Juízes 9

Ko Apīmereke hei Kīngi i Hekeme

1 Nā, ka haere a Apīmereke tama a Ierupāra ki Hekeme ki ngā tungāne o tōna whaea, ā, ka kōrero ki a rātou, ki te hapū katoa anō hoki o te whare o te pāpā o tōna whaea, ka mea, 2 "Tēnā, kī atu ki ngā taringa o ngā tāngata katoa o Hekeme, ‘Ko tēhea te mea pai ki a koutou, ko ngā tāngata e whitu tekau, ko ngā tama katoa a Ierupāra, hei kīngi mō koutou, kia kotahi rānei te tangata hei kīngi mō koutou?’ Kia mahara hoki he wheua, ahau nō koutou, he kikokiko nō koutou."

3 Nā, ka kōrerotia e ngā tungāne o tōna whaea ēnei kupu katoa mōna ki ngā taringa o ngā tāngata katoa o Hekeme, ā, ka anga ō rātou ngākau ki te aru i a Apīmereke; i mea hoki rātou, "Ko tō tātou teina ia." 4 Nā, ka hōmai e rātou ki a ia ētahi hiriwa, e whitu tekau, i roto i te whare o Paara-Periti, ā, ka utua e Apīmereke ki aua mea ētahi tāngata wairangi, he hunga hīkaka, ā, aru ana rātou i a ia. 5 Nā, ka haere ia ki te whare o tōna pāpā ki Opora, ā, patua iho e ia ōna tuākana, ōna tēina, ngā tama a Ierupāra, e whitu tekau ngā tāngata, i runga i te kōhatu kotahi; otiia i mahue a Iotama te tama whakaotinga a Ierupāra; i piri hoki ia. 6 Nā, ka huihui ngā tāngata katoa o Hekeme, rātou ko te whare katoa o Miro, ā, ka haere, ka mea i a Apīmereke hei kīngi, ki te oki i te pou i Hekeme.

Te Kōrero Kupu Whakarite o ngā Rākau

7 Ā, ka kōrerotia ki a Iotama, nā, ka haere ia, ā, tū ana i runga i te tihi o Maunga Keritimi; nā, ka ara tōna reo, ka karanga, ka mea ki a rātou, "Whakarongo mai ki ahau, e ngā tāngata o Hekeme, kia whakarongo ai te Atua ki a koutou. 8 I haere ngā rākau ki te whakawahi i tētahi kīngi mō rātou, ā, ka mea ki te ōriwa, ‘Ko koe hei kīngi mō mātou.’

9 "Nā, ka mea te ōriwa ki a rātou, ‘Kia whakarērea koia e ahau tōku mōmonatanga, tāku mea i whai korōria ai te Atua, te tangata, ā, kia haere ki runga i ngā rākau tīwhaiwhai ai?’

10 "Nā, ka mea ngā rākau ki te piki, ‘Haere mai hei kīngi mō mātou.’

11 "Anō rā ko te piki ki a rātou, ‘Kia whakarērea koia e ahau tōku reka me ōku hua pai, ā, kia haere ki runga i ngā rākau tīwhaiwhai ai?’

12 "Kātahi ka mea ngā rākau ki te wāina, ‘Haere mai koe hei kīngi mō mātou.’

13 "Nā, ka mea te wāina ki a rātou, ‘Kia whakarērea koia e ahau tōku wāina e whakahari nei i te Atua, i te tangata, ā, kia haere ki runga i ngā rākau tīwhaiwhai ai?’

14 "Nā, ka mea ngā rākau katoa ki te taraheke, ‘Haere mai hei kīngi mō mātou.’

15 "Nā, ka mea te taraheke ki ngā rākau, ‘Ki te mea he pono tā koutou whakawahi i ahau hei kīngi mō koutou, haere mai ki raro ki tōku taumarumarutanga iho okioki ai, ā, ki te kāhore, kia puta atu he ahi i roto i te taraheke hei kai i ngā hīta o Repanōna.’

