Lucas 12

He Whakatūpato ki te Tinihanga

1 Nā, kei te huihui anō tērā ngā mano, tōna tini, nō ka takatakahi i a rātou anō, ā, ka anga ia ka kōrero i te tuatahi tonu ki āna ākonga, ka mea, "Kia tūpato i te rēwena o ngā Parihi; arā i te tinihanga. 2 Kāhore hoki he mea i hīpokina e mahue te hura; kāhore hoki tētahi mea ngaro e mahue te mōhio. 3 Mō konei ko tā koutou e kōrero ai i te pōuri, ka rangona i te mārama. Ko tā koutou e kī ai ki te taringa i ngā rūma i roto rawa, ka kauwhautia i runga o ngā whare."

Koia hei Wehinga

4 "Nā, ko tāku kupu tēnei ki a koutou, e ōku hoa, kaua e wehi ki te hunga e whakamate nei i te tinana, ā muri iho kāhore he mea e taea e rātou. 5 Engari māku e whakaatu ki a koutou tā koutou e wehi ai. E wehi ki a ia kei a ia nei te mana, i muri i tāna whakamatenga, ki te maka ki Kehena. Āe rā hoki, ko tāku kupu tēnei ki a koutou, e wehi ki a ia!

6 "Kāhore ianei e hokona ngā pīhoihoi e rima ki ngā pātene e rua, ā, kāhore tētahi o rātou e wareware i te Atua? 7 Heoi, kua oti katoa te tatau ngā makawe katoa nei o ō koutou mātenga. Kaua e wehi; engari koutou i ngā pīhoihoi maha."

Te Whākinga, te Whakahāwea rānei, i a te Karaiti

8 "Ko tāku kupu tēnei ki a koutou, ki te whakaae tētahi ki ahau i te aroaro o ngā tāngata, ka whakaaetia anō ia e te Tama a te tangata i te aroaro o ngā anahera a te Atua. 9 Ki te whakakāhore tētahi i ahau i te aroaro o ngā tāngata, ka whakakāhoretia anō ia i te aroaro o ngā anahera a te Atua. 10 Ki te kōrero tētahi he whakahē mō te Tama a te tangata, ka murua tōna hara; tēnā ko te tangata e kohukohua ai te Wairua Tapu, e kore tōna e murua.

11 "Ki te kawea koutou ki ngā whare karakia, ki ngā rangatira, ki te hunga whai mana, kaua e mānukanuka ki te pēhea, ki te aha rānei e whakahoki atu ai koutou, ki tā koutou rānei e kōrero ai. 12 Mā te Wairua Tapu hoki koutou e ako i taua hāora anō ki ngā mea e tika ana kia kōrerotia e koutou."

Te Kupu Whakarite o te Kūare Whai Rawa

13 Nā, ka mea tētahi i roto i te mano ki a ia, "E te Kaiwhakaako, mea atu ki tōku tuakana, kia wehea mai mōku tētahi wāhi o te kāinga."

14 Nā, ko tāna meatanga ki a ia, "E te tangata nei, nā wai ahau i mea hei kaiwhakawā, hei kaiwehewehe i waenganui i a koutou?" 15 I mea anō ia ki a rātou, "Kia mahara, kia tūpato ki te apo; ehara i te mea mā te nui o ngā taonga a te tangata e ora ai ia."

16 Nā, ka kōrerotia e ia tētahi kupu whakarite ki a rātou, ka mea: "Nā, he nui te hua o te whenua o tētahi tangata whai taonga. 17 Nā, ka whakaaroaro ia i roto i a ia, ‘Me pēhea ahau? Kāhore hoki ōku wāhi hei putunga mō āku hua.’

18 "Ā, ka mea ia, ‘Tēnei tāku e mea ai, ka wāwāhia e ahau ōku whare wīti, ā, ka hangā kia nui. Ā, ka kohikohia ki reira āku hua katoa, me āku taonga. 19 Kātahi ahau ka mea ki tōku wairua, E tōku wairua, ka maha āu mea papai kei te rongoā mō ngā tau e maha; noho noa iho, e kai, e inu, kia koa te ngākau.’

20 "Otiia, ka mea te Atua ki a ia, ‘Kūware, ko ā tēnei pō anō tangohia ai tōu wairua i a koe; ā, mā wai ngā mea kua pae nā i a koe?’

