Marcos 10

Ka Whakaako a Īhu mō te Whakarerenga

1 Nā, ka whakatika ia i reira, haere ana ki ngā wāhi o Hūria ki tērā taha o Horano. Nā, ka huihui mai anō ngā mano ki a ia; ka whakaako anō ia i a rātou, ko tāna tikanga hoki tērā.

2 Nā, ka haere mai ngā Parihi, ka ui ki a ia, "He mea tika rānei kia whakarere te tangata i tāna wahine?" He whakamātautau hoki mōna.

3 Nā, ka whakahoki ia, ka mea ki a rātou, "He aha tā Mohi i mea ai ki a koutou?"

4 Ka kī rātou, "I tukua e Mohi kia tuhituhia he pukapuka whakarere, ka whakarere ai."

5 Nā, ka whakahoki a Īhu, ka mea ki a rātou, "Nā te pakeke o ō koutou ngākau i tuhituhia ai e ia tēnei kupu ako ki a koutou. 6 I te orokohanganga ia, ‘I hangā rāua e te Atua he tāne, he wahine.’ 7 ‘Mō konei ka mahue i te tangata tōna pāpā me tōna whaea, ka piri ki tāna wahine; 8 hei kikokiko kotahi hoki rāua tokorua.’ Nā, heoi anō tō rāua tokoruatanga, engari, kotahi anō kikokiko. 9 Nā, ko ā te Atua i hono ai, kaua e wehea e te tangata."

10 Ā, i te whare ka ui anō āna ākonga ki a ia ki taua mea. 11 Ka mea ia ki a rātou, "Ki te whakarere tētahi i tāna wahine, ā, ka mārena i tētahi atu, e pūremu ana ia, e hara ana ki tērā. 12 Ki te whakarere hoki te wahine i tāna tāne, ā, ka mārenatia ki tētahi atu, e pūremu ana ia."

Ka Manaakitia e Īhu ngā Tamariki Nonohi

13 Nā, ka kawea mai ki a ia ētahi tamariki nonohi, kia pā ai ia ki a rātou; otirā, ka rīria e ngā ākonga te hunga nāna i kawe mai. 14 Nō te kitenga ia o Īhu, ka riri, ka mea ki a rātou, "Tukua ngā tamariki nonohi kia haere mai ki ahau, kaua hoki rātou e āraia atu; nō ngā pēnei hoki te rangatiratanga o te Atua. 15 He pono tāku e mea nei ki a koutou, ki te kāhore e rite te tango a tētahi i te rangatiratanga o te Atua ki tā te tamaiti nohinohi, e kore ia e tomo ki roto." 16 Nā, okookona ana rātou e ia, whakapākia iho ōna ringa ki a rātou, manaakitia ana rātou.

Te Tangata Whai Taonga

17 Nā, i a ia e haere ana i te huarahi, ka oma mai tētahi, ka tuku iho i ngā turi ki a ia, ka ui, "E te Kaiwhakaako pai, me aha ahau ka whiwhi ai ki te ora tonu?"

18 Nā, ka mea a Īhu ki a ia, "He aha ahau i kīia ai e koe he pai? Kāhore tētahi i pai, kotahi anake, ko te Atua. 19 E mātau ana koe ki ngā ture, ‘Kaua e pūremu. Kaua e patu tangata. Kaua e tāhae. Kaua e whakapae teka. Kaua e kaiā. Whakahōnoretia tōu pāpā me tōu whaea.’ "

20 Nā, ka whakahoki tērā, ka mea ki a ia, "E te Kaiwhakaako, kua rite katoa ēnei mea i ahau nō tōku tamarikitanga ake."

21 Nā, ka titiro a Īhu ki a ia, ka aroha ki a ia, ka mea ki a ia, "Kotahi te mea kāhore nei i a koe: haere, hokona āu mea, ka hoatu ki ngā rawakore, ā, e whai taonga koe ki te rangi. Kātahi ka haere mai, ka aru i ahau." 22 Otirā, ka tuku tōna mata i taua kupu, ā, haere pōuri atu ana; he maha hoki ōna taonga.

23 Nā, ka tirotiro a Īhu, ka mea ki āna ākonga, "Anō te whakauaua o te tapoko o te hunga taonga ki te rangatiratanga o te Atua!"

24 Nā, ka mīharo ngā ākonga ki āna kupu. Otirā, ka whakahoki anō a Īhu, ka mea ki a rātou, "E tama mā, anō te whakauaua o te tapoko ki tō te Atua rangatiratanga o te hunga e whakawhirinaki ana ki ngā taonga! 25 Erangi, te haere o te kāmera rā te kōwhao o te ngira he mea takoto noa, he whakauaua rawa ia te haere o te tangata taonga ki roto ki te rangatiratanga o te Atua."

