Te Patua Whakamutu o ngā Miriani
1 Nā, ka mea ki a ia ngā tāngata o Ēparaima, "He aha tēnei mea i mea nei koe ki a mātou, tē karangatia mātou i tōu haerenga atu ki te whawhai ki a Miriana?" Nā, nui atu tā rātou ngangau ki a ia.
2 Nā, ka mea ia ki a rātou, "Ko tēhea mahi āku ināianei hei rite mō tā koutou? He teka ianei pai atu te hamunga wāina a Ēparaima i te whakinga katoa a Apiētere? 3 I hōmai e te Atua ki ō koutou ringa ngā rangatira o Miriana, a Orepe rāua ko Teepe; ā, he aha te mea i taea e ahau hei rite mō tā koutou?" Kātahi ka iti haere tō rātou riri ki a ia i tāna kōrerotanga i taua kupu.
4 Nā, kua tae a Kiriona ki Horano, kua whiti, rātou tahi ko āna tāngata e toru rau; e ruha ana, otiia me te whai tonu. 5 Nā, ka mea ia ki ngā tāngata o Hukota, "Hōmai ētahi rohi taro mā te hunga e haere tahi nei mātou, e hemo ana hoki rātou, e whai ana hoki ahau i a Tepa rāua ko Taramuna i ngā kīngi o Miriana."
6 Nā, ka mea ngā rangatira o Hukota, "Kei roto koia i tōu ringa ngā ringa o Tepa rāua ko Taramuna, e hoatu ai e mātou he taro mā tōu ope?"
7 Nā, ka mea a Kiriona, "Mō reira kia hōmai e Ihowā a Tepa rāua ko Taramuna ki tōku ringa, ka haehaea e ahau ō koutou kikokiko ki ngā tātarāmoa o te koraha, ki ngā tūmatakuru."
8 Nā, ka haere atu ia i reira ki Penuere, ā, ka kōrero pērā anō ki a rātou; heoi, rite tonu ki tā ngā tāngata o Hukota i whakahoki ai tā ngā tāngata o Penuere i whakahoki ai ki a ia. 9 Nā, ka kōrero anō hoki ia ki ngā tāngata o Penuere, ka mea, "Ka hoki mai ahau i runga i te pai, ka wāhia e ahau tēnei pourewa."
10 Nā, i Karakoro a Tepa rāua ko Taramuna, me ō rāua ope hoki, me te mea tekau mā rima ngā mano, ko te hunga katoa i mahue o te ope katoa o ngā tāngata o te rāwhiti. I hinga hoki o te hunga mau hoari, kotahi rau e rua tekau ngā mano. 11 Nā, ka haere ki runga a Kiriona nā te huarahi o te hunga noho tēneti, nā te rāwhiti o Nopaha, o Iokopeha, ā, patua iho e ia te ope; kua tau hoki te ope. 12 Nā, ka rere a Tepa rāua ko Taramuna, ā, ka whāia e ia, ka mau i a ia ngā kīngi tokorua o Miriana, a Tepa rāua ko Taramuna, ā, whati ana te ope katoa.
13 Ā, i hoki mai a Kiriona tama a Ioaha i te whawhai i te pikitanga atu o Herehe. 14 Ā, hopukia ana e ia tētahi taitama o ngā tāngata o Hukota, ā, uia ana e ia ki a ia; nā, ka tuhituhia e tērā ngā rangatira o Hukota me ngā kaumātua anō o reira, e whitu tekau mā whitu ngā tāngata. 15 Nā, ka tae atu ia ki ngā tāngata o Hukota, ka mea, "Tēnei a Tepa rāua ko Taramuna, i whākorekore rā koutou ki ahau, i mea rā, ‘Kei tōu ringa rānei ngā ringa o Tepa rāua ko Taramuna e hoatu ai e mātou he taro mā āu tāngata e hemo rā?’ " 16 Nā, ka mau ia ki ngā kaumātua o te pā, ki ngā tātarāmoa hoki o te koraha, ki ngā tūmatakuru, ā, whakaakona ana ki ēnā ngā tāngata o Hukota. 17 I wāhia iho hoki e ia te pourewa o Penuere, ā, patua iho ngā tāngata o taua pā.
18 Kātahi ia ka mea ki a Tepa rāua ko Taramuna, "He tangata pēhea ērā i patua rā e kōrua ki Taporo?"
Ka mea rāua, "Ko koe, ko rātou; rite tonu ki tō ngā tama a te kīngi te āhua o tēnei, o tēnei o rātou."
19 Nā, ka mea ia, "Ko ōku tēina rātou, ko ngā tama a tōku whaea; e ora ana a Ihowā, me i whakaorangia ērā e kōrua, kīhai ahau i patu i a kōrua." 20 Ā, ka mea ia ki tāna mātāmua, ki a Iētere, "Whakatika, patua rāua!" Heoi, kīhai taua tamaiti i unu i tāna hoari, i te wehi; he tamariki hoki.