21 "Nā, ka pēnā te tangata e whakapūranga ana i te taonga māna ake, ā, kāhore e hua tāna whaka te Atua."

Whakawhirinaki ki te Atua

22 Nā, ka mea ia ki āna ākonga, "Koia ahau ka mea nei ki a koutou, kaua e mānukanuka ki tō koutou oranga, ki tā koutou e kai ai, ki te tinana rānei, ki tā koutou e kākahu ai. 23 Rahi atu te ora i te kai, me te tinana i te kākahu. 24 Whakaaroa ngā raweni: kāhore nei e whakatō, kāhore e kokoti, kāhore ā rātou pākoro, kāhore he whare wīti, heoi, e whāngaia ana rātou e te Atua. Tērā noa ake koutou i ngā manu? 25 Ā, ko wai o koutou e taea e ia te whakaaro iho, te hono tētahi wāhi ki tōna roa, kia kotahi te whatīanga? 26 Ā, ki te kore e taea e koutou te mea nohinohi rawa, he aha i mānukanuka ai ki tētahi atu?

27 "Whakaaroa ngā rengarenga, tō rātou tupu; e kore nei e mahi, e kore e miro, nā, ko tāku tēnei ki a koutou, kīhai a Horomona me tōna korōria katoa i rite ki tētahi o ēnei te whai kākahu. 28 Nā, ki te pēnei tā te Atua whakakākahu i te tarutaru i te pārae, kei reira āianei, ā, āpōpō ka makā ki te oumu. Tērā noa ake tāna i a koutou, e te hunga whakapono iti. 29 Kaua rā e rapu ki tā koutou e kai ai, ki tā koutou e inu ai, kaua e tīrengi noa te whakaaro. 30 E rapu ana hoki ngā iwi o te ao i ēnei mea katoa, otirā e mātau ana tō koutou Matua e matea ana e koutou ēnei mea. 31 Engari rapua te rangatiratanga o te Atua; ā, ka tāpiritia ēnei mea katoa mā koutou."

Ngā Taonga i te Rangi

32 "Kaua e mataku, e te kāhui nohinohi; kua pai hoki tō koutou Matua ki te hōmai i te rangatiratanga ki a koutou. 33 Hokona ō koutou taonga, hoatu he mea mā te hunga rawakore. Hangā mā koutou he pēke moni e kore e tawhitotia, he taonga ki te rangi e kore e memeha, ki te wāhi e kore nei e tata atu te tāhae, e kore anō te huhu e kai. 34 Ko te wāhi hoki i tō koutou taonga, ko reira anō ō koutou ngākau."

Ngā Pononga Pono Mataara

35 "Whītikiria ō koutou hope, tahuna ngā rama kia kā; 36 ko tō koutou rite hei ngā tāngata e tatari ana ki tō rātou rangatira, ina hoki mai i te hākari o te mārena, mō tōna tae rawa mai, ka pātōtō, nā uaki tonu atu rātou ki a ia. 37 Ka koa ngā pononga e rokohina mai e tō rātou rangatira, ā tōna taenga mai, e mataara ana. He pono tāku e mea nei ki a koutou, ka whītiki ia i a ia, ā, ka mea i a rātou kia noho, ka haere ki te mahi mea mā rātou. 38 Ā, ki te haere mai ia i te rua o ngā mataaratanga, i te toru rānei, ā, ka rokohina mai e pērā ana anō, ka koa aua pononga. 39 Otirā, kia mōhio koutou ki tēnei, me i mātau te tangata i te whare, ki te wā e haere mai ai te tāhae, kua mataara ia, ā, kāhore i tukua kia pokaia tōna whare. 40 Kia tatanga rā koutou, nō te mea e puta mai te Tama a te tangata i te hāora e kore ai koutou e mahara."

