo nā koe, 19 nā te mea he ngāwari tōu ngākau, ā, kua whakaiti koe i a koe ki te aroaro o Ihowā, i a koe ka rongo nā ki tāku i mea ai mō tēnei wāhi, mō ōna tāngata hoki, kia meinga rātou hei ururua, hei kanga; ā, kua haehae i ōu kākahu, kua tangi ki tōku aroaro; nā, kua rongo anō hoki ahau i a koe, e ai tā Ihowā. 20 Nanā, ka huihuia atu koe e ahau ki ōu mātua, ka huihuia atu anō koe ki tōu tanumanga i runga i te rangimārie, ā, e kore ōu kanohi e kite i ngā kino katoa e kawea mai e ahau ki tēnei wāhi.’ "

Nā, whakahokia ana te kōrero e rātou ki te kīngi.

Jósiás király

1 Nyolcz esztendős volt Jósiás, mikor uralkodni kezdett, és harminczegy esztendeig uralkodott Jeruzsálemben; az ő anyjának neve Jédida, a Boskátból való Adaja leánya. 2 És kedves dolgot cselekedék az Úr szemei előtt, és járt az ő atyjának, Dávidnak minden útaiban, és nem tért el sem jobbra, sem balra. 3 És történt Jósiás király tizennyolczadik esztendejében, elküldte a király Sáfánt, Asaliának, a Messullám fiának fiát, az íródeákot, az Úr házához, mondván: 4 Menj fel Hilkiához, a főpaphoz, és számlálják meg az Úr házába begyült pénzt, a melyet gyűjtöttek az ajtóőrizők a néptől. 5 És adják azt az Úr házában való mívesek pallérainak kezébe, hogy adják a munkásoknak, a kik az Úrnak házán dolgoznak, hogy a háznak romlásait kijavítsák; 6 Az ácsoknak, az építőknek és a kőmíveseknek, hogy fákat és faragott köveket vásároljanak a ház kijavítására. 7 De számadást nem kell tőlök venni a pénzről, a mely kezökbe adatik, mert ők azt becsülettel végzik.

A törvénykönyv megtaláltatik

8 És monda Hilkia, a főpap, Sáfánnak, az íródeáknak: Megtaláltam a törvénykönyvet az Úr házában. És Hilkia oda adta a könyvet Sáfánnak, hogy olvassa el azt. 9 És elméne Sáfán, az íródeák, a királyhoz, és megvivé a királynak a választ, és monda: A te szolgáid egybeszedék a pénzt, a mely a házban találtatott, és oda adták azt az Úr házában munkálkodók pallérainak kezébe. 10 És megmondá Sáfán, az íródeák, a királynak, mondván: Egy könyvet adott nékem Hilkia pap. És felolvasá azt Sáfán a király előtt. 11 Mikor pedig hallotta a király a törvény könyvének beszédit, megszaggatá az ő ruháit. 12 És megparancsolta a király Hilkia papnak és Ahikámnak, a Sáfán fiának, és Akbórnak, a Mikája fiának, és Sáfánnak, az íródeáknak, és Asájának, a király szolgájának, mondván: 13 Menjetek el, kérdezzétek meg az Urat én érettem és a népért és az egész Júdáért, e könyvnek beszédei felől, a mely megtaláltatott; mert nagy az Úr haragja, mely felgerjedett ellenünk, mivel a mi atyáink nem engedelmeskedtek e könyv beszédeinek, hogy cselekedtek volna mindent úgy, a mint megíratott nékünk.

Hulda próféta asszony

14 És elméne Hilkia pap és Ahikám, Akbór, Sáfán és Asája Hulda próféta asszonyhoz, Sallumnak, a Tikva fiának – a ki Harhásnak, a ruhák őrizőjének fia volt – feleségéhez, a ki Jeruzsálem más részében lakott, és beszéltek vele. 15 És monda nékik: Azt mondja az Úr, Izráel Istene: Mondjátok meg a férfiúnak, a ki titeket hozzám küldött; 16 Ezt mondja az Úr: Ímé én veszedelmet hozok e helyre és e helyen lakozókra, a könyv minden beszédei szerint, a melyet olvasott a Júda királya; 17 Mert elhagytak engem, és idegen isteneknek áldoztak jóillattal, hogy engem haragra indítsanak az ő kezöknek minden csinálmányával: azért felgerjed az én haragom e hely ellen, és meg sem oltatik. 18 A Júda királyának pedig, a ki elküldött titeket, hogy megkérdezzétek az Urat, ezt mondjátok: Azt mondja az Úr, Izráel Istene: Mivelhogy e beszédekre, a melyeket hallottál, 19 Meglágyult a te szíved, és magadat megaláztad az Úr előtt, hallván azokat, a miket e hely és az ezen helyen lakók ellen szólottam, hogy pusztulássá és átokká lesznek, és megszaggattad a te ruháidat, és sírtál előttem; azért én is meghallgattalak, azt mondja az Úr. 20 Azért ímé én téged a te atyáidhoz gyűjtelek, és a te sírodba békességgel visznek téged, és meg nem látják a te szemeid azt a nagy veszedelmet, a melyet én e helyre hozok. És megvitték a királynak a választ.