Marcos 3

Te Tāne he Ringa Memenge tōna

1 Ā, ka tomo atu anō ia ki te whare karakia, nā, i reira tētahi tangata kua memenge tōna ringa. 2 Ā, ka whakamau tā rātou titiro ki a ia, me kore ia e whakaora i a ia i te hāpati; he mea kia whakapā ai rātou i tētahi hē ki a ia. 3 Nā, ka mea ia ki te tangata i te ringa memenge, "Whakatika ki waenganui."

4 Nā, ka mea ia ki a rātou, "He mea tika rānei te mahi pai i te hāpati, te mahi kino rānei? Te whakaora rānei, te whakamate rānei?"

Heoi, kāhore rātou i kīkī. 5 Nā, ka tirotiro riri ia ki a rātou, he pōuri hoki mō te pakeke o ō rātou ngākau, ka mea ki taua tangata, "Totoro tōu ringa." Ā, ko te toronga o tōna ringa, kua ora. 6 Nā, ka haere atu ngā Parihi, ka rūnanga tahi me ngā Herōriana mōna, ki te pēhea e whakangaromia ai ia.

He Mano i te Taha o te Moana

7 Nā, ka maunu atu a Īhu rātou ko āna ākonga ki te moana; he nui hoki te tangata i aru i a ia i Karirī, i Hūria, 8 I Hiruhārama, i Irumia, i tāwāhi hoki o Horano; me te hunga hoki e tata ana ki Tāira, ki Hairona, nui atu te huihui; i tō rātou rongonga i ngā mea i mea ai ia, haere ana ki a ia. 9 Nā, ka mea ia ki āna ākonga kia noho tata mai tētahi kaipuke iti ki a ia, i te mano hoki, kei tutetutea ia e rātou. 10 He tokomaha hoki i whakaorangia e ia; nō ka popō mai ki a ia te hunga katoa e mate ana, kia pā ai ki a ia. 11 Me ngā wairua poke hoki, i tō rātou kitenga i a ia, takoto ana ki tōna aroaro, ka karanga, ka mea, "Ko te Tama koe a te Atua!" 12 Ā, he maha āna kupu ki a rātou kia kaua ia e whakaaturia e rātou.

Ka Whiriwhiria e Īhu ngā Āpōtoro Tekau mā rua

13 Nā, ka kake ia ki te maunga, karangatia ana ki a ia āna i pai ai, ā, ka tae rātou ki a ia. 14 Ā, kotahi tekau mā rua āna i whakarite ai hei hoa mōna, hei tononga hoki māna ki te kauwhau, 15 kia whai mana hoki e ora ai ngā mate, e peia ai ngā rēwera. 16 Ā, huaina iho e ia a Haimona ko Pita; 17 ko Hēmi, tama a Heperi, rāua ko Hoani, teina o Hēmi; ā, huaina iho rāua ko Poaneki, arā, ko ngā Tama a te Whatitiri; 18 ko Anaru, ko Piripi, ko Patoromu, ko Matiu, ko Tamati, ko Hēmi, tama a Arapiu, ko Tariu ko Haimona Kanaani, 19 ko Hūrā Ikariote hoki, nāna nei ia i tuku. Nā, ka tae ia ki te whare.

Ko Īhu rāua ko Perehepura

20 Nā, ka huihui anō te mano, nō kīhai rawa rātou i āhei te kai taro. 21 Ā, nō ka rongo ōna hoa, ka haere ki te pupuri i a ia, i mea hoki, "He pōrewarewa ia."

22 Nā, ka mea ngā karaipi i haere mai rā i Hiruhārama, "Kei a ia a Perehepura, ā, nā te rangatira o ngā rēwera tāna peinga rēwera."

23 Nā, ka karangatia rātou e ia, ā, ka kōrero whakarite ki a rātou: "Me pēhea a Hātana ka pei ai i a Hātana? 24 Ki te tahuri iho hoki tētahi rangatiratanga ki a ia anō, e kore taua rangatiratanga e tū. 25 Ki te tahuri iho hoki tētahi whare ki a ia anō, e kore taua whare e tū. 26 Ki te whakatika a Hātana, ā, ka tahuri iho ki a ia anō, e kore ia e tū, engari, he mutunga tōna.

27 "E kore te tangata e āhei te haere ki roto ki te whare o te tangata kaha, pāhua ai i ōna taonga, ki te kāhore e mātua herea te tangata kaha; ko reira pāhua ai i tōna whare.

28 "He pono tāku e mea nei ki a koutou, Ko ngā hara katoa o ngā tama a ngā tāngata e murua, me ngā kohukohu e kohukohu ai rātou. 29 Tēnā ko te tangata e kohukohua ai te Wairua Tapu, e kore e murua tōna hara ā ake ake, engari ka tau te hē ki a ia ā ake ake." 30 Mō rātou i kī, "He wairua poke tōna."

Ko te Whaea rātou ko ngā Tēina o Īhu

31 Ā, ko te taenga mai o ōna tēina rātou ko tōna whaea, ka tū i waho, ka tono tāngata mai ki a ia, ki te karanga i a ia. 32 E noho ana hoki te mano i tētahi taha ōna, i tētahi taha, ā, ka mea rātou ki a ia, "Nā, tōu whaea me ōu tēina kei waho, e rapu ana i a koe."