Te Pononga Pono, Ponokore Rānei

41 Nā, ka mea a Pita ki a ia, "E te Ariki, ki a mātou tēnei kupu whakarite e kōrero nei koe? Ki te katoa rānei?"

42 Nā, ka mea te Ariki, "Ko wai rā te tuari pono, mahara, e meinga e tōna ariki hei rangatira mō āna tāngata, hei hoatu i te mēhua kai i te wā e tika ai? 43 Ka koa taua pononga, ki te rokohina e tōna rangatira ina tae mai, e pēnā ana. 44 He pono tāku e mea nei ki a koutou, ka meinga ia hei rangatira mō āna taonga katoa. 45 Otirā, ki te mea taua pononga i roto i tōna ngākau, ‘Ka roa te haerenga mai o tōku ariki’; ā, ka anga, ka whiu i ngā pononga tāne, i ngā pononga wāhine, ka kai, ka inu, ka haurangi, 46 ka haere mai te rangatira o taua pononga i te rā e kore ai ia e mahara, i te hāora e kore ai ia e mōhio, ā, ka hautopea ia, ka meinga mōna he wāhi i roto i te hunga whakapono kore.

47 "Nā, ko taua pononga, i mōhio nei ki tā tōna rangatira i pai ai, ā, kīhai i whakaaro wawe, kīhai hoki i mea i tāna i pai ai, he maha ngā whiu mōna. 48 Tēnā, ko ia kīhai i mōhio, ā, i mahi i ngā mea e tika ai kia whiua, he torutoru ngā whiu mōna. Ko te tangata hoki i nui te hoatutanga ki a ia he nui anō hei hōmaitanga māna; ā, ko te tangata i nui te tukunga ki a ia, hira noa atu te mea e tonoa i a ia."

Ko Īhu te Pūtake o te Wehewehenga

49 "I haere mai ahau ki te maka kāpura ki te whenua; ā, ka pēhea ahau, mehemea kua kā kē? 50 Otirā, he iriiringa tōku e iriiria ai ahau; anō tōku tākarekare kia oti rā anō! 51 E mea ana rānei koutou, i haere mai ahau ki te hōmai i te rangimārire ki te whenua? Tēnei tāku kupu ki a koutou, kāhore; engari i te wehewehe. 52 Hei ngā rā hoki e takoto ake nei ka tokorima i roto i te whare kotahi, ā, ka tahuri ki a rātou anō, tokotoru ki te tokorua, tokorua ki te tokotoru. 53 Ka tahuri atu te pāpā ki te tama, te tama ki te pāpā, te whaea ki te tamāhine, te tamāhine ki tōna whaea, te hungawai wahine ki tāna hunaonga wahine, me te hunaonga wahine ki tōna hungawai wahine."

Te Mātau ki te Wā

54 Ā, i mea anō ia ki ngā mano, "Ka kite koutou i te kapua e puta mai ana i te hauāuru, nā, mea tonu ake koutou, ‘He ua te haere mai nei,’ ā, ko ia anō ia. 55 Ka kite koutou i te tonga e pupuhi ana, ka mea koutou, ‘Meāke ko te werawera,’ ā, ko ia anō ia. 56 E te hunga tinihanga, e mātau ana koutou ki te titiro ki te mata o te whenua, o te rangi; he aha koutou tē mātau ai ki te titiro ki tēnei tāima?"

Whakaritea tōu Hoa Tauwhāinga

57 "Ā, he aha koutou tē whakaaro noa ake ai i te mea tika? 58 I a kōrua ko tōu hoa tauwhāinga e haere ana ki te kaiwhakawā, hei te huarahi anō kia kaha te mea kia makere atu ia i a koe; kei tōia koe e ia ki te kaiwhakawā, ā, ka tukua koe e te kaiwhakawā ki te kātipa, ā, ka makā koe e te kātipa ki te whare herehere. 59 Ko tāku kupu tēnei ki a koe, E kore rawa koe e puta mai i reira, kia poto rā anō ngā moni iti rawa te utu e koe."

