Juízes 16

Ko Hamahona kei Kaha

1 I haere anō a Hamahona ki Kaha, ā, ka kitea e ia tētahi wahine kairau i reira, ā, haere atu ana ki a ia. 2 Ā, ka kōrerotia ki ngā Kahi, ka meatia, "Kua tae mai a Hamahona ki konei." Nā, ka karapotia ia e rātou, ka whanga hoki rātou ki a ia ā pau noa te pō i te kūwaha o te pā. Nā, takoto puku ana rātou ā pau noa taua pō; i mea hoki, "Waiho kia awatea, ka patu ai tātou i a ia."

3 Heoi, takoto ana a Hamahona ā tūruawaenga pō. Kātahi ia ka whakatika i waenganui pō, ā, ka mau i te tatau o te kūwaha o te pā, ki ngā pou hoki e rua. Nā, unuhia ake ana, āna tūtaki, āna aha; ā, hikitia ana ki runga ki ōna pokohiwi, amohia ana ki te tihi o te maunga i te ritenga atu o Heperona.

Ko Hamahona rāua ko Terīra

4 Ā muri iho ka aroha ia ki tētahi wahine i te awaawa o Horeke, ko Terīra tōna ingoa. 5 Nā, ka haere ngā rangatira o ngā Pirihitini ki taua wahine, ka mea ki a ia, "Whakawaia ia kia kitea ai nō hea tōna kaha nui, ā, mā te aha ia e taea ai e mātou, kia herea ai ia e mātou, kia whakaitia. Ā, kotahi mano kotahi rau ngā hiriwa e hoatu e tēnei, e tēnei o mātou ki a koe."

6 Nā, ka mea a Terīra ki a Hamahona, "Tēnā, whakaaturia mai ki ahau nō hea tōu kaha nui, mā te aha hoki e taea ai koe te here, kia whakaitia ai koe?"

7 Nā, ka mea a Hamahona ki a ia, "Ki te herea ahau e rātou ki ngā aka hou e whitu, kāhore nei i whakamaroketia, kātahi ahau ka kahakore, ka rite ki tētahi atu tangata."

8 Nā, ka maua e ngā rangatira o ngā Pirihitini ētahi aka hou e whitu ki a ia, he mea kāhore anō i whakamaroketia; ā, herea ana ia e ia ki aua mea. 9 Nā, tērā i taua wahine, i te rūma i roto, ētahi tāngata e tauwhanga ana. Nā, ka mea ia ki a ia, "E Hamahona, ko ngā Pirihitini, ka eke ki a koe!" Nā, motumotuhia ana e ia ngā aka; koia anō kei te miro muka e motu ana ina pā ki te ahi. Heoi, kīhai i mōhiotia tōna kaha.

10 Nā, ka mea a Terīra ki a Hamahona, "Nanā, kua tinihangatia ahau e koe, kua teka koe ki ahau; tēnā rā, whakaaturia mai ki ahau mā te aha koe e mau ai te here?"

11 Ā, ka mea ia ki a ia, "Ki te herea iana ahau ki ētahi taura hou kāhore anō i meatia ki te mahi, kātahi ahau ka kahakore, ka rite ki tētahi atu tangata."

12 Nā, ka mau a Terīra ki ētahi taura hou, ka here i a ia; ā, ka mea ki a ia, "E Hamahona, ko ngā Pirihitini, ka eke ki a koe!" Nā, i te rūma i roto ngā kaiwhanga e noho ana. Nā, motuhia ana e ia i ōna ringa, ānō he miro.

13 Nā, ka mea a Terīra ki a Hamahona, "He tinihanga tāu ki ahau, he kōrero teka ā tae mai nei; whakaaturia ki ahau mā te aha koe e mau ai te here?"

Ka mea ia ki a ia, "Ki te whatua e koe ngā makawe e whitu o tōku mātenga ki roto ki te whenu." 14 Nā, titia iho ana e ia ki te titi.

Ā, ka mea ki a ia, "E Hamahona, ko ngā Pirihitini ka eke ki a koe!" Nā, ko tōna ohonga ake i tāna moe, ka unuhia te titi o te mea whatu me te whenu anō.

