Mateus 12

Te Take e Pā ana ki te Hāpati

1 I taua wā i haere a Īhu i te hāpati rā waenga wīti; ā, e hiakai ana āna ākonga, nā, ka anga rātou, ka kato i ngā wīti, ka kai. 2 Ā, nō te kitenga o ngā Parihi, ka mea ki a ia, "Nā, āu ākonga e mea nā i te mea e kore e tika kia meinga i te hāpati."

3 Ka mea ia ki a rātou, "Kāhore koutou i kite i tā Rāwiri i mea ai, i a ia e hiakai ana, rātou ko ōna hoa? 4 I tōna tomokanga ki te whare o te Atua, i tāna kainga i ngā taro aroaro, i ngā mea kīhai nei i tika kia kainga e ia, e ōna hoa rānei, engari, mā ngā tohunga anake? 5 Kāhore anō koutou i kite i roto i te ture, e whakanoatia ana te hāpati e ngā tohunga i roto i te temepara i ngā hāpati, ā, kāhore he hē? 6 Ko tāku kupu ia tēnei ki a koutou, kei konei tētahi, he rahi kē i te temepara. 7 Otiia, me i mātau koutou ki tēnei, ‘Ko tāku e pai ai ko te tohu tangata, hāunga te patunga tapu.’ Kāhore koutou i whakahē i te hunga harakore; 8 ko te Tama nei hoki a te tangata te Ariki o te hāpati."

Te Tangata me tōna Ringa Memenge

9 Nā, ka haere atu ia i reira, ka tomo ki tō rātou whare karakia; 10 nā, he tangata tērā kua memenge te ringa. Ā, ka ui rātou ki a ia, "He tika rānei te whakaora i te hāpati?" He mea hoki kia whakapāngia ai e rātou he hē ki a ia.

11 Nā, ka mea ia ki a rātou, "Ko tēhea tangata o koutou, ki te mea kotahi āna hipi, ā, ka taka ki roto ki te poka i te hāpati, e kore rānei ia e mau ki taua hipi, e hāpai ake? 12 Nā, tērā noa atu tō te tangata pai i tō te hipi. Inā, he tika anō te mahi pai i ngā hāpati."

13 Me i reira ka mea ia ki taua tangata, "Totoro mai tōu ringa." Ā, nō te toronga, kua ora anō, kua pērā me tētahi. 14 Nā, ka haere ngā Parihi ki waho, ka rūnanga mōna me pēhea e ngaro ai ia i a rātou.

Te Pononga i Whiriwhiria e te Atua

15 Otirā, i mātau a Īhu, ā, haere atu ana i reira; ā, he rahi te hui i aru i a ia, ā, whakaorangia ana rātou katoa e ia; 16 ā, i whakatūpato anō ia i a rātou kei whakakitea ia. 17 Nā, ka rite tā Ihāia poropiti i kōrero ai, i mea ai:

18 "Nā, tāku pononga, tāku i whiriwhiri ai,

tāku i aroha ai, tā tōku Wairua i āhuareka ai.

Ka waiho e ahau tōku Wairua ki runga ki a ia,

ā, māna e whakapuaki te whakawā ki ngā tauiwi.

19 E kore ia e totohe, e kore ia e hāmama,

e kore anō e rangona tōna reo i ngā ara.

20 E kore e whatia porokeretia e ia te kākaho i mangungu,

e kore e tineia te muka e whakapaoa ana.

Kia puta rā anō i a ia te whakawā ki te wikitōria,

21 ka tūmanako hoki ngā tauiwi ki tōna ingoa."

Ko Īhu, ki a Perehepura

22 Me i reira ka kawea mai ki a ia he tangata e nohoia ana e te rēwera, he matapō, he wahangū; ā, whakaorangia ana e ia, nō ka kōrero, ka kite taua matapō, taua wahangū. 23 Ā, ka ohomauri te mano katoa, ka mea, "Ehara ianei tēnei i te Tama a Rāwiri?"

24 Ā, nō te rongonga o ngā Parihi, ka mea, "Ehara i a ia nāna i pei ngā rēwera nei, engari, nā Perehepura, nā te rangatira o ngā rēwera."