Óvás képmutatástól és kishitűségtől

1 Ezenközben mikor sok ezerből álló sokaság gyűlt egybe, annyira, hogy egymást letapossák, kezdé az ő tanítványainak mondani: Mindenekelőtt oltalmazzátok meg magatokat a farizeusok kovászától, mely a képmutatás;

2 Mert nincs oly rejtett dolog, mely napfényre ne jőne; és oly titok, mely ki ne tudódnék. 3 Annakokáért a mit a sötétben mondtatok, a világosságban fog meghallatszani; és a mit fülbe sugtatok a rejtekházakban, azt a házak tetején fogják hirdetni. 4 Mondom pedig néktek én barátaimnak: Ne féljetek azoktól, kik a testet ölik meg, és azután többet nem árthatnak. 5 De megmondom néktek, kitől féljetek: Féljetek attól, a ki minekutána megöl, van arra is hatalma, hogy a gyehennára vessen. Bizony, mondom néktek, ettől féljetek. 6 Nemde öt verebet meg lehet venni két filléren? és egy sincs azok közül Istennél elfelejtve. 7 De néktek a fejetek hajszálai is mind számon vannak. Ne féljetek azért, sok verébnél drágábbak vagytok. 8 Mondom pedig néktek: Valaki vallást tesz én rólam az emberek előtt, az embernek Fia is vallást tesz arról az Isten angyalai előtt; 9 A ki pedig megtagad engem az emberek előtt, megtagadtatik az Isten angyalai előtt. 10 És ha valaki valamit mond az embernek Fia ellen, megbocsáttatik annak; de annak, a ki a Szent Lélek ellen szól káromlást, meg nem bocsáttatik. 11 Mikor pedig a zsinagógákba visznek benneteket, és a fejedelmek és hatalmasságok elé, ne aggodalmaskodjatok, mimódon vagy mit szóljatok védelmetekre, vagy mit mondjatok; 12 Mert a Szent Lélek azon órában megtanít titeket, mit kell mondanotok.

Óvás telhetetlenségtől és aggódástól

13 Monda pedig néki egy a sokaság közül: Mester, mondd meg az én testvéremnek, hogy oszsza meg velem az örökséget. 14 Ő pedig monda néki: Ember, ki tett engem köztetek biróvá vagy osztóvá? 15 Monda azért nékik: Meglássátok, hogy eltávoztassátok a telhetetlenséget; mert nem a vagyonnal való bővölködésben van az embernek az ő élete. 16 És monda nékik egy példázatot, szólván: Egy gazdag embernek bőségesen termett a földje. 17 Azért magában okoskodék, mondván: Mit cselekedjem? mert nincs hová takarnom az én termésemet. 18 És monda: Ezt cselekszem: Az én csűreimet lerontom, és nagyobbakat építek; és azokba takarom minden gabonámat és az én javaimat. 19 És ezt mondom az én lelkemnek: Én lelkem, sok javaid vannak sok esztendőre eltéve; tedd magadat kényelembe, egyél, igyál, gyönyörködjél! 20 Monda pedig néki az Isten: Bolond, ez éjjel elkérik a te lelkedet te tőled; a miket pedig készítettél, kiéi lesznek? 21 Így van dolga annak, a ki kincset takar magának, és nem az Istenben gazdag.

22 Monda pedig az ő tanítványainak: Annakokáért mondom néktek, ne aggodalmaskodjatok a ti éltetek felől, mit egyetek; se a ti testetek felől, mibe öltözködjetek. 23 Az élet több, hogynem az eledel, és a test, hogynem az öltözet. 24 Tekintsétek meg a hollókat, hogy nem vetnek, sem nem aratnak; kiknek nincs tárházuk, sem csűrük; és az Isten eltartja őket: mennyivel drágábbak vagytok ti a madaraknál? 25 Kicsoda pedig az közületek, a ki aggodalmaskodásával megnövelheti termetét egy arasszal? 26 Annakokáért ha a mi legkisebb dolog, azt sem tehetitek, mit aggodalmaskodtok a többi felől? 27 Tekintsétek meg a liliomokat, mimódon növekednek: nem fáradoznak és nem fonnak: de mondom néktek: Salamon minden ő dicsőségében sem öltözött úgy, mint ezek közül egy. 28 Ha pedig a füvet, mely ma a mezőn van, és holnap kemenczébe vettetik, így ruházza az Isten; mennyivel inkább titeket, ti kicsinyhitűek! 29 Ti se kérdezzétek, mit egyetek vagy mit igyatok; és ne kételkedjetek. 30 Mert mind ezeket a világi pogányok kérdezik; a ti Atyátok pedig tudja, hogy néktek szükségetek van ezekre. 31 Csak keressétek az Isten országát, és ezek mind megadatnak néktek. 32 Ne félj te kicsiny nyáj; mert tetszett a ti Atyátoknak, hogy néktek adja az országot.