16 "Nā, ki te mea he pono, he tika, tā koutou mahi, i a koutou i mea nei i a Apīmereke hei kīngi, ki te pai hoki tā koutou mahi ki a Ierupāra rātou ko tōna whare, ki te mea hoki i rite ki ngā mahi a ōna ringa tā koutou i mea ai ki a ia – 17 nā tōku pāpā hoki i whawhai ā koutou whawhai, ā, tāruke ana ki te mate; ā, ora ake koutou i te ringa o Miriana. 18 Nā, kua whakatika nei koutou i tēnei rā ki te whare o tōku pāpā, ā, patua iho āna tama, e whitu tekau tāngata, ki runga ki te kōhatu kotahi, ā, meinga ana a Apīmereke, tama a tāna pononga wahine hei kīngi mō ngā tāngata o Hekeme, nō te mea ko tō koutou teina ia – 19 nā, ki te mea he pono, he tika, tā koutou i mea ai ki a Ierupāra rātou ko tōna whare i tēnei rā, kia hari ki a Apīmereke, kia hari hoki ia ki a koutou. 20 Ki te kāhore ia kia puta he ahi i a Apīmereke hei kai i ngā tāngata o Hekeme, rātou ko te whare o Miro; kia puta hoki he ahi i ngā tāngata o Hekeme, i te whare hoki o Miro, hei kai i a Apīmereke."

21 Nā, ko te rerenga i rere ai a Iotama, haere ana ki Pēre, ā, noho ana i reira i te wehi o tōna tuakana, o Apīmereke.

Te Hinganga o Apīmereke

22 Ā, e toru ngā tau o Apīmereke e kāwana ana i a Īharaira. 23 Nā, ka ungā e te Atua he wairua kino hei wehe i a Apīmereke rātou ko ngā tāngata o Hekeme; ā, ka mahi tinihanga ngā tāngata o Hekeme ki a Apīmereke. 24 He mea mō te tūkinotanga i ngā tama e whitu tekau a Ierupāra kia eke mai, kia utaina ō rātou toto ki runga ki tō rātou teina, ki a Apīmereke, nāna nei rātou i patu; ki runga anō hoki i ngā tāngata o Hekeme nāna nei i whakakaha ōna ringa i patua ai ōna tuākana, ōna tēina. 25 Nā, ka whakanohoia e ngā tāngata o Hekeme he kaiwhanga mōna ki ngā tihi o ngā maunga, ā, pāhuatia ana e rātou te hunga katoa i puta ki a rātou i te ara, ā, ka kōrerotia ki a Apīmereke.

26 Nā, ka haere mai a Kāra tama a Ēpere rātou ko ōna tēina, ā, ka tae atu ki Hekeme; nā, ka whakawhirinaki ngā tāngata o Hekeme ki a ia. 27 Nā, ka haere rātou ki te māra, ā, whakia ana ngā hua o ā rātou māra wāina, takahia ana. Nā, ka tuku hākari rātou, ā, ka haere ki te whare o tō rātou atua, ka kai, ka inu, ā, kohukohua ana e rātou a Apīmereke.

28 I mea anō a Kāra tama a Ēpere, "Ko wai a Apīmereke, ko wai hoki a Hekeme e mahi ai tātou ki a ia? Ehara ianei ia i te tama a Ierupāra? Ko Tepūru hoki tāna kaiwhakahauhau? Me mahi koutou ki ngā tāngata a Hāmora, a te pāpā o Hekeme; engari he aha tātou ka mahi ai ki a ia? 29 Nā, me i pai te Atua ki tēnei iwi ki raro ki tōku ringa! Inā, kua peia e ahau a Apīmereke. Kātahi ia ka mea ki a Apīmereke, ‘Whakanuia tōu ope, puta mai hoki.’ "

30 Ā, nō te rongonga o Tepūru rangatira o te pā ki ngā kupu a Kāra tama a Ēpere, ka mura tōna riri. 31 Nā, ka tono puku ia i ētahi tāngata ki a Apīmereke hei mea, "Ko Kāra tama a Ēpere tēnei, rātou ko ōna tēina, kua tae mai ki Hekeme; ā, kei te whakatūtehu rātou i te pā kia tū atu ki a koe. 32 Nā reira whakatika i te pō, ā, koe me āu tāngata, ka takoto tauwhanga ai i te pārae. 33 Ā, ka whiti te rā i te ata, ka maranga wawe koe, ka huaki ki te pā; ā, ka puta ia, rātou ko āna tāngata ki te whawhai ki a koe, māu e mea ki a ia tāu e kite ai."