15 Nā, ka mea te wahine ki a ia, "He aha koe i mea ai, ‘E aroha ana ahau ki a koe,’ kāhore nei hoki tōu ngākau i riro mai i ahau? Ka toru ēnei māmingatanga āu i ahau, kīhai anō hoki i whakaaturia e koe ki ahau nō hea tōu kaha nui." 16 Nāwai ā, kāhore he rā i kapea tāna āki i a ia ki āna kupu, me te tohe ki a ia, ā mate noa iho tōna wairua i te hōhā.

17 Kātahi ka whakaaturia e ia ki a ia tōna ngākau katoa, ka mea ki a ia, "Kāhore anō i pā noa he heu ki tōku māhunga; he Natari hoki ahau ki a Ihowā nō te kōpū mai anō o tōku whaea. Ki te heua ahau, kātahi ka riro atu tōku kaha i ahau, ā, ka kahakore ahau, ka rite ki te mano o te tangata."

18 Ā, nō te kitenga o Terīra kua whakaaturia tōna ngākau katoa ki a ia, ka tono tāngata ia ki te karanga i ngā rangatira o ngā Pirihitini, hei mea, "Haere mai anō koa āianei, kua whakaaturia hoki e ia tōna ngākau katoa ki ahau." Nā, ka haere mai ngā rangatira o ngā Pirihitini ki a ia, me te mau mai i te moni i ō rātou ringa. 19 Nā, ka whakamoea ia e ia ki runga i ōna turi, ā, ka karanga ki tētahi tangata, ā, heua ana ngā makawe e whitu o tōna māhunga. Nā, ka tīmata tāna whakaiti i a ia, ā, mahue ake ia i tōna kaha.

20 Nā, ka mea tērā, "E Hamahona ko ngā Pirihitini ka eke ki a koe!"

Nā, maranga ana ia i tāna moe, ka mea, "Ka haere ahau ki waho, ka pērā me mua rā, rūrū ai i ahau." Heoi, kīhai ia i mātau kua mawehe atu a Ihowā i a ia.

21 Nā, ka hopukia ia e ngā Pirihitini, ā, tīkarohia ana ōna kanohi; ā, kawea ana ia e rātou ki raro, ki Kaha. Nā, herea ana ia ki ngā mekameka parāhi; ā, he huri mira tāna mahi i roto i te whare herehere. 22 Heoi, kua tīmata anō ngā makawe o tōna māhunga te tupu i muri i tōna heunga.

Te Matenga o Hamahona

23 Nā, ka huihui ngā rangatira o ngā Pirihitini ki te patu i tētahi whakahere nui ki a Rakono, ki tō rātou atua, ki te whakamanamana anō hoki; i mea hoki, "Kua hōmai tō tātou hoariri a Hamahona e tō tātou atua ki tō tātou ringa."

24 Ā, nō te kitenga o te iwi i a ia, ka whakamoemiti ki tō rātou atua; i mea hoki,

"Kua hōmai tō tātou hoariri

e tō tātou atua ki tō tātou ringa,

te tangata nāna tō tātou whenua i huna,

he tokomaha hoki o tātou i patua e ia."

25 Ā, i ō rātou ngākau e koa ana, ka mea rātou, "Karangatia a Hamahona, hei mea tākaro mā tātou." Kātahi ka karangatia a Hamahona i roto i te whare herehere, ā, tākaro ana ia i tō rātou aroaro.

Nā, ka whakatūria ia e rātou ki waenganui o ngā pou. 26 Nā, ka mea a Hamahona ki te tamaiti i pupuri nei i a ia ki tōna ringa, "Tukua ahau kia whāwhā ki ngā pou tokomanawa o te whare hei okiokinga atu mōku." 27 Nā, kī tonu te whare i te tāne, i te wahine; i reira anō hoki ngā rangatira katoa o ngā Pirihitini; i runga anō i te tuanui me te mea e toru mano ngā tāne, ngā wāhine, e mātakitaki ana ki ngā mahi tākaro a Hamahona.