33 Adjátok el a mitek van, és adjatok alamizsnát; szerezzetek magatoknak oly erszényeket, melyek meg nem avúlnak, elfogyhatatlan kincset a mennyországban, a hol a tolvaj hozzá nem fér, sem a moly meg nem emészti. 34 Mert a hol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is.

35 Legyenek a ti derekaitok felövezve, és szövétnekeitek meggyújtva; 36 Ti meg hasonlók az olyan emberekhez, a kik az ő urokat várják, mikor jő meg a menyegzőről, hogy mihelyt megjő és zörget, azonnal megnyissák néki. 37 Boldogok azok a szolgák, kiket az úr, mikor haza megy, vigyázva talál: bizony mondom néktek, hogy felövezvén magát, leülteti azokat, és előjövén, szolgál nékik. 38 És ha megjő a második őrváltáskor, és ha a harmadik őrváltáskor jő meg, és úgy találja őket, boldogok azok a szolgák! 39 Ezt pedig jegyezzétek meg, hogy ha tudná a ház gazdája, mely órában jő el a tolvaj, vigyázna, és nem engedné, hogy az ő házába törjön. 40 Ti is azért legyetek készek: mert a mely órában nem gondolnátok, abban jő el az embernek Fia. 41 Monda pedig néki Péter: Uram, nékünk mondod-é ezt a példázatot, vagy mindenkinek is? 42 Monda pedig az Úr: Kicsoda hát a hű és bölcs sáfár, kit az úr gondviselővé tőn az ő háza népén, hogy adja ki nékik élelmüket a maga idejében? 43 Boldog az a szolga, a kit az ő ura, mikor haza jő, ilyen munkában talál! 44 Bizony mondom néktek, hogy minden jószága felett gondviselővé teszi őt. 45 Ha pedig az a szolga így szólna az ő szívében: Halogatja még az én uram a hazajövetelt; és kezdené verni a szolgákat és szolgálóleányokat, és enni és inni és részegeskedni: 46 Megjő annak a szolgának az ura, a mely napon nem várja és a mely órában nem gondolja, és kettévágatja őt, és a hitetlenek sorsára juttatja. 47 És a mely szolga tudta az ő urának akaratát, és nem végezte el, sem annak akarata szerint nem cselekedett, sokkal büntettetik meg; 48 A ki pedig nem tudta, és büntetésre méltó dolgokat cselekedett, kevesebbel büntettetik. És valakinek sokat adtak, sokat követelnek tőle; és a kire sokat bíztak, többet kívánnak tőle. 49 Azért jöttem, hogy e világra tüzet bocsássak: és mit akarok, ha az immár meggerjedett? 50 De keresztséggel kell nékem megkereszteltetnem; és mely igen szorongattatom, míglen az elvégeztetik.

51 Gondoljátok-é, hogy azért jöttem, hogy békességet adjak e földön? Nem, mondom néktek; sőt inkább meghasonlást. 52 Mert mostantól fogva öten lesznek egy házban, a kik meghasonlanak, három kettő ellen, és kettő három ellen. 53 Meghasonlik az atya a fiú ellen, és a fiú az atya ellen; és az anya a leány ellen, és a leány az anya ellen; napa a menye ellen, és a menye a napa ellen.

Idők jelei

54 Monda pedig a sokaságnak is: Mikor látjátok, hogy napnyugotról felhő támad, azonnal ezt mondjátok: Záporeső jő; és úgy lesz. 55 És mikor halljátok fúni a déli szelet, ezt mondjátok: Hőség lesz; és úgy lesz. 56 Képmutatók, az égnek és a földnek ábrázatáról tudtok ítéletet tenni; erről az időről pedig mi dolog, hogy nem tudtok ítéletet tenni? 57 És mi dolog, hogy ti magatoktól is meg nem ítélitek, mi az igaz? 58 Mikor pedig a te ellenségeddel a fejedelem elé mégy, igyekezzél az úton megmenekedni tőle, hogy téged ne vonjon a bíró elé, és a bíró át ne adjon téged a poroszlónak és a poroszló a tömlöczbe ne vessen téged. 59 Mondom néked, hogy nem jősz ki onnét, mígnem megfizetsz mind az utolsó fillérig.