34 Nā, ko te whakatikanga ake o Apīmereke rātou ko āna tāngata katoa i te pō, ā, e whā ō rātou matua i takoto tauwhanga ai mō Hekeme. 35 Ā, ka puta atu a Kāra tama a Ēpere, ka tū i te tomokanga ki te kūwaha o te pā; nā, kua whakatika ake a Apīmereke rātou ko āna tāngata i te pehipehi.

36 Ā, i te kitenga o Kāra i aua tāngata, ka mea ia ki a Tepūru, "Nanā, he tangata e heke mai rā i ngā tihi o ngā maunga."

Nā, ka mea a Tepūru ki a ia, "Ko te ata o ngā maunga tāu e kite nā, me te mea he tangata."

37 Nā, ka kōrero anō a Kāra, ka mea, "Nanā, titiro ki te hunga e heke mai rā mā waenganui o te whenua; kotahi hoki tērā matua e haere mai rā i te ara i te oki o Meonenimi."

38 Nā, ka mea a Tepūru ki a ia, "Kei hea rā tōu māngai i mea rā koe, ‘Ko wai a Apīmereke, e mahi ai tātou ki a ia?’ Ehara ianei tēnei i te iwi i whakahāweatia rā e koe? Nā, haere atu ināianei ki te whawhai ki a ia."

39 Nā, ka haere a Kāra i te aroaro o ngā tāngata o Hekeme ki te whawhai ki a Apīmereke. 40 Nā, ka whāia ia e Apīmereke, ā, rere ana ia i tōna aroaro, ā, he tokomaha i hinga, i patua, ā te tomokanga rā anō o te kūwaha. 41 Nā, ka noho a Apīmereke ki Aruma; ā, ka peia a Kāra rātou ko ōna tēina e Tepūru, kei noho ki Hekeme.

42 Ā, i te aonga ake ka puta atu ngā tāngata ki te pārae; ā, ka kōrerotia e rātou ki a Apīmereke. 43 Nā, ka mau ia ki ngā tāngata, ā, wehea ana e ia kia toru ngā matua, ā, ka tauwhanga i te pārae. Ā, ka kite ia, nā, kua puta mai te iwi i roto i te pā, ka whakatika ia ki a rātou, ā, patua iho. 44 I kōkiri hoki a Apīmereke rātou ko āna ngohi, ā, tū ana i te tomokanga ki te kūwaha o te pā; ā, kōkiri ana ngā ngohi e rua ki te hunga katoa i te pārae, ā, patua iho. 45 Ā, whakapaua ana e Apīmereke taua rā ki te whawhai ki te pā, ā, horo ana te pā i a ia, patua iho hoki ngā tāngata katoa i roto; nā, wāhia ana e ia te pā, ruia iho ki te tote.

46 Ā, nō te rongonga o ngā tāngata katoa o te pourewa o Hekeme, ka haere rātou ki roto ki te taumaihi o te whare o te atua, o Periti. 47 Ā, ka kōrerotia ki a Apīmereke kua huihui katoa ngā tāngata o te pourewa o Hekeme. 48 Kātahi ka piki atu a Apīmereke ki Maunga Taramono, rātou ko āna tāngata katoa; i mauria atu anō i Apīmereke he toki i tōna ringa. Nā, ka tapahia e ia he rākau, ā, hāpainga ana, amohia ana e ia i runga i ōna pokohiwi, me te mea anō ki āna tāngata, "Ko tā koutou i kite nei e meatia ana e ahau, kia hohoro tā koutou pērā." 49 Nā, ka tapahia he peka e tēnei, e tēnei o te iwi katoa, ā, haere ana ki te whai i a Apīmereke. Nā, ka whakatakotoria e rātou ki te taha o te taumaihi, ā, tahuna ana te taumaihi ki te ahi ki runga ki a rātou. Nā, ka mate anō hoki ngā tāngata katoa o te pourewa o Hekeme; ki te whakaaro iho kotahi mano ngā tāne, ngā wāhine.