28 Kātahi ka karanga a Hamahona ki a Ihowā, ka mea, "E te Ariki e Ihowā, kia mahara ki ahau, whakakahangia hoki ahau e te Atua i tēnei wā kotahi nei, kia ea tonu āianei ki runga i ngā Pirihitini tōku mate i ōku kanohi e rua." 29 Nā, hopukia atu ana e Hamahona ngā pou tokomanawa e rua o waenga, i tū ai, i mau ai te whare, ko tētahi ki tōna ringa matau, ko tētahi ki tōna mauī. 30 Nā, ka mea a Hamahona, "Kia mate tahi ahau me ngā Pirihitini." Ko tōna tino pikonga iho, me te whakapau anō i tōna kaha; heoi hinga ana te whare ki runga ki ngā rangatira, ki runga anō hoki ki te iwi katoa i roto. Heoi, tini atu i āna i patu ai i tōna oranga te hunga i mate i whakamatea nei e ia, i tōna matenga.

31 Kātahi ka haere iho ōna tēina ki raro, rātou ko te whare katoa o tōna pāpā, ā, tangohia ana ia e rātou, kawea atu ana, tanumia ana ki waenganui o Toraha o Ehetaoro, ki te rua o Manoa, o tōna pāpā. Ā, e rua tekau ngā tau i whakarite ai ia mō Īharaira.

