Mateus 11

Ngā Karere a Hoani Kaiiriiri

1 Ā, ka mutu tā Īhu whakarite kōrero ki āna ākonga kotahi tekau mā rua, ka haere atu ia i reira ki te whakaako, ki te kauwhau ki ō rātou pā.

2 Nā, i te rongonga o Hoani i roto i te whare herehere ki ngā mahi a te Karaiti, ka tonoa e ia ētahi o āna ākonga, 3 ka mea ki a ia, "Ko koe rānei tēnei e haere mai nei, me tatari rānei tātou ki tētahi atu?"

4 Nā, ka whakahoki a Īhu, ka mea ki a rāua, "Haere, kōrerotia ki a Hoani ngā mea e rongo nei, e kite nei kōrua: 5 ko ngā matapō e titiro ana, ko ngā kopa e hāereere ana, ko ngā repera e meinga ana kia mā, ko ngā turi e rongo ana, ko ngā tūpāpaku e whakaarahia ana, ā, e kauwhautia ana te rongopai ki te hunga rawakore. 6 Ā, ka koa te tangata e kore e hē ki ahau."

7 Ā, i a rāua e haere atu ana, ka tīmata a Īhu, ka kōrerotia a Hoani ki te mano: "I haere koutou ki te koraha kia kite i te aha? I te kākaho e whakangāueuetia ana e te hau? 8 Anō rā, i haere koutou kia kite i te aha? I te tangata he kākahu māeneene ōna? Nā, kei ngā whare kīngi te hunga i ngā kākahu māeneene. 9 Anō rā, i haere koutou kia kite i te aha? I te poropiti? Āe rā, ko tāku kupu tēnei ki a koutou, tērā atu anō i te poropiti. 10 Ko ia hoki tēnei mōna te mea i tuhituhia:

‘Nā, ka tonoa e ahau tāku karere ki mua i tōu aroaro,

māna e whakapai tōu ara ki mua i a koe.’

11 He pono tāku e mea nei ki a koutou, kāhore anō i maea ake i roto i ngā whānau a te wahine he rahi ake i a Hoani Kaiiriiri; heoi, rahi ake i a ia te iti rawa i te rangatiratanga o te rangi. 12 Ā, nō ngā rā mai anō i a Hoani Kaiiriiri ā mohoa noa nei e tūkinotia ana te rangatiratanga o te rangi, ā, e riro ana ia i te ringa kaha o ngā tāngata taikaha. 13 Nō te mea i poropiti ngā poropiti katoa me te ture ā taea noatia a Hoani. 14 Ā, ki te pai koutou koia rā, ko Irāia tēnei, i meinga rā e haere mai ana. 15 Ki te whai taringa tētahi hei whakarongo, kia rongo ia!

16 "Otiia, me whakarite e ahau tēnei whakatupuranga ki te aha? E rite ana ki ngā tamariki e noho ana i ngā wāhi hokohoko, e karanga ana ki ō rātou hoa, 17 e mea ana,

‘Whakatangi noa mātou i te pūtōrino ki a koutou,

ā, kāhore koutou i kanikani mai.

Auē noa mātou ki a koutou,

ā, kāhore koutou i tangi mai.’

18 I haere mai hoki a Hoani, kīhai i kai, kīhai i inu, heoi e mea ana rātou, ‘He rēwera tōna.’ 19 I haere mai te Tama a te tangata me te kai me te inu, ka mea rātou, ‘Nā, he tangata kakai, he tangata inu wāina, he hoa nō ngā pupirikana, nō ngā tāngata hara!’ Otirā, mā āna mahi e whakatika te whakaaro nui."

Ngā Pā Whakapono kore

20 Kātahi ia ka anga, ka tāwai ki ngā pā i meinga ai te maha o āna merekara, mō rātou kīhai i rīpenetā. 21 "Auē te mate mōu, e Korahina! Auē, te mate mōu, e Petahaira! Me i meatia ki Tāira, ki Hairona ngā merekara kua meatia nei ki a kōrua, kua rīpenetā kē rāua, he taratara te kākahu me te oke i te pungarehu. 22 Ko tāku kupu ia tēnei ki a koutou, Erangi, tō Tāira rāua ko Hairona e māmā i te rā whakawā i tō kōrua. 23 Me koe hoki, e Kaperenauma, e whakateiteitia rānei koe ā tae noa ki te rangi? Ka heke koe ki te rēinga. Me i meatia hoki ki Horoma ngā merekara kua meatia nei ki a koe, kua tū tonu tērā, ā taea noatia tēnei rā. 24 Ko tāku kupu ia tēnei ki a koutou, Erangi, tō te whenua o Horoma e māmā i tōu i te rā whakawā."

Haere mai ki Ahau, Whakangā ai

25 I taua wā ka oho a Īhu, ka mea "He whakawhetai atu tāku ki a koe, e Pā, e te Ariki o te rangi o te whenua, nō te mea kua hunā e koe ēnei mea i te hunga mātau, i te hunga mahara, ā, hurahia ana ki ngā kōhungahunga. 26 Āe rā, e Pā, i pai hoki te pēnei ki tāu titiro.