50 Kātahi ka haere a Apīmereke ki Tepehe, ā, whakapaea ana a Tepehe e ia, ā, horo ana i a ia. 51 Nā, i waenganui o te pā he pourewa kaha, ā, ka rere ki reira ngā tāne katoa, me ngā wāhine, ngā tāngata katoa o te pā, ā, tūtakina ana mai rātou ki roto, ā, piki ana rātou ki runga ki te tuanui o te pourewa. 52 Nā, ko te haerenga atu o Apīmereke ki te pourewa, tauria ana e ia, ka whakatata hoki ki te kūwaha o te pourewa, he tahu ki te ahi. 53 Ko te tino makanga iho a tētahi wahine i tō runga kōhatu mira ki runga ki te mātenga o Apīmereke, nā, ngawhā iho tōna angaanga.

54 Nā, hohoro tonu tāna karanga ki te tangata i mau i āna patu, ka mea ki a ia, "Unuhia tāu hoari, whakamatea hoki ahau, kei kōrerotia ahau, ‘He wahine nāna ia i patu.’ " Nā, werohia ana ia e tāna tangata, ā, ka mate. 55 Ā, nō te kitenga o ngā tāngata o Īharaira kua mate a Apīmereke, ka haere rātou ki tōna wāhi, ki tōna wāhi.

56 Nā, i pēnei te whakautu a te Atua i te kino a Apīmereke i meatia e ia ki tōna pāpā, i a ia i patu ai i ōna tuākana, i ōna tēina, e whitu tekau; 57 me te kino hoki a ngā tāngata o Hekeme, i whakautua katoatia e te Atua ki runga ki ō rātou mātenga; ā, ka tau iho ki a rātou te kanga a Iotama tama a Ierupāra.

Abimélek testvérgyilkossága és királysága

1 És elméne Abimélek, a Jerubbaál fia Sikembe, az ő anyjának atyjafiaihoz, és beszélt velök, valamint az ő anyja atyjának egész nemzetségével, mondván: 2 Mondjátok meg, kérlek, Sikem minden férfiának hallatára, melyik jobb néktek, hogy hetven férfiú uralkodjék-é rajtatok, Jerubbaálnak minden fia, vagy pedig csak egy ember uralkodjék felettetek? És emlékezzetek meg arról, hogy én a ti csontotok és a ti testetek vagyok. 3 És elmondották anyjának testvérei róla mind e beszédeket Sikem minden férfiainak füle hallatára, és Abimélek felé hajlott az ő szívök, mert azt mondák: Atyánkfia ő! 4 És adának néki hetven ezüst pénzt a Baál-Beritnek házából, és ezzel holmi henyélő és hiábavaló embereket fogadott magának Abimélek, a kik őt követék. 5 És elméne atyjának házához Ofrába, és megölé testvéreit, Jerubbaál fiait, a hetven férfiút egy kövön, és csak Jóthám maradt meg, Jerubbaálnak legkisebb fia, mert ez elrejtőzött. 6 És összegyülekezék Sikemnek egész polgársága, és Millónak egész háza, és elmenének és királylyá választák Abiméleket az alatt a magas tölgy alatt, a mely Sikemben áll.