33 Nā, ka whakahoki ia ki a rātou, ka mea, "Ko wai tōku whaea, ko wai hoki ōku tēina?"

34 Nā, ka tirotiro ia ki te hunga e noho ana i tētahi taha ōna, i tētahi taha, ka mea, "Nā, tōku whaea, ōku tēina! 35 Ki te meatia hoki e tētahi tā te Atua i pai ai, hei teina ia ki ahau, hei tuahine, hei whaea."

Jézus szombatnapon meggyógyítja a száradt kezűt

1 És ismét beméne a zsinagógába, és vala ott egy megszáradt kezű ember. 2 És lesik vala őt, hogy meggyógyítja-é szombatnapon; hogy vádolhassák őt. 3 Akkor monda a megszáradt kezű embernek: Állj elő a középre. 4 Azoknak pedig monda: Szabad-é szombatnapon jót vagy rosszat tenni? lelket menteni, vagy kioltani? De azok hallgatnak vala. 5 Ő pedig elnézvén őket haraggal, bánkódván szívök keménysége miatt, monda az embernek: Nyújtsd ki a kezedet. És kinyújtá, és meggyógyult a keze és éppé lőn, mint a másik. 6 Akkor a farizeusok kimenvén, a Heródes pártiakkal mindjárt tanácsot tartának ellene, hogy elveszítsék őt.

Jézus meggyógyít sok ördöngőst

7 Jézus pedig elméne tanítványaival a tenger mellé; és nagy sokaság követé őt Galileából és Júdeából, 8 És Jeruzsálemből és Idumeából és a Jordánon túlról; és a Tirus és a Sidon környékiek is, a mikor hallották, hogy miket mível vala, nagy sokasággal jövének ő hozzá. 9 És megmondá tanítványainak, hogy egy kis hajót tartsanak néki készen, a sokaság miatt, hogy ne szorongassák őt. 10 Mert sokakat meggyógyított, úgy hogy a kiknek valami bajuk volt, reá rohanának, hogy illethessék őt. 11 A tisztátalan lelkek is, mikor meglátták vala őt, leborulának előtte, és kiáltának, mondván: Te vagy az Istennek a Fia. 12 Ő pedig erősen fenyegeti vala őket, hogy őt ki ne jelentsék.

Jézus kiválasztja a tizenkettőt

13 Azután felméne a hegyre, és magához szólítá, a kiket akar vala; és hozzá menének. 14 És választa tizenkettőt, hogy vele legyenek, és hogy kiküldje őket prédikálni, 15 És hatalmuk legyen a betegeket gyógyítani és az ördögöket kiűzni: 16 Simont, a kinek Péter nevet ada; 17 És Jakabot a Zebedeus fiát és Jánost a Jakab testvérét; és Boanerges nevet ada nékik, a mely azt teszi: mennydörgés fiai; 18 És Andrást és Filepet, Bertalant és Mátét, Tamást és Jakabot az Alfeus fiát, Taddeust és a kananeai Simont, 19 És Iskáriótes Júdást, a ki el is árulta őt.

Jézus feddi a farizeusokat Szentlélek elleni káromlásért

20 Azután haza térének. És ismét egybegyűle a sokaság, annyira, hogy még nem is ehetének. 21 A mint az övéi ezt meghallák, eljövének, hogy megfogják őt; mert azt mondják vala, hogy magán kívül van.

22 Az írástudók pedig, a kik Jeruzsálemből jöttek vala le, azt mondák, hogy: Belzebúb van vele, és: Az ördögök fejedelme által űzi ki az ördögöket. 23 Ő pedig magához híván azokat, példázatokban monda nékik: Sátán miként tud Sátánt kiűzni? 24 És ha egy ország önmagában meghasonlik, meg nem maradhat az az ország. 25 És ha egy ház önmagában meghasonlik, meg nem maradhat az a ház. 26 És ha a Sátán önmaga ellen támadt és meghasonlott, nem maradhat meg, hanem vége van. 27 Nem rabolhatja el senki az erősnek kincseit, bemenvén annak házába, hanemha elébb az erőset megkötözi és azután rabolja ki annak házát. 28 Bizony mondom néktek, hogy minden bűn megbocsáttatik az emberek fiainak, még a káromlások is mind, a melyekkel káromlanak: 29 De a ki a Szent Lélek ellen szól káromlást, nem nyer bocsánatot soha, hanem örök kárhozatra méltó; 30 Mivelhogy ezt mondják vala: Tisztátalan lélek van benne.

Jézus megmondja, kik igazán az ő rokonai

31 És megérkezének az ő testvérei és az ő anyja, és kívül megállva, beküldének hozzá, hivatván őt. 32 Körülötte pedig sokaság ül vala; és mondának néki: Ímé a te anyád és a te testvéreid ott künn keresnek téged. 33 Ő pedig felele nékik, mondván: Ki az én anyám vagy kik az én testvéreim? 34 Azután elnézvén köröskörül a körülötte ülőkön, monda: Ímé az én anyám és az én testvéreim. 35 Mert a ki az Isten akaratát cselekszi, az az én fitestvérem és nőtestvérem és az én anyám.