25 Ā, i mātau a Īhu ki ō rātou whakaaro, ka mea ki a rātou, "Ki te tahuri iho tētahi rangatiratanga ki a ia anō, ka kore; ki te tahuri iho hoki ki a ia anō tētahi pā, tētahi whare rānei, e kore e tū. 26 Nā, ki te pei a Hātana i a Hātana anō, e tahuri iho ana ki a ia anō; me pēhea e tū ai tōna rangatiratanga? 27 Ā, ki te mea nā Perehepura tāku peinga rēwera, nā wai te peinga a ā koutou tamariki? Nā, ko rātou hei kaiwhakawā mō koutou. 28 Tēnā, ki te mea nā te Wairua o te Atua tāku peinga rēwera, inā, kua tae noa mai te rangatiratanga o te Atua ki a koutou.

29 "Me pēhea oti ka tomo ai te tangata ki te whare o te tangata kaha, ka pāhua ai i ōna taonga, ki te kore ia e mātua here i taua tangata kaha? Ko reira pāhua ai i tōna whare.

30 "Ko te tangata ehara i te hoa nōku, he hoariri ia ki ahau; ko te tangata kāhore e kohikohi tahi māua, e tītaritari ana. 31 Koia ahau ka mea nei ki a koutou, ko ngā hara katoa me ngā kohukohu a te tangata e murua; tēnā ko te kohukohu ki te Wairua Tapu e kore e murua. 32 Ki te kōrero whakahē hoki tētahi mō te Tama a te tangata, e murua tāna; tēnā ki te kōrero whakahē tētahi mō te Wairua Tapu, e kore e murua tāna i tēnei ao, e kore anō i tērā atu."

He Rākau me Āna Hua

33 "Meinga rānei te rākau kia pai, ā, pai iho ōna hua; meinga rānei te rākau kia kino, ā, kino iho ōna hua; mā ngā hua hoki ka mōhiotia ai te rākau. 34 E te uri nākahi, me pēhea ka kōrero pai ai koutou, te hunga kino? He pūrenatanga hoki nō te ngākau ngā kupu a te māngai. 35 Ko te tangata pai he pai ana e whakaputa ai i roto i ngā taonga pai o te ngākau; ko te tangata kino hoki he kino ana e whakaputa ai i roto i ngā taonga kino.

36 "Nā, ko tāku kupu tēnei ki a koutou, me kōrero e ngā tāngata, i te rā whakawā, te tikanga o ngā kupu pokanoa katoa e puaki i a rātou. 37 Mā āu kupu hoki koe ka whakatikaia ai, mā āu kupu anō ka tau ai te hē ki a koe."

Te Rapu mō tētahi Tohu

38 Me i reira ka kī ētahi o ngā karaipi, o ngā Parihi, ka mea, "E te Kaiwhakaako, e mea ana mātou kia kite i tētahi tohu i a koe."

39 Nā, ka whakahoki ia, ka mea ki a rātou, "E rapu ana te whakatupuranga kino, pūremu, i tētahi tohu; ā, e kore tētahi tohu e hoatu, ko te tohu anake o Hona poropiti. 40 E toru hoki ngā rā o Hona, e toru ngā pō, i roto i te kōpū o te tohorā; waihoki ka toru ngā rā, ka toru ngā pō o te Tama a te tangata ki te manawa o te whenua. 41 E ara ngā tāngata o Ninewe me tēnei whakatupuranga i te whakawākanga, e whakatau i te hē ki a rātou; i rīpenetā hoki rātou i te kauwhau a Hona; ā, tēnei tētahi he nui kē i a Hona. 42 E ara te kuīni o te tonga me tēnei whakatupuranga i te whakawākanga, e whakatau i te hē ki a rātou; i haere mai hoki ia i ngā pito o te whenua ki te whakarongo ki ngā whakaaro nui o Horomona; ā, tēnei tētahi he nui kē i a Horomona."

Te Hokinga mai o te Wairua Poke

43 "Ka puta mai te wairua poke i roto i te tangata, ka hāereere rā ngā wāhi maroke rapu okiokinga ai, ā, tē kitea, 44 ka mea ia, ‘Ka hoki ahau ki tōku whare i puta mai ai ahau.’ Ā, nō te taenga atu, rokohanga atu e takoto kau ana, oti rawa te tahi, te whakapai. 45 Nā, ka haere ia, ka tango i ētahi atu wairua tokowhitu hei hoa mōna, he kino noa atu i a ia, ka tomo rātou, ka noho ki reira; ā, kino atu i te tīmatanga te whakamutunga ki taua tangata. Tērā anō e pērā tēnei whakatupuranga kino."