Jóthám példázata

7 Mikor pedig ezt elbeszélték vala Jóthámnak, elment és megállott a Garizim hegy tetején, és nagy felszóval kiálta, és így szóla hozzájuk: Hallgassatok rám, Sikem férfiai, hogy reátok is hallgasson az Isten! 8 Egyszer elmenvén elmentek a fák, hogy királyt válaszszanak magoknak, és mondának az olajfának: Uralkodjál felettünk! 9 De az olajfa így felelt nékik: Elhagyjam az én kövérségemet, a melylyel tisztelnek Istent és embereket, és elmenjek, hogy ingadozzam a fák felett? 10 Akkor a fügefának szólottak a fák: Jer el te, és uralkodjál rajtunk! 11 De a fügefa is azt mondta nékik: Elhagyjam-é édességemet és jó gyümölcseimet, és elmenjek, hogy ingadozzam a fák felett? 12 Azután a szőlőtőnek mondák a fák: Jer el te, uralkodjál rajtunk. 13 Azonban a szőlőtő is azt mondta nékik: Elhagyjam-é mustomat, a mely isteneket és embereket vidámít, és elmenjek, hogy ingadozzam a fák felett? 14 Mondának végre a fák mindnyájan a galagonyabokornak: Jer el te, uralkodjál mi rajtunk. 15 És monda a galagonyabokor a fáknak: Ha igazán királylyá kentek engem magatok felett, jőjjetek el, nyugodjatok az én árnyékomban: de hogyha nem, jőjjön tűz ki a galagonyabokorból, és égesse meg a Libanonnak czédrusait. 16 Hát ti is most igazán és becsületesen cselekedtetek-é, hogy Abiméleket tettétek királylyá, és jól cselekedtetek-é Jerubbaállal és házanépével, és úgy bántatok-é vele, a mint megérdemelte? 17 Mert érettetek harczolt atyám, és még életével is semmit nem gondolván, mentett meg titeket a Midiánnak kezéből. 18 Ti pedig most felkeltetek az én atyámnak háza ellen, és megöltétek gyermekeit, hetven férfiút egy kövön, és királylyá választottátok Sikem férfiai felett Abiméleket, az ő szolgálójának fiát, mert atyátokfia! 19 Ha igazán és becsületesen cselekedtetek Jerubbaállal és az ő házával a mai napon, örüljetek Abiméleknek, és örüljön ő is néktek; 20 De hogyha nem, jőjjön tűz ki Abimélekből, és emészsze meg Sikem férfiait és Milló házát, és származzék tűz Sikem férfiaiból és Milló házából, és emészsze meg Abiméleket! 21 És elfutott Jóthám, és elmenekült, és elment Beérbe az ő atyjafia, Abimélek elől, és ott telepedett meg.