Sámson bukása, nyomorúsága és végső bosszúja

1 És elment Sámson Gázába, és meglátott ott egy parázna asszonyt, és bement hozzá. 2 A gázabelieknek pedig mikor megmondották, mondván: Ide jött Sámson! körülvevék őt, és leselkedének ő utána egész éjszakán át a város kapujában, és hallgatóztak egész éjjel, és azt mondták: Reggel, ha világos lesz, megöljük őt. 3 És aluvék Sámson éjfélig. Éjfélkor pedig felkelt, és megfogván a város kapujának szárnyait, a kapufélfákkal és a závárokkal együtt kiszakította azokat, és vállaira vette, és felvitte a hegy tetejére, mely Hebronnal szemben fekszik. 4 És történt azután, hogy megszeretett egy asszonyt a Sórek völgyében, a kinek neve Delila volt. 5 És felmenének ő hozzá a Filiszteusok fejedelmei, és mondának néki: Kérdezd ki őt és tudd meg, miben áll az ő nagy ereje, és miképen vehetünk rajta erőt, hogy megkötözzük és megkínozzuk őt, és mi mindenikünk adunk néked ezerszáz ezüst siklust. 6 És monda Delila Sámsonnak: Mondd meg nékem, miben van a te nagy erőd és mivel kellene téged megkötni, hogy megkínozhassanak téged. 7 És felele néki Sámson: Ha megkötöznek hét nyers gúzszsal, melyek még meg nem száradtak, akkor elgyengülök és olyan leszek, mint más ember. 8 Akkor hoztak néki a Filiszteusok fejedelmei hét nyers gúzst, a mely még nem volt száraz, és megkötözé őt azzal. 9 A lesben állók pedig ott vártak annál a hálókamarában. És monda néki: Rajtad a Filiszteusok, Sámson! És elszakasztá a gúzsokat, miképen elszakad a csepűfonal, ha tűz éri, – és ki nem tudódék, miben volt az ő ereje. 10 És monda Delila Sámsonnak: Ímé rászedtél, és hazugságot szóltál nékem, most mondd meg igazán, hogy mivel lehet téged megkötözni? 11 Ő pedig monda néki: Ha erősen megkötöznek új kötelekkel, melyekkel még semmi dolgot nem végeztek, akkor elgyengülök és olyan leszek, mint más ember. 12 És vett Delila új köteleket, és megkötözte őt velük, és monda néki: Rajtad a Filiszteusok, Sámson! (mert ott leselkedtek utána a hálókamarában). De ő letépte azokat karjairól, mint a fonalat. 13 És monda Delila Sámsonnak: Meddig fogsz még rászedni engem és hazudni nékem? Mondd meg egyszer már, mivel kötöztethetel meg? – Ő pedig monda néki: Ha összeszövöd az én fejemnek hét fonatékját a nyüstfonállal. 14 És szeggel megerősítvén a zugolyt, monda: Rajtad a Filiszteusok, Sámson! Az pedig felébredvén álmából, kitépte a zugolyszeget és a nyüstfonalat. 15 Ekkor monda néki Delila: Miképen mondhatod: Szeretlek téged, ha szíved nincsen én velem? Immár három ízben szedtél rá engem, és nem mondtad meg, hogy miben van a te nagy erőd? 16 Mikor aztán őt minden nap zaklatta szavaival, és gyötörte őt: halálosan belefáradt a lelke, 17 És kitárta előtte egész szívét, és monda néki: Borotva nem volt soha az én fejemen, mert Istennek szentelt vagyok anyám méhétől fogva; ha megnyírattatom, eltávozik tőlem az én erőm, és megerőtlenedem, és olyan leszek, mint akármely ember. 18 És mikor látta Delila, hogy kitárta volna előtte egész szívét, elküldött, és elhívatá a Filiszteusok fejedelmeit, és ezt izené: Jőjjetek fel ez egyszer, mert ő kitárta nékem egész szívét. És felmentek ő hozzá a Filiszteusok fejedelmei, és a pénzt is felvitték kezökben. 19 És elaltatta őt az ő térdein, és előhívott egy férfiút, és lenyíratta az ő fejének hét fonatékát, és kezdé őt kínozni. És eltávozott tőle az ő ereje. 20 És monda: Rajtad a Filiszteusok, Sámson! Mikor pedig az az ő álmából felserkent, monda: Kimegyek most is, mint egyébkor, és lerázom a kötelékeket; mert még nem tudta, hogy az Úr eltávozott ő tőle. 21 De a Filiszteusok megfogták őt, és kiszúrták szemeit, és levezették őt Gázába, és ott megkötözték két vaslánczczal, és őrölnie kellett a fogházban. 22 De az ő fejének haja újra kezdett nőni, miután megnyíretett. 23 És mikor a Filiszteusok fejedelmei összegyűltek, hogy az ő istenüknek, Dágonnak nagy áldozatot áldozzanak, és hogy örvendezzenek, mondának: Kezünkbe adta a mi istenünk Sámsont, a mi ellenségünket. 24 És mikor látta őt a nép, dícsérték az ő istenöket, mert – mondának – kezünkbe adta a mi istenünk a mi ellenségünket, földünk pusztítóját, és a ki sokakat megölt mi közülünk. 25 Lőn pedig, hogy mikor megvídámult az ő szívök, mondának: Hívjátok Sámsont, hadd játszék előttünk. És előhívák Sámsont a fogházból, és játszék ő előttük, és az oszlopok közé állították őt. 26 Sámson pedig monda a fiúnak, a ki őt kézenfogva vezette: Ereszsz el, hadd fogjam meg az oszlopokat, a melyeken a ház nyugszik, és hadd támaszkodjam hozzájuk. 27 A ház pedig tele volt férfiakkal és asszonyokkal, és ott voltak a Filiszteusok összes fejedelmei, és a tetőzeten közel háromezeren, férfiak és asszonyok, a Sámson játékának nézői. 28 Ekkor Sámson az Úrhoz kiáltott, és monda: Uram, Isten, emlékezzél meg, kérlek, én rólam, és erősíts meg engemet, csak még ez egyszer, óh Isten! hadd álljak egyszer bosszút a Filiszteusokon két szemem világáért! 29 És átfogta Sámson a két középső oszlopot, melyeken a ház nyugodott, az egyiket jobb kezével, a másikat bal kezével, és hozzájok támaszkodott. 30 És monda Sámson: Hadd veszszek el én is a Filiszteusokkal! És nagy erővel megrándította az oszlopokat, és rászakadt a ház a fejedelmekre és az egész népre, mely abban volt, úgy hogy többet megölt halálával, mint a mennyit megölt életében. 31 És lementek az ő testvérei és atyjának egész háza, és elvivék őt, és hazatérvén, eltemették Czóra és Estháol között, atyjának, Manoahnak sírjába, minekutána húsz esztendeig ítélte az Izráelt.