26 Nā, rahi rawa tō rātou mīharo, ka mea ki a rātou anō, "Ko wai rā e ora?"

27 Nā, ka titiro a Īhu ki a rātou, ka mea, "E kore tēnei e taea e te tangata, ki te Atua ia ka taea; e taea hoki ngā mea katoa e te Atua."

28 Kātahi, ka anga a Pita, ka mea ki a ia, "Nā, kua mahue nei i a mātou ngā mea katoa, kua aru nei i a koe."

29 Nā, ka whakahoki a Īhu, ka mea, "He pono tāku e mea nei ki a koutou, ki te whakarērea e tētahi tangata, he whare, he tēina, he tuāhine, he whaea, he pāpā, he tamariki, he māra, he whakaaro nōna ki ahau, ki te rongopai hoki, 30 inā, tātakirau ngā mea e riro i a ia, i tēnei wā, he whare, he tēina, he tuāhine, he whaea, he tamariki, he māra, me te whakatoi; ā, i te ao meāke puta, he ora tonu. 31 He tokomaha ia ō mua e waiho ki muri; ko ō muri hoki ki mua."

Ngā Kōrerotanga a Īhu mō Tōna Matenga

32 Nā, i te huarahi rātou e haere ana ki Hiruhārama; me te haere anō a Īhu i mua i a rātou: nā, e mīharo ana rātou; e aru mataku ana. Heoi, ka mau anō ia i te tekau mā rua, ka anga, ka kōrero ki a rātou i ngā mea meāke pā ki a ia. 33 "Nanā, e haere ana tēnei tātou ki Hiruhārama; ā, ka tukua te Tama a te tangata ki ngā tohunga nui, ki ngā karaipi; ka kīia e rātou kia mate, ka tuku hoki rātou i a ia ki ngā tauiwi; 34 ka tāwaia ia, ka tuwhaina, ka whiua, ka whakamatea, ā, i te toru o ngā rā, ka ara."

Te Īnoi a Hēmi rāua ko Hoani

35 Nā, ka whakatata mai ki a ia a Hēmi rāua ko Hoani, ngā tama a Heperi, ka mea, "E te Kaiwhakaako, e hiahia ana māua kia meatia e koe tā māua e īnoi ai."

36 Nā, ka mea ia ki a rāua, "He aha tā kōrua e hiahia ai kia meatia e ahau mā kōrua?"

37 Ka mea rāua ki a ia, "Tukua ki a māua kia noho, tētahi ki tōu matau, tētahi ki tōu mauī, i tōu korōria."

38 Nā, ko te meatanga a Īhu ki a rāua, "Kāhore kōrua e mātau ki tā kōrua e īnoi nei; e āhei rānei kōrua te inu i te kapu ka inumia nei e ahau? Kia iriiria ki te iriiringa ka iriiria nei ahau?"

39 Ka mea rāua ki a ia, "E āhei anō."

Ka kī atu a Īhu ki a rāua, "E inu anō kōrua i te kapu ka inumia e ahau; e iriiria kōrua ki te iriiringa e iriiria ai ahau. 40 Tēnā, ko te noho ki tōku matau, ki tōku mauī rānei, ehara i te mea māku e hoatu, engari, ka riro i te hunga i whakaritea nei mō rātou."

41 Ā, nō te rongonga o te tekau, ka anga ka riri ki a Hēmi rāua ko Hoani. 42 Nā, karangatia ana rātou e Īhu ki a ia, ka mea ki a rātou, "E mahara ana koutou, ko te hunga e kīia ana he kāwana nō ngā tauiwi hei whakatupu rangatira ki a rātou; ko ō rātou tāngata rarahi hoki hei akiaki i a rātou. 43 Otirā, e kore e pērā i roto i a koutou; engari, ki te mea tētahi kia whakatupu tangata rahi i roto i a koutou, me whakatupu kaimahi ia mā koutou. 44 Ki te mea hoki tētahi o koutou kia whakatupu tino tangata, me whakatupu pononga ia mā te katoa. 45 Kīhai nei hoki te Tama a te tangata i haere mai kia mahia he mea māna, engari, kia mahi ia, kia tuku hoki i a ia kia mate hei utu mō ngā tāngata tokomaha."