27 "Kua tukua mai ngā mea katoa ki ahau e tōku Matua. Ā, kāhore tētahi e mātau ki te Tama, ko te Matua anake; kāhore hoki tētahi e mātau ki te Matua, ko te Tama anake, me te tangata hoki e pai ai te Tama kia whakakitea ki a ia.

28 "Haere mai ki ahau, e koutou katoa e māuiui ana, e taimaha ana, ā, māku koutou e whakaokioki. 29 Tangohia tāku ioka ki runga ki a koutou, kia whakaakona koutou e ahau; he ngākau māhaki hoki tōku, he ngākau pāpaku; ā, e whiwhi koutou ki te okiokinga mō ō koutou wairua. 30 He ngāwari hoki tāku ioka, he māmā tāku pīkaunga."

Keresztelő János kérdése és Krisztusnak róla való bizonyságtétele

1 És lőn, mikor elvégezé Jézus a tizenkét tanítványának adott utasítást, elméne onnan, hogy tanítson és prédikáljon azoknak városaiban.

2 János pedig, mikor meghallotta a fogságban a Krisztus cselekedeteit, elküldvén kettőt az ő tanítványai közül, 3 Monda néki: Te vagy-é az, a ki eljövendő, vagy mást várjunk? 4 És felelvén Jézus, monda nékik: Menjetek el és jelentsétek Jánosnak, a miket hallotok és láttok: 5 A vakok látnak, és a sánták járnak; a poklosok megtisztulnak és a siketek hallanak; a halottak föltámadnak, és a szegényeknek evangyéliom hirdettetik; 6 És boldog, a ki én bennem meg nem botránkozik. 7 Mikor pedig azok elmentek vala, szólni kezde Jézus a sokaságnak Jánosról: Mit látni mentetek ki a pusztába? Nádszálat-é, a mit a szél hajtogat? 8 Hát mit látni mentetek ki? Puha ruhába öltözött embert-é? Ímé a kik puha ruhákat viselnek, a királyok palotáiban vannak. 9 Hát mit látni mentetek ki? Prófétát-é? Bizony, mondom néktek, prófétánál is nagyobbat! 10 Mert ő az, a kiről meg van írva: Ímé én elküldöm az én követemet a te orczád előtt, a ki megkészíti előtted a te útadat. 11 Bizony mondom néktek: az asszonyoktól szülöttek között nem támadott nagyobb Keresztelő Jánosnál; de a ki legkisebb a mennyeknek országában, nagyobb nálánál. 12 A Keresztelő János idejétől fogva pedig mind mostanig erőszakoskodnak a mennyek országáért, és az erőszakoskodók ragadják el azt. 13 Mert a próféták mindnyájan és a törvény Jánosig prófétáltak vala. 14 És, ha be akarjátok venni, Illés ő, a ki eljövendő vala. 15 A kinek van füle a hallásra, hallja. 16 De kihez hasonlítsam ezt a nemzetséget? Hasonlatos a gyermekekhez, a kik a piaczon ülnek, és kiáltoznak az ő társaiknak, 17 És ezt mondják: Sípoltunk néktek, és nem tánczoltatok; siralmas énekeket énekeltünk néktek, és nem sírtatok. 18 Mert eljött János, a ki sem eszik, sem iszik, és azt mondják: Ördög van benne. 19 Eljött az embernek Fia, a ki eszik és iszik, és ezt mondják: Ímé a nagy étü és részeges ember, a vámszedők és bűnösök barátja! És igazoltaték a bölcseség az ő fiaitól.

Jaj a meg nem térő városoknak

20 Ekkor elkezdé szemökre hányni ama városoknak, a melyekben legtöbb csodái lőnek, hogy nem tértek vala meg: 21 Jaj néked Korazin! Jaj néked Bethsaida! Mert ha Tirusban és Sidonban történnek vala azok a csodák, a melyek bennetek lőnek, rég megtértek volna gyászruhában és hamuban. 22 De mondom néktek: Tirusnak és Sidonnak könnyebb dolga lesz az ítélet napján, hogynem néktek. 23 Te is Kapernaum, a ki az égig felmagasztaltattál, a pokolig fogsz megaláztatni; mert ha Sodomában történnek vala azok a csodák, a melyek te benned lőnek, mind e mai napig megmaradt volna. 24 De mondom néktek, hogy Sodoma földének könnyebb dolga lesz az ítélet napján, hogynem néked.

Hálát ad az Atyának

25 Abban az időben szólván Jézus, monda: Hálákat adok néked, Atyám, mennynek és földnek Ura, hogy elrejtetted ezeket a bölcsek és az értelmesek elől, és a kisdedeknek megjelentetted. 26 Igen, Atyám, mert így volt kedves te előtted. 27 Mindent nékem adott át az én Atyám, és senki sem ismeri a Fiút, csak az Atya; az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és a kinek a Fiú akarja megjelenteni.

Hívja a megfáradtakat

28 Jőjjetek én hozzám mindnyájan, a kik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket. 29 Vegyétek föl magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelid és alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek. 30 Mert az én igám gyönyörűséges, és az én terhem könnyű.