Te Whakawhiunga nā ngā Miriana
1 Nā, ka mahi kino ngā tamariki a Īharaira i te tirohanga a Ihowā, ā, tukua ana rātou e Ihowā ki te ringa o Miriana e whitu ngā tau. 2 Ā, nui atu te kaha o te ringa o Miriana i tō Īharaira; ā, nā Miriana i hangā ai e ngā tamariki a Īharaira ngā rua i ngā maunga mō rātou, me ngā ana, me ngā pā taiepa. 3 Nā, ka oti te mahi whakatō a Īharaira, ka haere ake ngā Miriani rātou ko ngā Amareki, me ngā tāngata o te rāwhiti; ka haere ake ki te whakaeke i a rātou. 4 Whakapaea iho e rātou, ā, mōtī ake i a rātou ngā hua o te whenua, ā tae noa koe ki Kaha, kīhai hoki i mahue tētahi oranga mō Īharaira, kāhore he hipi, he kau, he kāihe rānei. 5 I whakaeke mai hoki rātou me ā rātou kararehe, i haere mai me ō rātou tēneti; koia anō kei ngā māwhitiwhiti te maha; e kore hoki e taea te tatau rātou me ā rātou kāmera. Nā, haere mai ana rātou ki te whenua whakangaro ai. 6 Nā, kua rawakore noa iho a Īharaira i a Miriana; ā, ka tangi ngā tamariki a Īharaira ki a Ihowā.
7 Ā, nō te tangihanga o ngā tamariki a Īharaira ki a Ihowā i te mahi a Miriana, 8 ka tono tangata a Ihowā ki ngā tamariki a Īharaira, he poropiti, hei mea ki a rātou, "Ko te kupu tēnei a Ihowā, a te Atua o Īharaira: Nāku koutou i kawe mai ki runga nei i Īhipa, nāku hoki koutou i whakaputa mai i te whare pononga; 9 nāku koutou i whakaora i te ringa o ngā Īhipiana, i te ringa hoki o ō koutou kaitūkino katoa; ā, peia atu ana rātou e ahau i tō koutou aroaro, hoatu ana hoki e ahau tō rātou whenua ki a koutou. 10 I mea anō ahau ki a koutou, ‘Ko Ihowā ahau, ko tō koutou Atua; kaua e wehingia ngā atua o ngā Amori nō rātou nei te whenua e noho nā koutou.’ Heoi, kāhore koutou i rongo ki tōku reo."
Te Karanga a Kiriona
11 Nā, ka haere mai te anahera a Ihowā, ā, noho ana i raro i tētahi oki i Opora, he rākau nā Ioaha Apiēteri; i te patu wīti hoki tāna tama, a Kiriona ki te poka wāina, he mea kia toe ai i ngā Miriani. 12 Nā, ka puta te anahera a Ihowā ki a ia, ka mea ki a ia, "Kei a koe a Ihowā, e te tangata mārohirohi."
13 Nā, ka mea a Kiriona ki a ia, "Auē, e tōku Ariki, me i a mātou a Ihowā, nā te aha i pono mai ai ki a mātou ēnei mea katoa? Kei hea hoki āna merekara i kōrero mai ai ō mātou mātua ki a mātou, i mea ai, ‘Kāhore ianei a Ihowā i kawe mai i a tātou i Īhipa?’ Nā, kua whakarere nei a Ihowā i a mātou, kua tukua anō mātou ki te ringa o Miriana."
14 Nā, ka tahuri atu a Ihowā ki a ia, ka mea, "Haere i runga i tēnei kaha ōu, whakaorangia hoki a Īharaira i te ringa o Miriana; kāhore ianei ahau i tono i a koe?"
15 Nā, ka mea tērā ki a ia, "Auē, e tōku Ariki, mā te aha ahau e whakaora ai i a Īharaira? Titiro, nōku te hapū rawakore i roto i a Mānahi, ko te iti rawa hoki ahau i roto i te whare o tōku pāpā."
16 Nā, ka mea a Ihowā ki a ia, "Ko ahau rā hei hoa mōu; ā, ka patua e koe ngā Miriani, me te mea he tangata kotahi."
17 Anō rā ko ia ki a ia, "Nā ki te mea kua manakohia ahau e koe, tēnā rā, whakaaturia mai he tohu ki ahau ko koe tēnei e kōrero mai nei ki ahau. 18 Kaua rā e haere atu i konei, kia tae mai rā anō ahau ki a koe ki te kawe mai i tāku whakahere, kia whakatakotoria rā anō e ahau ki tōu aroaro."
Nā, ko tāna meatanga, "Ka noho ahau, kia hoki mai rā anō koe."