Ka Whakaorangia e Īhu a Paratimiuha he Matapō

46 Nā, ka tae rātou ki Heriko. Ā, i a ia e haere atu ana i roto i Heriko, rātou ko āna ākonga me te mano tini, e noho ana a Paratimiuha, tama a Timiuha, he matapō, i te taha o te ara, ki te tono mea māna. 47 Ā, i tōna rongonga ko Īhu o Nahareta tēnā, ka anga ia, ka karanga, ka mea, "E Īhu, e te Tama a Rāwiri, kia aroha ki ahau."

48 Ā, he tokomaha ki te riri i a ia kia noho puku, heoi, tino rahi ake tāna karanga, "E te Tama a Rāwiri, kia aroha ki ahau."

49 Nā, ka tū a Īhu, ka mea kia karangatia ia.

Ā, karangatia ana e rātou te matapō, ka mea ki a ia, "Kia māia, whakatika; e karanga ana ia ki a koe." 50 Nā, ka whakarērea e ia tōna kākahu, ā, whakatika ana, haere ana ki a Īhu.

51 Nā, ka oho a Īhu, ka mea ki a ia, "He aha tāu e hiahia nā kia meatia e ahau māu?"

Ka kī te matapō ki a ia, "E te Ariki, kia titiro ahau."

52 Ka mea a Īhu ki a ia, "Haere; nā tōu whakapono koe i ora ai." Nā, titiro tonu iho ia, aru ana i a Īhu i te ara.

Házassági elválásról

1 Onnan pedig felkelvén Judea határaiba méne, a Jordánon túl való részen által; és ismét sokaság gyűl vala hozzá; ő pedig szokása szerint ismét tanítja vala őket. 2 És a farizeusok hozzámenvén megkérdezék tőle, ha szabad-é férjnek feleségét elbocsátani, kísértvén őt. 3 Ő pedig felelvén, monda nékik: Mit parancsolt néktek Mózes? 4 Ők pedig mondának: Mózes megengedte, hogy válólevelet írjunk, és elváljunk. 5 És Jézus felelvén, monda nékik: A ti szívetek keménysége miatt írta néktek ezt a parancsolatot; 6 De a teremtés kezdete óta férfiúvá és asszonnyá teremté őket az Isten. 7 Annakokáért elhagyja az ember az ő atyját és anyját; és ragaszkodik a feleségéhez, 8 És lesznek ketten egy testté! Azért többé nem két, hanem egy test. 9 Annakokáért a mit az Isten egybe szerkesztett, ember el ne válaszsza. 10 És odahaza az ő tanítványai ismét megkérdezék őt e dolog felől. 11 Ő pedig monda nékik: A ki elbocsátja feleségét és mást vesz el, házasságtörést követ el az ellen. 12 Ha pedig a feleség hagyja el a férjét és mással kel egybe, házasságtörést követ el.

Jézus megáldja a kis gyermekeket

13 Ekkor gyermekeket hozának hozzá, hogy illesse meg őket; a tanítványok pedig feddik vala azokat, a kik hozák. 14 Jézus pedig ezt látván, haragra gerjede és monda nékik: Engedjétek hozzám jőni a gyermekeket és ne tiltsátok el őket; mert ilyeneké az Istennek országa. 15 Bizony mondom néktek: A ki nem úgy fogadja az Isten országát, mint gyermek, semmiképen sem megy be abba. 16 Aztán ölébe vevé azokat, és kezét rájok vetvén, megáldá őket.

A gazdag ifjú

17 És mikor útnak indult vala, hozzá futván egy ember és letérdelvén előtte, kérdezi vala őt: Jó Mester, mit cselekedjem, hogy az örökéletet elnyerhessem? 18 Jézus pedig monda néki: Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egy, az Isten. 19 A parancsolatokat tudod: Ne paráználkodjál; ne ölj; ne lopj; hamis tanubizonyságot ne tégy, kárt ne tégy; tiszteljed atyádat és anyádat. 20 Az pedig felelvén, monda néki: Mester, mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva. 21 Jézus pedig rátekintvén, megkedvelé őt, és monda néki: Egy fogyatkozásod van; eredj el, add el minden vagyonodat, és add a szegényeknek, és kincsed lesz mennyben; és jer, kövess engem, felvévén a keresztet. 22 Az pedig elszomorodván e beszéden, elméne búsan; mert sok jószága vala. 23 Jézus pedig körültekintvén, monda tanítványainak: Mily nehezen mennek be az Isten országába, a kiknek gazdagságuk van! 24 A tanítványok pedig álmélkodának az ő beszédén; de Jézus ismét felelvén, monda nékik: Gyermekeim, mily nehéz azoknak, a kik a gazdagságban bíznak, az Isten országába bemenni! 25 Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, hogynem a gazdagnak az Isten országába bejutni. 26 Azok pedig még inkább álmélkodnak vala, mondván magok között: Kicsoda idvezülhet tehát? 27 Jézus pedig rájuk tekintvén, monda: Az embereknél lehetetlen, de nem az Istennél; mert az Istennél minden lehetséges. 28 És Péter kezdé mondani néki: Ímé, mi elhagytunk mindent, és követtünk téged. 29 Jézus pedig felelvén, monda: Bizony mondom néktek, senki sincs, a ki elhagyta házát, vagy fitestvéreit, vagy nőtestvéreit, vagy atyját, vagy anyját, vagy feleségét, vagy gyermekeit, vagy szántóföldeit én érettem és az evangyéliomért, 30 A ki százannyit ne kapna most ebben az időben, házakat, fitestvéreket, nőtestvéreket, anyákat, gyermekeket és szántóföldeket, üldözésekkel együtt; a jövendő világon pedig örök életet. 31 Sok elsők pedig lesznek utolsók, és sok utolsók elsők.