Abimélek csúf véget ér

22 Mikor pedig uralkodék Abimélek Izráel felett három esztendeig: 23 Egy gonosz lelket bocsátott Isten Abimélek és Sikem férfiai közé, és pártot ütöttek Sikem férfiai Abimélek ellen, 24 Hogy eljőjjön a Jerubbaál hetven fián elkövetett kegyetlenség büntetése, és szálljon az ő vérök Abimélekre, testvérökre, a ki megölte őket, és Sikem férfiaira, a kik az ő kezeit megerősítették, hogy megölje az ő atyjafiait. 25 És lest vetének néki a Sikem férfiai a hegyeknek tetején, és kiraboltak mindenkit, a ki elment mellettök az úton, mely dolgot megmondák Abiméleknek. 26 És eljött Gaál, Ebed fia és az ő atyjafiai, és bementek Sikembe, és bízának ő hozzá Sikem férfiai. 27 Annyira, hogy kimenvén a mezőre, leszüretelték szőlőiket, mindjárt ki is taposták, és örömünnepet ültek, és bementek az ő istenöknek házába, és ettek és ittak, és szidalmazták Abiméleket. 28 És monda Gaál, Ebed fia: Kicsoda Abimélek és kicsoda Sekem, hogy szolgáljunk néki? Nem Jerubbaál fia-é ő, és nem Zebul-é az ő kormányzója? Ti szolgáljátok Hámornak, Sekem atyjának férfiait; de miért szolgálnánk mi? 29 Csak volna az én kezemben e nép, majd elűzném Abiméleket. És monda Abiméleknek: Öregbítsd meg seregedet, és jőjj ki! 30 Mikor pedig meghallotta Zebul, a városnak kormányzója, Gaálnak, az Ebed fiának beszédit, nagy haragra gyulladt, 31 És követeket küldött Abimélekhez Thormába, ezt izenvén: Ímé Gaál, az Ebed fia és az ő testvérei Sikembe jöttek, és fellázítják a várost te ellened. 32 Most azért készülj fel éjszaka, te és a te néped, mely veled van, és állj lesbe a mezőn. 33 És reggel, napfelköltekor korán kelj fel, és törj a városra, és mikor ő és az ő népe kivonul ellened: cselekedjél vele a szerint, a mint akarod. 34 És felkelt Abimélek és az egész nép, a mely vele volt, éjszaka, és lesbe állottak Sikem ellen négy csapatban. 35 És kijött Gaál, az Ebed fia és megállott a város kapujának nyílásában. És felkelt Abimélek is, meg a nép is, mely vele volt, a lesből. 36 És a mint meglátta Gaál a csapatot, monda Zebulnak: Ímé nép jő alá a hegyeknek tetejéről. Zebul pedig monda néki: A hegyek árnyékát nézed férfiaknak. 37 De Gaál csak folytatta beszédét, és monda: Ímé egy másik csapat meg az ország közepéből jő alá; a harmadik csapat pedig a jós-tölgyfa útján jő. 38 Ekkor monda néki Zebul: Hol van most szád, melylyel mondád: Kicsoda Abimélek, hogy szolgáljunk néki? Nem ez a nép-é az, a melyet kisebbítettél? No, most vonulj ki ellene, és harczolj vele. 39 És kivonult Gaál Sikem polgárainak élén, és megütközött Abimélekkel. 40 De Abimélek megfutamította, úgy hogy elmenekült előle, és sok sebesült elesett a kapu bejáratáig. 41 Abimélek pedig Arumában maradt, és Zebul elűzte Gaált és atyjafiait, hogy ne lakjanak Sikemben. 42 És lőn, hogy másnap kiméne a nép a mezőre, és megmondák Abiméleknek. 43 És az vette az ő népét, és három csapatra osztotta el, és lesbe állott a mezőn; és látta, hogy ímé a nép jő ki a városból. Rájok támadt, és megverte őket. 44 És Abimélek és az a csapat, a mely vele volt, megtámadta és megszállotta a város kapuját; a másik két csapat pedig megtámadta mind a mezőn levőket, és megverte őket. 45 És Abimélek egész nap vívta a várost, mígnem bevette a várost, és a népet, mely benne volt, leölte: a várost pedig lerombolta, és behinté azt sóval. 46 Mikor pedig ezt meghallották Sikem tornyának minden férfiai, az El-Berith isten házának várába mentek. 47 És mikor Abiméleknek elmondották, hogy Sikem tornyának minden férfiai ott gyűltek össze: 48 Felment Abimélek a Sálmon hegyére, ő és az egész nép, mely vele volt, és fejszét vett kezébe, és faágakat vágott le, és azokat felszedte, és vállára rakta, és monda a népnek, a mely vele volt: A mit láttatok, hogy cselekedtem, ti is azt tegyétek gyorsan, mint én. 49 Erre az egész népből kiki vágott magának ágakat, és követték Abiméleket, és lerakták a fát a vár körül, és tűzzel rájuk gyujtották a várat, úgy hogy meghaltak a Sikem tornyának minden férfiai, közel ezer férfi és asszony. 50 Abimélek pedig elment Thébesbe, és táborba szállott Thébes ellen, és bevette azt. 51 De egy erős torony volt a város közepén, és oda menekült minden férfi és asszony, és a városnak minden lakosa; ezt magukra zárták, és a toronynak padlására mentek fel. 52 És Abimélek oda ment a toronyig, és ostrom alá vette azt, és egészen a torony ajtajáig közeledett, hogy azt tűzzel égesse fel. 53 Akkor egy asszony egy malomkődarabot gördített le Abimélek fejére, és bezúzta koponyáját. 54 Ki mindjárt oda hívta fegyverhordozó apródját, és monda néki: Vond ki kardodat, és ölj meg engem, hogy ne mondják felőlem: Asszony ölte meg őt! És keresztülszúrta őt az apród, és meghalt. 55 Mikor pedig az Izráel férfiai látták, hogy Abimélek meghalt, kiki visszatért a maga helyére. 56 Így fizetett meg Isten Abiméleknek azért a gonoszságért, melyet atyja ellen elkövetett, hogy megölte hetven testvérét. 57 És a Sikem férfiainak fejére is visszahárított Isten minden rosszat, és reájuk szállott Jóthámnak, a Jerubbaál fiának átka.