19 Kātahi ka haere a Kiriona ki roto, ā, takā ana e ia tētahi kūao koati, me tētahi epa parāoa hei keke rēwenakore. Ko te kikokiko i whaowhina e ia ki te kete, ko te hupa i ringihia ki te pāta, nā, kawea ana ki waho, ki a ia ki raro i te oki; ā, tāpaea atu ana ki a ia.
20 Nā, ka mea te anahera a te Atua ki a ia, "Tangohia te kikokiko me ngā keke rēwenakore, ka whakatakoto ai ki runga ki tēnei kāmaka, ka riringi ai hoki i te hupa." Nā pērā ana ia. 21 Kātahi ka whātorona atu e te anahera a Ihowā te pito o te tokotoko i tōna ringa, ā, pā ana ki te kikokiko, ki ngā keke rēwenakore. Nā, ko te putanga ake o te ahi i roto i te kāmaka, pau ake te kikokiko me ngā keke rēwenakore. Nā, kua riro atu te anahera a Ihowā i tāna tirohanga. 22 Ā, nō te kitenga o Kiriona ko te anahera ia a Ihowā, ka mea a Kiriona, "Auē, e te Ariki, e Ihowā mōku hoki i kite i te anahera a Ihowā, he kanohi, he kanohi."
23 Nā, ka mea a Ihowā ki a ia, "Kia tau te rangimārie ki a koe; kaua e wehi. E kore koe e mate."
24 Nā, ka hangā e Kiriona tētahi āta mā Ihowā ki reira, ā, huaina iho e ia ko Ihowāharomo. Kei Opora o ngā Apiēteri nā anō taua mea ā taea noatia tēnei rā.
25 Ā, i taua pō anō ka mea a Ihowā ki a ia, "Tīkina te pūru a tōu pāpā, arā te rua o ngā pūru, e whitu nei ōna tau, ka wāwāhi ai i te āta a Paara, i tērā a tōu pāpā; me tua hoki te motu nehenehe i tōna taha. 26 Me hanga hoki ki tōna tikanga anō he āta mā Ihowā mā tōu Atua ki runga ki tēnei kāmaka, ka mau ai ki te tuarua o ngā pūru, ka whakaeke hei tahunga tinana ki runga ki ngā rākau o te nehenehe e tuaina e koe."
27 Nā, ka tango a Kiriona i ētahi tāngata kotahi tekau nō āna pononga, ā, rite tonu tāna i mea ai ki tā Ihowā i kōrero ai ki a ia. Nā, i wehi ia i te whare o tōna pāpā, i ngā tāngata anō hoki o te pā, i kore ai e meatia e ia i te awatea; koia i meatia ai e ia i te pō.
Te Wāhia iho o te Āta o Paara e Kiriona
28 Nā, i te marangatanga ake o ngā tāngata o te pā i te ata, rere kua wāhia iho te āta a Paara, kua oti te motu nehenehe i tōna taha te tua, kua oti hoki te tuarua o ngā pūru te whakaeke ki te āta i hangā rā.
29 Nā, ka mea tētahi ki tētahi, "Nā wai tēnei mahi?"
Ā, ka rapu rātou, ka ui, nā, ka kōrerotia, "I meatia tēnei e Kiriona tama a Ioaha."
30 Nā, ka mea ngā tāngata o te pā ki a Ioaha, "Whakaputaina mai tāu tama ki waho, kia whakamatea; mōna i wāhi i te āta a Paara, i tua hoki i te nehenehe i tōna taha."
31 Nā, ka mea a Ioaha ki te hunga katoa e tū mai ana ki a ia, "Ko koutou rānei hei tohe i tā Paara? Ko koutou rānei hei whakaora i a ia? Ki te tohe tētahi mōna, me whakamate ia i te ata nei anō. Ki te mea he atua ia, māna anō ia e tohe mō tāna āta kua wāhia nei." 32 Nā, huaina iho ia e ia i taua rā, ko Ierupāra; i mea hoki, "Mā Paara anō e tohe ki a ia mō tāna āta kua wāhia nei."
33 Nā, ka huihui tahi ngā Miriani katoa rātou ko ngā Amareki, ko ngā tāngata o te rāwhiti, ā, ka whiti, ka noho hoki ki te raorao o Ietereere. 34 Nā, kua tau te Wairua o Ihowā ki runga ki a Kiriona, ā, whakatangihia ana e ia te tētere; ā, huihuia ana a Apiētere ki te aru i a ia. 35 I tono karere anō ia puta noa i a Mānahi, ā, ka huihuia anō rātou ki a ia. I tono karere anō ia ki a Āhera, ki a Hepurona, ki a Napatari; ā, ka haere ake rātou ki te whakatau i a rātou.