Jézus harmadszor jelenti szenvedéseit

32 Útban valának pedig Jeruzsálembe menve fel; és előttök megy vala Jézus, ők pedig álmélkodának, és követvén őt, félnek vala. És ő a tizenkettőt ismét maga mellé vévén, kezde nékik szólni azokról a dolgokról, a mik majd vele történnek, 33 Mondván: Ímé, felmegyünk Jeruzsálembe, és az embernek Fia átadatik a főpapoknak és az írástudóknak, és halálra kárhoztatják őt, és a pogányok kezébe adják őt; 34 És megcsúfolják őt, és megostorozzák őt, és megköpdösik őt, és megölik őt; de harmadnapon feltámad.

Zebedeus fiai

35 És hozzájárulának Jakab és János, a Zebedeus fiai, ezt mondván: Mester, szeretnők, hogy a mire kérünk, tedd meg nékünk. 36 Ő pedig monda nékik: Mit kívántok, hogy tegyek veletek? 37 Azok pedig mondának néki: Add meg nékünk, hogy egyikünk jobb kezed felől, másikunk pedig bal kezed felől üljön a te dicsőségedben. 38 Jézus pedig monda nékik: Nem tudjátok, mit kértek. Megihatjátok-é a pohárt, a melyet én megiszom; és megkeresztelkedhettek-é azzal a keresztséggel, a melylyel én megkeresztelkedem? 39 Azok pedig mondának néki: Megtehetjük. Jézus pedig monda nékik: A pohárt ugyan, a melyet én megiszom, megiszszátok, és a keresztséggel, a melylyel én megkeresztelkedem, megkeresztelkedtek; 40 De az én jobb és bal kezem felől való ülést nem az én dolgom megadni, hanem azoké lesz az, a kiknek elkészíttetett. 41 És hallván ezt a tíz tanítvány, haragudni kezdének Jakabra és Jánosra. 42 Jézus pedig magához szólítván őket, monda nékik: Tudjátok, hogy azok, a kik a pogányok között fejedelmeknek tartatnak, uralkodnak felettök, és az ő nagyjaik hatalmaskodnak rajtok. 43 De nem így lesz közöttetek; hanem, a ki nagy akar lenni közöttetek, az legyen a ti szolgátok; 44 És a ki közületek első akar lenni, mindenkinek szolgája legyen: 45 Mert az embernek Fia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és adja az ő életét váltságul sokakért.

Bartimeus

46 És Jerikóba érkezének: és mikor ő és az ő tanítványai és nagy sokaság Jerikóból kimennek vala, a Timeus fia, a vak Bartimeus, ott üle az úton, koldulván. 47 És a mikor meghallá, hogy ez a Názáreti Jézus, kezde kiáltani, mondván: Jézus, Dávidnak Fia, könyörülj rajtam! 48 És sokan feddik vala őt, hogy hallgasson; de ő annál jobban kiáltja vala: Dávidnak Fia, könyörülj rajtam! 49 Akkor Jézus megállván, mondá, hogy hívják elő. És előhívják vala a vakot, mondván néki: Bízzál; kelj föl, hív tégedet. 50 Az pedig felső ruháját ledobván, és felkelvén, Jézushoz méne. 51 És felelvén Jézus, monda néki: Mit akarsz, hogy cselekedjem veled? A vak pedig monda néki: Mester, hogy lássak. 52 Jézus pedig monda néki: Eredj el, a te hited megtartott téged. És azonnal megjött a szemevilága, és követi vala Jézust az úton.