21 Nā, ka mea a Tepa rāua ko Taramuna, "Whakatika ko koe, ka rere ki runga i a māua; he tangata tonu hoki, pērā anō tōna kaha." Kātahi ka whakatika a Kiriona, ā, patua iho a Tepa rāua ko Taramuna, tangohia ana hoki e ia ngā heitiki i ngā kakī o ō rāua kāmera.
Te Karakia Whakapakoko a Kiriona
22 Kātahi ka mea ngā tāngata o Īharaira ki a Kiriona, "Hei kīngi koe mō mātou, a koe, tāu tama, te tama hoki a tāu tama; nāu hoki mātou i ora ai i te ringa o Miriana."
23 Nā, ka mea a Kiriona ki a rātou, "Kaua ahau e waiho hei kīngi mō koutou, kaua anō tāku tama e waiho hei kīngi mō koutou. Ko Ihowā hei kīngi mō koutou." 24 I mea anō a Kiriona ki a rātou, "He hiahia tōku ki te tono i tētahi mea i a koutou, kia hōmai ki ahau e tēnā, e tēnā o koutou, ngā whakakai o tāna taonga parakete." (He whakakai kōura hoki a rātou, nō ngā Ihimaeri hoki rātou.)
25 Nā, ka whakahoki rātou, "Āe, me hoatu noa e mātou." Nā, ka whārikitia e rātou tētahi kākahu, ā, makā ana ki runga e tērā, e tērā, ngā whakakai o tāna taonga parakete. 26 Ā, kotahi mano e whitu rau ngā hekere kōura te taimaha o ngā whakakai kōura i tonoa e ia; me ngā heitiki, me ngā poroporo, me ngā kākahu pāpura o ngā kīngi o Miriana, me ngā mekameka hoki o ngā kakī o ngā kāmera. 27 Nā, ka hangā e Kiriona hei epora, ā, ka waiho ki tōna pā ki Opora. Nā, ka whai a Īharaira katoa ki reira pūremu ai ki taua mea; ā, ka waiho hei rore mō Kiriona rātou ko tōna whare.
28 Heoi, hinga ana a Miriana i mua i ngā tamariki a Īharaira, kīhai anō i ara ō rātou mātenga i muri iho. Nā, ka okioki te whenua, e whā tekau ngā tau, i ngā rā o Kiriona.
Te Matenga o Kiriona
29 Nā, ka haere a Ierupāra tama a Ioaha, ā, ka noho ki tōna whare. 30 Ā, e whitu tekau ngā tama a Kiriona, he mea nā tōna tinana; he tokomaha hoki āna wāhine. 31 Ā, ko tāna wahine iti i Hekeme, i whānau anō hoki tā rāua tama; ā, huaina iho e ia tōna ingoa ko Apīmereke. 32 Nā, ka mate a Kiriona, tama a Ioaha, i a ia ka tino koroheke; ā, tanumia ana ki te rua o Ioaha, o tōna pāpā, ki Opora o ngā Apiēteri.
33 Ā, nō te matenga o Kiriona, nā, ka hoki ngā tama a Īharaira, ka pūremu ki ngā Paara; ā, ka waiho a Paara-Periti hei atua mō rātou. 34 Kīhai anō hoki ngā tamariki a Īharaira i mahara ki a Ihowā, ki tō rātou Atua, i whakaora nei i a rātou i te ringa o ō rātou hoariri katoa i tētahi taha, i tētahi taha. 35 Kīhai anō hoki i puta tō rātou aroha ki te whare o Ierupāra, arā o Kiriona; kīhai i rite ki āna mahi pai katoa ki a Īharaira.
Gedeon üldözi az ellenséget
1 És mondának az Efraim férfiai néki: Miért cselekedted azt mi velünk, hogy el nem hívtál minket, mikor a Midián ellen való hadakozásra indultál? És erősen feddőzének vele. 2 Ő pedig monda nékik: Vajjon cselekedtem-é én olyan dolgot, mint ti? Nem többet ér-é Efraim szőlőmezgerlése, mint Abiézer egész szüretje? 3 Kezetekbe adta az Isten Midiánnak fejedelmeit, Orebet és Zéebet; hát mit cselekedhettem én olyat, mint ti?! Akkor lecsendesedék az ő felháborodott lelkök, mikor e beszédet mondotta vala. 4 Mikor pedig Gedeon a Jordánhoz ére, átkele azzal a háromszáz férfiúval, a kik vele valának, az üldözéstől kifáradottan. 5 És monda a Sukkót férfiainak: Adjatok, kérlek, e népnek, mely engem követ, kenyeret, mert fáradtak, én pedig űzöm Zébát és Sálmunáht, Midiánnak királyait. 6 És mondának Sukkót előljárói: Zébának és Sálmunáhnak öklét már kezedben tartod-é, hogy kenyeret adjunk a te seregednek? 7 Gedeon pedig monda: Ha kezembe adja az Úr Zébát és Sálmunáht, a pusztának tüskéivel és csalánjaival csépelem meg testeteket. 8 És felmenvén onnan Pénuelbe, hasonlóképen szóla azoknak is, és Pénuel férfiai épen úgy feleltek néki, a mint feleltek volt a Sukkót férfiai. 9 És szóla a Pénuel férfiainak is, mondván: Mikor békességben visszatérek, lerontom ezt a tornyot. 