Te Tohu o te Huruhuru Hipi
36 Nā, ka mea a Kiriona ki te Atua, "Ki te mea nōku te ringa e whakaorangia ai e koe a Īharaira, pērā me tāu i kōrero mai rā, 37 nā, ka waiho e ahau te huruhuru hipi ki runga ki te patunga wīti; ā, ki te mea kei te huruhuru anake te tōmairangi, ā, he maroke a runga katoa o te whenua, kātahi ahau ka mōhio nōku te ringa e whakaorangia ai e koe a Īharaira, ka rite anō ki tāu i kōrero rā." 38 Ā, pērā tonu. I maranga wawe hoki ia i te ata, ā, ka romia e ia te huruhuru, ā, tauia ana te tōmairangi i roto i te huruhuru, kī tonu te peihana i te wai.
39 I mea anō a Kiriona ki te Atua, "Kei mura tōu riri ki ahau, ā, heoi anō he kōrero māku ko tēnei; tēnā, kia kotahi ake whakamātau māku i te huruhuru, ā, ka kāti. Kia maroke ko te huruhuru anake, ā, kia whai tōmairangi a runga i te whenua katoa." 40 Ā, i pērātia e te Atua i taua pō; ko te huruhuru anake i maroke, ā, he tōmairangi i te whenua katoa.
Gedeon elhívatik a bíróságra
1 És gonoszul cselekedének az Izráel fiai az Úrnak szemei előtt, azért adá őket az Úr a Midiániták kezébe hét esztendeig. 2 És hatalmat vőn a Midiániták keze az Izráelen, és a Midiánitáktól való féltökben készítették magoknak az Izráel fiai azokat a barlangokat, rejtekhelyeket és erősségeket, a melyek a hegységben vannak. 3 Mert ha vetett Izráel, mindjárt ott termettek a Midiániták, az Amálekiták és a Napkeletnek fiai, és rájok törtek. 4 És táborba szálltak ellenök, és pusztították a földnek termését egész addig, a merre Gázába járnak, és nem hagytak élésre valót Izráelben, sem juhot, sem ökröt, sem szamarat. 5 Mert barmaikkal és sátoraikkal vonultak föl; csapatosan jöttek, mint a sáskák, úgy hogy sem nékik magoknak, sem tevéiknek nem volt száma, és ellepték a földet, hogy elpusztítsák azt. 6 Mikor azért igen megnyomorodott az Izráel a Midiániták miatt, az Úrhoz kiáltának az Izráel fiai. 7 Mikor pedig kiáltottak vala az Izráel fiai az Úrhoz Midián miatt: 8 Prófétát külde az Úr az Izráel fiaihoz, és monda nékik: Azt mondja az Úr, Izráel Istene: Én vezettelek fel titeket Égyiptomból, és hoztalak ki titeket a szolgálatnak házából, 9 És én mentettelek meg benneteket az Égyiptombeliek kezéből, és minden nyomorgatóitoknak kezökből, a kiket kiűztem előletek, és néktek adtam az ő földjüket. 10 És mondék néktek: Én, az Úr, vagyok a ti Istenetek; ne féljétek az Emoreusok isteneit, kiknek földén laktok; de ti nem hallgattatok az én szómra. 11 És eljöve az Úrnak angyala, és leüle ama cserfa alatt, a mely Ofrában van, a mely az Abiézer nemzetségéből való Joásé vala, és az ő fia Gedeon épen búzát csépelt a pajtában, hogy megmentse a Midiániták orczája elől. 12 Ekkor megjelenék néki az Úrnak angyala, és monda néki: Az Úr veled, erős férfiú! 13 Gedeon pedig monda néki: Kérlek uram, ha velünk van az Úr, miért ért bennünket mindez? és hol vannak minden ő csoda dolgai, a melyekről beszéltek nékünk atyáink, mondván: Nem az Úr hozott-é fel minket Égyiptomból?! Most pedig elhagyott minket az Úr, és adott a Midiániták kezébe. 14 És az Úr hozzá fordula, és monda: Menj el ezzel a te erőddel, és megszabadítod Izráelt Midián kezéből. Nemde, én küldelek téged? 15 És monda néki: Kérlek uram, miképen szabadítsam én meg Izráelt? Ímé az én nemzetségem a legszegényebb Manasséban, és én vagyok a legkisebb atyámnak házában. 16 És monda néki az Úr: Én leszek veled, és megvered Midiánt, mint egy embert. 17 Ő pedig monda néki: Ha kegyelmet találtam a te szemeid előtt, kérlek, adj nékem valamely jelt, hogy te szólasz én velem. 18 El ne menj kérlek innen, míg vissza nem jövök hozzád, és ki nem hozom az én áldozatomat, és le nem teszem elődbe. Az pedig monda: Én itt leszek, míg visszatérsz. 