Ko te Whaea rātou ko ngā Tēina a Īhu

46 I a ia anō e kōrero ana ki te mano, nā, ko tōna whaea rātou ko ōna tēina e tū ana i waho, e whai ana kia kōrero ki a ia. 47 Ā, ka mea tētahi ki a ia, "Nā, tōu whaea me ōu tēina te tū mai nei i waho, e whai ana kia kōrero ki a koe."

48 Nā, ka whakahoki ia, ka mea ki te tangata i kōrero ki a ia, "Ko wai tōku whaea? Ko wai hoki ōku tēina?" 49 Nā, ka totoro tōna ringa ki āna ākonga, ka mea, "Nā, tōku whaea, ōku tēina! 50 Ki te meatia hoki e tētahi tā tōku Matua i te rangi e pai ai, hei teina ia ki ahau, hei tuahine, hei whaea."

Krisztus a szombati kalásztépést és gyógyítást védi

1 Abban az időben a vetéseken át haladt Jézus szombatnapon; tanítványai pedig megéheztek, és kezdték a kalászokat tépni és enni. 2 Látván pedig ezt a farizeusok, mondának néki: Ímé a te tanítványaid azt cselekszik, a mit nem szabad szombatnapon cselekedni. 3 Ő pedig monda nékik: Nem olvastátok-é, mit cselekedett Dávid, mikor megéhezett vala ő és a kik vele valának? 4 Hogyan ment be az Isten házába, és ette meg a szentelt kenyereket, a melyeket nem vala szabad megennie néki, sem azoknak, a kik ő vele valának, hanem csak a papoknak? 5 Vagy nem olvastátok-é a törvényben, hogy szombatnapon megtörik a papok a szombatot a templomban és nem vétkeznek? 6 Mondom pedig néktek, hogy a templomnál nagyobb van itt. 7 Ha pedig tudnátok, mi ez: Irgalmasságot akarok és nem áldozatot, nem kárhoztattátok volna az ártatlanokat. 8 Mert a szombatnak is Ura az embernek Fia.

9 És távozván onnan, méne az ő zsinagógájukba. 10 És ímé, vala ott egy elszáradt kezű ember. És megkérdék őt, mondván: Ha szabad-é szombatnapon gyógyítani? hogy vádolhassák őt. 11 Ő pedig monda nékik: Kicsoda közületek az az ember, a kinek van egy juha, és ha az szombatnapon a verembe esik, meg nem ragadja és ki nem vonja azt? 12 Mennyivel drágább pedig az ember a juhnál! Szabad tehát szombatnapon jót cselekedni. 13 Akkor monda annak az embernek: Nyújtsd ki a kezedet. És kinyújtá, és olyan éppé lőn, mint a másik. 14 A farizeusok pedig kimenvén, tanácsot tartának ellene, hogyan veszíthetnék el őt. 15 Jézus pedig észrevévén ezt, eltávozék onnan. És követé őt nagy sokaság, és ő meggyógyítja vala mindnyájokat; 16 És megfenyegeté őket, hogy őt ismertté ne tegyék; 17 Hogy beteljesedjék Ésaiás próféta mondása, a ki így szólt: 18 Ímé az én szolgám, a kit választottam; az én szerelmesem, a kiben az én lelkem kedvét lelé; lelkemet adom ő belé, és ítéletet hirdet a pogányoknak. 19 Nem verseng, és nem kiált; az utczákon senki nem hallja szavát. 20 A megrepedezett nádat nem töri el, és a pislogó gyertyabelet nem oltja ki, mígnem diadalomra viszi az ítéletet. 21 És az ő nevében reménykednek majd a pogányok.