10 Zéba pedig és Sálmunáh Kárkorban valának, és az ő seregök velök, mintegy tizenötezeren, mind a kik megmaradtak a Napkeletieknek egész táborából. Az elesettek száma százhúszezer fegyverfogható férfiú volt. 11 És felméne Gedeon a sátorban lakók útján keletre Nobahtól és Jogbehától, és szétverte a tábort, pedig a tábor biztonságban érezte magát. 12 És Zéba és Sálmunáh elfutottak; de ő utánok ment, és elfogta a Midián két királyát: Zébát és Sálmunáht, és szétszórta az egész tábort. 13 Mikor pedig Gedeon, a Joás fia, visszatért a harczból a Heresz hágójától: 14 Megfogott egy gyermeket a sukkótbeliek közül, és tudakozódott tőle. Ez pedig felírta néki Sukkótnak előljáróit és véneit, hetvenhét férfiút. 15 Mikor aztán a Sukkót férfiaihoz ment vala, monda: Ímhol Zéba és Sálmunáh, a kik miatt gúnyolódtatok velem, mondván: Vajjon Zéba és Sálmunáh öklét már kezedben tartod-é, hogy kenyeret adjunk kifáradott embereidnek? 16 És előfogá a város véneit, és a pusztának töviseit és csalánjait vévén, megtanítá azokkal Sukkótnak férfiait. 17 Azután Pénuel tornyát rontá le, és a város férfiait ölte meg. 18 És monda Zébának és Sálmunáhnak: Milyenek voltak azok a férfiak, a kiket a Thábor hegyén megöltetek? Ők pedig mondának: Mint a milyen te vagy, olyanok voltak ők is, és mindenik olyan arczú, mint egy-egy királyfi. 19 És monda: Az én atyámfiai, az én anyámnak fiai voltak azok. Él az Úr! ha életben hagytátok volna őket, én sem ölnélek meg titeket! 20 És monda Jéthernek, az ő elsőszülöttjének: Kelj fel, öld meg őket. De a fiú nem húzta ki kardját, mert fél vala, mivelhogy még gyermek vala. 21 És monda Zéba és Sálmunáh: Kelj fel te és te ölj meg minket, mert a milyen a férfiú, olyan az ő ereje. És felkele Gedeon, és megölé Zébát és Sálmunáht, és elvevé az ő tevéiknek nyakán levő ékességeket.
Gedeon hamis istentiszteletnek vet alapot
22 És mondának az Izráel férfiai Gedeonnak: Uralkodjál felettünk te és a te fiad és a te fiadnak fia, mert megszabadítottál bennünket a Midiániták kezéből. 23 És monda nékik Gedeon: Én nem uralkodom felettetek, sem az én fiam nem fog uralkodni rajtatok. Az Úr uralkodik ti felettetek! 24 Azután monda nékik Gedeon: Egyet kívánok csak tőletek, hogy adja nékem mindenikőtök a zsákmányul ejtett fülön függőket; mert arany fülön függőik voltak azoknak, mivelhogy Izmaeliták valának. 25 És mondának: Örömest néked adjuk. És leterítettek egy ruhát, és mindenki arra dobá a fülön függőket, melyeket prédául ejtett. 26 Az arany fülön függőknek pedig, a melyeket elkért, súlya ezerhétszáz arany siklus volt, amaz ékességeken, függőkön és bíborruhákon kívül, a melyek a Midián királyain voltak, és az aranylánczok nélkül, a melyek tevéik nyakán valának. 27 És készíte abból Gedeon efódot, és helyhezteté azt a maga városában, Ofrában, és ott paráználkodott azután az egész Izráel, és lőn ez Gedeonnak és házanépének tőrbeejtésére.
Gedeon gyermekei és halála
28 Így aláztattak meg a Midiániták az Izráel fiai előtt, és nem is emelték fel azután már fejüket, és megnyugovék a föld negyven esztendeig Gedeon idejében. 29 És hazatért Jerubbaál, a Joás fia, és megtelepedett otthon. 30 És Gedeonnak volt hetven fia, kik az ő ágyékából származtak, mert sok felesége volt néki. 31 És az ő ágyasa is, a ki Sikemben volt, szült néki egy fiat, és nevezé azt Abiméleknek. 32 És meghala Gedeon, a Joás fia, késő vénségében, és eltemetteték atyjának, Joásnak sírjába, Ofrában, Abiezer városában. 33 Lőn pedig, hogy mikor meghalt Gedeon, elfordulának az Izráel fiai az Úrtól, és a Baálokkal paráználkodának, és a Baál-Beritet tevék istenökké. 34 És nem emlékezének meg az Izráel fiai az Úrról, az ő Istenökről, a ki őket megszabadította minden ellenségeik kezéből köröskörül. 35 És nem cselekedének irgalmasságot a Jerubbaál Gedeon házával mind ama jók szerint, a melyeket ő tett vala az Izráellel.