19 Gedeon pedig elméne, és elkészíte egy kecskegödölyét és egy efa lisztből kovásztalan pogácsákat, és betevé a húst egy kosárba, és a hús levét fazékba, és kivivé hozzá a cserfa alá, és felajánlá néki. 20 És monda néki az Isten angyala: Vegyed a húst és a kovásztalan kenyereket, és rakd erre a kősziklára, és a hús levét öntsd rá. És úgy cselekedék. 21 Ekkor kinyújtá az Úrnak angyala pálczájának végét, mely kezében vala, és megérinté a húst, és a kovásztalan kenyeret; és tűz jött ki a kősziklából, és megemészté a húst és a kovásztalan kenyereket. Az Úrnak angyala pedig eltünt az ő szemei elől. 22 Látván pedig Gedeon, hogy az Úrnak angyala volt az, monda Gedeon: Jaj nékem Uram, Istenem! mert az Úrnak angyalát láttam színről színre! 23 És monda néki az Úr: Békesség néked! ne félj, nem halsz meg! 24 És építe ott Gedeon oltárt az Úrnak, és nevezé azt Jehova-Salomnak (azaz: az Úr a béke), mely mind e mai napig megvan az Abiézer nemzetségének városában, Ofrában. 25 És lőn ugyanazon éjjel, hogy monda az Úr néki: Végy egy tulkot atyádnak ökrei közül, és egy másik tulkot, a mely hét éves, és rontsd le a Baál oltárát, a mely a te atyádé és a berket, a mely a mellett van, vágd ki. 26 És építs oltárt az Úrnak, a te Istenednek, ennek a megerősített helynek tetején alkalmatos helyen, és vedd a második tulkot, és áldozd meg égőáldozatul a berek fájával, a melyet kivágsz. 27 Ekkor Gedeon tíz férfiút vőn maga mellé az ő szolgái közül, és a képen cselekedék, a mint megmondotta vala néki az Úr. De miután félt atyjának háznépétől és a városnak férfiaitól ezt nappal cselekedni, éjszaka tevé meg. 28 Mikor aztán felkeltek reggel a városnak férfiai, íme már össze volt törve a Baál oltára, és levágva a mellette levő berek, és a második tulok égőáldozatul azon az oltáron, a mely építteték. 29 És mondának egyik a másikának: Ki cselekedte ezt? És mikor utána kérdezősködtek és tudakozódtak, azt mondották: Gedeon, a Joás fia cselekedte ezt a dolgot. 30 Akkor mondának a városnak férfiai Joásnak: Add ki fiadat, meg kell halnia, mert lerontotta a Baál oltárát és mert kivágta a berket, a mely mellette volt. 31 Joás pedig monda mindazoknak, a kik körülötte állának: Baálért pereltek ti? Avagy ti oltalmazzátok-é őtet? Valaki perel ő érette, ölettessék meg reggelig. Ha isten ő, hát pereljen ő maga, hogy oltára lerontatott! 32 És azon a napon elnevezték őt Jerubbaálnak, mondván: Pereljen ő vele Baál, mert lerontotta az ő oltárát. 33 És mikor az egész Midián és Amálek és a Napkeletiek egybegyűlének, és általkeltek a Jordánon, és tábort jártak a Jezréel völgyében: 34 Az Úrnak lelke megszállotta Gedeont, és megfúván a harsonákat, egybehívá az Abiézer házát, hogy őt kövesse. 35 És követeket külde egész Manasséba, és egybegyűle az is ő utána; és követeket külde Aserbe és Zebulonba és Nafthaliba, és feljövének eleikbe. 36 És monda Gedeon az Istennek: Ha csakugyan az én kezem által akarod megszabadítani Izráelt, a miképen mondottad, 37 Íme egy fürt gyapjat teszek a szérűre, és ha csak maga a gyapjú lesz harmatos, míg az egész föld száraz leénd: erről megtudom, hogy valóban az én kezem által szabadítod meg Izráelt, a mint mondottad. 38 És úgy lőn. Mert mikor másnap reggel felkelt, és megszorítá a gyapjat, harmatot facsart ki a gyapjúból, egy tele csésze vizet. 39 És monda Gedeon az Istennek: Ne gerjedjen fel a te haragod én ellenem, hogy még egyszer szólok. Hadd tegyek kísérletet, kérlek, még egyszer e gyapjúval. Legyen, kérlek, szárazság csak a gyapjún, és harmat az egész földön. 40 És úgy cselekedék Isten azon az éjszakán, és lőn szárazság csak magán a gyapjún, míg az egész földön harmat lőn.