Jézus ördöngőst gyógyít, a farizeusok istenkáromlását feddi és a jelkívánást visszautasítja

22 Akkor egy vak és néma ördöngőst hoztak ő eléje; és meggyógyítá azt, annyira, hogy a vak és néma mind beszél, mind lát vala. 23 És elálmélkodék az egész sokaság, és monda: Vajjon nem ez-é Dávidnak ama Fia? 24 A farizeusok pedig ezt hallván, mondának: Ez nem űzi ki az ördögöket, hanemha Belzebubbal, az ördögök fejedelmével. 25 Jézus pedig, tudva az ő gondolataikat, monda nékik: Minden ország, a mely magával meghasonlik, elpusztul; és egy város vagy háznép sem állhat meg, a mely meghasonlik magával. 26 Ha pedig a Sátán a Sátánt űzi ki, önmagával hasonlott meg; mimódon állhat meg tehát az ő országa? 27 És ha én Belzebub által űzöm ki az ördögöket, a ti fiaitok ki által űzik ki? Azért ők magok lesznek a ti bíráitok. 28 Ha pedig én Istennek Lelke által űzöm ki az ördögöket, akkor kétség nélkül elérkezett hozzátok az Isten országa. 29 Avagy mi módon mehet be valaki a hatalmasnak házába és rabolhatja el annak kincseit, hanemha megkötözi előbb a hatalmast és akkor rabolja ki annak házát? 30 A ki velem nincsen, ellenem van; és a ki velem nem gyűjt, tékozol. 31 Azt mondom azért néktek: Minden bűn és káromlás megbocsáttatik az embereknek; de a Lélek káromlása nem bocsáttatik meg az embereknek. 32 Még a ki az ember Fia ellen szól, annak is megbocsáttatik; de a ki a Szent Lélek ellen szól, annak sem ezen, sem a más világon meg nem bocsáttatik. 33 Vagy legyetek jó fák, és teremjetek jó gyümölcsöt, vagy legyetek romlott fák, és teremjetek romlott gyümölcsöt; mert gyümölcséről ismerik meg a fát. 34 Mérges kígyóknak fajzatai, mi módon szólhattok jókat, holott gonoszak vagytok? Mert a szívnek teljességéből szól a száj. 35 A jó ember az ő szívének jó kincseiből hozza elő a jókat; és a gonosz ember az ő szívének gonosz kincseiből hozza elő a gonoszokat. 36 De mondom néktek: Minden hivalkodó beszédért, a mit beszélnek az emberek, számot adnak majd az ítélet napján. 37 Mert a te beszédidből ismertetel igaznak, és a te beszédidből ismertetel hamisnak. 38 Ekkor felelének néki némelyek az írástudók és farizeusok közül, mondván: Mester, jelt akarnánk látni te tőled. 39 Ő pedig felelvén, monda nékik: E gonosz és parázna nemzetség jelt kiván; és nem adatik jel néki, hanemha Jónás prófétának jele. 40 Mert a miképen Jónás három éjjel és három nap volt a czethal gyomrában, azonképen az embernek Fia is három nap és három éjjel lesz a föld gyomrában. 41 Ninive férfiai az ítéletkor együtt támadnak majd fel ezzel a nemzetséggel, és kárhoztatják ezt: mivelhogy ők megtértek a Jónás prédikálására; és ímé nagyobb van itt Jónásnál. 42 Délnek királyné asszonya felkél majd az ítéletkor e nemzetséggel együtt, és kárhoztatja ezt: mert ő eljött a földnek széléről, hogy hallhassa a Salamon bölcseségét; és ímé, nagyobb van itt Salamonnál. 43 Mikor pedig a tisztátalan lélek kimegy az emberből, víz nélkül való helyeken jár, nyugalmat keresve, és nem talál: 44 Akkor ezt mondja: Visszatérek az én házamba, a honnét kijöttem. És oda menvén, üresen, kisöpörve és fölékesítve találja azt. 45 Akkor elmegy és vesz maga mellé más hét lelket, gonoszabbakat ő magánál, és bemenvén, ott lakoznak; és ennek az embernek utolsó állapotja gonoszabb lesz az elsőnél. Így lesz ezzel a gonosz nemzetséggel is.

Jézus megmutatja, kik az ő igazi rokonai

46 Mikor pedig még szóla a sokaságnak, ímé az ő anyja és az ő testvérei állanak vala odakünn, akarván ő vele szólni. 47 És monda néki valaki: Ímé a te anyád és testvéreid odakünn állanak, és szólni akarnak veled. 48 Ő pedig felelvén, monda a hozzá szólónak: Kicsoda az én anyám; és kik az én testvéreim? 49 És kinyujtván kezét az ő tanítványaira, monda: Ímé az én anyám és az én testvéreim! 50 Mert a ki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát, az nékem fitestvérem, nőtestvérem és anyám.